Reggeli Újság, 2008. július (5. évfolyam, 1315-1341. szám)

2008-07-01 / 1315. szám

Bihar megyei napilap Nagyvárad, 2008. július 1., kedd, V. évfolyam, 1315. szám Ára: 0,70 lej 5 Kamioninvázió Váradessiben E­ lkezdték tegnap azokat a munkálatokat, melyek során a Nagyváradot el­kerülő autóút József nádor (Densu§ianu) utcai szakaszát négysávosra fogják kiszélesíte­ni. De nem csupán az utak kor­szerűsítése a cél, több helyen a csatorna- és ivóvízhálózatot, il­letve a földgázvezetékeket is kicserélik. Az új városvezetők úgy dön­töttek, lezárják ezt az útszakaszt, mivel állításuk szerint így jóval hamarabb befejezhetik a mun­kát. így hétfő reggeltől a Szat­márnémeti felől érkező autófor­galom a József nádor utcai hí­don a Mester (Mester ugarilor) utcán keresztül halad az Aradi út és a Gaál Mózes (One§tilor) utcák kereszteződéséig, Arad fe­­oé pedig a Vitéz Zágoni Dezső (Lupulului) utca érintésével fordított sorrendben ugyanezen az útvonalon. A Mester utca egy szakasza, valamint a Gaál Mó­zes utca Aradi út és Körös (Vladimirescu) utca közötti ré­sze ,egyirányú lesz az építkezé­sek ideje alatt. Hétfő délelőtt már akadozott a forgalom az érintett szakaszon. A Körös utcáról lekanyarodva a Mester utca felé, máris forgalmi dugók keletkeztek, az araszolva haladó autók között kamionok sorakoztak, igencsak megnehe­zítve az amúgy is döcögő közle­kedést. A forgalmasabb útkeresz­­­­ ződésekben közlekedési rend­őrök irányították a forgalmat. Az útjavítást végző Selina cég embe­rei, munkagépei a terepen voltak, ám csak mérsékelt tempóban folyt még a munka. Mindenesetre a Gheorghe Carp alpolgármes­ter által ígért határidőre, azaz de­cember 15-re készen kell lenniük ezzel a szakasszal. Az első munkanapon kevés megértést tapasztaltunk a meg­kérdezett járókelők részéről. Többen elmondták, képtelenség­nek tartják, hogy évek óta olyan Várad, mint egy hatalmas építő­telep, s úgy tűnik, ezt a „hagyo­mányt” folytatják az új önkor­mányzati vezetők is. Volt, aki a zajra, a porra panaszkodott. Akadtak tömbházban lakók, akik elmondták, már a forgalom­­elterelés első napján, sőt első óráiban olyan port vertek fel a kamionok, hogy a második eme­leti lakás ablakait be kellett zárni emiatt. Egyesek szerint azokban az utcákban, melyeken áthalad­nak a kamionok, a magánházak falai meg fognak repedezni. Egyelőre nem merült fel a kárté­rítés kérdése sem az elöljáróság, sem a lakosság részéről. Szőke Mária Díjeső Kisvárdán 7. OLDAL IT & C 8. oldal Újságíró­jelölteket keresünk íráskészséggel és kommu­nikációs elhivatottsággal ren­delkező fiatal, pályakezdő, főállású munkatársakat keres a Reggeli Újság. A jelentke­zőktől rövid bemutatkozó ön­életrajzot és néhány saját, eredeti, publikálatlan írást ké­rünk a szerkesztőség e-mail címeire (lásd a 2. oldal bal al­só sarkában az impresszu­mot). Mindenkinek válaszo­lunk. A magyar nyelv és he­lyesírás nem ismerete kizáró ok, a jó román nyelvtudás kö­vetelmény. A vörös óriás története Hosszabb szünet után ismét a figyelem középpontjába került a nagyváradi timföldgyár (volt Alumina, jelenleg Cemtrade). Az energiaárak és a szállítási költségek növekedése, az elöre­gedett technikai apparátus, vala­mint az alumínium világpiaci árának esése folytán 1990-t kö­vetően több ízben csőd közeli állapotba került ipari monstru­mot, az erőltetett romániai szo­cialista iparosítás egyik emble­­matikus hagyatékát 2006-ban zárták be véglegesen. Ekkor a hajdani 3000 munkásból meg­maradt 800-at is elbocsátották. Kétéves csendet követően az események az elmúlt hetekben pörögtek fel ismét. Az orosz alumíniumipari óriás, a Ruszkij Aljuminyij (Rusal) leányválla­lataként az üzemet tulajdonló Cemtrade Rt. bejelentette, hogy július 15-ig értékesíteni kívánja a 30 hektáron elterülő gyárat a 42 hektáros vörösiszap-tároló­­val egyetemben. Az alku jelen­leg 24 millió eurónál tart.­ A gyárat a bihardobrosdi ba­uxitvagyon feldolgozása céljá­ból emelték 1965-ben. A kom­munista fejlesztés hagyomá­nyaihoz illően azonban a ko­molyabb kőzettani elemzések csupán a termelés beindítását követően mutatták ki azt, hogy a magas vasoxid-tartalom foly­tán a közeli lelőhelyekről szár­mazó nyersanyagot nem lehet gazdaságosan feldolgozni. A helybéli bauxitot Indiából és Ghánából származó importkő­zettel kellett elegyíteni. A bau­­xitból kinyert timföldből az Olt partján fekvő Slatinán állították elő az alumíniumot, rengeteg villamos energia ráfordításával. A váradi üzem alighogy meg­épült, a hetvenes évek végére már komoly gondokkal kellett szem­benézzen. A bauxit világpiaci árá­nak emelkedése, valamint a kő­olajválság miatt növekvő szállítá­si költségek komoly lépések meg­tételére kényszerítették a döntés­hozókat. A tengeren érkező indiai és ghánai bauxit feldolgozása ér­dekében a hajóval megközelíthető Tulceán is létrehoztak egy hason­ló kombinátot, így a nagyváradi üzem a jóval silányabb dobrosdi és jugoszláviai nyersanyagra lett rászorulva, ami tovább csökken­tette a termelés amúgy sem magas hatásfokát. A fejlesztések elmara­dása, a termelőegységek gyors el­avulása, az alkatrész-utánpótlás hiánya és nem utolsósorban az or­szágos energiagazdálkodási meg­szorítások miatt drasztikusan le­csökkenő slatinai termelés is hoz­zájárult a váradi timföldgyár ha­nyatlásához. A fokozatos leépítéseket kö­vetően 1998-ban került sor el­ső ízben a gyárkapuk bezárásá­ra. Ekkor jelentkezett vételi ajánlattal az orosz konszern, amely 2000-ben 200 milliárd* akkori lejért felvásárolta azt. F. L (folytatása a 4. oldalon)

Next