Reggeli Újság, 2007. december (4. évfolyam, 1144-1164. szám)
2007-12-03 / 1144. szám
2007. december 3. Átszabták a megyeszékhely büdzséjét Módosították a megyeszékhely költségvetését a tanácstagok novemberi ülésükön. A módosítást az tette lehetővé, hogy a központi büdzséből újabb összegeket juttattak Nagyváradnak. A tanügyminisztériumtól 85 ezer lej érkezett, ebből 60 ezer a művészeti iskolának, 25 ezer pedig a George Corbuc nevét viselő tanintézetnek jut. Több váradi iskola őröket vehet fel a módosításoknak köszönhetően. A környezetvédelmi minisztériumtól 1,3 millió lejt juttattak a vársáncban létrehozandó angolkertre, így egyes összegeket átcsoportosítottak például az egészségügyi létesítmények fejlesztésére. A Cir§us Sportklub 15 ezer lejt kapott, a zsidó hitközség hanuka-ünnepségének megrendezését hétezer lejjel támogatja az önkormányzat, hatezer lejjel pedig a várad-szőllősi római katolikus plébániához tartozó egyik épület helyreállítását. A tanácstagokat írásban tájékoztatták a megyeszékhely költségvetésének október 31 -i adatairól. (fried) Kié az két váradi főgimnázium, a Mihai Eminescu és az Emanuil Gojdu felújításának, illetve fejlesztésének ügye is a tanácstagok asztalára került november 29-i ülésükön. A Gojdu-főgimnáziumnak új, jól felszerelt tornatermet építenének két év alatt 3,63 millió lejért. A tervezet szerint 1131,5 négyzetméternyi területet építenének be, lenne lelátó, külön öltöző a diákoknak és a tanároknak stb. Azt még nem tudni, hogy az építkezést a helyi költségvetésből vagy más forrásokból fedezné-e az Ingatlankezelőség. Az indulatokat a ma Eminescuvét viselő, egykor a premontrei rend tulajdonában lévő iskola felújítása váltotta ki. Pontosab iskolá? ban az a határozattervezet, amely a felújítás megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szól. Mihai Drecin nagy-romániás tanácstag türelemre intette volna a testületet, mivel szerinte akár az is elképzelhető, hogy a premontrei rend visszakaphatja az épületet. Marcel Bolo§, az Ingatlankezelőség vezetője elmondta: folyik a per, ám arra számítanak, hogy megnyerik azt, mivel az épület 1945. március 6. előtt lett az állam tulajdona, nem a kommunista rezsim sajátította azt ki. Földes Béla RMDSZ-es tanácsos megjegyezte: ha a premontreiek vissza is kapják az ingatlant, abban még öt évig kötelező módon az iskola működik majd, a javításokra pedig mindenképpen szükség van. Talán ettől lett ideges Silvia Suciu szociáldemokrata tanácstag, aki emelt hangon közölte véleményét: a premontreieknek semmi joguk nincs az épülethez. A vita után jóváhagyták a tanácstagok a tervezetet. A tanulmány elkészítésére 200 ezer lejt különítettek el a helyi büdzséből. F. N. L. Per folyik az épületért I Könnyű volt a magyar tétel Túl vannak az első egységes tételű dolgozaton a hetedikesek és a nyolcadikosok. Pénteken anyanyelvből vizsgáztak a fiatalok. Mint megírtuk, az idei tanévtől megszűnik a nyolcadikosok épességvizsgája. A kilencedik osztályba, illetve a szakiskolákba való bejutást ezentúl a hetedikes és a nyolcadikos diákoknak a félévekben írott egységes tételű dolgozatainak az átlaga ötven százalékban fogja befolyásolni. Pénteken fél 12-kor, amikor a szakminisztériumtól interneten keresztül megérkeztek a tételek, országszerte kulcsra zárták a gimnáziumok és a nyolcosztályos iskolák kapuit. Mi is csak előzetes engedéllyel mehettünk be a tantermekbe fényképezni, mielőtt még ismertették volna a Bihar megyében összesen 2536-an írtak anyanyelvből dolgozatot: 2428-an a magyar, 70- en a szlovák, 38-an pedig a német tagozatokról. A diákoknak két óra állt a rendelkezésükre, de voltak, akik egy óra alatt befejezték a dolgozatírást. Sokuk szerint könnyűek voltak a tételek. A hetedikeseknek például Arany János A walesi bárdok című balladájának egy részletét kellett a megadott szempontok szerint elemezniük. Emellett volt szövegalkotás, szóelemzés stb. A fiataloknak megnyugtató volt, hogy saját iskoláikban vizsgázhattak. A fegyelemre a tanintézetek saját pedagógusai felügyeltek. A dolgozatban a maximálisan elérhető pontszám száz, amelyből tíz a megjelenésért, tíz pedig a helyesírásért jár. Legközelebb december 5-én matematikából írnak dolgozatot a hetedikesek és a nyolcadikosok. Akkor összesen 12 401-en próbálják majd tudásuk legjavát nyújtani. Sükösd T. Krisztina A nagyváradi George Co§duc Nyolcosztályos Iskolában három-három hetedik és nyolcadik osztály diákjai vizsgáztak anyanyelvből tanulókkal a feladatokat. Nicoleta Cherei munkatársaival gyors bemutatót is tartott HÉTVÉGÉ Reggeli Újság / 3 Imával és hittel a kísértés Az Árpád-házi Szent László Őstörténeti Tanműhely szervezésében tartott előadást pénteken a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Rab Zoltán jogász, magyarságkutató a nyugati civilizáció ártalmáról és az abból kivezető útról. Az érdeklődők egyúttal a témában megjelent könyvét is megvásárolhatták. Az eseményre kevesen voltak kíváncsiak, mondhatni családias hangulatban az érdeklődők körülülték az előadót. Rab Zoltán elmesélte, hogy nem mindig volt vallásos, de az élete során olyan hatások érték, melyek elvezették őt Istenhez. Ezért zarándokolt el Csíksomlyóra is. Az őt ott ért hatások nyomán születtek meg azok a gondolatok, melyek végül könyv formájában is megjelentek. „Nagy probléma van a nyugati civilizációban, mert a kísértés erői tönkretették azt” - kezdte mondandóját az előadó. Az évezredek során kialakított társadalmi formákat, melyek egy egészséges társadalmat jellemeztek, bizonyos erők megszüntetni igyekeznek. A folyamat a királyság meg erői ellen szüntetésével kezdődött, majd folytatódott a nemzetállamok tönkretételével, jelenleg pedig a család ősi modelljét próbálják elpusztítani. A magyarság is nagy veszélyben van, de a hagyományok ápolásával, nyelvünk megőrzésével küzdhetünk a folyamat ellen. Fontos megőrizni a nyelvünket, hisz az egyetlen vagy az egyike az ősnyelveknek. A folyamat ellen, melyet a kísértés erői táplálnak, az ima erejével küzdhetünk. Nagyon fontosak a lelki gyakorlatok, a kételkedés nélküli hit. Az ima erejét felhasználva újra eljöhet az égi világ földi mása itt, a Kárpát-medencében. Létai Tibor Rab Zoltán Az előadás családias hangulatban zajlott JANUÁRTÓL DRÁGÍT A POSTA • Január 3-tól drágulnak a postai szolgáltatások Romániában - közölték a társaság illetékesei, így a belföldi levél kézbesítésének illetéke 25 százalékkal emelkedik, 80 baniról egy lejre. A 20 és 50 gramm közötti borítékok esetében az áremelkedés jóval nagyobb, 68,75 százalékos lesz: 1,1 lej helyett 1,6 lejt kell fizetnünk a bélyegért. Az egy és két kilogramm közötti küldemények kézbesítési díja 6,9 lejről 7 lejre emelkedik. Ajánlott levelekért 1,4 lejt, azaz a jelenleginél 40 százalékkal kell majd többet fizetni. A külföldre címzett ajánlott levelet 6 lejért kézbesíti a posta. A belföldi csomagküldés 20 százalékkal drágul. Gyors ügyintézést ígértek Januártól nem kell napokat várakoznia az ügyfélnek, hogy hozzájusson a különféle anyakönyvi iratokhoz vagy azok kivonataihoz - jelentette be pénteken Cristian Popescu, a váradi anyakönyvi hivatal vezetője. Az iratokat sürgősségi díj befizetése nélkül fél óra alatt elkészítik majd. Ez az egyik kézzelfogható eredménye annak a projektnek, melynek célja a váradi lakossági nyilvántartó hivatal adatbázisának korszerűsítése volt. Az 50 ezer euró értékű projekt - 43 ezer euró uniós támogatás, hétezer euró önrész - megvalósításában a debreceni önkormányzattal működtek együtt a váradiak. Vizeli Sándor főosztályvezető üdvözölte az itteniek sikerét, és fontosnak nevezte a további tapasztalatcsere mellett azt, hogy jó kapcsolatokat sikerült kialakítaniuk a megyeszékhely szakembereivel. A váradi lakossági nyilvántartó részéről Adrian Chiru részlegvezető az elektronikus adatbázis felépítését mutatta be, Nicoleta Cherei irodavezető pedig a projekt részleteit ismertette. Eddig kis híján 85 ezer iratot digitalizáltak, s mint azt a helyszínen bemutatták, a digitális archívum segítségével valóban pár perc alatt ki is nyomtatták a születési, házassági és halotti bizonyítványt. A részletekről a www.evporadea.ro honlapon lehet tájékozódni. Vizeli Sándor