Reggeli Újság, 2005. szeptember (2. évfolyam, 458-483. szám)
2005-09-01 / 458. szám
Nagyvárad, 2005. szeptember 1., csütörtök, II. évfolyam, 204. (458.) számára: 0,50 lej Kiválthatók az ártámogatott gyógyszerek Ma nemcsak a szeptember elseje köszöntött ránk, hanem az a lelombozó tény is, hogy ismét hosszas sorokat kell majd kiálltunk a gyógyszertárak előtt, kedvezményezetten szeretnénk orvossághoz jutni. Márpedig ki ne hozná meg ezt az immár megszokássá torzult áldozatot, ha a következő nyugdíjáig, esetleg csekélyke fizetéséig nem akar éhen halni. Eugenia Hamza, a Bihar Megyei Gyógyszerészkollégium vezetője kérdésünkre elmondta, hogy augusztushoz viszonyítva az ingyenes és ártámogatott szerekre szeptemberre is hasonló összegű pénzalapot utalt ki a patikák számára a Bihar Megyei Egészségbiztosító Pénztár (EEP). Néhány váradi gyógyszertárban személyesen is érdeklődtünk, és ellepetten tapasztaltuk, hogy - pár kivétellel - több helyen is elégedetten állították, miszerint ebben a hónapban sokkal több pénzből gazdálkodhatnak. Akkor maradt szó szerint tátva a szánk, amikor a Progresului utcai (volt Irinyi József), éjjel-nappal nyitva tartó 68-as számú Lanifarm gyógyszertárba betérve megtudtuk, hogy itt a betegek egész augusztusban kiválthatták a kedvezményezett vényekre a patikaszereket. „Ma is adunk receptre orvosságot, és szeptemberre is elegendő pénzalappal rendelkezünk. Természetesen attól is függ, hogy meddig tart ez a keret, hogy hányan és milyen értékben felírt gyógyszerek igénylésével rohamozzák meg az első napokban a patikát” - tájékoztatott tegnap a szolgálatban lévő gyógyszerész. Valószínűleg sokan nem tudhattak erről, mivel ottjártunkkor csupán egyetlen ember vásárolt orvosságot, és azt sem receptre. Mától érdemes a Decebal piac melletti Bonitas gyógyszertárban és a rogériuszi, éjjel-nappali Farmafontananál is a térítéses vényeket kiváltani, ezeknél ugyanis szintén elsejétől adják az ártámogatott gyógyszereket, melyekre a keret akár a hónap közepéig is eltarthat. Sükösd T. Krisztina • Gátszakadás, földindulás Belényesújlakon Még ma is csendben, békében élnének a belényesújlakiak, ha tavaly októberben nem szakadt volna át a Fekete-Körösön épített gát. Noha a folyó jelenleg nem veszélyezteti a falut a községbeliek táborokra szakadtak a műszaki „baleset" miatt. Balogh Mihály alpolgármester szerint a tanács azért bomlott pártokra, mivel a román képviselőknek szemet szúrt a nagy magyar-holland barátság. A belényesújlaki reformátusoknak ugyanis igencsak jól megy a soruk, amióta segítő jobbot nyújt nekik a verepi testvéregyház. Megújult többek között az óvodájuk — igaz, hogy oda román gyermekek is járnak -, és megsokasodtak a traktoraik, vetőgépeik. Ezért eshetett meg az, hogy három önkormányzati ülésen is leszavazták az újabb gát felépítésére tett javaslatot, aminek legkevesebb két negatív következménye lett. Egyfelől elveszítették a Bihar Megyei Tanács által felajánlott 1 milliárd lejt, másfelől leállt a vízi energiával működő malom korszerűsítése. Utóbbit szintén a hollandok modernizálták volna, ám mivel az Újlakot átszelő csatorna a gátszakadás miatt kiszáradt - a Körös ugyanis már nem arra folyik, amerre (nem épp törvényes úton) a helyiek terelték -, tárgytalanná vált a beruházás. „Egyesek azért szavaztak a terv ellen, mivel nem érik fel ésszel, mekkora kincse a településnek a folyó. Miattuk bűzlik a kanálisban poshadó mocsár, no meg a sok szenny, ami felgyűlt benne. Hisz hiába kértük az embereket, ne dobáljanak bele mindenféle mocskot, nem hallgattak ránk” — mutatott rá Balogh, aki a valamikori termelőszövetkezet egykori elnöke. Boros István református lelkész kissé másként ítéli meg a helyzetet. A tiszteletes azt állítja, elgondolásaik kivitelezését nem csupán a román tanácsosok egy része, hanem néhány magyar is aláásta, így például Balogh Gyöngyvér tanítónő, aki az ominózus üléseken ellenük voksolt. „Annak ellenére cselekedett ekként, hogy az újlaki magyarok zöme helyeselte igyekezetünket. Ezt a birtokomban lévő aláírási ívek igazolják” - tájékoztatott a teológus. Bár a pedagógussal személyesen nem sikerült beszélnünk, értesüléseinknek megfelelően álláspontja számos tekintetben nem egyezik meg a lelkészével. Gurzó K. Enikő folytatása a 3. oldalon) Balogh Mihály Holnapi lapszámunkhoz 20 oldalas műsormelléklet is tartozik, benne 19 tévécsatorna egyheti programjával, filmajánlókkal, érdekességekkel, keresztrejtvénnyel. Nem kell érte külön fizetni, az újsághoz jár! „Ha letépsz egy virágot, megremegnek a csillagok is” BESZÉLGETÉS MAROSSY ANNA BIOLÓGUSSAL Azok a természeti folyamatok, amelyek az utóbbi húsz-harminc évben lezajlottak, nem minősíthetők szokásosaknak. Kutatások bizonyítják hogy a sorozatos természeti katasztrófák legfőbb oka az emberi beavatkozás - mondta lapunknak MAROSSY ANNA biológus, akit egyebek mellett arról kérdeztünk, tisztában van-e a romániai társadalom, ezen belül pedig a nagyváradi közigazgatás a környezetvédelem fontosságával, felelőtlenségének következményeivel. Egyesek a világvége közeledtével riogatják az emberiséget, mások tudományos magyarázattal állnak elő, és bűnbakot keresve mindenkiben a kisördögöt vélik felfedezni, amikor a folyók, tengerek, óceánok „fegyelmezetlen magatartása" kerül szóba. Mi történik valójában? - A Földön mindig voltak rengések, árvizek, volt felmelegedés és lehűlés is. Ám az utóbbi évtizedekben rendkívül megsokasodtak az efféle jelenségek. Egyszerűen azért, mert a gazdáknak termőföld, legelő kellett. Ezt az igyekezetet, hajszát leginkább az erdők sínylették meg. Amikor erdőkről beszélek, a világ erdeire gondolok, az eső- és tajgaerdőkre egyaránt. Utóbbiak körbekerítik a Földet, érintik Szibériát, Európát, Kanadát meg Alaszkát, és óriási szerepük van bolygónk ökológiai egyensúlyának a fenntartásában. Ezzel együtt ma mindenki csak az esőerdők kivágását ellenzi. Természetesen az is borzasztó, mivel az eltüntetettek helyén többé már nem lesznek fák. - Még akkor sem, ha újakat ültetnek? - De nem ültetnek újakat. Az erdő egy biológiai egység. Ökoszisztéma, ha úgy tetszik, amelybe a talaj, a víz és a növényzet is beletartozik, az a növényzet, amely jól meghatározott földrajzi feltételek között él. Ha ebből az univerzumból bármit is eltávolítunk, kinyírunk, felborul az egyensúly. Az erdők megsemmisítése ugyanis maga után vonja az aljnövényzet eltűnését, aminek következtében szabadon, fedetlenül marad a talaj. Ezért amikor jönnek az esők, nincs mi útjukat állja, nincsenek fakoronák, amik lelassíthatnák a lezúduló víz sebességét. Következésképp az égi áldás elönti a falvakat és a városokat. Ami még nagyon érdekes: Kanadában olyan hideg van, hogy nyár közepén fűteni kell a lakásokat. (folytatása az 5. oldalon)