Reggeli Újság, 2006. október (3. évfolyam, 788-813. szám)
2006-10-02 / 788. szám
4 / Reggeli Újság KÖZÉLET - POLITIKA Kitűzte a kongresszus dátumát az SZKT Az autonómia nem homályos vagy szimbolikus célja a romániai magyarságnak. Azért van rá szüksége, hogy a helyi közösségek döntéshozatali hatáskörük növelésével erősek, versenyképesek lehessenek, gyarapodhassanak - idézi a Magyar Rádió tudósítója az RMDSZ elnökét. Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülésén szólalt fel szombaton Marosvásárhelyen. Az elnöki beszéd az ország közelgő EU-csatlakozásának a romániai magyar közösséget érintő következményeit taglalta. Alkotmányt és törvényeket kell módosítani az integráció során, de addig is ki lehet, és ki is kell használni a decentralizáció adta lehetőségeket, sürgette Markó. Mint mondta, a jövőben a Székelyföldön kívül másutt is, kisebb magyarlakta térségekben is be kellene vezetni a magyar nyelv hivatalos használatát. Arra is figyelmeztetett, hogy a brüsszeli országjelentés tételesen is szorgalmazza a kulturális autonómiáról rendelkező kisebbségi törvény mihamarabbi elfogadását. Az SZKT és a SZÉT közös nyilatkozatban üdvözölte az egy héttel korábbi, Szövetség a Székelyföldért elnevezésű önkormányzati társulás létrehozásáról szóló egyezményt, egy másik nyilatkozatban pedig kiállt a közélet megtisztítását célzó átvilágítás minél gyorsabb és a személyiségi jogokat nem sértő lebonyolítása mellett, elítélte ugyanakkor az egyes politikusokat alaptalanul gyanúba keverő megnyilatkozásokat. Az ülés résztvevői határozatban rögzítették, hogy az RMDSZ jövőre esedékes tisztújító kongresszusát április 22-én tartják meg. A tervek szerint ez alkalmat ad a szövetség átszervezésére is. Nagy-Britannia feloldja a vízumkényszert Az Európai Unión belül a közösséghez tartozó országok állampolgárait megillető mozgásszabadság érvényesülése érdekében Nagy-Britannia is megszünteti a román állampolgárokra érvényes vízumkényszert - nyilatkozta a brit királyság bukaresti nagykövete. Robin Barnett (képünkön) a Rompres hírügynökséggel közölte, hogy bár a feloldás dátumát még nem döntötték el Londonban, de mindenképpen intézkednek 2007. január elseje előtt. A romániaiak ottani munkavállalását illetően a nagykövet közölte, hogy a különböző tárcák értékelése alapján a munkáspárti kormány október végéig a parlament elé terjeszti az új EU-tagok (Románia és Bulgária) állampolgáraira vonatkozó, a brit munkaerőpiac „fokozatos megnyitásáról” szóló tervezetét. A diplomácia nyelvéről lefordítva ez azt jelenti, hogy a szigetország korlátozni fogja a munkavállalást az új tagországokból érkezők számára. Barnett sietett hozzátenni, hogy a döntést a brit gazdaság szereplőivel, a munkáltatókkal, a helyhatóságokkal, a nem kormányzati szervezetekkel egyeztetve és Nagy-Britannia gazdasági érdekeit szem előtt tartva fogják meghozni. A nagykövet azt is hangsúlyozta, hogy az esetleges korlátozások csak legfeljebb öt évig tarthatnak, és előbb is van mód azok felülvizsgálatára. A hírügynökség hozzátette, hogy a most ellenzékben lévő Konzervatív Párt szigorú korlátokkal akarja védeni a szigetország munkaerőpiacát. (fia) Megyénkben tart a betakarítás Szeptember végéig a krumpliföldek egyharmadát már felásták - tájékoztatta lapunkat az őszi betakarítási munkálatokról Szabó Zoltán, a Bihar Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság helyettes vezetője. A 3325 hektáron mért termésátlag 13,5 tonnás volt. A napraforgót több mint 3000 hektárról, az összterület mintegy 13 százalékáról aratták már le, a termésátlag meghaladja a hektáronkénti 14 mázsát. A kukoricatöréshez most fogtak csak hozzá, a bevetett terület egy százalékának megfelelő 1110 hektáron átlagban hektáronként 36,5 mázsa szemes tengeri termett. A cukorrépát az összterület 3 százalékáról, 55 hektárról takarították be eddig, a termésátlag 30 tonna. M. Zs. ítélet Mucuska-ügyben Kevesen vették észre a múlt heti magyarországi események közepette a hírt, miszerint a budapesti Magyar Nemzet napilap első fokon elvesztette azt a pert, amelyet rágalmazás vádjával indított ellene Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke - írta a hétvégén a Népszabadság. A Fővárosi Bíróság szeptember 18-án hirdetett ítéletet abban a személyiségi jogi perben, amelyet Bálint-Pataki azt követően kezdeményezett jó híre védelmének érdekében, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztus 22-től kezdődően több cikkében „hírbe hozta” a volt hivatalvezetőt egyik munkatársnőjével, aki - a lap állítása szerint - férjével együtt a román hírszerzésnek dolgozott. A polgári napilap azt állította, hogy az utóbb óriási médiavisszhangot kiváltott ügy, az ún. Mucuska-gate főszereplője, Szatmári Ildikó „korábban a HTMH- nál vállalt munkát, így került bensőséges viszonyba főnökével”, és így elérte azt, hogy a hivatal szabotálhassa a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat, valamint azt is, hogy az erdélyi magyarság számára hátrányos kormányzati döntések szülessenek. A cikkek arra is magyarázatot „találtak”, hogy miként történhetett meg mindez a magyarországi kormányzat egyik fontos intézményében. A lehetőség - a Magyar Nemzet szerint - adott volt: Bálint-Pataki vélhetően megkerülve a hatályos jogszabályokat „nem esett át a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, annak ellenére, hogy magas kormányzati pozíciója (főtisztviselői státusa) ezt indokolta volna”. Ez az állítás gyakorlatilag azt sugallta, hogy nem kizárt az sem, hogy az állami vezetőnek számító hivatalvezető maga is titkos ügynök lehet. Mindezeket a súlyos vádakat a napilap cikkei megbízható információkra hivatkozva állították, amelyeket számukra telefonlehallgatási jegyzőkönyvek is megerősítettek. A peres eljárásban a Magyar Nemzet nem tudta alátámasztani a súlyos vádakat. Forrásai meg nem nevezett HTMH-munkatársak voltak, ám az azoktól kapott információknak nem járt utána. Bálint-Pataki nemzetbiztonsági megbízhatatlanságának konkrét bizonyítása is elmaradt. A Fővárosi Bíróság első fokon a Magyar Nemzetnek Bálint-Pataki emberi és megbízhatósági hitelét megkérdőjelező valamennyi állítását alaptalannak találta. A bíróság a napilapot bocsánatkérésre és helyreigazításra kötelezte, eltiltotta a további jogsértésektől, és kártérítést ítélt meg a volt HTMH-elnök számára. A Népszabadság ebből azt a következtetést vonta le, hogy az erdélyi származású Bálint-Patakit, valamint az ügybe belekevert Szatmári házaspárt aljas, koholt vádakra alapozott módon hurcolták meg, penderítették ki állásából és alázták porig. Mivel „az erdélyi magyarságnak korábban sok jószolgálatot tett személyekről van szó”, a balliberális lap cikkírója az RMDSZ állásfoglalását sürgeti az ügyben. Holott az RMDSZ korábban azt sem tudta elérni, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát ne szüntesse meg a Gyurcsánykormány. Szatmáriék budapesti működését pedig már a botrány kirobbanása előtt is sok kritika érte, a korábban Markó Béla tanácsadójaként is dolgozó Szatmári Tibortól pedig maga az RMDSZ határolta el magát több ízben is. 2006. október 2. Elhunyt Sütő András Hosszan tartó betegség után szombaton este Budapesten elhunyt Sütő András erdélyi író. Az Országos Onkológiai Intézetben érte a halál, ahol bőrrákkal kezelték. Temetéséről a család később intézkedik. Sütő András erdélyi magyar próza-, dráma- és esszéíró 1927. július 17-én született a mezőségi Pusztakamaráson paraszti családban. 1940 őszétől a nagyenyedi Bethlen Kollégium, 1945 januárjától pedig a kolozsvári Református Kollégium diákja. 1946-tól a kolozsvári Világosságnál dolgozott, majd 1948-tól a Falvak Népe című hetilap munkatársa, 1950-1954 között pedig főszerkesztője volt. 1954-1957 között a marosvásárhelyi Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-tól ’89-ig a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslap főszerkesztője. 1965 és 1977 között nemzetgyűlési képviselő, 1974- től 1982-ig a Romániai Írók Szövetségének alelnöke. Ifjúkorában egyike volt a marxista-leninista osztályharc vezető propagandistáinak, később a Román Kommunista Párt díszmagyarjainak. Az erdélyi magyar nemzeti kisebbség méltatlan sorsa ellen csak a nyolcvanas évektől kezdett tiltakozni, amikor már sűrűn publikált Magyarországon, ekkortól kezdték műveinek kiadását, színdarabjainak bemutatását megnehezíteni Romániában. Amikor a hetvenes-nyolcvanas években rengeteg magyar, köztük sok író áttelepül Erdélyből Magyarországra, Sütő András Marosvásárhelyen marad, bár a gyermekei nem követik ebben. 1989 után aktívan kiveszi részét az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiből, 1990 márciusában meg is sebesül a marosvásárhelyi magyarellenes pogromban. 1992-1996 között a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke volt, ám a pártosodó, román államhatalmi tényezővé lett RMDSZ-hez való lecsatlakozása miatt sokan kiábrándulnak belőle. Sütő András regényei, esszéi és drámái a hetvenes évek elején kezdődően a kisebbségi magyarság sajátosságának, értékeinek védelmében emeltek szót, művészi minőségükkel pedig a kisebbségi magyar irodalmakra irányították a figyelmet, az egyetemes magyar irodalom élvonalához tartoztak. Műveit ma már egyre kevesebben olvassák, drámáit alig-alig játsszák. Több állami és közösségi díj kitüntetettje, nagy idők tanúja és formálója távozott vele az élők sorából. Önkormányzati választás Magyarország Tegnap reggel 6-tól este 7-ig közel nyolcmillió választópolgárt vártak Magyarország-szerte a 11 ezer szavazókörbe, hogy megválasszák a következő négy évre a települések polgármestereit, a helyi és megyei önkormányzati képviselőket, illetve Budapesten a kerületi polgármestereket, a főpolgármestert, a kerületi és a fővárosi közgyűlés tagjait, illetve a kisebbségi önkormányzatokat. 8550 jelölt (többségük független) pályázott a 3174 polgármesteri tisztségre, néhányan (legtöbben Pest megyében) egyetlen jelöltként „szálltak versenybe”. Magyarországon ez az első olyan helyhatósági választás, amelyen nemcsak a magyar, hanem az országban élő uniós állampolgárok is leadhatták szavazataikat. A voksoláshoz a lakhelyet is feltüntető személyi okmány szükséges, külföldieknek az útlevél mellé az érvényes tartózkodási engedélyüket is fel kellett mutatniuk. A Magyarországon törvényben elismert 13 nemzeti kisebbség 1438 településen indított saját önkormányzati jelölteket. Román kisebbségi önkormányzatra 46 településen szavazhattak a magukat ilyen nemzetiségűnek vallók; összesen 373 jelöltet indítottak. Az önkormányzati választásnak nincs érvényességi küszöbe, akár egyetlen érvényes szavazattal is el lehet nyerni a tisztséget. A részvételi arány helyi idő szerint 13 óráig csaknem 27 százalékos volt. Az Országos Választási Iroda adatai szerint közel 2,2 millióan, a négy évvel ezelőttihez képest fél százalékkal többen adták le addig a voksukat. Máté Zsófia