Reggeli Újság, 2008. július (5. évfolyam, 1315-1341. szám)
2008-07-01 / 1315. szám
Bihar megyei napilap Nagyvárad, 2008. július 1., kedd, V. évfolyam, 1315. szám Ára: 0,70 lej 5 Kamioninvázió Váradessiben E lkezdték tegnap azokat a munkálatokat, melyek során a Nagyváradot elkerülő autóút József nádor (Densu§ianu) utcai szakaszát négysávosra fogják kiszélesíteni. De nem csupán az utak korszerűsítése a cél, több helyen a csatorna- és ivóvízhálózatot, illetve a földgázvezetékeket is kicserélik. Az új városvezetők úgy döntöttek, lezárják ezt az útszakaszt, mivel állításuk szerint így jóval hamarabb befejezhetik a munkát. így hétfő reggeltől a Szatmárnémeti felől érkező autóforgalom a József nádor utcai hídon a Mester (Mester ugarilor) utcán keresztül halad az Aradi út és a Gaál Mózes (One§tilor) utcák kereszteződéséig, Arad feoé pedig a Vitéz Zágoni Dezső (Lupulului) utca érintésével fordított sorrendben ugyanezen az útvonalon. A Mester utca egy szakasza, valamint a Gaál Mózes utca Aradi út és Körös (Vladimirescu) utca közötti része ,egyirányú lesz az építkezések ideje alatt. Hétfő délelőtt már akadozott a forgalom az érintett szakaszon. A Körös utcáról lekanyarodva a Mester utca felé, máris forgalmi dugók keletkeztek, az araszolva haladó autók között kamionok sorakoztak, igencsak megnehezítve az amúgy is döcögő közlekedést. A forgalmasabb útkeresz ződésekben közlekedési rendőrök irányították a forgalmat. Az útjavítást végző Selina cég emberei, munkagépei a terepen voltak, ám csak mérsékelt tempóban folyt még a munka. Mindenesetre a Gheorghe Carp alpolgármester által ígért határidőre, azaz december 15-re készen kell lenniük ezzel a szakasszal. Az első munkanapon kevés megértést tapasztaltunk a megkérdezett járókelők részéről. Többen elmondták, képtelenségnek tartják, hogy évek óta olyan Várad, mint egy hatalmas építőtelep, s úgy tűnik, ezt a „hagyományt” folytatják az új önkormányzati vezetők is. Volt, aki a zajra, a porra panaszkodott. Akadtak tömbházban lakók, akik elmondták, már a forgalomelterelés első napján, sőt első óráiban olyan port vertek fel a kamionok, hogy a második emeleti lakás ablakait be kellett zárni emiatt. Egyesek szerint azokban az utcákban, melyeken áthaladnak a kamionok, a magánházak falai meg fognak repedezni. Egyelőre nem merült fel a kártérítés kérdése sem az elöljáróság, sem a lakosság részéről. Szőke Mária Díjeső Kisvárdán 7. OLDAL IT & C 8. oldal Újságírójelölteket keresünk íráskészséggel és kommunikációs elhivatottsággal rendelkező fiatal, pályakezdő, főállású munkatársakat keres a Reggeli Újság. A jelentkezőktől rövid bemutatkozó önéletrajzot és néhány saját, eredeti, publikálatlan írást kérünk a szerkesztőség e-mail címeire (lásd a 2. oldal bal alsó sarkában az impresszumot). Mindenkinek válaszolunk. A magyar nyelv és helyesírás nem ismerete kizáró ok, a jó román nyelvtudás követelmény. A vörös óriás története Hosszabb szünet után ismét a figyelem középpontjába került a nagyváradi timföldgyár (volt Alumina, jelenleg Cemtrade). Az energiaárak és a szállítási költségek növekedése, az elöregedett technikai apparátus, valamint az alumínium világpiaci árának esése folytán 1990-t követően több ízben csőd közeli állapotba került ipari monstrumot, az erőltetett romániai szocialista iparosítás egyik emblematikus hagyatékát 2006-ban zárták be véglegesen. Ekkor a hajdani 3000 munkásból megmaradt 800-at is elbocsátották. Kétéves csendet követően az események az elmúlt hetekben pörögtek fel ismét. Az orosz alumíniumipari óriás, a Ruszkij Aljuminyij (Rusal) leányvállalataként az üzemet tulajdonló Cemtrade Rt. bejelentette, hogy július 15-ig értékesíteni kívánja a 30 hektáron elterülő gyárat a 42 hektáros vörösiszap-tárolóval egyetemben. Az alku jelenleg 24 millió eurónál tart. A gyárat a bihardobrosdi bauxitvagyon feldolgozása céljából emelték 1965-ben. A kommunista fejlesztés hagyományaihoz illően azonban a komolyabb kőzettani elemzések csupán a termelés beindítását követően mutatták ki azt, hogy a magas vasoxid-tartalom folytán a közeli lelőhelyekről származó nyersanyagot nem lehet gazdaságosan feldolgozni. A helybéli bauxitot Indiából és Ghánából származó importkőzettel kellett elegyíteni. A bauxitból kinyert timföldből az Olt partján fekvő Slatinán állították elő az alumíniumot, rengeteg villamos energia ráfordításával. A váradi üzem alighogy megépült, a hetvenes évek végére már komoly gondokkal kellett szembenézzen. A bauxit világpiaci árának emelkedése, valamint a kőolajválság miatt növekvő szállítási költségek komoly lépések megtételére kényszerítették a döntéshozókat. A tengeren érkező indiai és ghánai bauxit feldolgozása érdekében a hajóval megközelíthető Tulceán is létrehoztak egy hasonló kombinátot, így a nagyváradi üzem a jóval silányabb dobrosdi és jugoszláviai nyersanyagra lett rászorulva, ami tovább csökkentette a termelés amúgy sem magas hatásfokát. A fejlesztések elmaradása, a termelőegységek gyors elavulása, az alkatrész-utánpótlás hiánya és nem utolsósorban az országos energiagazdálkodási megszorítások miatt drasztikusan lecsökkenő slatinai termelés is hozzájárult a váradi timföldgyár hanyatlásához. A fokozatos leépítéseket követően 1998-ban került sor első ízben a gyárkapuk bezárására. Ekkor jelentkezett vételi ajánlattal az orosz konszern, amely 2000-ben 200 milliárd* akkori lejért felvásárolta azt. F. L (folytatása a 4. oldalon)