Reggeli Újság, 2008. május (5. évfolyam, 1265-1289. szám)

2008-05-02 / 1265. szám

4 / Reggeli Újság KÖZÉLET - POLITIKA HAJDÚ-BIHAR-BIHAR EUROREGIO Érdekazonosság Kedden a Bihar Megyei Ta­nács nagytermében ejtették meg azt a tanácskozást, amely­nek keretében módosították a Hajdú-Bihar-Bihar Eurorégió együttműködési szabályzatát. Annak ellenére, hogy a tárgya­lás már a délelőtti órákban el­kezdődött, a tudósítók zömét - két magyar nyelvű sajtóorgá­num képviselőinek kivételével - mégis csupán az eseményt követő sajtótájékoztatóra hív­ták meg. A konferencia második részé­ben a felek szentesítették a kö­zös munka szabályrendszerében végrehajtott változtatásokat, va­lamint néhány mondatban be­számoltak az elért eredmények­ről és a jövőben induló projek­tekről. Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke a sza­bálymódosítások kapcsán remé­li, hogy az elkövetkezőkben több uniós forrást lesznek képe­sek lehívni. Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Önkor­mányzat elnöke a két megye szövetségének jelentőségét hangsúlyozta. Véleménye sze­rint a Hajdú-Bihar-Bihar Euro­régió esetén érdekazonosságban lévő önkormányzatok működ­nek együtt. Biró Rozália, Nagy­várad alpolgármestere kifejtette, hogy a módosításokat az együtt­működés gyorsabbá, hatéko­nyabbá tétele végett hozták. A kooperáció magasabb szintre emelése a Debrecen-Nagyvárad Urbanisztikai Régió 2020 terve­inek megvalósulását is elősegít­heti. Mazsu János, a debreceni Európai Integrációs Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a két megye számára nincs a sikernek más útja, mint a határon átnyúló együttműködés. Amint azt el­mondta: „A párbeszéd régiója után a sikeres együttműködés régióját kívánjuk kialakítani”. A beszédek után a konkrét projektek felől érdeklődő kérdé­sek kisebb zavarodottságot idéz­tek elő a szónokok soraiban, vé­gül mégis sikerült konkrét pél­dákat felsorolni: közös tantárgy­versenyek, tematikus falunapok, illetve múzeumi együttműködé­sek. Nem esett szó azonban a határok átjárhatóságát megkön­­­nyítő utak építéséről, a határ menti települések közművesíté­séről, valamint egészségügyi együttműködésekről. Fikó László Megyei segítséggel fejleszthet az áramszolgáltató Közel egyórás fennakadást okozott a megyei tanács­ egyéb­ként simán gördülő szavazógé­pezetében a szerdai ülésre elő­terjesztett egyik határozatterve­zet. Az Electrica áramszolgál­tató akarta 49 évre koncesszió­ba venni a repülőtér közelében lévő 2500 négyzetméteres terü­letet, hogy ott egy transzformá­torállomást létesítsen. A taná­csosok egyhangúlag megsza­vazták előbb, hogy a telket visszaveszik a reptér kezelésé­ből, és helyette jelenleg állami tulajdonban, a védelmi, illetve a környezetvédelmi tárca keze­lésében lévő területet kérnek. A megyei tanács gazdasági bizottságának elnöke, a demok­rata párti Ionei Avrigeanu a koncesszióba vétel éves díját (négyzetméterenként 5,4 euró) kevesellte. Állította, hogy a te­lek felértékeléséről szóló jelen­tést, amely ezt az árat javasolta, nem hagyta jóvá a bizottsága, ezért kezdeményezte, hogy ez csak a minimális díj legyen, to­vábbá hogy foglalják bele a szerződésbe: a jelenleg állami tulajdonú áramszolgáltató vál­lalat fő részvényesének meg­változása esetén újra kelljen tárgyalni az árat. Kiss Sándor megyei tanács­elnök szerint is alkudni kellene, s ő kifogásolta még a monopol­helyzetben lévő Electrica fej­lesztési politikáját is. Eszerint bármely fogyasztónak az áram­ellátás kiterjesztésére vonatko­zó igényét az illetőnek kell fi­zetnie, a létesítmény azonban a szolgáltató tulajdonába kerül, amely attól kezdve természete­sen az áram árát is beszedi. Az Electrica ellátásért felelős részleg vezetője, Iones Bója is jelen volt az ülésen. Elmagya­rázta, hogy a közel 4 millió euró értékű beruházásba a vál­lalat is beszáll, de három nagy­­fogyasztó (szupermarketek) áll­ja a 25 MW-os teljesítményű állomás építési költségének zö­mét, mert neki van rá szüksége. Egyúttal a reptér is tartalék­áramforráshoz jut, és a teljesít­mény közel fele további fo­gyasztókat szolgálhat ki, ha majd terjeszkedik a város. A tanácsosok egyike sem elle­nezte a fejlesztést, és zömük az árvitát sem helyeselte. A reptér parancsnoka, Gheorghe Pasc tudatta ugyan, hogy eddig ők havi 5000 euróért adták bérbe az áramszolgáltatónak ugyanazt a telket, de a végső szavazáskor Avrigeanu egyedül maradt a bérleti díj növelésére vonatkozó javaslatával. M.Zs. Iones Béla igazgató győzködte a tanácsosokat XT * 1 • •• //• Varad jövője diákszemmel Milyennek képzelik el városukat tíz év múlva - ezt fogalmaz­hatják meg egy pályázat keretében a nagyváradi tanulók, amelyen a megyeszékhely összes tanintézetének diákjai részt vehetnek, pe­dagógusokból álló zsűri bírálja majd el külön az V-VIII-osok és a IX-XII-esek esszéit. Eredeti ötletekre, merész, lendületes írá­sokra, nem „könyvszagú” művekre várnak. A legfeljebb három miniszterív terjedelmű, kézzel vagy géppel írt, szerencsés esetben digitális formátumban (CD-n) lementett pályamunkákat legké­sőbb május 13-ig juttassák el az iskolák vagy az alpolgármester titkárságára (hétköznaponként 8-16 óra között). Tüntessék fel a pályázó nevét, lakcímét, korát, osztályát, iskoláját, a pályamunkát tartalmazó borítékra írják rá: Az én városom tíz év múlva. Továb­bi tájékoztatást adhat Petri Csilla programfelelős a 0745/491-401- es telefonszámon. 2008. május 2. Besúgó lelkészek kilétére derült fény Nem szabad abbahagyni az egyházi személyek múltjának átvi­lágítását, vélekedett Tőkés László püspök, EP-képviselő azon a szerdai sajtótájékoztatón, melyen bejelentették, további három lelkészről bizonyosodott be, hogy a román kommunista titkos­­szolgálat besúgója volt. A sajtótájékoztatón bemutatták a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) elhozott tetemes aktakupacot, mely feljelentéseket, szekusdossziék másolatát tartalmazza. Döbbene­tes és fájdalmas, hogy olyan papok, akikben megbíztak, akiket megbecsülés és tisztelet övezett, saját társaik túdásává váltak, ki­szolgálva ezzel egy embertelen, gyilkos rezsimet. Herman M. János előadó-tanácsos elmondta, megdöbbenéssel olvasta azokat a jelentéseket, melyekből kiderült, külföldi tart­kodása alatt is megfigyelték a kommunista bérencek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa egyhangúlag visszautasítja a Temesvári­ Belvárosi Egyházközség Presbitériumának azon fellebbezését, melyben Bányai Ferenc te­mesvári lelkipásztor felmentését kérik, akiről szintén kiderült, hogy egykor besúgó volt. Bányai megszegte lelkészi esküjét az­zal, hogy folyamatosan jelentett a román titkosszolgálatnak, sőt amikor később lehetősége lett volna beismerni múltját, ezt nem tette meg, visszaélve egyháza, hívei bizalmával. Három fedőnév­ről is fellebbent a fátyol, így a sajtó rendelkezésére is bocsátott je­lentések alapján megtudhattuk, hogy az Áron fedőnevet viselő személy neve Halász Sándor, ő Temesváron volt pap, jelenleg kül­földön tartózkodik. Az Avram fedőnév alatt Paptamási egykori lelkésze, Kovács Imre rejtőzködött eddig, aki jelenleg a magyar­­országi Nagykerekiben szolgál. Herman név alatt pedig Fazakas Sándor jelentett, a nagyvárad-rogériuszi gyülekezet lelkésze, aki egyéves skóciai kiküldetésben van. Hogy mit és kiket rejtenek a még el nem olvasott jelentések, egy­­­­előre nem tudni, azonban Tőkés László és munkatársai úgy vélik, az egyház megtisztulásának érdekében és a hívek bizalmának meg­tartásáért elkerülhetetlen, hogy valamennyi besúgót leleplezzék. Szőke Mária A szerdai sajtótájékoztatón Antal János külügyi előadó-tanácsos (jobbra) alig látszott ki a szekusdossziék halmaza mögül FELKÉSZÜLETLENEK AZ EGYETEMISTÁK - állítja a Soros Alapítvány nemrég készült felmérésében megkérdezett oktatók 80 százaléka. Az egyetemi tanárok a jelenséget a túl sok tandíjas hellyel magyarázzák, amelyre boldog-boldogtalant felvesznek az egyete­mek, ha a jelentkezők rendszeresen fizetnek. Az állami egyetemeken a tandíjas helyek száma kétszerese az államilag támogatott helyeké­nek. A közelmúltban Traian Basescu államfő őszinteségi rohamában a román felsőoktatási intézményeket „diplomagyáraknak” nevezte. Megkezdte kampányát a DLP A Demokrata Liberális Párt (DLP) tegnapi, a váradi Rhédey­­parkban tartott majálisán sajtótá­jékoztatót is rendezett az alakulat Bihar megyei vezetősége. Petru Filip európai parlamenti képvi­selő hivatalosan is megnyitotta a kampányt, mely terveik szerint tiszta és pozitív lesz. A jelenlegi kaotikus román politikai helyze­tet radikális lépésekkel lehet megváltoztatni. Filip bízik ab­ban, hogy az egy hónap múlva esedékes helyhatósági választá­soknak számukra kedvező ered­ménye lesz. Szerinte csak a DLP és a Szociáldemokrata Párt ren­delkezik akkora támogatottság­gal, hogy a június 1-jei voksolás után kézbe vehessék a helyható­ságok irányítását. A DLP Bihar megyében 96 községben állított össze jelöltlistát, és csak öt ma­radt ki azért, mert ott a román la­kosok aránya nem éri el a tíz-ti­zenöt százalékot. Mihai Groza polgármesterjelölt az utóbbi nyolc évet elemezte, s elmondta még, hogy az egészségügyre és a tanügyre költött összegeket a kö­vetkező ciklusban megdupláz­nák. Stefan Seremi megyei taná­csi elnökjelölt a gázvezeték-háló­zat bővítését emelte ki. A közle­jövőben 23, főleg dél-bihari tele­pülésen megkezdődik a gázszol­­­gáltatás, erre a pályázatot e hó­napban írja ki a megyei tanács. B. B.

Next