Reggeli Újság, 2006. október (3. évfolyam, 788-813. szám)

2006-10-02 / 788. szám

4 / Reggeli Újság KÖZÉLET - POLITIKA Kitűzte a kongresszus dátumát az SZKT Az autonómia nem homályos vagy szimbolikus célja a romá­niai magyarságnak. Azért van rá szüksége, hogy a helyi közössé­gek döntéshozatali hatáskörük növelésével erősek, versenyké­pesek lehessenek, gyarapodhas­sanak - idézi a Magyar Rádió tu­dósítója az RMDSZ elnökét. Markó Béla a Szövetségi Képvi­selők Tanácsa és a Szövetségi E­­gyeztető Tanács együttes ülésén szólalt fel szombaton Marosvá­sárhelyen. Az elnöki beszéd az ország közelgő EU-csatlakozásá­nak a romániai magyar közössé­get érintő következményeit tag­lalta. Alkotmányt és törvényeket kell módosítani az integráció so­rán, de addig is ki lehet, és ki is kell használni a decentralizáció adta lehetőségeket, sürgette Mar­kó. Mint mondta, a jövőben a Székelyföldön kívül másutt is, kisebb magyarlakta térségekben is be kellene vezetni a magyar nyelv hivatalos használatát. Arra is figyelmeztetett, hogy a brüs­­­szeli országjelentés tételesen is szorgalmazza a kulturális auto­nómiáról rendelkező kisebbségi törvény mihamarabbi elfogadá­sát. Az SZKT és a SZÉT közös nyilatkozatban üdvözölte az egy héttel korábbi, Szövetség a Szé­kelyföldért elnevezésű önkor­mányzati társulás létrehozásáról szóló egyezményt, egy másik nyilatkozatban pedig kiállt a köz­élet megtisztítását célzó átvilágí­tás minél gyorsabb és a szemé­lyiségi jogokat nem sértő lebo­nyolítása mellett, elítélte ugyan­akkor az egyes politikusokat a­­laptalanul gyanúba keverő meg­nyilatkozásokat. Az ülés résztvevői határozat­ban rögzítették, hogy az RMDSZ jövőre esedékes tisztújító kong­resszusát április 22-én tartják meg. A tervek szerint ez alkalmat ad a szövetség átszervezésére is. Nagy-Britannia feloldja a vízumkényszert Az Európai Unión belül a közösséghez tartozó országok állampolgárait megillető mozgássza­badság érvényesülése érdekében Nagy-Britannia is megszünteti a román állampolgárokra érvényes vízumkényszert - nyilatkozta a brit királyság bu­karesti nagykövete. Robin Barnett (képünkön) a Rompres hírügy­nökséggel közölte, hogy bár a feloldás dátumát még nem döntötték el Londonban, de mindenképpen intézkednek 2007. január elseje előtt. A romániaiak ottani munkavállalását illetően a nagykövet kö­zölte, hogy a különböző tárcák értékelése alapján a munkáspárti kor­mány október végéig a parlament elé terjeszti az új EU-tagok (Romá­nia és Bulgária) állampolgáraira vonatkozó, a brit munkaerőpiac „fo­kozatos megnyitásáról” szóló tervezetét. A diplomácia nyelvéről lefordítva ez azt jelenti, hogy a szigetor­szág korlátozni fogja a munkavállalást az új tagországokból érkezők számára. Barnett sietett hozzátenni, hogy a döntést a brit gazdaság szereplőivel, a munkáltatókkal, a helyhatóságokkal, a nem kormány­zati szervezetekkel egyeztetve és Nagy-Britannia gazdasági érdekeit szem előtt tartva fogják meghozni. A nagykövet azt is hangsúlyozta, hogy az esetleges korlátozások csak legfeljebb öt évig tarthatnak, és előbb is van mód azok felülvizsgálatára. A hírügynökség hozzátette, hogy a most ellenzékben lévő Konzervatív Párt szigorú korlátokkal akarja védeni a szigetország munkaerőpiacát. (­fia) Megyénkben tart a betakarítás Szeptember végéig a krumpli­földek egyharmadát már felásták - tájékoztatta lapunkat az őszi betakarítási munkálatokról Sza­bó Zoltán, a Bihar Megyei Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság helyettes vezetője. A 3325 hektáron mért termésát­lag 13,5 tonnás volt. A naprafor­gót több mint 3000 hektárról, az összterület mintegy 13 százalé­káról aratták már le, a termésát­lag meghaladja a hektáronkénti 14 mázsát. A kukoricatöréshez most fogtak csak hozzá, a beve­tett terület egy százalékának megfelelő 1110 hektáron átlag­ban hektáronként 36,5 mázsa szemes tengeri termett. A cukor­répát az összterület 3 százaléká­ról, 55 hektárról takarították be eddig, a termésátlag 30 tonna. M. Zs. ítélet Mucuska-ügyben Kevesen vették észre a múlt heti magyarországi események köze­pette a hírt, miszerint a budapesti Magyar Nemzet napilap első fokon elvesztette azt a pert, amelyet rá­galmazás vádjával indított ellene Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke - írta a hétvégén a Népszabadság. A Fővárosi Bíróság szeptember 18-án hirdetett ítéletet abban a sze­mélyiségi jogi perben, amelyet Bá­lint-Pataki azt követően kezdemé­nyezett jó híre védelmének érdeké­ben, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztus 22-től kezdődően több cikkében „hírbe hozta” a volt hiva­talvezetőt egyik munkatársnőjével, aki - a lap állítása szerint - férjé­vel együtt a román hírszerzésnek dolgozott. A polgári napilap azt ál­lította, hogy az utóbb óriási médi­avisszhangot kiváltott ügy, az ún. Mucuska-gate főszereplője, Szat­mári Ildikó „korábban a HTMH- nál vállalt munkát, így került ben­sőséges viszonyba főnökével”, és így elérte azt, hogy a hivatal sza­botálhassa a határon túli magyar­ságnak szánt támogatásokat, vala­mint azt is, hogy az erdélyi ma­gyarság számára hátrányos kor­mányzati döntések szülessenek. A cikkek arra is magyarázatot „talál­tak”, hogy miként történhetett meg mindez a magyarországi kormány­zat egyik fontos intézményében. A lehetőség - a Magyar Nemzet sze­rint - adott volt: Bálint-Pataki vél­hetően megkerülve a hatályos jog­szabályokat „nem esett át a C típu­sú nemzetbiztonsági átvilágításon, annak ellenére, hogy magas kor­mányzati pozíciója (főtisztviselői státusa) ezt indokolta volna”. Ez az állítás gyakorlatilag azt sugallta, hogy nem kizárt az sem, hogy az állami vezetőnek számító hivatal­­vezető maga is titkos ügynök lehet. Mindezeket a súlyos vádakat a na­pilap cikkei megbízható informá­ciókra hivatkozva állították, ame­lyeket számukra telefonlehallgatá­si jegyzőkönyvek is megerősítettek. A peres eljárásban a Magyar Nemzet nem tudta alátámasztani a súlyos vádakat. Forrásai meg nem nevezett HTMH-munkatársak vol­tak, ám az azoktól kapott informá­cióknak nem járt utána. Bálint-Pa­taki nemzetbiztonsági megbízha­tatlanságának konkrét bizonyítása is elmaradt. A Fővárosi Bíróság első fokon a Magyar Nemzetnek Bálint-Pataki emberi és megbízhatósági hitelét megkérdőjelező valamennyi állítá­sát alaptalannak találta. A bíróság a napilapot bocsánatkérésre és helyreigazításra kötelezte, eltiltot­ta a további jogsértésektől, és kár­térítést ítélt meg a volt HTMH-el­­nök számára. A Népszabadság ebből azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy az er­délyi származású Bálint-Patakit, valamint az ügybe belekevert Szat­mári házaspárt aljas, koholt vádak­ra alapozott módon hurcolták meg, penderítették ki állásából és aláz­ták porig. Mivel „az erdélyi ma­gyarságnak korábban sok jószol­gálatot tett személyekről van szó”, a balliberális lap cikkírója az RMDSZ állásfoglalását sürgeti az ügyben. Holott az RMDSZ koráb­ban azt sem tudta elérni, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát ne szüntesse meg a Gyurcsány­­kormány. Szatmáriék budapesti működését pedig már a botrány ki­robbanása előtt is sok kritika érte, a korábban Markó Béla tanácsadó­jaként is dolgozó Szatmári Tibor­tól pedig maga az RMDSZ hatá­rolta el magát több ízben is. 2006. október 2. Elhunyt Sütő András Hosszan tartó betegség után szomba­ton este Budapesten elhunyt Sütő­ And­rás erdélyi író. Az Országos Onkológiai Intézetben érte a halál, ahol bőrrákkal kezelték. Temetéséről a család később intézkedik. Sütő András erdélyi magyar próza-, dráma- és esszéíró 1927. július 17-én született a mezőségi Pusztakamaráson paraszti családban. 1940 őszétől a nagy­­enyedi Bethlen Kollégium, 1945 janu­árjától pedig a kolozsvári Református Kollégium diákja. 1946-tól a kolozsvári Világosságnál dolgozott, majd 1948-tól a Falvak Népe című he­­­tilap munkatársa, 1950-1954 között pedig főszerkesztője volt. 1954-1957 között a marosvásárhelyi Igaz Szó című irodalmi fo­lyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-tól ’89-ig a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslap fő­­szerkesztője. 1965 és 1977 között nemzetgyűlési képviselő, 1974- től 1982-ig a Romániai Írók Szövetségének alelnöke. Ifjúkorában egyike volt a marxista-leninista osztályharc vezető propagandis­táinak, később a Román Kommunista Párt díszmagyarjainak. Az erdélyi magyar nemzeti kisebbség méltatlan sorsa ellen csak a nyolcvanas évektől kezdett tiltakozni, amikor már sűrűn publikált Magyarországon, ekkortól kezdték műveinek kiadását, színdarab­jainak bemutatását megnehezíteni Romániában. Amikor a hetvenes-nyolcvanas években rengeteg magyar, köz­tük sok író áttelepül Erdélyből Magyarországra, Sütő András Marosvásárhelyen marad, bár a gyermekei nem követik ebben. 1989 után aktívan kiveszi részét az erdélyi magyarság autonómia­­törekvéseiből, 1990 márciusában meg is sebesül a marosvásárhe­lyi magyarellenes pogromban. 1992-1996 között a Magyarok Vi­lágszövetségének tiszteletbeli elnöke volt, ám a pártosodó, román államhatalmi tényezővé lett RMDSZ-hez való lecsatlakozása miatt sokan kiábrándulnak belőle. Sütő András regényei, esszéi és drámái a hetvenes évek elején­ kezdődően a kisebbségi magyarság sajátosságának, értékeinek védelmében emeltek szót, művészi minőségükkel pedig a kisebb­ségi magyar irodalmakra irányították a figyelmet, az egyetemes magyar irodalom élvonalához tartoztak. Műveit ma már egyre ke­vesebben olvassák, drámáit alig-alig játsszák. Több állami és közösségi díj kitüntetettje, nagy idők tanúja és formálója távozott vele az élők sorából. Önkormányzati választás Magyarország Tegnap reggel 6-tól este 7-ig közel nyolcmillió választópol­gárt vártak Magyarország-szerte a 11 ezer szavazókörbe, hogy megválasszák a következő négy évre a települések polgármeste­reit, a helyi és megyei önkor­mányzati képviselőket, illetve Budapesten a kerületi polgár­­mestereket, a főpolgármestert, a kerületi és a fővárosi közgyűlés tagjait, illetve a kisebbségi ön­­kormányzatokat. 8550 jelölt (többségük független) pályázott a 3174 polgármesteri tisztségre, néhányan (legtöbben Pest me­gyében) egyetlen jelöltként „szálltak versenybe”. Magyarországon ez az első olyan helyhatósági választás, a­­melyen nemcsak a magyar, ha­nem az országban élő uniós ál­lampolgárok is leadhatták szava­zataikat. A voksoláshoz a lakhe­lyet is feltüntető személyi ok­mány szükséges, külföldieknek az útlevél mellé az érvényes tar­tózkodási engedélyüket is fel kellett mutatniuk. A Magyarországon törvény­ben elismert 13 nemzeti kisebb­ség 1438 településen indított sa­ját önkormányzati jelölteket. Ro­mán kisebbségi önkormányzatra 46 településen szavazhattak a magukat ilyen nemzetiségűnek vallók; összesen 373 jelöltet in­dítottak. Az önkormányzati választás­nak nincs érvényességi küszöbe, akár egyetlen érvényes szavazat­tal is el lehet nyerni a tisztséget. A részvételi arány he­lyi idő szerint 13 óráig csaknem 27 százalé­kos volt. Az Országos Választási Iroda adatai szerint közel 2,2 mil­lióan, a négy évvel ez­előttihez képest fél százalékkal többen adták le addig a vok­­sukat. Máté Zsófia

Next