Reggeli Újság, 2005. október (2. évfolyam, 485-509. szám)

2005-10-03 / 485. szám

2005. október 3. A KIUTAZÁS FELTÉTELEIRŐL A határrendészet országos pa­rancsnoka, Nelu Pop szombaton a borsi határátkelőnél ismertette az október elsejétől érvényes ki­utazási feltételeket. A belügymi­nisztérium egy ismertetőfüzetet is kiadott, amit az országból kiu­tazóknak ingyenesen osztogat­nak a határon. Mint a parancsnok elmondta, ez volt az első eset, hogy egy belügyminisztériumi rendelet tervezésekor megkér­dezték a civil szervezeteket is, és az ő javaslataikat belefoglalták a rendeletbe. Pop szerint főleg anyagilag jelent könnyebbséget a rendelet, hiszen az eddigi 500 euró helyett most már csak 300- at kell felmutatni. Hangsúlyozta: a rendeletet úgy fogalmazták meg, hogy sok benne a vagy szó. Tehát nem kell minden felsorolt iratot bemutatni a határnál, csak vagy egyiket, vagy másikat. Ha valaki vállalkozó, elég az azt igazoló okirat vagy egy egyszerű küldöttlevél (delegate). A magánszemélyeknek igazol­niuk kell, hogy megoldott a szál­lás . Pop szerint - és ezt külön kihangsúlyozta - elég egy inter­netes szállásfoglalás. Tehát ha valakinek nincs meghívólevele, foglaljon szállást bármilyen tu­risztikai weboldalról, azt nyom­tassa ki, s ha felmutatta árvám­nál, már mehet is tovább. Újság­írói kérdésre Nelu Pop megerő­sítette, hogy a határmenti me­gyékben élőknek - ha vásárolni mennek - nem kell sem meghí­vó, sem szállásfoglalás. Elég a pénzt felmutatniuk, és a határren­­dészek átengedik őket. Ugyan­akkor az országos parancsnok felkérte a kollégáit, ellenőrizzék az átkeléshez szükséges iratokat, de legyenek engedékenyek, túl­kapásoktól mentesen végezzék munkájukat. Both Abigél A pillanatfelvételek a nagyváradi, központi fekvésű Sár Ferenc (Dunárii) ut­cának a Szaniszló (Eminescu) utcába torkolló végén készültek múlt hét kö­zepén, de az ott lakók szerint ugyanilyen állapotok uralkodnak a helyszínen immár huzamosabb ideje. Ezt igazolja a fatörzsre szegzett felirat is, amely büntetéseket helyez kilátásba a szemetet ide hordóknak. A fenyegetésnek sok foganatja nincs, ugyanis mind egyes lakók - akiknek vélhetően nincs saját kukájuk, mert szerződésük sincs a szemétszállító vállalattal és nem fi­zetnek semmit a háztartási hulladék elszállításáért -, mind pedig az itteni taxis diszpécserirodánál gyülekező bérautósok ide ürítik a szemetet. De itt székel a Fratia szakszervezet is, ráadásul a fertőző góc közelében egy óvoda is működik... Fotók: Zalder András HÉTVÉGÉ Reggeli Újság / 3 I AGRÁRSZAKKAL BŐVÜLT A PKE A határ mentén élőknek Tanévnyitó az együttműködés jegyében nem kell meghívó Két ok miatt is rendhagyó volt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) szombati, tizenötödik tanévnyitója. A felsőoktatási intézmény az idéntől új szakkal bővült, és elkezdődött az alkalmazkodás a bolognai folyamathoz. Új szak, új rendszer A tanévnyitót megelőzően az egyetem vezetősége sajtótájékoz­tatón ismertette az agrárszak létre­jöttének körülményeit. A képzés a Debreceni Egyetem Mezőgazda­ság-tudományi Karának kihelye­zett tagozataként működik majd, 60 hallgatóval. Ebből 50 diák a magyar állam által finanszírozott helyen, tíz pedig költségtérítése­sen tanul majd. Az oktatás hétvé­geken történik a PKE tantermei­ben, debreceni előadókkal. Nagy János, a cívis város egyetemének rektora mintegy 4 millió forint ér­tékű jegyzetkönyvtárat adomá­nyozott az új szaknak. Az agrárképzésről szólva Ge­­réb Zsolt, a PKE rektora kifejtet­te: ennek szükségességét mi sem jelzi jobban, minthogy óriási volt a túljelentkezés, szinte 200-an kér­ték felvételiztek. Az új tanév kap­csán elmondta: az egyetemen im­már közel 1300 diák tanul, ebből mintegy 400 az elsőéves hallgató. A 150 oktatóból 90 főállású, a töb­bi társult státusban tanít. A 2005/2006-os tanév azonban más okból is különbözik az eddi­giektől: az idén kezdődik a csatla­kozás az úgynevezett bolognai fo­lyamathoz. Ez teljes átszervezést jelent, áttérést a kétlépcsős felső­fokú oktatásra: az alapképzés há­roméves lesz, amit a mesteri és a doktori képzés követ. A bolognai folyamatnak része az egyetemek közötti kapcsolat is, a PKE ese­tében az első kézzel fogható ered­mény az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemmel (ELTE) kötött együttműködési szerződés. A diák- és tanárcseréről, közös kon­ferenciák szervezéséről szóló oki­ratot Geréb Zsolt és Izsák Lajos, az ELTE rektorhelyettese írta alá, s ezáltal tíz fölé emelkedett a PKE társegyetemeinek a száma. „ Ez az intézmény szárnyakat növeszt” A diákokkal és hívekkel megtelt újvárosi református templomban tartott tanévnyitó ünnepélyen Tő­kés László püspök hirdette az igét. A bibliai idézet kapcsán el­mondta: ennek tanulsága, hogy meg kell tudni ragadni az alkal­mat, jó és balsorsban egyaránt helytállásra van szükség. Ez az egyetemre is jól alkalmazható: a Sulyok István Főiskola megalapí­tásával az egyházkerület megra­gadta az alkalmat, s bár utána az egyetem többször is veszélyben volt, helyt tudtak állni. „Most is lehetne helyzetpolitikát folytatni, de ez végzetes lenne számunkra. Nekünk helyzetteremtő tevékeny­séget kell folytatnunk, még szen­vedés árán is” - fogalmazott. A Partiumi Énekkar rövid mű­sora után Geréb Zsolt rektor nyi­totta meg a tanévet, majd a kö­szöntőbeszédek következtek. Nagy János, a Debreceni Egyetem rekto­ra arra intette a hallgatókat, hogy legyenek fogékonyak az útra, és a 135 éves felsőoktatási intézmény évkönyvét adományozta a püs­pöknek. Izsák Lajos, az ELTE rek­torhelyettese elmondta: a nagy múltú budapesti alma mater nem­rég a 371. tanévet nyitotta meg. Biró Rozália váradi alpolgármes­ter a diákokhoz intézte szavait, azt kívánva, érezzék jól magukat vá­rosunkban és a PKE-n. ,­Ez az in­tézmény erőt és reményt ad, szár­nyakat növeszt” - fogalmazott. Szilágyi Pál a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem rektoraként szólt az egybegyűltekhez, ki­fejtve: a négy helyszínen, Kolozs­várott, Marosvásárhelyen, Csík­szeredában és Váradon működő egyetem döntő módon járul hozzá az erdélyi és partiumi magyar fia­talság képzéséhez, a régió fejlődé­séhez. Kovács Zoltán, az egyház­­kerület főgondnoka beszédében a 15 évvel ezelőtti időkre tekintett vissza, amikor az erdélyi magyar tudományegyetem újraindítása volt a cél. Mivel ezt Kolozsváron nem lehetett megvalósítani, Nagy­váradon jött létre, és magyar nyel­ven keresztény magatartásra is neveli a fiatalokat - mondta. Az elsőéves diákok és a tanárok fogadalomtétele után a római kato­likus egyház részéről Lőrincz Ottó kanonok mondott igei köszöntést, s ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy az idéntől a katolikus kate­kizmus választható tantárgyként szerepel az egyetem tantervében. Az ünnepélyes tanévnyitó a Him­nusz eléneklésével ért véget. Pap Melinda Fogadalmat tettek a diákok A tánc nyelve... (folytatás az 7. oldalról) léptek fel a csíkszentdomokosi Elevenek és a balán­­bányai Prücskök felcsíki táncokkal, a tordaszentlász­­lói néptánccsoport pedig többek között a szentlászlói legényest mutatta be. A gálaműsor végén megtudhattuk, kik voltak a népdalverseny legjobbjai. Kiosztották az emléklapo­kat, majd Pálfi József várad-réti lelkipásztor, a Csil­­lagocska Alapítvány elnöke köszöntötte Tímár Sán­dort, megajándékozva őt a Váradi Biblia reprint kia­dásával. A koreográfus ezután táncra szólított kicsi­­ket-nagyokat, s maga tanított szatmári táncokat. Ezt ismét táncház követte Kiss Zsolt és Tálas Ágnes ve­zetésével, majd a résztvevők Kicsi és bandája zene­szavára énekelve levonultak a székház udvarára, ahol már lobogott a tábortűz, s közös énekléssel és tánccal zárták a szombati napot. A néptánctalálkozó utolsó napján, vasárnap ünnepi istentiszteletet tartottak a várad-réti református temp­lomban. Ezt követően váradi barangolásra vitték el a más településről érkezetteket, a csoportvezetők pedig szakmai kollégiumot tartottak a templom alagsorá­ban, a Csillagocska óvoda és gyermektáncház szék­helyén. A szakmai kollégiumot Sándor Csaba néptáncok­tató, koreográfus, a csíkszentdomokosi Elevenek és a balánbányai Prücskök nevű tánccsoportok vezetője irányította. A jelenlévők beszélgettek a néptáncokta­tásról, a tánccsoportokkal való foglalkozás lényegé­ről s a gyermek-néptánctalálkozó programjairól is. Sándor szólt arról, hogy a kalotaszegiek úgymond hozták a nyers tánc hangulatát e találkozóra, s jól látszott, hogy uralják a táncot. Arról is szó esett, hogy fontos volna összegyűjteni a szilágysági és bihari táncanyagot. Pálfi József lelkipásztor hozzáfűzte: Bi­har nem hagyomány nélküli térség, hanem hagyomá­nyát vesztett, s gazdag anyaggal rendelkezik, csak mélyebbre kell ásni eme kincsekért. Sándor Csaba kiemelte: a mostani találkozón Tí­már Sándor hatalmas ismeretanyagból adott át vala­mennyit a szombati táncházban, de nem tömte tele a lurkók agyát, hanem megízleltette velük a táncok hangulatát. A népi gyermekjátékok szerepéről is szó esett. „Ha lehet, keressük meg, mi van a szoros környezetünk­ben, s ismertessük meg ezeket a gyermekjátékokat” - mondta a balánbányai koreográfus. Benedek Árpád felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusoknak, kore­ográfusoknak ügyelniük kell arra, hogy a gyermekek hangterjedelmének és életkorának megfelelő népi gyermekjátékokat válasszanak. Összegzésképpen el­hangzott: a találkozón mindenki felülteljesített, s az a jó, ha egy fesztiválnak van arculata, saját „egyénisége”.

Next