Reggeli Újság, 2004. szeptember (1. évfolyam, 151-176. szám)

2004-09-01 / 151. szám

4 / Reggeli Újság / Új megyeházát építenek (folytatás az 1. oldalról) A képviselők egy része - habár nem volt a határozattervezet ellen - halasztást javasolt arra hivat­kozva, hogy a kérdést több okból is jobban át kell gondolni. Egyesek úgy vélték, ha már a jelenlegi székházra milliárdokat költöttek, néhány évig még nyugodtan ma­radhatnak. Attól tartanak, hogy a költségeket a megyének kell áll­nia, ami nagyon megterhelné a bü­dzsét. A tanács vezetősége meg­nyugtatta az aggodalmaskodókat, hogy erről szó sincs, mivel a szük­séges összegekért a kormánynál lehet pályázni. Elhangzott: eddig a bútorzatra és az infrastruktúrára költöttek, nem az épületbe öltek milliárdokat, arról „mindössze a penészt kaparták le”. Szabó Ödön tanácsos - aki az építkezés mellett szállt síkra - úgy fogalmazott: „Eddig mindössze azért kellett költekezni, hogy a rossz körülmé­nyek között kicsit jobban érezzük magunk”. Szerinte a megyének jo­ga van a kormány támogatását kér­ni az új közigazgatási hivatal meg­építésére. Az ellenvélemény sze­rint azért kellene halasztani, mert nem biztos, hogy egy esetleges közigazgatási átszervezés esetén Nagyvárad lesz az új régió köz­pontja. Erre Kiss Sándor tanácsel­nök azt felelte: „De igen, mi akarunk a központ lenni!”. Teodor Maghiar volt szociáldemokrata szenátornak az építkezés melletti véleményeket támogató álláspont­ja pontot tett a vitára. Az új székhely - az elhangzot­tak szerint - mintegy hárommillió euróba kerül, felépítése éveket vesz igénybe. A képviselő-testület az Aradi útra tervezte a hivatalt. Kinőtték a régi vármegyeházát KÖZELET I A MŰEMLÉKÉPÜLETEK MEGMENTÉSE A CÉL Bírságolják a hanyag lakókat A nagyváradi tanácsnak szeptemberi ülésén kell jóváhagynia az épületek homlokzatának karbantartására vonatkozó szabályzatot. Ennek értelmében azok a lakók vagy tulajdonosok, akik nem tartják rendben ingatlanjaikat, 500 ezer és 25 millió lej közötti bírsággal sújthatók. A szabályzat célja, hogy bizton­ságossá tegye az ingatlanokat, hi­szen már előfordult - lapunkban is beszámoltunk róla -, hogy egyes központi épületek előtt életveszé­lyessé vált a közlekedés. Emellett a lakosság város iránti felelősségét is növelni szeretnék és azt remélik, hogy a rendezett városkép több tu­ristát és befektetőt vonz majd Vá­radra. Az elöljárók úgy vélik, a sza­bályzat révén megakadályozhatják az épületek nem megfelelő módon való felújítását, elsősorban a mű­emléképületek esetében. Ugyanis a jogszabály mind műszaki, mind esztétikai szempontból minőségi munkát követel. Az Ingatlankezelő Ügynökség (API) által kidolgozott és a helyi tanács asztalára kerülő szabályzat mind az önkormányzat, mind a természetes és jogi szemé­lyek tulajdonában lévő ingatlanok­ra vonatkozik. A rendelet kedvez­ményeket is biztosít a városkor­mányzat egyébként kötelezi ma­gát, hogy azt a kérés benyújtásától számított 72 órán belül kibocsát­ja­. Ha a felújítás nem a szabályzat értelmében történik, nem felel meg a minőségi és esztétikai elvárások­nak, vagy teljesen elhanyagolt az épület, a tulajdonos természetes vagy jogi személyt 500 ezertől 25 millió lejig terjedő büntetéssel is sújthatják. Az önkormányzat emel­lett fenntartja magának a jogot, hogy eltávolítsa a homlokzatokról mindazokat az elemeket, amelyek veszélyesek lehetnek vagy rom­bolják az ingatlan esztétikai érté­két. Ezzel egy illetékes céget bíz­nak meg, a munkálatok költségét a tulajdonosnak kell állnia. Petru Filip polgármester szerint a szabályzat bevezetése a város műemléképületeinek megőrzése miatt is szükségessé vált. Elmond­ta: külföldön ezek a szabályok sokkal szigorúbbak, be nem tartá­suk akár büntetőjogi eljárást is ma­ga után vonhat. Ott egy építési vagy felújítási engedély beszerzé­se kész tragédia, mivel annyi iga­zolás szükségeltetik hozzá, hogy inkább lemond róla az ember. Ná­lunk azzal szoktak védekezni az emberek, nincs elég pénzük ahhoz, hogy megjavítsák lakásaikat vagy minőségi munkát végezzenek. Azonban vannak olyan vállalko­zók, akiknek lenne pénzük, még­sem teszik meg. Ezért kötelezni fogják őket erre, hiszen csak így lehet „életben tartani” az ingatla­nokat és megőrizni a rendezett és tiszta városképet - hangsúlyozta a polgármester. Pap Melinda pontban és a fő útvonalakon lakók­ Fiatal közgazdászok jelentkezését várják A Román Nemzeti Bank negyedik alkalommal ren­dezi meg szeptember 17-én a Fiatal közgazdászok el­nevezésű konferenciáját Bukarestben. A szervezők az egyetemi és a bankszférából várnak 35 év alatti kuta­tókat a Románia európai uniós csatlakozása témájá­ban szervezett előadássorozaton. Előadóknak azokat az egyetemi tanárokat, hall­gatókat, illetve a pénzintézetekben tevékenykedő ér­deklődőket hívják, akik már készítettek dolgozatokat ebben a témakörben, de előnyben részesítik a külföldi szakmai tapasztalattal rendelkezőket. A tanulmá­nyok beküldését szeptember 6-ig várják a valentin.latea@bnro.ro és a surica.rosentuler@bnro.ro­nak. Amennyiben a követelmé­nyeknek megfelelően újítják fel, festik ki lakásaikat, nem kell fizet­niük az engedélyért (az önkor­elektronikus postacímekre elbírálás és szelektálás céljából. Ezek román nyelven legtöbb negyven olda­lasak lehetnek, 12 pontos Times New Roman karak­terekkel, másfeles sorközzel írva. A kiválasztott dol­gozatokat szerzőik mutatják be a konferencián. A ta­nulmányokat nyomtatásban is megjelentetik. A jegybank váradi kirendeltségének igazgatója, Florica Florufiu elmondta, hogy főleg az aka­démiai oktatók közül kerülnek ki a kutatók. Tavaly az előadók többek között a párizsi Sorbonne Egye­temről, a budapesti Közép-Európai Egyetemről, a Harvardról vagy Manchesterből érkeztetek, több­ségük romániai származású kutató. A csatlakozás­hoz szükséges gazdasági összehangoláshoz meg kell találni a legmegfelelőbb módszert, ezért is hasznosak a kutatók elemzései, elméleti feltevései, hiszen ezeket próbálják ki később a gyakorlatban - mondta Floru(iu. V. Ny. R. Banális, de botrányos Keserűen, szinte szégyenkezve vallotta be egy kedves ismerősöm, amikor hogyléte felől érdeklődtem, hogy ő bizony szociális segélyből tengődik. A hölgy szomorúan adta elő az alábbiakat. Több mint két évtizedet húzott le a feketeerdei üveggyárban, majd an­nak tönkremenetele után a margittai cipőgyárban, illetve a terménybe­gyűjtő központban dolgozott. Az is odalett, utcára került. Alkalmi mun­kából tartotta el magát és magatehetetlen édesanyját, mígnem barátai javaslatára szociális segélyért folyamodott. Az a „kemény" havi fél­millió persze nem húzta ki a csávából, úgy döntött, mivel már betöltötte az ötvenet, nem válogathat, hát takarítónői állásra jelentkezett egy is­mert magánvállalatnál. Ekkor érte a meglepetés, az illetékes végigmérte, majd megkérdezte: aztán egy fél disznója van-e? Érdekes, nem? A hölgy örülne, ha csak egy sonkára való telne. Egyébként nem ismerős ez a feltétel? Mintha időutazásban vennénk részt, úgy két-három évtizednyit visszafelé. Az elvtársak országlása idején volt bevett szokás, hogy aki a sokoldalúan fejletlen, szocialistának legkevésbé sem nevezhető falansz­ter társadalomban egy jó állást szeretett volna, elég volt egy-két jó szó, és a bizonyos fél vagy egész sertés fejében megvolt az áhított poszt, ami nem biztos, hogy munkával is járt. Az azonban „kissé” meglepő, hogy a 21. század elején, a vadkeleti rablókapitalizmus építésének idején egy takarítónői „pozícióért" egy fél disznót kérnek el! Az is különös, hogy mindezt egy magáncég alkalmazottja merészeli. A régi rendszer idején még talán el is fogadta az ember az efféle helyzetet, de most, amikor a piac törvénye diktál?! Érthetetlen. Albert Attila 2004. szeptember 1. Mától változik a bankszámlaszám A hazai pénzintézetek csatlakoztak az Európai Unióban használatos IBAN-szabványrendszerhez, így mától Romániában is 24 számjegyűek lesznek a számlaszámok. A bankok kötelesek voltak időben tájékoztatni ügyfeleiket a változásról; egyes intézetek külön felhívták klienseik figyelmét, hogy ne felejtsék el üzleti partnereiknek is megadni a ma megváltozott számlaszámot, mert már nem fogadják el a régiekre utalt összegeket. Az egyetlen kivételt a kincstár jelenti, amely csak novembertől tér át az új rendszerre. A Román Nemzeti Bank nagyváradi fiókjának vezetője, Florica Florujiu elmondta, hogy eddig még nem volt probléma az áttéréssel, és remélik, ezután sem lesz fennakadás. „Vol­taképp nem jelent nagy változást az IBAN, mert a plusz számjegyek az ország és az illető bank azonosítói lesznek” - mondta. Véleménye szerint csak figyelmetlenség, vagy felelőtlenség okozhat fennakadást a hirtelen történő váltásban. ENGEDÉLY NÉLKÜL MŰKÖDNEK? Zavaró teraszok Több teraszt működtető céget pa­naszoltak be az önkormányzatnál a környéken lakók, hogy zavarják nyugalmukat - tudatta Petru Filip polgármester. Bár a városvezetés megpróbálta ellenőrzése alatt tartani ezeket a szórakozóhelyeket - meg­tiltva, hogy későig kiszolgálják a vendégeket -, egyes szomszédok így is elégedetlenkednek a zaj miatt. Annak ellenére, hogy rendszeresen ellenőrzik azokat, egyes teraszok­nak mai napig sincs engedélyük ar­ra, hogy későig nyitva tartsanak. Ezt az állapotot korrigálni kell, meg kell teremteni a törvényes működés kereteit - jelentette ki Filip. Ezt a működési engedélyeket kibocsátó főosztállyal közösen tennék, és egy jobb, közvetlenebb kapcsolatot sze­retnének kialakítani a városháza il­letékes főosztálya és a Kereskedel­mi Kamara között. Ugyanakkor új szabályzatot is ki akarnak dolgozni, amely az eddigieket hivatott kiegé­szíteni. Egy sokkal egyszerűbb, közvetlenebb eljárásról lenne szó, amely megkönnyítené, hogy a ke­reskedelmi társaságok megfelelje­nek a törvényi előírásoknak, így meg tudnák oldani a vállalkozók és a lakók közötti konfliktust. A keres­kedelmi főosztály és a rendőrség most vizsgálja ki a bejelentéseket. A bepanaszolt teraszok, szórakozó­helyek között a Szaniszló (Emi­­nescu) utcai Taverna, a Decebal sugárúti Valentine’s Club, valamint a Szent László téri, a Fekete Sas­palota bejáratánál található Lord’s Club is szerepel. Csak az a furcsa, hogy a bejelentések kivizsgálására csupán most, a szezon végén kerül sor. P. M.

Next