Reggeli Újság, 2006. február (3. évfolyam, 585-608. szám)
2006-02-01 / 585. szám
4 / Reggeli Újság KÖZÉLET - POLITIKA Megalakult a BISZ, azaz a Bogyoszlói Ifjak Szervezete Évek óta hallatnak magukról az érbogyoszlói fiatalok. A Tarpai Ildikó köré tömörülő ifjabb generáció már két éve megalakította a Miss-Bisz, valamint az apróságok részvételével a Mini-Manók tánccsoportokat, melyeknek tagjai egyre több településen színvonalas produkciókkal léptek már fel. Mind a karácsonyi ünnepségek műsoros estje, mind a falunapon az új kenyérnek, a megmaradás reményének a felmutatása a falu utcáin népviseletbe öltözötten, az ő ötletük nyomán valósult meg. A legutóbbi Ki mit tudón a középdöntőbe való szereplés jogát is elnyerték, de anyagi támogatottság híján kénytelenek voltak lemondani a további versengésről. Úgy döntöttek, szervezetté alakulnak, hátha ily módon jobban tudják érvényesíteni céljaikat, megvalósítani elképzeléseiket. Szombat délután a polgármesteri hivatal szűkösnek bizonyult, annyi fiatal jött el az alakuló ülésre. Volt olyan apuka, anyuka is, aki cseperedő csemetéjével volt jelen, mert mint mondták, nem sokkal a harmincon túl még a fiatal generációhoz tartozónak érzik magukat. Kiss Sándor Elek, a Vidifisz elnöke bevezetőjében éppen azt hangsúlyozta ki, hogy a fiatalok szervezeteiben való részvételi jog nem korhatárok közé szorított, itt mindenki megtalálhatja a helyét, aki tenni akar azért a közösségért, ahol él, és ugyanakkor otthon is érezheti magát benne. Elmondta még, hogy a megyei szervezethez való csatlakozás nem kötelező jellegű, de mivel jóformán csak segítik, támogatják anélkül, hogy beleszólnának tevékenységükbe, így a legtöbb vidéki csoport csatlakozott a Vidifiszhez, aminek immár huszonöt tagszervezete van. Felvetődött egy pénzalap szükségessége is, ami a szervezet működéséhez elengedhetetlen. Kiss Sándor Elek azt tanácsolta, egyelőre álljanak el a tagdíjbevezetéstől, sokkal eredményesebb, ha könnyen elérhető pályázati kiírásokat céloznak meg. Majd miután a szervezet kinövi magát, úgymond sikk lesz annak tagja lenni, azután indokolttá válik az önfinanszírozásnak ezen módja is, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kezdetben a tagdíjbevezetés inkább riasztja, mint vonzza a fiatalokat. Az elsődleges feladat a szervezet saját épületének a biztosítása, ahol otthonra lelhet az ifjúság, bármikor betérhetnek szórakozni, beszélgetni vagy akár a világhálón bóklászva tölteni az időt. Tarpai Ildikó elmondta, hogy az óvoda épületében van egy kihasználatlanul álló terem, ami megfelelne céljaiknak, a tanácsosok elé terjesztik kérésüket. Az ülésen jelen levő Vékony Mihály polgármester a felvetésre reagálva elmondta, hogy a településvezetés és személy szerint ő is a legmesszebbmenőkig támogatja a fiatalok kezdeményezését. Mert jó tudni azt, hogy a jövő felnőttjei otthon érzik magukat szülőfalujukban, nem az elvándorlás motorja, hanem a közösségépítés, az önmegmutatás szándéka vezérli őket - mondta az elöljáró. A jelenlévők javaslata, majd szavazata alapján a Bogyoszlói Ifjak Szervezete a rövidített BISZ nevet vette fel, azt követően pedig a vezetőség megválasztását ejtették meg. Egyhangúlag Tarpai Ildikót vélték a legalkalmasabbnak az elnöki teendők ellátására, az alelnöki tisztséget Borsi Szabolcs, Gáspár Viola, ifj. Kovács József és Tarpai Márta látják el a jövőben. A titkárság irányításával Nagy Csillát és Tarpai Istvánt bízták meg a fiatalok, D. Mészáros Elek Sok fiatal ment el az alakuló gyűlésre Tarpai Ildikó A megválasztott vezetőség Kiss Sándor Elekkel Hatvanöt halálos áldozatot követelt a hideg Romániában is egyre több olyan halálesetet jegyeznek az Egészségügyi Minisztériumban, amit a szokatlanul nagy hideg okozott. Év elejétől január 31-ig 65 olyan elhalálozásról szereztek tudomást, melynek áldozatai a legtöbb esetben hajléktalanok voltak, akik kihűlés okozta szívelégtelenségben hunytak el, vagy túlzott alkoholfogyasztás után a szabadban aludtak el, végérvényesen. A halálra fagyott személyek legfiatalabbja 29 éves volt, a legöregebb 86. Bihar megyében egy hajléktalan hunyt el fagyhalál következtében, a szomorú rekordot Boto§ani tarja, ahol nyolc áldozatot követelt eddig a tél. 2006. február 1. Egy emberöltőnyi lemaradásban vagyunk A romániai termelékenységről rendezett nemzetközi tanácskozást a hét végén a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium. A tárca személyzeti igazgatóságának helyettes vezetője előadásában többek között kijelentette: ha el akarjuk érni az Európai Unió színvonalát, akkor a következő 25-30 évben folyamatosan 7 százalékos gazdasági növekedést kell produkálnia az országnak. Mi több, az uniós tagországoknak legfeljebb 2 százalékos növekedést „engedhetünk” ebben az időszakban, különben sosem érjük utol őket. A 7 százalék Románia esetében igen merész álomnak tűnik. Összehasonlításképpen: az utóbbi néhány évben az öreg kontinens országai átlagban nem gyarapodtak a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékánál többel, az Egyesült Államok 3, Oroszország és Brazília 5-6 százalékot produkált. A fejlődésnek indult India 6-7, a hihetetlenül fellendülő Kína pedig 8-9 százalékos fejlődést ért el. A közép- és kelet-európai országok (az új EU-tagok) általában 3-4 százalékos gyarapodást mutattak, Románia gazdasága az utóbbi pár évben 4 százalékot meghaladó mértékben fejlődött. A szakemberek rámutattak: az itt végzett termelőmunkát a kevés hozzáadott érték jellemzi, ezért kevesebb a haszon is. Például a textiliparban Romániában a konfekcióvarrás az uralkodó, ami 2-3 dollár nyereséget hoz, míg Németországban vagy Olaszországban a tervezéssel, a piackutatással és a kész termék árusításával foglalkoznak, aminek a nyeresége viszont már 100-200 dollár. A szaktárca rendezvényén a résztvevők hasznosnak mondták az úgynevezett termelékenységi kutatóközpontokat, amelyek a legfejlettebb ipari országokban (Németországban, Nagy-Britanniában, Japánban, az Egyesült Államokban vagy Szingapúrban) megtalálhatók, és képzésekkel, tanácsadással, elemzésekkel segítik a nemzetgazdaság különböző ágazatainak hatékonyabbá tételét. Az előző kormány alatt, 1999-ben Romániában is létrehozták ezt az intézetet, de nemigen tett semmit, most az azóta átszervezett ipari minisztérium újra akarja éleszteni. Máté Zsófia Büntetik a feketén taxizókat Nagyvárad önkormányzata 1110 taxisengedélyt hagyott jóvá, de ennél jóval többen akarnak személyfuvarozásból pénzt keresni. A városházára is sok panasz érkezett, ezért mostanában szigorúbban ellenőrzik majd, hogy törvényesen vagy feketén taxiznak - közölte tegnapi sajtóértekezletén az alpolgármester. Mihai Groza lehetségesnek tartotta azt is, hogy később esetleg a tanács több engedélyt ad ki, jelenleg azonban az érvényben lévő határozatokhoz és a törvényes előírásokhoz kell tartaniuk magukat a vállalkozóknak. Az elöljáró figyelmeztette a fuvarozó cégeket, hogy szerezzék és szereztessék be az összes engedélyt, tanúsítványt, jóváhagyást és igazolást. Ha az ellenőrzéskor nincsenek rendben a papírok, vagy netán hiányzik az autó hátsó ajtajáról az iparengedély számát is feltüntető ovális matrica, a kiszabható bírság 100 és 500 új lej között mozog. Groza arra is figyelmeztetett, hogy a sofőrt és az őt foglalkoztató céget egyar megbüntetik. CSÖKKENT A HITELKAMAT • A Román Fejlesztési Bank (BRD) mától érezhetően csökkentette az ingatlan- és a jelzáloghitel kamatát. Az euróban felvett összegek kamata több mint 2 százalékkal lett kevesebb, ezentúl 7,9 százalékot számolnak fel, a lejben felvett kölcsönök kamata pedig évi 8,9 százalék lett. A 320 kirendeltséget működtető, közel 1,7 millió ügyfelet magáénak tudó, a Societé Générale cégcsoporthoz tartozó pénzintézet - a Rompres közleménye szerint - könnyíti a hitelfelvételhez szükséges feltételeket is. Fejlesztik az agrártanácsadást Az idén 4,05 millió új lejt fordít a szaktárca az Országos Mezőgazdasági Tanácsadó Ügynökség (ANCA) működtetésére, ez közel egynegyedével több, mint az intézmény tavalyi költségvetése - jelentette be Viorel Morarescu vezérigazgató. Az ügynökség képző és továbbképző tanfolyamokat tart a mezőgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban dolgozóknak, és az idén fő céljának tekinti emellett a gazdatársulások megalakításának elősegítését. Az intézmény területi képviselőinek feladata lesz továbbá a segítségnyújtás a SAPARD-pályázatok megírásában, illetve a kormány által tavaly elindított Farmer-program népszerűsítésében. A képzéseket az eddig is meglévő partneri együttműködések bővítésével kívánják folytatni, a mezőgazdasági kutatóintézeteket és a felsőfokú agrároktatási intézményeket bevonva korszerű tudásanyagot igyekeznek továbbadni a földművelőknek. Tavaly az ügynökség a legtöbb pénzt (1,36 milliót) a tájékoztató kiadványok megszerkesztésére és nyomtatására költötte, a tanfolyamok (1506 országszerte, közel 61 ezer részvevővel) 455 ezer lejbe kerültek. A kurzusokon növénytermesztést, állattenyésztést, méhészetet, állatgondozást, zöldségtermesztést és halászatot oktattak, újdonságként bevezették a csigatenyésztés tanítását. Morarescu elmondta, hogy az idén több szakembert fognak alkalmazni, bár ezzel együtt sem fog jutni minden községbe legalább egy agrártanácsadó, ami a vezérigazgató szerint elvárható volna. Az ország 2714 községét jelenleg az ügynökség 1045 tanácsadója igyekszik kiszolgálni, a bukaresti székhelyen ötvenen dolgoznak. Morarescu elsősorban közgazdászokat, jogászokat, mezőgazdasági tervező és építő mérnököket alkalmazna. Megyénkben 21 településen (Nagyváradon, Belényesben, Nagyszalontán, Székelyhídon, Alsóbiharkristyóron, Alsókocsobán, Alsótótfaluban, Bontesden, Diófáson, Kiskerekiben, Kispapmezőn, Körösgyéresen, Madarászon, Magyarremetén, Mezőszakadáton, Nagyürögdön, Szentmártonban, Szalárdon, Tenkén, Tenkehosszúaszón és Várasfenesen) létezik az ügynökség kirendeltsége a polgármesteri hivatalokban.