Reggeli Újság, 2005. október (2. évfolyam, 485-509. szám)
2005-10-03 / 485. szám
Nagyvárad, 2005. október 3., hétfő, II. évfolyam, 231. (485.) számára: 0,50 lej HÁZUNK TÁJA 7. oldal MÉDIAVILÁG 11. oldal A tánc nyelve mindnyájunké Gyermek néptáncosok vették birtokukba az elmúlt hétvégén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székházát, negyedszer rendezték meg ugyanis a Csillagocska gyermek-néptánctalálkozót, melyen hazai és magyarországi tánccsoportok vettek részt, és mutatták be tudásuk legjavát. Pénteken délután kézművesműhelyekbe várták a kicsiket, ahol a szalmafonás, a gyöngyfűzés, a nemezelés, a fonás és számos más hagyományos tevékenység titkait leshették el. A program a meghirdetetthez képest módosult, ugyanis mint azt Benedek Árpád főszervezőtől megtudtuk, a Budapestről érkezett Csillagszemű Gyermektáncegyüttesnek órákig kellett várakoznia a magyar-román határnál, így ők péntek este helyett a szombat délutáni gálaműsoron ltk fel. A Csillagocska és Kiscsillag gyermeknéptánccsoportok tagjai szüleikkel, valamint az időközben Váradra érkezett csapatok tagjaival fergeteges táncházi mulatságot tartottak Kelemen Molnár János és Brugós Anikó vezetésével. Szombaton reggel szintén kézműves foglalkozásokat tartottak, eközben 11 órától elkezdődött a népdalverseny is. A zsűri elnöke Tímár Sándor volt, a Csillagszemű Gyermektáncegyüttes vezetője, mellette Könyves Zsuzsa debreceni, ének-néprajz szakos tanárnő és Marti Zoltán kolozsvári egyetemista bírálták el a váradi, tordaszentlászlói, hajdúszoboszlói, szamosújvári és balánbányai népdalénekesek teljesítményét. A néha lámpalázzal küzdő gyermekektől többek között csodálatos sóvidéki, mezőségi és felcsíki népdalokat hallhatott a közönség. A 75. évét tegnap betöltött Tímár Sándor a táncház- és gyermektáncház-mozgalomról, valamint saját pedagógiai módszeréről tartott videovetítéssel színesített előadást. Beszélt saját pályafutásáról, illetve a Budapesten a 70-es években elkezdődött táncházmozgalom kialakulásáról, melynek egyik kezdeményezője és fenntartója volt. A neves koreográfus Ausztrália kivételével minden kontinensen oktatta már magyar néptáncra az embereket, 25 éve jár például Japánba. Módszerének lényege, hogy már kisgyermekkorban, két és fél-háromévesen tanítani kezdi az apróságokat, hogy számukra már természetes legyen a néptánc, a játék és az azzal együtt járó viselkedési formák, hiszen őseink életében a táncnak és a viselet felöltésének is külön jelentősége volt. Tímár szerint fontos az is, hogy a gyermekek először a szülőhelyükhöz legközelebbi tájegység táncaival ismerkedjenek meg. A délutáni gálaműsoron egymás után léptek színpadra a néptánccsoportok. A Csillagszemű csoport három alkalommal is táncolt, többek között zempléni, dél-alföldi és vajdakamarási táncokkal lepte meg a közönséget, a váradiak sóvidéki és szatmári, a micskei Kisgörböc szintén szatmári, a szamosújvári Kaláka táncegyüttes pedig széki táncokkal mutatkozott be. A zsúfolásig megtelt díszteremben a borsi Galagonya előadásában dél-dunántúli, a hajdúszoboszlói Rózsabimbó előadásában pedig látványos üveges és botos táncot láthattunk. A másik hajdúszoboszlói csapat, a Legényfogó moldvai táncokkal, a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye táncosai pedig saját vidékük táncával rukkoltak elő. Gyakran ropják együtt és most is közösen Fried Noémi Lujza-Tóth Hajnal (folytatása a 3. oldalon) Tábortűz ének- és zeneszóval Színpadon a budapesti Csillagszemű Gyermektáncegyüttes ivAPTERJESZTŐKET, KÉZBESÍTŐKET KERESÜNK Keresünk szerződéses, fő- vagy mellékállású lapterjesztőket, kézbesítőket Nagyváradon és a magyarlakta vidéki településeken egyaránt. Érdeklődni a Reggeli Újság kiadójának terjesztési osztályán lehet, a Menumorut (Széles) utca 20-22. szám alatt személyesen, vagy telefonon a 264-616-os számon, Chi§ Adriannál vagy Drahos Sándor Csabánál. A legsürgősebben Margittáról, Diószegről, Borsról, Szentjánosról, Nagy- és Kisszántóról várunk terjesztési munkatársakat. CSAK RÉSZBEN OLDOTTÁK MEG A FIZETÉSI GONDOKAT Válságstáb alakult Székelyhídon Amint arról két hete beszámoltunk, a székelyhídi és a környező falvakbeli tanárok komoly problémákkal küszködnek, hisz akkor már több mint másfél hónapja nem kaptak fizetést. Ennek következtében üres zsebbel kellett kezdeniük az új tanévet. A székelyhídi önkormányzat már az év közepén elköltötte az egész éves keretet, így nem lehet tudni, hogy miből fogják kifizetni a pedagógusokat a hátralévő hónapokban. A helyi tanács válságstábot hozott létre a probléma megoldására. Amikor legutóbb erről írtunk, Gyurcsik Zoltán polgármester bejelentette, hogy a tanárok gondjai megoldódtak, ugyanis a megyei tanáccsal egyeztetve, sikerült megoldást találniuk arra, hogy a pedagógusoknak kiadják az augusztusi fizetéseket. Akkor a székelyhídi polgármester megígérte, hogy két hét alatt orvosolják a kellemetlen helyzetet. A határidő a hétvégén járt le, s mint kiderült, mától kezdődően a pedagógusok kézbe is vehetik az augusztusi-szeptemberi fizetésüket. Ez is csak úgy történhet meg, hogy a szeptember 28-i ülésen a székelyhídi tanácsosok a költségvetés-kiegészítésből 450 ezer erős lejt (4,5 milliárd) különítettek el a tanügyi alkalmazottak augusztusi-szeptemberi bérére. Ezzel azonban a probléma korántsem oldódott meg teljesen, hisz a következő hónapokra nincs miből fizetést adni, ehhez ugyanis mintegy 800 ezer lejre lenne szükség - tudtuk meg Rákóczi Lajos tanácsostól, aki tagja a múlt héten létrehozott székelyhídi válságstábnak. A bizottságban rajta kívül még két tanácsos van: Hegyesi Viktor és Karancsi Béla, mindhárman tanárok is egyúttal. Feladatuk, hogy felkutassanak minden olyan forrást, amelyből fedezni lehetne a pedagógusok bérét, ezenkívül pedig azt is tervbe vették, hogy minden lehetséges fórumon hallatni fogják a hangjukat, hisz el szeretnék kerülni azt, hogy a helyzet megismétlődjön. Rákóczi információi szerint a megyében 2,74 millió erős lejjel (274 milliárddal) kevesebb pénz van, mint amennyire szükség Gálovits Zoltán (folytatása a 4. oldalon)