Reggeli Újság, 2004. június (1. évfolyam, 72-97. szám)

2004-06-22 / 90. szám

4 / Reggeli Újság KÖZELET 2004. június 22 Szomszédolás műemlékek nyomában ! A Szalánta-Méhkerék átkelőhelyen míg az útleveleket ellenőrzik, meglepetéssel figyelem a szomszéd sávban elhaladó személygépkocsik hátsó ülésén és a csomagtartókon a zsákszámra fehérlő cukrot. Kiderül, az EU árrendezést is hozott, így élelmes szomszédaink immár hozzánk járnak féláron cukrot, olajat és egyéb élelmiszert beszerezni. A váradi indulás után alig két órával már Gyulán fogyasztjuk a tízórait a műemlékvédelmi hivatalban, egy régi udvarház tornácán. Azután Széphegyi László építész vezetésével, aki útikalauzunk három napon át, gyalogos városnézésre indulunk. Tisztaság, szelektív hulladékgyűjtés és rengeteg virág jellemző utunk minden állomásán, valamint kitűnő szervezés, hiszen a legtöbb látnivalónál helyi idegenvezetők is besegítettek állandó kísérőnknek. A szecessziós emeletes iskola tulipános-leveles díszítéssel a nagyváradi paloták testvére lehetne, más városrész is mutatja az egykori közös gyökereket és a földrajzi közelséget. A több évszázados platánok, tölgyek a várfürdő ősparkjában az idén kiültetett 13 ezer virágtővel botanikus kertet idéznek. A kiváló, 72 fokos gyógyvíz a betegek kezelésén kívül a húsz medencével azt a célt is szolgálja, hogy minden gyermek már iskoláskorban tanuljon meg úszni. Az 1833-ban épült lovardát most restaurálják, közelében emléktábla jelöli Erkel Ferenc emlékfáját. A mintegy nyolc hektár területen fekvő várfürdő igazi vízi paradicsom. Megtudjuk, hogy a városban hatezer szálláshely fogadja a távolból érkezőket. A fürdővel szemben áll a híres sík vidéki gótikus téglavár, melyet Havasi Péter múzeumigazgató mutat be. Az írásos emlékek szerint a jövőre 600 éves vár történetéből megtudjuk, hogy azt a védők kénytelenek voltak feladni. Jelenleg nagyszabású munkálatok folynak az épületegyüttesen, akárcsak a több mint kétszáz éves Harruckem-Wenckheim-Almássy kastélyon. Az ortodox Szent Miklós-templom lelkésze elmondja, a város most püspöki székhely. Bőséges ebéd után először a városháza (egykori megyeháza, hiszen Gyula megyeszékhely is volt) dísztermét csodáljuk meg, majd besétálunk a belvárosban. Az Erkel Ferenc Múzeum előtt illő módon elénekeljük a Himnuszt. Az 1840-ben épült Százéves cukrászdában, amely ma is vendéglátóhely és múzeum, feketekávét iszunk, majd Békéscsabára indulunk. Ott először az Ybl Miklós tervezte városháza dísztermében fogadnak, ismertetve a város történetét. Kiderül, hogy 1332- ben említik először, később a török hódoltság alatt elnéptelenedik a vidék, ezért 1715-től szlovák telepeseket hoznak be. A város első díszpolgára Kossuth, aztán Jókai majd Teleki Pál és Csáki. Híres a település kolbásza és a párizsi világkiállításon 1902-ben díjat nyert Csabagyöngye szőlő. Városnézésre indulva figyelek fel a palota udvarán díszelgő szomorú eperfára, ágai a földig hajolnak, hasonlatosan a közismert szomorúfűzhöz, gyümölcsei éppen élőben vannak. Az evangélikus barokk kistemplom és az 1824-ben épült nagytemplom után a szlovák tájházban stílszerűen csabai kolbásszal kínálnak. A Munkácsy Mihály-emlékházban, az 1840-ben épült Ómaszta-kúriában jó néhány kép és vázlat mellett fényképek és iratok idézik a művész életét. A 68 ezer lakosú megyeszékhely több múzeummal, számos iskolával és gyógyfürdővel is büszkélkedik. Késő este van, mire szállásra megyünk egy kollégiumba. Másnap madárcsicsergés ébreszt, majd reggeli után indulás az egész napos útra. Először a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, Ybl Miklós remekét tekintjük meg, amelyről azt tartják, hogy 365 ablaka van; a 25 hektáros területen angol és francia stílusú parkok növényi ritkaságokkal, gondozott sétányokkal. Következő megállóhely Mezőhegyes, a nóniusz lovak hazája. A valamikori Arad megyei településen Csekonics József vértesszázados javaslatára 1784 végén II. József császár alapította meg a világhíres ménesbirtokot. A mérnöki pontossággal megtervezett településen először kaszárnyákat építettek, majd a lótenyésztést kiszolgáló létesítményeket, még állatkórházat is. A közel harmincezer holdon a majorok száma elérte a százat, az út- és a vasúti hálózat is világszínvonalon állt, minden a lótenyésztés szolgálatában. II. József idején hatszáz kancát választottak ki a parasztoknál, azokat fedeztették a császári ménekkel, majd a szaporulatot jó áron megvásárolták. A birtok katonai intézmény volt 1879-ig, azután magyar állami tulajdon máig, ám rövidesen magánosítani fogják. A 19. század végén Kozma Ferenc virágoztatta fel, modernizálta a telepet, akkor a lóállomány elérte a 30 ezer létszámot. Sajnos a két világháború nagy pusztítást végzett itt, ám a talpraállás mindig sikerült. Mezőhegyes jelenleg a világörökség várományos listáján szerepel. A tágas ősparkban pázsit, öreg fák és vajsárga-fehér színűre festett épületek várják a látogatókat. A központi istállóban a kiképzett lovak békésen tűrik a simogatást. A kocsimúzeuban a különböző kerekes alkalmatosságok mellett szánok is láthatók. 1819-ben épült az ország legrégibb, ma is használt fedett lovardája Hild János tervei szerint. Érdekes, hogy szélkakas helyett vágtató ló szobrocskája jelzi a szél irányát. Földre könyöklő ágaival jókora területet foglal el az épület mellett álló indiai platán. A régi lakásokban ma is laknak, a magtár szintén eredeti célját szolgálja. Vendéglátóink felidézik még Gluzek Gyula mezőhegyesi igazgató emlékét is. Ő indította meg a szarvasmarha- és juhtenyésztést, a takarmánynövények mellett a cukorrépát is meghonosította. A cukorgyártás szükségletére Arad, Mezőhegyes és Nagylak között élővízcsatornát építettek, így hozva be a Maros vizét a vidékre. A cselédházak mellé Gluzek 1885- től ártézi kutakat fúratott, néhol feltört a metángáz is, melyet itt hasznosítottak elsőként az országban. Világgazdasági távlatokban tervezett és szervezett szeszfőzdék, cukorgyár, kendergyár, járványkórház, távirda, helyi vasúti hálózat, a mezőgazdasági munkások bécsi életbiztosítása hirdeti 18 éves munkája gyümölcsét. A telepen és a mellette álló városban sétálva számos emléktáblát látunk, melyek tanúsítják, hogy II. József, Kossuth Lajos és I. Ferenc József is ellátogatott Mezőhegyesre. Ebéd után a szegedi belvárossal, majd a Fogadalmi és az alsóvárosi ferences templommal és kolostorral ismerkedünk. Délután Hódmezővásárhely szecessziós városházának dísztermében jólesik a pihenés. A Budapest után legnagyobb területű, 55 ezer lakosú város történetéről a település főépítésze beszél. Kedvünkért kinyitják a helyi fazekasságot és népi hímzést bemutató tájházat, majd az 1722-ben épült református ótemplom lelkésze ismerteti a hajlék történetét. Késő este a Fekete Sas Szállodában búcsúvacsorán az önkormányzat vendégei vagyunk. Az utolsó napon először Szarvas látnivalóival ismerkedünk. A történelmi Magyarország földrajzi központjában a Holt-Körös medrében egy oszlopon lebegő angyalok tartják a Szent Koronát Mihály Gábor szobrász alkotásán. Először a híres Arborétumot járjuk be, majd a Tessedik Sámuel Múzeumban ismerkedünk a városban 1767-1820 között tevékenykedő evangélikus lelkész munkásságával. Az első hazai mezőgazdasági iskola alapítója érdemeket szerzett a szikes talajok feljavítása, a rétgazdálkodás, a fásítás, a takarmány és ipari növények meghonosítása, a népművelés és a szakítás terén. Ezután az 1836-ban épült, ló hajtotta szárazmalom titkaival ismerkedünk, amely 126 éven át, 1962-ig őrölte a gabonát. Riportereket megszégyenítő a láthatóan idős földműves múzeumőr ízés magyarázata a közel tíz méter magas, 15 méter mérőjű keringőházban, ahol a 420 foggal rendelkező nagy kerék, melyet rendszerint három ló forgatott, szolgáltatta az energiát a malomköveknek. Utolsóként Vésztőmágoron, a Holt-Sebes-Körös bal oldalán a kettős domb belsejében a nemzeti emlékhelyhez látogatunk el. Az egyik oldalon a Kr. e. 3500-tól, az új kőkorszaktól a bronzkorig régészeti kiállítás látható hét méter vastagságú földrétegben. A nagyobbik dombon állt valaha a Csőii nemzetség monostora, kéttornyú, háromhajós temploma és a mellé épült kolostor a 11-12. századból. A domb gyomrában és felszínen újjáépítve az alapok, elámulunk, milyen hatalmas épületegyüttest emeltek eleink ezen a tájon. A két halom között a millecentenárium évében avatták fel Szent László király lovasszobrát, amely Mihály Gábor szobrász gyönyörű munkája. Finom ebéd után már csak rövid út áll előttünk, így élményekben gazdagodva érkezünk haza. Jósa Piroska Június második hetében egy ötvenfős csapat három csodálatos napot töltött Magyarországon. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság tagjaiként Dukrét Géza elnök vezetésével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vendégei voltunk. A gyulai vár Mezőhegyes a nóniusz lovakról híres Békéscsaba mindenkinek elnyerte a tetszését / •• Évfordulós magyar-román gazdasági találkozó I Magyar-román üzletembertalálkozót és konferenciát tartottak a hétvégén Békéscsabán abból az alkalomból, hogy ötéves a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-román tagozata. Az összejövetel helyszínéül a viharsarki település a tizenkettedik Csaba Expo apropóján szolgált. Körülbelül negyven romániai és kétszer ennyi magyarországi részvevője volt a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKI), a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Közhasznú Társaság (fiDH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) illetékes főosztálya által szervezett rendezvénynek. „Célunk a külgazdaság összefogása, a kapcsolatok teremtése hazai és külföldi vállalkozókkal, a határ menti együttműködések kialakítása” - mondta az évfordulón Rák János Zoltán, a magyar-román tagozat titkára. A magyarországi kamara hasonló viszonyt alakított ki ukrán, szerb, szlovén, szlovák és az osztrák szomszédokkal is. A magyar-román tagozat főleg a kis- és középvállalkozások támogatását, azoknak a román piacon való megkapaszkodását kívánja segíteni. „Sok magyarországi vállalkozó még csak barátkozik Romániával. Nekik is tudunk segíteni, például piackutatással, piacfelméréssel, a bérezési, adózási vagy akár vámolással kapcsolatos kérdésekben” - tudtuk meg Ráktól. A konferencián az aktuális helyzetet beszélték meg, ezért választották témául Magyarországnak az uniós csatlakozása utáni kapcsolatát a keleti régiókkal. Zentai József, a magyar Külügyminisztérium Kereskedelem-fejlesztési Osztályának vezetője a megváltozott külkereskedelmi szabályokról, Halász János, az ITDH romániai hálózatának igazgatója a magyar-román gazdasági kapcsolatok alakulásáról tartott előadást. , Jó viszonyban vagyunk a Bihar, Temes, Arad megyei, illetve a székelyföldi és a bukaresti kereskedelmi kamarákkal. Van érdeklődés a romániai vállalkozók részéről, főleg amióta Magyarország EU-tag lett. Nekik is tudunk segíteni, például cégalapításban” - mondta a titkár, aki szerint most várakozási állapotban van a gazdaság, mert ez egy olyan időszak ,amikor megpróbáljuk minél jobban megismerni a változásokat, és pont ezért igyekszünk olyan személyeket bevonni a munkánkba, akik első kézből kapják meg a törvényeket”. V. Ny. R. Ötezren nem tették le szja-bevallásukat A 2003-as évre szóló személyi jövedelemadó-bevallásokat május 17- ig lehetett benyújtani. Bihar megyében 85 666 adófizetőnek volt kötelező letenni a közpénzügyi igazgatóságnál az adóbevallását, s a későkkel együtt június 18-ig 80 097-en tették ezt meg. A mulasztóknak a fináncok felszólítást küldtek, összesen 5211-et, ezt követően 423 adóbevallás érkezett meg a hivatalhoz. Mindazoknak, akik a felszólításban szereplő dátumig sem tesznek eleget kötelességüknek, hivatalból adót kell fizetniük, ahogy az az adózási törvénykönyvben szerepel. A büntetés pedig százezertől egymillió lejig terjed - hangzott el tegnap a Bihar Megyei Közpénzügyi Igazgatóság sajtótájékoztatóján. A Pénzügyminisztérium rendelete alapján a 2003-as szja-bevallások feldolgozását, illetve az adófizetőket értesítő levelek szétküldését szeptember végéig be kell fejezni. Florian Serac ügyvezető igazgató szerint ha ilyen ütemben haladnak a feldolgozással, hamarabb végeznek. Tegnapig több mint tízezer ívet dolgoztak fel. Még mindig sokan nem vették át azt az összeget, amit a 2002-es évi adóbevallásuk nyomán vissza kell kapniuk. A több mint 16 ezer személynek úgy látszik, nincs szüksége a pénzre - csak annyit kellene tenniük, hogy jelentkeznek az adóhivatalnál és felvehetik a pénzüket. 4188 adófizető 100 ezer lejnél nagyobb összeget kell hogy visszakapjon, 7643 pedig kisebbet. „ B. A.