Reggeli Újság, 2012. február (9. évfolyam, 2407. szám)

2012-02-08 / 2407. szám

2012. február 8., szerda HÉTKÖZNAP Vitás termálvíz-hasznosítás... (folytatás az 7. oldalról) Mint ismeretes, a Székelyhíd és környékén lévő termálvizek fe­nol­tartalmuknál fogva mérgező hatást fejtenek ki az élővilágra, és azon belül módosításokat idéznek elő az ökoszisztémában. Dicséretes a helyi önkor­mányzat abbéli törekvése, hogy igyekszik felhasználni, kiaknáz­ni a természet adta lehetősége­ket. Az érmelléki települések valamennyi fórumán, önkor­mányzati üléseken számtalan­szor elhangzott már, mekkora teret hódítanak a Zöld Ház­programok. Székelyhíd az új ál­lami, ún. ANL-lakások fűtését is termálvízzel oldotta meg, de ez­zel fűtik az új iskolakomplexu­mot, a városházát, valamint a Református Ifjúsági Központot is. Ám az is ismeretes, hogy a városon keresztülfolyó Ér sorsá­ért sokan aggódnak, bár a patak időtlen idők óta itt is kanálisként szolgált a település számára, akárcsak a mihályfalviaknak a Móka-patak. Sokan úgy tartják, Székelyhídon is csak az nem ke­rül a mederbe, amit nem ereszte­nek bele. Az ár amúgy is agyon­szennyezett vizén nem sokat ront már a beleengedett forró termálvíz sem - tartják azok, akik a „zöldebb” megoldások mellett teszik le a voksukat az Év egy valódibb és zöldebb élő­világának ellenében. A fejlődés mindenek előtt! - dübörög a kelet-európai jelszó, amellyel lépést kell tartani. Per­sze jó, ha a fejlődés a légszen­­­nyezettség csökkentésének irá­nyába tolódik el, de ha nincs rá pénz és technológia, legalább annyit árt is, mint amennyi hasz­not hajt. Mindenki addig nyúj­tózkodik, ameddig a takarója ér - szögezi le a székelyhídi vá­rosvezetőség, valahányszor szó­ba kerül a „zöld” megoldás, amely bűzössé és szürkévé teszi az Ér medrét, illetve szikessé, ki­égetté annak árterületét. Mivel nálunk még nincsenek meg a technológiai alapok ahhoz, hogy biztonságosan vissza tudjuk jut­tatni a talajba az elhasznált, ki­hűlt vizet - holott ez uniós köve­telmény -, a geotermia kiakná­zása úgy történik, hogy közben tönkrevágjuk az ökoszisztémán­kat. A mai nyomorúságos idők­ben az olcsóbb fűtésmegoldás a tét, nem pedig a környezetóvó gazdálkodás. imaházak mögötti meder­forrázás Az ANS-tömbházakból is a szabadba folyik a termálvíz Gőzölgő őszi Ér-meder Reggeli Újság / 3 Ellenőrizni fogják a termálvíz-kiaknázást Közleményt adott ki a Körös­vidéki Múzeum mint a Pece pa­tak védett terület gyámja a janu­ári szakmai megbeszélésen el­hangzottak kapcsán, amelyen arról volt szó, hogy a püspök­­fürdői rezervátumban december elején annyira ingadozott a tavi­rózsának is élőhelyet adó tó víz­szintje és hőmérséklete (mivel elapadt a termálvíz), hogy az ott lévő flóra és fauna veszélybe került. Az ok a váradszent­­mártoni termálvíz-kiaknázás. Az idők során, bármekkora volt is a szárazság, a termálvízzel el­látott tavat nem érintette ez, ám a termálvíz kiaknázása igen. Az összefoglaló szerint 1990 után ellenőrizhetetlenné vált a szent­­mártoni termálvíz-kitermelés, a becslések szerint mintegy száz illegális fúrás van, amelyek a villákat és medencés panziókat látják el Püspökfürdő és Félix­­fürdő környékén. A tóban közel egy méterrel csökkent a vízszint és 20 Celsius-fokkal a hőmér­séklete, amit egy hosszabb szá­raz időszak után a termálvízte­lep négyméteres szintcsökkené­se okozott. Több javaslat is szü­letett a helyzet megoldására, a természeti és emberi tényezőket is igyekeznek kiküszöbölni. Például ellenőrzik a forrást, job­ban megnyitják a zsilipeket, fúrnak egy kutat a tó partján, amit a terület gyámja vészhely­zet esetén használ majd, létre­hoznak egy állandó megfigye­lőrendszert, s tanulmányokat készítenek a szentmártoni ter­­málvíztelep fejlődéséről és a tó ökoszisztémájáról. Továbbá a hatályos törvények alapján bír­ságot rónak ki azokra, akik en­gedély nélkül fúrtak, s módosí­tanák is a jogszabályt azzal, hogy harminc napon belül je­gyeztethessék be magukat azok, akik eddig engedély nélkül ak­názták ki a termálvizet, s ezáltal legyenek figyelemmel követve. A hatályos törvények figyelmen kívül hagyása a termálvíz-lopás szaporodásához vezet, ami rö­vid időn belül az egyetlen romá­niai termálvizes élőhely eltűné­sét okozhatja. BEFAGYOTT FOLYÓVIZEK • A Körösök vízgyűjtő meden­céjének vízfolyásai többé-kevésbé befagytak, van, ahol csak a part mentén jelent meg jégréteg, máshol parttól partig tart a jég, illetve csökkent a vízhozam, derül ki a Körösök Vízügyi Igazgatóságának közleményéből. A Berettyó van a legjobban befagyva, a Fehér- és a Fekete-Körös helyenként, s több mint harminc centiméteres hó fedi, a Sebes-Körösön pedig 6-10 centiméteres jégfoltok vannak. Veszélyes azonban a jégre lépni. Bár a Sebes-Körös például vagy tíz éve nem volt ennyire befagyva, könnyen betörhet. VADORZÁSSAL GYANÚSÍTJÁK • S. J. 25 éves magyarkéci lakost azon kapták vasárnap a rendőrök, hogy a falu melletti er­dőben csőre töltött karabéllyal bóklászik. Felmerült a gyanú, hogy a fiatalember évek óta birtokolja a vadászfegyvert, és már többször használta is vadászengedély nélkül, ezért feljelentették tiltott fegyverviselésért és vadorzásért. Szabadlábon védekezhet. Volt, aki lányát, volt, aki a feleségét adta el ÚJRA VIRÁGZIK AZ EMBERKERESKEDELEM EURÓPÁBAN Az elmúlt két esztendő alatt egész Európában egyre több szó esik az emberkereskedelemről, ugyanis nagyon sok, a személyi szabadságot durván megsértő s többnyire más bűncselekmé­nyeket is maga után vonó eset történik. Mit kell tudni a mo­dernkori rabszolga-kereskede­lemről, hogyan lehet felismerni az erre szakosodott bűnözőket, kit kell értesíteni, ha ilyesmit ta­pasztalunk környezetünkben s több kapcsolódó téma került és kerül terítékre azon a kétnapos konferencián, amely tegnap kezdődött a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Ennek szervezői a Királyhágómelléki Református Egyházkerület keretén belül működő Diakóniai Alapítvány által működtetett Lámpás Ala­pítvány, az Emberkereskedelem Ellen Küzdő Országos Ügynök­ség (Agenda Najionala Impo­triva Traficului de Persoane) és a Bihar megyei rendőr-főkapi­tányság. Az értekezlet koordinátora, Otília Vura kérdésünkre el­mondta, a szervezők szeretnék felhívni mind a pedagógusok, mind a szülők figyelmét arra, hogy vegyék nagyon komolyan az emberkereskedelem veszé­lyét, ugyanis sok fiatal lány ke­rül akaratán kívül, de olykor ka­landvágyból vagy pénzsóvár­gásból is emberkereskedők ke­zébe. Nagyon fontos, hogy az iskolákban a tanárok figyelje­nek a diákokra, illetve találják meg velük a közös hangot, hogy azok bizalommal jelezzék, ha bármelyikükkel baj van, vagy a tanintézet közelében gyanús alakok kísértik meg ígérgeté­sekkel, külföldi pénzes szak­mákkal a lányokat. A pedagó­gusoknak azonnal kötelességük jelenteni a hatóságoknál, ha bármilyen gyanús történetet észlelnek, mely arra utalhat, hogy diákok személyi szabad­sága kerülhet veszélybe. Az Emberkereskedelem Ellen Küz­dő Országos Ügynökség jelen­levő munkatársától, Gheorghe Ungurtól azt is megtudtuk, nem csupán erőszakkal elhur­colt kiskorúakról vagy felnőt­tekről tudnak. Akadtak olyan szülők, akik külföldi bordélyok­ba adták el lányukat. Az ember­kereskedők másik - főleg romá­niai nők esetében használt - fo­gása, hogy házasságot ígérnek a kiszemelt áldozatnak vagy for­málisan feleségül is veszik, s azt követően adják el prostituált­nak. Tavaly sajnos halálos áldo­zatai is voltak az emberkereske­delemnek, a prostitúcióra kény­­szerített, majd megölt lányok közül ketten Bihar megyeiek voltak. Nagyon fontos, véleke­dett Ungár, hogy a pedagógu­sok tudatosítsák a fiatalokban, mekkora veszélyt jelentenek a modellkedéssel, hostesskedés­­sel, egyéb csábító szakmával kecsegtető szélhámosok. A kül­földi munkákat közvetítő ügy­nökségekre is fokozottan figyel­nek a bűnüldöző és bűnmegelő­ző hatóságok, ugyanis arra is volt tavaly példa, hogy jól fizető szezonmunkára kerestek nőket, s csak a helyszínen derült ki, hogy nem epret szedni vitték oda őket, hanem bordélyokba. A múlt év emberkereskedés­hez kapcsolódó statisztikái még nem készültek el, 2010-ben vi­szont 134 olyan romániai sze­mélyről tudnak, akik ilyen úton kerültek külföldre, s közülük egy sem tért vissza egyelőre. A bűnmegelőzés szakemberei na­gyon fontosnak tartják a figye­lemfelkeltő kampányok szerve­zését, s ezekhez várják a segít­séget az egyházi és civil szerve­zetektől, illetve a sajtótól is. Szőke Mária Szervezett emberkereskedő banda működését vázoló rendőrségi grafikon Otilia Vura programfelelős

Next