Reggeli Újság, 2010. június (7. évfolyam, 1890-1915. szám)
2010-06-01 / 1890. szám
REGGELI ÚJSÁG Bihar megyei napilap Nagyvárad, 2010. június 1., kedd, VII. évfolyam, 1890. számára: 1 lej Vasárnap este fogadta el a kormány azokat a törvénytervezeteket, amelyek értelmében csökkenteni akarja az állami alkalmazottak fizetését 25 százalékkal és a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyt, a gyest 15 százalékkal, illetve eltöröl egy sor szociális juttatást (például az úgynevezett babakelengyét). A törvénycsomag tegnap érkezett meg a parlamentbe, ahol a végrehajtó hatalom felelősségvállalási eljárással akarja azt elfogadtatni. Az érintett ágazatok szakszervezetei tegnapra meghatározatlan időre szóló sztrájkot hirdettek. A tiltakozó akcióból Bihar megye sem maradt ki. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének megyei elnöke, Joan Tent érdeklődésünkre közölte, hogy a megye 213 tanintézetéből 155-öt érintett a munkabeszüntetés. A nagyjából Máté Zsófia (folytatása a 4. oldalon) Tegnap sztrájkoltak, ma tüntetnek Legutóbb, május 12-én a nyugdíjasok tüntettek a megyeháza előtt illetményük negyedének elvétele ellen tiltakozva Lapkihordókat, kézbesítőket keresünk vidéken Az Euro Media kiadóház terjesztési osztályán, a Menumorul (Széles) utca 20-22. szám alatt személyesen várjákazoknak a jelentkezését, akik folyamatos kereseti lehetőségként lapkihordást vállalnak, pár órás munkát heti hat alkalommal Korda Árpádot vagy Drahos Sándor Csabát keressék a megadott címen vagy a 0771/721-891-es telefonszámon. Legsürgősebben Érbogyoszlóról várunk jelentkezőket, de Bihar, Érsemjén, Gálospetri, Köröskisjenő, Magyarkéc és Örvénd településeken is keres terjesztőket a kiadó. Vándorol a Kiss Stúdió Színház. Varga Vilmos és Kiss Török Ildikó a kölni dóm előtt - cikkünk a 6. oldalon. Nagyot álmodni és tenni a szülőfaluért, a magyarságért ! Példaértékű kezdeményezésként tájházat avattak vasárnap Városfenesen. A megye déli részén, a Béli-hegység és a Bihari-havasok között, a Belényesi-medencében lévő ősi településen az ünnepséget a Fekete- Körös menti, sajnos egyre fogyatkozó magyarság találkozójává emelték. Istentisztelettel kezdődött az egész napos rendezvény. A fenesi református templombanszámosan népviseletben jelentek meg, ami manapság már ritkaságszámba megy. Meg is telt színültig az isten háza. Meghívottként a nagyvárad-réti parókus lelkész, Pálfi József hirdette az igét. Magyarázatát a Máté evangéliumából felolvasott passzusokra alapozta. Ahol megjelenik Jézus, közösség alakul ki, mégpedig olyan, amely magára talál hagyományaiban - mondta. Továbbá azt javallta, hogy a krízisekkel, elszegényedéssel teli mindennapokat hittel kell megélni, hiszen a teremtő ige fundamentuma a jövőnek. Imájában cselekvő embereket kért, akiknek példamutatása az egész Fekete-Körös menti magyarság önbecsülésének visszanyeréséhez vezet. A fenesi egyházközség parókus lelkésze, Szabó László köszöntötte ezután a vendégeket, a faluból elszármazottakat, a környező településekről érkezetteket. A rétiek Csillagfény kórusának szolgálata következett. A Márkus Zoltán kántorkarnagy vezette énekkar három alkalomhoz illő egyházi dallal köszöntötte az ünneplőket. A faluból elszármazott Miklós Mihály történelemtanár előadásán volt a sor, aki a Fekete-Körös mentének többi magyar, Árpád-kori alapítású helységéről is szólt. Az itteni magyarság székely eredetűnek tudja magát - noha a fennmaradt dokumentumok alapján ez nem bizonyítható, de a néprajzosok szerint ez igencsak valószínű. Egyes történészek kész ténynek veszik, hogy az itteniek a hajdani székely határőrök leszármazottai, akik még az erdélyi honfoglalás (vagyis a keletre való kirajzás) előtt telepedtek le az általuk őrzött gyepűvidéken. Miklós a máig fennmaradt jellegzetes nyelvjárást (sajátságos a magánhangzók kiejtése, a cselekvő múlt jelenléte, a román szavak magyarul történő ragozása, valamint a kicsinyítő képzők különlegessége) ismertette pár mondatban. Mesélt arról, hogy szülőfaluja elnevezésének eredetét a neves erdélyi történésztől, néhai Jakó Zsigmondtól is tudakolta. A biharfélegyházi születésű professzor a fenyves, a fene és a latin finis (gyepű vége, határa értelemben) kifejezéseket tartotta elképzelhetőnek, viszont a finis és a fenyves közül nem tudta, hogy melyik hatása érvényesül a Fenes elnevezésben. Miklós Mihály üdvözölte a tájház létrehozását - amint mondta, bár minden faluban lenne egy-egy áldozatokra ennyire Megyeri Tamás Róbert (folytatása a 8. oldalon) Nyégerfavi lakodalomban „járhatott" az ámuló-bámuló sokadalom