Reggeli Újság, 2005. szeptember (2. évfolyam, 458-483. szám)

2005-09-01 / 458. szám

Nagyvárad, 2005. szeptember 1., csütörtök, II. évfolyam, 204. (458.) szám­ára: 0,50 lej Kiválthatók az ártámogatott gyógyszerek Ma nemcsak a szeptember el­seje köszöntött ránk, hanem az a lelombozó tény is, hogy ismét hosszas sorokat kell majd kiáll­tunk a gyógyszertárak előtt, ke­dvezményezetten szeretnénk orvossághoz jutni. Márpedig ki ne hozná meg ezt az immár meg­szokássá torzult áldozatot, ha a következő nyugdíjáig, esetleg csekélyke fizetéséig nem akar éhen halni. Eugenia Hamza, a Bihar Me­gyei Gyógyszerészkollégium ve­zetője kérdésünkre elmondta, hogy augusztushoz viszonyítva az ingyenes és ártámogatott sze­rekre szeptemberre is hasonló összegű pénzalapot utalt ki a pa­tikák számára a Bihar Megyei Egészségbiztosító Pénztár (EEP). Néhány váradi gyógyszertárban személyesen is érdeklődtünk, és ellepetten tapasztaltuk, hogy - pár kivétellel - több helyen is elégedetten állították, miszerint ebben a hónapban sokkal több pénzből gazdálkodhatnak. Akkor maradt szó szerint tátva a szánk, amikor a Progresului ut­cai (volt Irinyi József), éjjel-nap­pal nyitva tartó 68-as számú La­­nifarm gyógyszertárba betérve megtudtuk, hogy itt a betegek egész augusztusban kiválthatták a kedvezményezett vényekre a patikaszereket. „Ma is adunk receptre orvosságot, és szeptem­berre is elegendő pénzalappal rendelkezünk. Természetesen at­tól is függ, hogy meddig tart ez a keret, hogy hányan és milyen ér­tékben felírt gyógyszerek igény­lésével rohamozzák meg az első napokban a patikát” - tájékozta­tott tegnap a szolgálatban lévő gyógyszerész. Valószínűleg so­kan nem tudhattak erről, mivel ottj­ártunkkor csupán egyetlen ember vásárolt orvosságot, és azt sem receptre. Mától érdemes a Decebal piac melletti Bonitas gyógyszertárban és a rogériuszi, éjjel-nappali Far­­mafontananál is a térítéses vé­ny­eket ki­váltani, ezeknél ugyanis szintén elsejétől adják az ártámo­gatott gyógyszereket, melyekre a keret akár a hónap közepéig is el­tarthat. Sükösd T. Krisztina • Gátszakadás, földindulás Belényesújlakon Még ma is csendben, békében élnének a belényesújlakiak, ha tavaly októberben nem szakadt volna át a Fekete-Körösön épített gát. Noha a folyó jelenleg nem veszélyezteti a falut a községbeliek táborokra szakadtak a műszaki „baleset" miatt. Balogh Mihály alpolgármes­ter szerint a tanács azért bomlott pártokra, mivel a román képvise­lőknek szemet szúrt a nagy ma­gyar-holland barátság. A belé­­nyesújlaki reformátusoknak ugyanis igencsak jól megy a so­ruk, amióta segítő jobbot nyújt nekik a verepi testvéregyház. Megújult többek között az óvo­dájuk — igaz, hogy oda román gyermekek is járnak -, és megso­kasodtak a traktoraik, vetőgé­peik. Ezért eshetett meg az, hogy három önkormányzati ülésen is leszavazták az újabb gát felépíté­sére tett javaslatot, aminek leg­kevesebb két negatív következ­ménye lett. Egyfelől elveszítet­ték a Bihar Megyei Tanács által felajánlott 1 milliárd lejt, másfe­lől leállt a vízi energiával műkö­dő malom korszerűsítése. Utób­bit szintén a hollandok moderni­zálták volna, ám mivel az Újla­kot átszelő csatorna a gátszaka­dás miatt­­ kiszáradt - a Körös ugyanis már nem arra folyik, amerre (nem épp törvényes úton) a helyiek terelték -, tárgytalanná vált a beruházás. „Egyesek azért szavaztak a terv ellen, mivel nem érik fel ésszel, mekkora kincse a településnek a folyó. Miattuk bűzlik a kanálisban poshadó mo­csár, no meg a sok szenny, ami felgyűlt benne. Hisz hiába kértük az embereket, ne dobáljanak bele mindenféle mocskot, nem hall­gattak ránk” — mutatott rá Ba­logh, aki a valamikori termelő­­szövetkezet egykori elnöke. Boros István református lel­kész kissé másként ítéli meg a helyzetet. A tiszteletes azt állítja, elgondolásaik kivitelezését nem csupán a román tanácsosok egy része, hanem néhány magyar is aláásta, így például Balogh Gyöngyvér tanítónő, aki az omi­nózus üléseken ellenük voksolt. „Annak ellenére cselekedett ek­ként, hogy az újlaki magyarok zöme helyeselte igyekezetünket. Ezt a birtokomban lévő aláírási ívek igazolják” - tájékoztatott a teológus. Bár a pedagógussal személye­sen nem sikerült beszélnünk, ér­tesüléseinknek megfelelően ál­láspontja számos tekintetben nem egyezik meg a lelkészével. Gurzó K. Enikő­­ folytatása a 3. oldalon) Balogh Mihály Holnapi lapszámunkhoz 20 oldalas műsormelléklet is tartozik, benne 19 tévécsatorna egyheti programjával, filmajánlókkal, érdekességekkel, keresztrejtvénnyel. Nem kell érte külön fizetni, az újsághoz jár! „Ha letépsz egy virágot, megremegnek a csillagok is” BESZÉLGETÉS MAROSSY ANNA BIOLÓGUSSAL Azok a természeti folyamatok, amelyek az utóbbi húsz-harminc évben lezajlottak, nem minősíthetők szokásosaknak. Kutatások bizonyítják hogy a sorozatos természeti katasztrófák legfőbb oka az emberi beavatkozás - mondta lapunknak MAROSSY ANNA biológus, akit egyebek mellett arról kérdeztünk, tisztában van-e a romániai társadalom, ezen belül pedig a nagyváradi közigazgatás a környezetvédelem fontosságával, felelőtlenségének következményeivel.­ ­ Egyesek a világvége közeled­tével riogatják az emberiséget, mások tudományos magyarázat­tal állnak elő, és bűnbakot keres­ve mindenkiben a kisördögöt vé­lik felfedezni, amikor a folyók, tengerek, óceánok „fegyelmezet­len magatartása" kerül szóba. Mi történik valójában? - A Földön mindig voltak ren­gések, árvizek, volt felmelegedés és lehűlés is. Ám az utóbbi évti­zedekben rendkívül megsoka­sodtak az efféle jelenségek. Egy­szerűen azért, mert a gazdáknak termőföld, legelő kellett. Ezt az igyekezetet, hajszát leginkább az erdők sínylették meg. Amikor er­dőkről beszélek, a világ erdeire gondolok, az eső- és tajgaerdők­re egyaránt. Utóbbiak körbekerí­tik a Földet, érintik Szibériát, Eu­rópát, Kanadát meg Alaszkát, és óriási szerepük van bolygónk ökológiai egyensúlyának a fenn­tartásában. Ezzel együtt ma min­denki csak az esőerdők kivágását ellenzi. Természetesen az is bor­zasztó, mivel az eltüntetettek he­lyén többé már nem lesznek fák. - Még akkor sem, ha újakat ül­tetnek? - De nem ültetnek újakat. Az erdő egy biológiai egység. Öko­szisztéma, ha úgy tetszik, amely­be a talaj, a víz és a növényzet is beletartozik, az a növényzet, amely jól meghatározott földrajzi feltételek között él. Ha ebből az univerzumból bármit is eltávolí­tunk, kinyírunk, felborul az egyensúly. Az erdők megsemmi­sítése ugyanis maga után vonja az aljnövényzet eltűnését, ami­nek következtében szabadon, fe­detlenül marad a talaj. Ezért ami­kor jönnek az esők, nincs mi út­jukat állja, nincsenek fakoronák,­­ amik lelassíthatnák a lezúduló­ víz sebességét. Következésképp az égi áldás elönti a falvakat és a városokat. Ami még nagyon ér­dekes: Kanadában olyan hideg van, hogy nyár közepén fűteni kell a lakásokat. (folytatása az 5. oldalon)

Next