Reggeli Magyarország, 1944. február (51. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
1944 február 1 tedd A lengyel kormány mindent megtett, hogy helyreállítsák a baráti kapcsolatot a Szovjetunióval Ankara, január 31. Henryk Strass- Jrger lengyel miniszter, aki Teheránban megbeszéléseket folytat a perzsái lengyel menekültek ügyében, kijelentette, hogy a lengyel kormány minden tőle telhetőt elkövetett a lengyel-szovjet baráti kapcsolatok újra,felvétele érdekében. Továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy az angolszász nemzetek közvetítő igyekezete nem lesz eredménytelen, ha eljön a végső rendezés ideje — mondotta a lengyel miniszter. (MTI) A Szovjet és a dunai államszövetség terve Zürich, január 31. A Basier Nachrichten főszerkesztője, dr. Jan, egyik cikkében azt írja, hogy a Szovjet európai poltikája összeegyeztethetetlen az angolszászok Atlanti egyezményével. A lengyel vagy balti területeik feletti uralom csak egy töredéke az európai orosz követeléseknek. A Szovjet saját határai előtt akár szép szóval, akár erőszakkal, csósállamok védőövezetét szeretné megteremteni. Kívánságát Csehszlovákiában szép szóval megvalósíthatja. Viszont kérdés, hogy a dunai vagy a Balkán-államokban, a Kárpátoktól a Fekete-tengerig vagy az Égei-tengerig miként valósítja meg ezt a tervet. A Szovjetnek nincsen ínyére egy dunai államszövetség terve, ha az a legkisebb mértékben is akár gazdasági aonatkozásban emlékeztetne a régi Monarchiára. Pedig a gazdasági érdekközösség lenne az egyetlen eszköz, amely ezeket a közp- és kisállamokat összefoghatná és függetleníthetné. A továbbakban fejtegeti, hogy az oroszok miért nem bombázták a keleti német területeket, mert a Szovjet háborús károsodásainak pótlására anyagi ipari termelési lehetőséget akar magához ragadni, amennyit csak tud. Deri ezután azt írja, a Szovjetnek be tul majd látnia, hogy Európa ellenálást fejt ki azok ellen a törekvésekben, amelyek egy nagyhatalom uralma alatt akarják összefogni. Az angolszászok tehetetlenek a Szovjettel szemben, mert vitával biztosan nem lehet iszlalin tervein és céljain változtatni. Talán elrőbb érnének el sikert a tényekkel,éspedig az angolszászok eredményes is fölényes szárazföldi inváziójával. A veszélyes 5. szabadság A Bund A veszélyes 5. szabadság címmel cikket közöl. Megállapítja, hogy az Atlanti egyezményben a szövetségesek hirdették a négy alapszabadságot: mentesség a félelemtől, mentesség az ínségtől és éhségtől, a szólásszabadság és a vallásszabadság. Újabban a három szövetséges nagyhatalom egy ötödik szabadságot is különösen fontosnak látszik tartani, nevezetesen szabadságot arra, hogy másoknak megparancsolják, mit tegyenek. Ez az a szabadság, amelyet a nagyok és a hatalmasok a kicsinyekkel és gyengékkel szemben tulajdonítottak mindig maguknak és amelyből már oly gyakran félelem, ínség, valamint a szólás éslelkiismereti szabadság legszigorúbb korlátozása származott Utal a cikk az 1942. évi balti-orosz szerződésre, amelyben az ig áll, hogy Nagy-Britannia és ap. Szovjetunió nem igyekszik a maga számára területi hódításokat biztosítani és nem avatszik bele más álamok belső ügyeibe. Végezetül úgy látszik, — írja — hogy most Spanyolország is erősebb nyomásnak van kitéve, különösen London részéről. Arra akarják Spanyolországot rábírni, hogy döntsön az egyik, vagy se másik háborús fél mellett Sztálin még nem köt szerződést a kairói délszláv kormánnyal Istanbul, január 31. Az angolhírszolgálat jelentése szerint Kairóban vasárnap este hivatalosan közölték, hogy Parics jugoszláv miniszterelnök Sztálin újévi üdvözletének vétele után Moszkvának formális ajánlatot tett szövetségi és barátsági szerződés megkötésére, Sztálin így válaszolt: Még nincs itt a pillanat. (MTI) A bari kongresszus az olasz király azonnali lemondását követeli Amszterdam, január 31. »Olaszország megszállt részének összes pártjai« tartományi védelmi bizottságai szombaton a bari kongresszuson közös határozatot fogadtak el, amelyet a liberális párt, a keresztény demokraták, az akciópárt, a szocialisták és a kommunisták képviselői írtak alá. Az úgynevezett »olasz félszabaditási mozgalom« határozatának szövege a brit hírszolgálat jelentése szerint a következő: »Az értekezlet azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy Olaszország erkölcsi és anyagi újjáépítésének előfeltétele az olasz király azonnali lemondása. A kongresszus meg van győződve egy olyan kormány alakításának szükségességéről, amely teljhatalommal rendelkezik és rendkívüli körülmények között is határozhat. Ebben a kormányban helyet kell adni a kongresszuson képviselt valamennyi pártnak. A kormány feladata lenne a háborús erőfeszítések fokozása a tömegek támogatásával a legsürgősebb problémák megoldása és biztosíték nyújtása arra nézve, hogy a háború megszűnte után azonnal megtörténik egy alkotmányos nemzetgyűlés összehívása. Gondoskodni kell ezenkívül egy állandó végrehajtó hatalom megszervezéséről, amelyben a felszabadítási mozgalom pártjai a központi bizottsággal és a politikai vezető személyiségekkel megegyezés alapján lennének képviselve. Ezek az intézkedések előfeltételei annak, hogy a végső cél eléréséhez szükséges követelményeket megteremtsük. A kongresszuson 120 delegátus vett részt. Sforza gróf és Benedetto Croce szintén jelen volt Az új olasz hadsereg vezetőinek eskütétele Vádat emeltek több tábornok és tengernagy ellen Róma, január 31. (Német TI) Miután a Duce fogadta Graziani tábornagyot, a hadsereg vezetősége ünnepélyesen letette az esküt. Két tiszt tartotta az új olasz hadilobogót s ez előtt sorakoztak fel Gombarra tábornok, a vezérkar főnöke, valamint a tengerészeti államtitkár, a légi fegyvernem államtitkára és a hadseregtábornokok. Graziani tábornagy rámutatott az újszövegű eskü megújításának jelentőségére s kiemelte, hogy mindannyiuknak tiszta lelkiismerettel és szinte vallási érzéssel kell letenniük az esküt a köztársaságra. A tábornagy beszédét az új olasz véderő hadikiáltásával fejezte be: »Itália!« A jelenlevők lelkesen megismételték kiáltását, Graziani tábornagy azután felolvasta az esküszöveget, majd megcsókolta a hadilobogót. Példáját követte Gambara tábornok, vezérkari főnök és a többi tábornok. (MTI), Milano, január 31. (Német TI) Mint a Stefania-irola jelenti, az államvédelmi különbíróság vádat emelt Robotto, Verveilino, Caracciolo, Rose és Vecchiavelli tábornokok, a Montenegróban, Görögországban és Albániában állomásozó hadseregek parancsnokai, valamint Rozzo tábornok laibaehi főbiztos ellen. Ugyanannál a bíróságnál vádat emeltek ezenkívül Camnioni, Zarnomi, Moscherpa, Pavese és Leonardi tengernagyok ellen. Rose, Vecchiavelli és Caraccioli tábornokokat, valamint Campioni, Moseherpa és Zanoni tengernagyokat letartóztatták s azok egy észak olaszországi börtönben tartózkodnak. A vádlottaknak azért kell majd felelniük, hogy anélkül, hogy az ellenség megtámadta őket, letették a fegyvert és kiszolgáltatták az olasz lakosságot olaszellenes helyi elemek garázdálkodásának. (MTI) RM Szegénygondozói telepet létesít Nagykanizsa Nagykanizsa, január 31. (A Reggeli Magyarország tudósítójától.) Nagyka-nizsa szegénygondozó bizottsága ülést tartott és ezen a város minden szociális és karitatív egyesülete részt vett. Elhatározták, hogy a lazsmaki gróf Billoth-féle birtokon, melyet a város már korábban megvett, nagy szegénygondozó telepet létesítenek. A telepen a város arra neveli szegényeit, hogy saját maguk kezemunkájával tartsák fenn magukat. Ebből a célból különböző műhelyeket és gazdaságot létesítenek. Az előkészületi munkák már megindultak. Ryti beszéde a finn képviselőházban Helsinki, január 31. (MTI) A finn képviselőház is szombaton ünnepélyesen lezárta az 1943-as év törvényhozási tevékenységét. Ryti államelnök kijelentette beszédében, hogy Finnország védelmi harca a Szovjet ellen valamennyi arcvonalszakaszon álló harc formájában megszilárdult, azonban ez sok éberséget követel a finn hadseregtől. Áldozatokat az elmúlt évben is hozni kellett a Még az idén elkészül Kolozsvárig a földgázvezeték Kolozsvár, január 31. (A Reggeli Magyarország tudósítójától) Az erdélyi földgáz megfelelő kihasználására, a háborús viszonyok ellenére is, komoly munka folyik. Magyarország és a Cseh-morva protektorátus között kedvező mederben folynak a kompenzációs tárgyalások abban az irányban, hogy a földgázvezeték lefektetéséhez szükséges csövek beszerzése lehetővé váljék. A tárgyalások, a jelek szerint, rövidesen befejeződnek és még ebben az évben lehetővé válik a földgázvezeték kiépítése Kolozsvárig. 3 A patikusok után most az orvosok is tiltakoznak »előnyben« színpadi szerepeltetésük elleni Ez a tiltakozás azonban egészen más természetű, mint az utóbbi időben divatossá vált »szakma« panaszok voltak, amelyek rendszerint azt nehezményezték,hogy egy-egy fogorvos kisgazda vagy gyógyszerész alakja karikírozott vonásokkal, kellemetlen megvilágításban, emberi gyengéit megmutatva került a rivaldafénybe. Az Egészségpolitikai Társaság hivatalos lapjában dr. Bakos Tibor igen higgadt, komoly és tárgyilagos hangon teszi szóvá az orvossal kapcsolatos egészségügyi kérdések tájékozatlan beállítását s meggyőző példákkal illusztrálja: milyen tekintélyrombolást végezhet az ilyen tudatlanságból eredő ferde szerepeltetés, tévedés vagy felszínesség. A cikkírónak tökéletesen igaza van, amikor rámutat arra, hogy ha egy darabban például valami mérnöki probléma, merül fel, akkor azt föltétlenül hitelessé igyekeznek tenni. Tanulmányozzák, tiszába jönnek vele s a valóságnak megfelelően viszik színpadra. Ugyanígy kellene eljárni akkor is, ha egy egészségügyi kérdés kerül a közönség elé, nehogy megtévesztő és boszszantó, olykor szinte hajmeresztő »orvosi képtelenségek« süljenek ki a szerző tájékozatlanságából. Elvégre a színpad csakugyan szószék is kissé, az ott elhangzó szónak tehát fokozottabb súlya, nagyobb szuggesztív ereje van. Márpedig egyáltalán nem lehet kívánatos, hogy egészségügyi kérdések körül zűrzavart keltsünk és téves képzeteket plántáljunk át a köztudatba. Ez egyébként — minden egyébtől eltekintve — írói lelkiismeret dolga is. Az »Epol« cikkírójának idáig, ismételjük, igaza van. Legfeljebb azt tartjuk némileg túlzott követelésnek részéről, hogy a filmek és színdarabok »kellő mértékben« foglalkozzanak az egészségüggyel. Úgy, hogy a nép »megértse annak nagy ■és fontos nemzetvédelmi feladatait«. Ez — bocsánat — aligha a színház és dráma feladata. Irodalmi és művészi szempontból még éppen több kárt eredményezne minden efféle didaktikus célzat keresztülvitele, mint amennyi haszonnal járna a közvélemény felvilágosítása tekintetében. A goethei igazság iránt rendkívül érzékeny a színházi közönség: ha látja a szándékot, magyárt lehangolódik, elveszti kedvét s nem hisz a játék erőlködésének. Elég, ha a magyar színpadi és filmszerzők valóban avatottabb kézzel, felkészültebben, komolyabb tudással viszik színpadra az orvosi kérdéseket, egészségügyi problémákat, mint eddig tették. Azt a naiv szakmai kívánságot azonban, hogy egy-egy orvos olykor, ha a színpadi mese történeti hűsége úgy kívánja, ezentúl ne szerepelhessen többé »nevetséges figuraként«, vagy »légynek sem ártó kedves doktor bácsi« alakjában, semmikép sem helyeselheti nek. Az az egy nem jelenti a törbit, még kevésbé valamennyit. Bovary Károlyért, Flaubert elmara-dott, tudatlan falusi orvosáért semmikép sincs okuk megsértődniük azoknak a kiváló, tehetséges, tudós orvosoknak, akik iránt annyi hálaval tartozik az emberiség. Azt sem lehet hát megkívánni az íróktól, hogy ezentúl csupa Nobel-díjra érdemes kiválóságot szerepeltessenek regényeikben és darabjaikban orvosként. Az orvos is ember, tele emberi gyengeségekkel, az író pedig elsősorban az ember jellemző megeleven Hésére törekszik. Ha ettől elütik, csak az irodalom vallja kárát Avagy most már kergessük le a színpadról Moliére kuruzsló doktorait ezeket a remek vígjátéki karikatúrákat is, pusztán azért, mert csupán csinos beállításuk árt az orvosi tekintélynek? Ugyebár, ilyesmiről szó sem lehet! Mert, ha végül is csak ide lyukadnánk ki, az orvosok mostani, jogos tiltakozása miben sem különböznék más szakmai sértődöttségek kissé komikus ízű elfogultságától. A »szakszerű« ábrázolást joggal megkövetelhetjük az írótól, de az »elrajzolás«művészi jogát nem vonhatja meg tőle egyetlen hivatásrendi szervezet tiltakozása sem. Annál kevésbé, mert" — mondottuk — azzal az esetleg pellengérre állított eggyel senkinek sem jut eszébe azonosítani a szakma tagjainak összességét. Végül meg csak ennyit a hangos tiltakozók szíves figyelmébe: ha a rokonszenves szerepeltetés ellen nem volt kifogásuk, ne legyen hát akkor sem, ha véletlenül valamelyik szakmabeli figura — mint egyes kivétel — gyarlóbb színben mutatkozik meg »a valóság elé tükröt tartó« színpadon a finn hadseregnek, de ezek nem voltak nagyobbak, mint azok az áldozatok, amelyeket a háború korábbi szakaszában hoztak. A fegyveres erő védelme a belső arcvonalat biztosította. Finnország külkereskedelmi kapcsolatait illetően Ryti államelnök első helyen említette Németországot, amely közel 72 százalék arányban szerepel a finni külkereskedelemben. Hangsúlyozta, hogy jelentős segítséget kaptak még Svájctól és Magyarországtól. MÉG EGY TILTAKOZÁS