Reggeli Újság, 2005. július (2. évfolyam, 405-429. szám)

2005-07-05 / 408. szám

2005. július 5. Megújult az autó­nyilvántartó A kormánybiztos kezdeményezésének és a megyei önkormányzat anyagi ráfordításának eredményeként hétfőtől civilizált körülmények között fogadja ügyfeleit a gépjármű-nyilvántartó hivatal. A megyei lakosság-nyilvántartó Fő utcai épületének bal szárnyában kialakított helyiségeket tegnap mutatta be a sajtónak Ilie Bolojan. Az újságírók és a prefektus ottléte alatt a munka nem állt le a frissen felújított, tá­gas szobákban. A jogosítványkiadást intéző hivatali rész felújításával együtt 2 milliárd lejt fordított erre a megyei tanács. Rövidesen felsze­relik a hűtő-fűtő berendezéseket is. Hogy a tatarozás miatt keletkezett lemaradást bepótolják, az autó­nyilvántartónál ezen a héten reggel 8-tól este 8-ig fogadják az ügyfe­leket. Jövő hétfőtől visszaállnak a megszokott, 8-16 óra közötti nyit­va tartásra. A hivatalban két ablaknál fogadják a jármű beíratására/ki­­törlésére várókat, egy-egy ablaknál pedig az ideiglenes rendszámot, a beíratási igazolványt, illetve a rendszámot lehet igényelni. Bolojan elmondta, hogy a napokban találkozik a márkakeres­kedőkkel, hogy felmérjék, naponta hány rendszámtáblára van igény. A prefektus úgy szerveztetné át a munkát, hogy a teljes ügyintézés ne tartson két óránál tovább. A hivatalban most hét rendőr dolgozik, rö­videsen további két kollégával bővítik az állományt. M.Zs. Ilie Bolojan prefektusnak sikerült érezhetően javítania az ügyfélszolgálaton HÉTKÖZNAP Reggeli Újság / 3 I FELÉPÜL AZ ÚJ KÖZÚTI HÍD Hiába tiltakoztak a környékbeliek Hiábavalónak bizonyult a váradi Szováta utca lakóinak a tiltakozása. Bár a lakosok több száz aláírással bizonyították: nem akarnak közúti hidat lakóhelyük közelébe, a városi tanács legutóbbi ülésén egy ellenszavazattal jóváhagyta a tervet. A városháza főépítészeti osztá­lya által elkészített részletes vá­rosrendezési terv az utolsó napi­rendi pontok között szerepelt, el­dugva a magánházak átalakításá­ra vonatkozó projektek közé. A két városrész, az Észak-Őssi és a Rogériusz negyed arculatát meg­változtató tervnek a tanácsosok nem tulajdonítottak túl nagy fon­tosságot, az egyetlen, aki vitát kezdeményezett róla, Silvia Su­­ciu szociáldemokrata párti ön­­kormányzati képviselő volt. „Én mindig ellenezni fogom ezt a ter­vet, mivel az ott lakók mintegy 400 aláírással bizonyították, hogy nem értenek vele egyet. Én a lakosságot képviselem” - mondta az ellenzéki tanácsos, azt javasolva, hogy a hidat a városon kívül építsék fel. Felvetése demokrata párti tár­sai ellenállásába ütközött, akik egyhangúlag a híd szükségessé­ge mellett érveltek. A legironiku­­­ sabb közülük Mircea Bradu lékt ki. Mihai Groza alpolgár­mester úgy vélte, a hídra min­denképpen szükség van, hisz 2007-re zsúfoltabb lesz a gépko­csi-közlekedés a megyeszékhe­lyen. A lakossági ellenvetésekről szólva kifejtette: az ez ügyben rendezett fórumon csupán négy lakos nem értett egyet a tervvel, egyikük alkohol befolyása alatt állt. Érveik hatására Suciu egye­dül maradt véleményével, rajta kívül mindenki megszavazta a tervet. A határozat értelmében az új átkelő a pontonhíd közvetlen kö­zelében épül majd fel. A húsz méter széles létesítményen két sávot a gépkocsik, kettőt a bicik­listák használhatnak majd, a gya­logosok számára pedig két 5,3 méteres járdát alakítanak ki. A híd az Észak-Őssi negyedbeli négysávos One§tilor (Gaál Mó­zes) és kétsávos Splaiul Cri§anei utcákat, illetve a rogériuszi két­sávos Szováta utcát köti majd össze. Mint arról már beszámoltunk, a hídépítési tervet mind a kör­nyéken lakók, mind a zöld szer­vezetek ellenzik. Mint az a pár hónapja megtartott lakossági fó­rumon kiderült, a környékbeliek attól tartanak, hogy mindkét vá­rosrész arculata megváltozik. A Splaiul Crimanei lakói szerint a környéken sok a tömbház, a zöldövezet s a sportpálya, ezért nem alkalmas a célra. Környeze­tüket féltették a Szováta utcaiak is, attól tartva, hogy felszámolják a nemrég kialakított parkot, ját­szóteret. Emellett úgy vélték, hogy a forgalom növekedésével a tömbházak állaga is tovább romlik. Pap Melinda / Általános sztrájkot fontolgat a tanügyi szakszervezet A képességvizsga és az érett­ségi ideje alatt szolgálatot vállaló pedagógusoknak a tavalyi évhez viszonyított járandóságának drasztikus csökkentését, vala­mint a tanügyi alkalmazottak 2005. októberi bérkiegészítésé­nek befagyasztását nehezménye­zik a Szabad Tanügyi Szakszer­vezetek Országos Szövetsége Bi­har megyei kirendeltségének ve­zetői. Joan Jens szakszervezeti elnök és Teszler Eduárd szak­­szervezeti titkár szerint a kor­mány egyáltalán nem tette átlát­hatóvá a pedagógusok számára, mit kapnak a vizsgák idején fel­vállalt munkájukért. „Drasztiku­san lecsökkentette a kormány az ezért járó összeget, amely szinte a fele a tavalyinak. Ezt a plusz­munkát csak a már szabadságon lévő tanárok vállalhatják, és az állam fizeti őket. Azonban most nagyon átvertek bennünket. Ez olyan, mint amikor dolgoztatsz valakit, de nem beszéled meg ve­le előre, hogy mennyiért, végül pedig kiszúrod a szemét egy kis könyöradománnyal. Ez nem egyéb, mint a pedagógusok mun­kájának a lebecsülése. Kíváncsi vagyok, melyik tanár áldozza majd fel erre ezek után a szabad­ságának egy részét”- háborgott Ten­. Mint már írtunk róla, az idei év elejére ígért bérkiegészítésüket két részletben - márciustól és ok­tóbertől - kapják meg a tanügy­ben dolgozók. Ebbe már bele is törődtek volna, azonban elmondá­suk szerint Calin Popescu Tari­­ceanu miniszterelnök és Ionut Po­pa pénzügyminiszter június 29-én folytatott tárgyalása nyomán kö­zölték, hogy minden fizetéskiegé­szítésre vonatkozó kormányhatá­rozatot beszüntetnek. „Mikor végre sikerült kiharcolnunk, hogy a tanügyi alkalmazottak, ha két részletben is, de megkapják az idei bérkiegészítésüket, odafenn a bársonyszékben önkényesen el­döntik, hogy minden erre vonat­kozó­ határozatot befagyasztanak, ráadásul július elejétől emelik a villamos- és hőenergia, illetve a gáz árát” - mondta Tont. A szak­­szervezeti vezető elhatározta, hogy akár a végsőkig is kitartanak álláspontjuk mellett, és ha szüksé­ges, még az általános sztrájkig is elmennek, hogy megkapják azt, ami jár nekik. „Nem fogunk zseb­re tett kézzel ülni. A kormány, ha tartozik, fizessen. A tanügyet, az egészségügyet, a kultúrát nem lenne szabad ennyire a háttérbe szorítania. Augusztus végére, szeptember elejére eldől, hogy sztrájkba lépünk-e vagy sem. Ha igen, akár az őszi pótvizsgák és az iskolakezdés is elmaradhat” - fo­galmazott. Sükösd T. Krisztina volt, aki a javaslatra reagálva ki­fejtette, hogy akkor az összes központi hidat le kellene bontani. Vasile Petrus azzal érvelt, hogy ő a Densu§eanu híd közelében la­kik, nem akarja, hogy azt bővít­ Téglajegyekkel a Magyar Házért Fiatalos lendülettel lát munká­hoz a megújult margittai RMDSZ- szervezet. Bradács Aliz Ildikó el­nök, Szatmári Annamária titkár, illetve Botos Sándor választmá­nyi elnök azt tervezik, hogy em­léktáblát avatnak Duka János margittai születésű író, néprajzku­tató emlékére, aki bár a Székely­földön fejtette ki tevékenységét, mindvégig margittainak vallotta magát, és a helyi Eger temetőben van eltemetve. Az emléktáblát a Kis (Tudor Vladimirescu) utca 22. szám alatt levő egykori szülőházá­nak falára helyeznék el. Terveik között szerepel ugyan­akkor az egykori Magyar Ház, a jelenlegi RMDSZ-székház tulaj­donba vétele, melyet a várostól bé­rel a szövetség. Ez természetesen nem lesz olcsó mulatság, de az el­nök szerint megtalálják a módját a pénzszerzésnek, például téglaje­gyeket árusítanak majd. Évek óta megoldásra vár továb­bá a margittai fiatalok kulturált szórakozásának a biztosítása. Po­­csaly Zoltán (képünkön) mint elöljáró és mint vállalkozó felka­rolta ezt az ügyet, de egy megfele­lő helyiség hiánya mindig hátrálta­tó tényezőnek minősült. Ezért a többnyire fiatalokból álló RMDSZ ez ügyben is megpróbál tenni valamit. Terveik már vannak, de a kivitelezésre még várni kell. Albert Attila Az RMDSZ elnöke pénteken Margittán találkozott a helyi vezetőkkel és szim­patizánsokkal

Next