Reggeli Újság, 2004. június (1. évfolyam, 72-97. szám)

2004-06-22 / 90. szám

4 / Reggeli Újság KÖZELET 2004. június 22 Szomszédolás műemlékek nyomában ! A Szalánta-Méhkerék átkelőhe­lyen míg az útleveleket ellenőrzik, meglepetéssel figyelem a szom­széd sávban elhaladó személygép­kocsik hátsó ülésén és a csomag­tartókon a zsákszámra fehérlő cuk­rot. Kiderül, az EU árrendezést is hozott, így élelmes szomszédaink immár hozzánk járnak féláron cuk­rot, olajat és egyéb élelmiszert be­szerezni. A váradi indulás után alig két órával már Gyulán fogyasztjuk a tízórait a műemlékvédelmi hivatal­ban, egy régi udvarház tornácán. Azután Széphegyi László építész vezetésével, aki útikalauzunk há­rom napon át, gyalogos városné­zésre indulunk. Tisztaság, szelek­tív hulladékgyűjtés és rengeteg vi­rág jellemző utunk minden állomá­sán, valamint kitűnő szervezés, hi­szen a legtöbb látnivalónál helyi idegenvezetők is besegítettek ál­landó kísérőnknek. A szecessziós emeletes iskola tulipános-leveles díszítéssel a nagyváradi paloták testvére lehetne, más városrész is mutatja az egykori közös gyökere­ket és a földrajzi közelséget. A több évszázados platánok, tölgyek a várfürdő ősparkjában az idén ki­ültetett 13 ezer virágtővel botani­kus kertet idéznek. A kiváló, 72 fo­kos gyógyvíz a betegek kezelésén kívül a húsz medencével azt a célt is szolgálja, hogy minden gyermek már iskoláskorban tanuljon meg úszni. Az 1833-ban épült lovardát most restaurálják, közelében em­léktábla jelöli Erkel Ferenc emlék­fáját. A mintegy nyolc hektár terü­leten fekvő várfürdő igazi vízi pa­radicsom. Megtudjuk, hogy a vá­rosban hatezer szálláshely fogadja a távolból érkezőket. A fürdővel szemben áll a híres sík vidéki góti­kus téglavár, melyet Havasi Péter múzeumigazgató mutat be. Az írá­sos emlékek szerint a jövőre 600 éves vár történetéből megtudjuk, hogy azt a védők kénytelenek vol­tak feladni. Jelenleg nagyszabású munkálatok folynak az épület­­együttesen, akárcsak a több mint kétszáz éves Harruckem-Wenck­heim-Almássy kastélyon. Az orto­dox Szent Miklós-templom lelké­sze elmondja, a város most püspö­ki székhely. Bőséges ebéd után először a városháza (egykori me­gyeháza, hiszen Gyula megye­­székhely is volt) dísztermét cso­dáljuk meg, majd besétálunk a bel­városban. Az Erkel Ferenc Mú­zeum előtt illő módon elénekeljük a Himnuszt. Az 1840-ben épült Százéves cukrászdában, amely ma is vendéglátóhely és múzeum, fe­ketekávét iszunk, majd Békéscsa­bára indulunk. Ott először az Ybl Miklós tervezte városháza díszter­mében fogadnak, ismertetve a vá­ros történetét. Kiderül, hogy 1332- ben említik először, később a török hódoltság alatt elnéptelenedik a vi­dék, ezért 1715-től szlovák telepe­seket hoznak be. A város első dísz­polgára Kossuth, aztán Jókai majd Teleki Pál és Csáki. Híres a telepü­lés kolbásza és a párizsi világkiál­lításon 1902-ben díjat nyert Csaba­gyöngye szőlő. Városnézésre in­dulva figyelek fel a palota udvarán díszelgő szomorú eperfára, ágai a földig hajolnak, hasonlatosan a közismert szomorúfűzhöz, gyü­mölcsei éppen élőben vannak. Az evangélikus barokk kistemplom és az 1824-ben épült nagytemplom után a szlovák tájházban stílsze­rűen csabai kolbásszal kínálnak. A Munkácsy Mihály-emlékházban, az 1840-ben épült Ómaszta-kúriá­­ban jó néhány kép és vázlat mellett fényképek és iratok idézik a mű­vész életét. A 68 ezer lakosú me­gyeszékhely több múzeummal, számos iskolával és gyógyfürdő­vel is büszkélkedik. Késő este van, mire szállásra megyünk egy kollé­giumba. Másnap madárcsicsergés ébreszt, majd reggeli után indulás az egész napos útra. Először a sza­­badkígyósi Wenckheim-kastélyt, Ybl Miklós remekét tekintjük meg, amelyről azt tartják, hogy 365 ablaka van; a 25 hektáros terü­leten angol és francia stílusú par­kok növényi ritkaságokkal, gondo­zott sétányokkal. Következő meg­állóhely Mezőhegyes, a nóniusz lovak hazája. A valamikori Arad megyei településen Csekonics Jó­zsef vértesszázados javaslatára 1784 végén II. József császár ala­pította meg a világhíres ménesbir­tokot. A mérnöki pontossággal megtervezett településen először kaszárnyákat építettek, majd a ló­­tenyésztést kiszolgáló létesítmé­nyeket, még állatkórházat is. A kö­zel harmincezer holdon a majorok száma elérte a százat, az út- és a vasúti hálózat is világszínvonalon állt, minden a lótenyésztés szolgá­latában. II. József idején hatszáz kancát választottak ki a parasztok­nál, azokat fedeztették a császári ménekkel, majd a szaporulatot jó áron megvásárolták. A birtok kato­nai intézmény volt 1879-ig, azután magyar állami tulajdon máig, ám rövidesen magánosítani fogják. A 19. század végén Kozma Ferenc virágoztatta fel, modernizálta a te­lepet, akkor a lóállomány elérte a 30 ezer létszámot. Sajnos a két vi­lágháború nagy pusztítást végzett itt, ám a talpraállás mindig sike­rült. Mezőhegyes jelenleg a világ­­örökség várományos listáján sze­repel. A tágas ősparkban pázsit, öreg fák és vajsárga-fehér színűre festett épületek várják a látogató­kat. A központi istállóban a kikép­zett lovak békésen tűrik a simoga­­tást. A kocsimúzeuban a különbö­ző kerekes alkalmatosságok mel­lett szánok is láthatók. 1819-ben épült az ország legrégibb, ma is használt fedett lovardája Hild Já­nos tervei szerint. Érdekes, hogy szélkakas helyett vágtató ló szob­rocskája jelzi a szél irányát. Földre könyöklő ágaival jókora területet foglal el az épület mellett álló in­diai platán. A régi lakásokban ma is laknak, a magtár szintén eredeti célját szolgálja. Vendéglátóink fel­idézik még Gluzek Gyula mezőhe­­gyesi igazgató emlékét is. Ő indí­totta meg a szarvasmarha- és juh­tenyésztést, a takarmánynövények mellett a cukorrépát is meghonosí­totta. A cukorgyártás szükségletére Arad, Mezőhegyes és Nagylak kö­zött élővízcsatornát építettek, így hozva be a Maros vizét a vidékre. A cselédházak mellé Gluzek 1885- től ártézi kutakat fúratott, néhol feltört a metángáz is, melyet itt hasznosítottak elsőként az ország­ban. Világgazdasági távlatokban tervezett és szervezett szeszfőz­dék, cukorgyár, kendergyár, jár­ványkórház, távirda, helyi vasúti hálózat, a mezőgazdasági munká­sok bécsi életbiztosítása hirdeti 18 éves munkája gyümölcsét. A tele­pen és a mellette álló városban sé­tálva számos emléktáblát látunk, melyek tanúsítják, hogy II. József, Kossuth Lajos és I. Ferenc József is ellátogatott Mezőhegyesre. Ebéd után a szegedi belvárossal, majd a Fogadalmi és az alsóvárosi ferences templommal és kolostor­ral ismerkedünk. Délután Hódme­zővásárhely szecessziós városhá­zának dísztermében jólesik a pihe­nés. A Budapest után legnagyobb területű, 55 ezer lakosú város tör­ténetéről a település főépítésze be­szél. Kedvünkért kinyitják a helyi fazekasságot és népi hímzést be­mutató tájházat, majd az 1722-ben épült református ótemplom lelké­sze ismerteti a hajlék történetét. Késő este a Fekete Sas Szállodá­ban búcsúvacsorán az önkormány­zat vendégei vagyunk. Az utolsó napon először Szarvas látnivalói­val ismerkedünk. A történelmi Magyarország földrajzi központjá­ban a Holt-Körös medrében egy oszlopon lebegő angyalok tartják a Szent Koronát Mihály Gábor szobrász alkotásán. Először a híres Arborétumot járjuk be, majd a Tes­­sedik Sámuel Múzeumban ismer­kedünk a városban 1767-1820 kö­zött tevékenykedő evangélikus lel­kész munkásságával. Az első hazai mezőgazdasági iskola alapítója ér­demeket szerzett a szikes talajok feljavítása, a rétgazdálkodás, a fá­sítás, a takarmány és ipari növé­nyek meghonosítása, a népműve­lés és a szakítás terén. Ezután az 1836-ban épült, ló hajtotta száraz­malom titkaival ismerkedünk, amely 126 éven át, 1962-ig őrölte a gabonát. Riportereket megszé­gyenítő a láthatóan idős földműves múzeumőr ízés magyarázata a kö­zel tíz méter magas, 15 méter mérőjű keringőházban, ahol a 420 foggal rendelkező nagy kerék, me­lyet rendszerint három ló forgatott, szolgáltatta az energiát a malom­köveknek. Utolsóként Vésztőmágoron, a Holt-Sebes-Körös bal oldalán a kettős domb belsejében a nemzeti emlékhelyhez látogatunk el. Az egyik oldalon a Kr. e. 3500-tól, az új kőkorszaktól a bronzkorig régé­szeti kiállítás látható hét méter vastagságú földrétegben. A na­gyobbik dombon állt valaha a Csőii nemzetség monostora, két­tornyú, háromhajós temploma és a mellé épült kolostor a 11-12. szá­zadból. A domb gyomrában és felszínen újjáépítve az alapok, elámulunk, milyen hatalmas épü­letegyüttest emeltek eleink ezen a tájon. A két halom között a mille­­centenárium évében avatták fel Szent László király lovasszobrát, amely Mihály Gábor szobrász gyönyörű munkája. Finom ebéd után már csak rövid út áll előttünk, így élményekben gazdagodva ér­kezünk haza. Jósa Piroska Június második hetében egy ötvenfős csapat három csodálatos napot töltött Magyarországon. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság tagjaiként Dukrét Géza elnök vezetésével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vendégei voltunk. A gyulai vár Mezőhegyes a nóniusz lovakról híres Békéscsaba mindenkinek elnyerte a tetszését / •• Évfordulós magyar-román gazdasági találkozó I Magyar-román üzletember­találkozót és konferenciát tartottak a hétvégén Békéscsabán abból az alkalomból, hogy ötéves a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-román tagozata. Az összejövetel helyszínéül a viharsarki település a tizenkettedik Csaba Expo apropóján szolgált. Körülbelül negyven romániai és kétszer ennyi magyarországi rész­vevője volt a Békés Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (BMKI), a Magyar Befektetési és Kereskede­lem-fejlesztési Közhasznú Társaság (fi­DH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) illetékes fő­osztálya által szervezett rendez­vénynek. „Célunk a külgazdaság összefogása, a kapcsolatok teremté­se hazai és külföldi vállalkozókkal, a határ menti együttműködések kia­lakítása” - mondta az évfordulón Rák János Zoltán, a magyar-ro­mán tagozat titkára. A magyarorszá­gi kamara hasonló viszonyt alakított ki ukrán, szerb, szlovén, szlovák és az osztrák szomszédokkal is. A ma­gyar-román tagozat főleg a kis- és középvállalkozások támogatását, azoknak a román piacon való meg­kapaszkodását kívánja segíteni. „Sok magyarországi vállalkozó még csak barátkozik Romániával. Nekik is tudunk segíteni, például pi­ackutatással, piacfelméréssel, a bé­rezési, adózási vagy akár vámolás­sal kapcsolatos kérdésekben” - tud­tuk meg Ráktól. A konferencián az aktuális hely­zetet beszélték meg, ezért választot­ták témául Magyarországnak az uniós csatlakozása utáni kapcsolatát a keleti régiókkal. Zentai József, a magyar Külügyminisztérium Keres­kedelem-fejlesztési Osztályának ve­zetője a megváltozott külkereske­delmi szabályokról, Halász János, az ITDH romániai hálózatának igazgatója a magyar-román gazda­sági kapcsolatok alakulásáról tartott előadást. , Jó viszonyban vagyunk a Bihar, Temes, Arad megyei, illetve a szé­kelyföldi és a bukaresti kereskedel­mi kamarákkal. Van érdeklődés a romániai vállalkozók részéről, főleg amióta Magyarország EU-tag lett. Nekik is tudunk segíteni, például cégalapításban” - mondta a titkár, aki szerint most várakozási állapot­ban van a gazdaság, mert ez egy olyan időszak ,amikor megpróbál­juk minél jobban megismerni a vál­tozásokat, és pont ezért igyekszünk olyan személyeket bevonni a mun­kánkba, akik első kézből kapják meg a törvényeket”. V. Ny. R. Ötezren nem tették le szja-bevallásukat A 2003-as évre szóló személyi jövedelemadó-bevallásokat május 17- ig lehetett benyújtani. Bihar megyében 85 666 adófizetőnek volt kötele­ző letenni a közpénzügyi igazgatóságnál az adóbevallását, s a későkkel együtt június 18-ig 80 097-en tették ezt meg. A mulasztóknak a fináncok felszólítást küldtek, összesen 5211-et, ezt követően 423 adóbevallás ér­kezett meg a hivatalhoz. Mindazoknak, akik a felszólításban szereplő dátumig sem tesznek eleget kötelességüknek, hivatalból adót kell fi­zetniük, ahogy az az adózási törvénykönyvben szerepel. A büntetés pe­dig százezertől egymillió lejig terjed - hangzott el tegnap a Bihar Me­gyei Közpénzügyi Igazgatóság sajtótájékoztatóján. A Pénzügyminiszté­rium rendelete alapján a 2003-as szja-bevallások feldolgozását, illetve az adófizetőket értesítő levelek szétküldését szeptember végéig be kell fe­jezni. Florian Serac ügyvezető igazgató szerint ha ilyen ütemben halad­nak a feldolgozással, hamarabb végeznek. Tegnapig több mint tízezer ívet dolgoztak fel. Még mindig sokan nem vették át azt az összeget, amit a 2002-es évi adóbevallásuk nyomán vissza kell kapniuk. A több mint 16 ezer sze­mélynek úgy látszik, nincs szüksége a pénzre - csak annyit kellene ten­niük, hogy jelentkeznek az adóhivatalnál és felvehetik a pénzüket. 4188 adófizető 100 ezer lejnél nagyobb összeget kell hogy visszakapjon, 7643 pedig kisebbet. „ B. A.

Next