Reggeli Magyarország, 1944. június (51. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-01 / 122. szám

VI. (II.) évfolyam 122. szám 1944 június 1 csütörtök Ára 14 filér Előfizetési ár 1 hóra 3.40, negyedévre 9.80 pengő Sztójay Döme: Meg akarom teremteni a széles néprétegekre támaszkodó politikai és társadalmi egységet Az összefogáson áll vagy bukik egy nemzet Hazánk most fekteti le az alapkövet a további ezer esztendőre Jurcsek Béla: A zsidókérdés megoldása az elkülönítéssel nem fejeződött be A miniszterelnököt nagy lelkesedéssel fogadták a balatonfüredi választókerületben Balaton­­ü­red, május 31. (MTI) Sztójay Döme miniszterelnök, akit — mint ismeretes — a balatonfüredi és tapolcai választókerület képviselője­löltségének elfogadására kért fel a vá­lasztókerület polgársága, kedden dél­előtt mondotta el programbeszédét. A választókerület lakossága igaz sze­retettel, nagyrabecsüléssel és lelkese­déssel fogadta a Balaton partjára el­látogató miniszterelnököt. A miniszter­­elnök látogatása és programbeszéde az összefogás és egység jegyében zajlott le, ami abban is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Élet Pártja program­jával fellépő miniszterelnök program­beszédén az Erdélyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja és a Magyar Nem­zetiszocialista Párt igen sok vezető személyisége és országgyűlési képvise­lője jelent meg. Sztójay Döme miniszterelnök prog­ram­beszéde a református kultúrház magyar nemzeti színekkel pompásan feldíszített nagytermében hangzott el. A vitéz Rátz Jenő miniszterelnök­­helyettes, Jurcsek Béla földművelés­­ügyi miniszter. Huszovszky Lajos mi­niszterelnökségi államtitkár és vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, vitéz gróf Teleki Mihály, Bocsáry Kálmán, vitéz Marton Béla Hórvan Bálint, valamint a Magyar Élet Párt­ja, az Erdélyi Párt, a Magyar Meg­újulás Pártja országgyűlési­­képvise­lők kíséretében a termébe lépő minisz­terelnököt a választópolgárság szívből jövő igen meleg fogadtatásban része­sítette. A hallgatóság soraiban helyet fog­lalt Gidró Bonifác tihanyi apát is, Ba­laton­f­üred és a környező községek egyházi és polgári vezető személyisé­geivel. Zala népe kész az egység megvalósítására A jelölő értekezlet a Hiszekegy el­mondásával kezdődött, majd gróf Te­leki Béla, Zala vármegye főispánja az őszinte tisztelet és nagyrabecsülés hangján köszöntötte a vármegye la­kossága nevében Sztójay Döme minisz­terelnököt. Hangsúlyozta, hogy a zalai magyar nép — tekintet nélkül— a poli­tikai pártállásra, mélyen átérzi és tu­datában van annak a súlyos felelősség­nek, amely ma a kormányzatra nehe­zedik, de tudja azt is, hogy ebben a fe­lelősségben osztoznak mindazok a pár­tok és vezetőik, akik a jobboldali ösz­­szefogás reményében a miniszterelnö­köt támogatják. A zalai magyar lel­kek mélyéből fakadó, őszinte hazafias meggyőződésből eredő óhajnak­­ ad ki­fejezést, amikor aggódó hazafiúi lelke sugallatának engedve azt kéri, adjon a Mindenható lelki erőt, elszánt akarást, eredményes munkát a miniszterelnök­ök és munkatársainak ahhoz, hogy ormányzati tevékenységükkel és tet­teikkel meggyőzhessék mielőbb az egész nemzetet arról, hogy a haza érdekében ma minden igaz magyarnak egy tá­borban a helye- A zalai magyar nép ezt hiszi és vallja és kész az egység megvalósítására. •Azzal a hő­­hajtással zárta üdvözlő szavait, hogy a mai nap nagy lépés­sel vigye előbbre az egységre való tő-Sztójay Döme miniszterelnök, állt fel ezután szólásra. Az egybegyűltek, megújuló lelkes nagy tapssal ünnepel­ték. Sztójay miniszterelnök mindenek­előtt köszönetet mondott a szeretettel­jes fogadtatásért, majd megköszönte a bizalmat, amelyet a választókerület azzal nyilvánított iránta, hogy képvi­­selőjelöltjéne­k hívta meg. A megh­í­­vást örömmel fogadta el, mert a ke­rület hazafias és kötelességteljesítő népe eddig is jó példát mutatott az országnak. — De bizonyos benső szálak is fűz­nek e kerülethez — mondotta a továb­biakban a miniszterelnök —­, boldo­gult Darányi Kálmánnak, a nagy magyarnak felejthetetlen emléke. Tu­dom, hogy milyen nagy tiszteletnek, megbecsülésnek és elismerésnek ör­vendett ebben a kerületben. Én ugyan­ilyen érzéseket tápláltam irányában. Szoros baráti viszony fűzött hozzá, az éveken át való együttműködés, nem különben a barátság, amellyel egyaránt viseltettünk a Nagy Német Birodalom és a német nép iránt. Talán én tudom a legjobban, milyen szolgálatokat teljesített és milyen hervadhatatlan érdemeket szerzett e külpolitikai vonatkozásban hazánk­­nak, de tudom azt is, hogy Darányi Kálmán milyen nagy megbecsülésben részesült a Nagy Német Birodalom vezére és vezetői részéről. Az alkotások kormánya — Amikor Kormányzó Urunk bizal­mából — folytatta beszédét a minisz­terelnök — a mai sorsdöntő időkben az ország vezetését átvettem, Kormá­nyom és jó­magam arra az állás­pontra helyezkedtünk, hogy nem szé­­penhangzó programokra, hanem eré­lyes és gyors cselekvésre van szükség, hogy megoldjuk mindazokat a nagy problémákat, amelyeknek megoldása a mai viszonyok között életkérdése az országnak. Mint a múlt heti parla­menti bemutatkozó beszédemben is hangsúyoztam, kormányom a gyors munka és az alkotások kormánya kí­ván lenni. Mint a parlamentben, itt is mindenekelőtt arra akarok rámutatni, hogy országunk­ és nemzetünk súlyos élethalálharc közepette áll. A bolse­­vizmus gyilkos veszélye fenyegeti ha­zánkat és a® európai kultúrát, s nem­fekvést, szolgálja a lelki egység meg­teremtését és tegye ezáltal e napot történelmi jelentőségűvé. Somogyi Imre községi bíró ezután bejelentette, hogy a választókerület egyhangú lelkesedéssel hívta meg Sztójay Döme miniszterelnököt képvi­selőjéül. A miniszterelnök munkássá­gára az Isten áldását kérte. Netüntének ebben az élethalálharcban csak egyetlen egy kívánsága lehet, az, hogy ezt a háborút minden körülmé­nyek között megnyerjük. A háborút meg kell nyernünk és meg is fogjuk nyerni. (Nagy taps.) Ez a biztos tudat és meggyőződés hat át bennünket , hiszen ott áll a Kárpátok keleti lejtő­jén a hős honvédségünk, vállvetett küzdelemben, törhetetlen hűséges szö­vetségben régi fegyvertársunkk­al a nagy német nép acélos hadseregével. (Nagy taps.) Rend, fegyelem, összetartás — Ismétlem: meg kell nyernünk és meg is fogjuk nyerni e sorsdöntő há­borút, mert különben elveszünk­ A há­ború megnyerésének azonban előfelté­tele az, hogy mind az erkölcsi, mind az anyagi támogatásban a maximumot adjuk honvédségünknek, itthon, a hát­országban pedig biztosítsuk a terme­lés folytonosságát és fokozását, a ren­det, a fegyelmet és legelsősorban az összetartást­ (Hosszantartó lelkes taps.) — Az összetartáson és összefogáson áll, vagy bukik egy nemzet — ez a tör­ténelem kérlelhetetlen megállapítása. Bár a Magyar Élet Pártjának tagja vagyok minden igaz jobboldali magyar erő összefogásának meghirdetésére jöt­tem közétek. (Hosszantartó éljenzés és taps.) — Ezt bizonyítja az az örvendetes tény is, hogy itt vannak közöttünk a kormányban képviselt és a kormányt támogató jobboldali pártok vezető sze­mélyiségei és tisztségviselői, éppen úgy, mint párttagjaink, akik megje­lenésükkel azt bizonyítják, hogy az egység útján és az összefogás erejében kívánnak együttdolgozni velem. (Nagy taps.) — Ez az egység már megnyilatkozott egy korábbi időközi választáson, ami­kor helyettesem, vitéz Rác­z Jenő mögé sorakoztak fel a jobboldali pártok, hogy ezzel is példát mutassanak az egész országnak, örömmel és megnyug­vással látom, hogy a tokajhegyaljai választókerület népének példamuta­tása szerint ez a választókerület is megérezte a nehéz idők parancsát és nemcsak személyem kedvéért, hanem elsősorban a közös magyar életérdekek parancsára megteremtette az egységet, a testvéri együttműködést. Legyen ez a balatonfüredi összefogás szuggesztív példa az egész országnak, tanuljon eb­ből vezető és vezetett egyaránt. (Viha­ros taps.) Ha valaki ma egyéni, párt-, vagy felekezeti szempontok útján akarja megmenteni az országot — az nem megmentője, hanem sírásója lenne nemzetünknek. (Úgy van! Úgy van!) A Kárpátok alatt rohamoz a mindent, elpusztítani akaró orosz bolsevizmus- Ott állnak vele szemben fegyverrel ke­zükben hős magyar fiaink. Légi terror­támadások pusztítják városainkat és falvainkat s ebben a vérontásban ne­künk nemcsak a hőseink által meg­szentelt hazánkat kell védenünk, ha­nem nemzeti életünket is újjá kell épí­tenünk. Éppen ezért ma nem ismerhe­tünk el semmiféle részérdeket, egyéni vagy más külön jogosultságot, mert abba belepusztulna a nemzet. (Úgy van! Úgy van! Nagy taps.) — Soha sem voltam a szavak em­bere. Mint katona és mint diplomata egyaránt cselekvéssel szolgáltam ha­zámat. Ezt fogom most is tenni. (Vi­haros taps.) Ma a nemzet életének minden pillanata cselekvést és helyt­állást kíván. Ezt a sorsszerű párán-­ csőt követik hősiesen harcoló honvé­dőink s ez a történelmi parancs köve­teli a dolgozó, építő nemzetvédő erők teljes egységét itthon, a hátország­ban. Én ennek a nagy, legyőzhetetlen testvéri magyar egységnek tiszta aka­rásával állok előttetek és az egész or­­szág elé, erről a helyről üzenem hazáját féltő és nemzete sorsáért ag­gódó minden magyarnak: meg akarom teremteni a széles néprétegek erejére támaszkodó politikai és társadalmi egységet, amelyre a nemzet, az egész magyar közvélemény oly forrón és őszintém vágyakozik. (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés.) — A nemzeti közösség életérdekei­nek szolgálatára és megvédésére kérek egységet, fegyelmet,, munkát és áldo­zatot. Erre az összefogásra nem ne­kem, hanem a küzdő, harcoló magyar jelennek, hős katonáinknak és a nem­zet jövendőjének van szüksége. (Úgy van, úgy van.) A miniszterelnök programbeszéde Népi, keresztény, nemzeti Magyarország — A nemzeti összefogás gondolatá­nak felvetésével sokszor és sokan visszaéltek. Én azt az egységet kérem és kívánom, amelyről a fajvédő ma­gyar politika nagy harcosa, Gömbös Gyula álmodott, amely a magyar népl lelkének tiszta vágyaiból fakad s a nemzet nagy céljait, az örök magyar életet szolgálja. (Viharos taps.) — Ez az összefogás csak a korszerű

Next