Regio - Kisebbség, Politika, Társadalom, 2009 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 3. szám - HELYZETKÉP - Tóth Judit: Válasz (Ankét a kisebbségkutatás helyzetéről)

Ankét a kisebbségkutatás helyzetéről 111 a tanári kapcsolatfelvétel, illetve az alapkommunikáció is akadályokba ütközik. Sok esetben a nyelvtanulási problémákkal küzdő tanulókat is tanulási zavarosként kezelik, míg más esetben a részképesség-zavaros, de magyarul még alig kommunikáló gyermekeket is csupán nyelvi prob­lémákkal küzdőkként. Elemzések alapján megállapítható, hogy a sajátos nevelési igényű migráns tanulók szakszerű ellátása egyértelműen sze­mélyfüggő, azaz a gyermeket tanító pedagógus empátiáján, probléma­­felismerő képességén és kommunikációs adottságain múlik....Az adat­gyűjtésekből kiemelt két további probléma: a szakértői szolgáltatások összehangolatlansága, valamint a tanulók anyanyelvét beszélő tanárok gyógypedagógiai felkészületlensége nem érvényesíthető a magyar gya­korlatra, mivel a külföldi állampolgárságú, nem magyar anyanyelvű, sajátos nevelési igényű tanulók támogatására még nem működnek különféle segítő szolgálatok, valamint a külföldi tanulókat tanító peda­gógusok általában nem beszélnek a tanulók anyanyelvén - kivéve a világ­nyelveket és az iskolák többnyire nem alkalmaznak anyanyelvi taná­rokat.” (Németh Szilvia) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben külön projekt foglalkozott a sajátos nevelési igényű migráns tanulókkal - tehát láthatóan a közoktatásban az intézmények nagy száma rejt olyan piaci lehetőséget, amely a kutatási eredményeket praxissá teheti - ha lenne bármilyen elvárás a magyar közoktatás intézményi korlátainak áttörésére. Csakhogy éppen az nincs. És félő, hogy a cigány vagy magyarul nem tudó ugyanúgy a gyógypedagógia útvesztőiben süllyedhet el. Folyik szakemberképzés: például, a Menedék - ELTE együttműkö­désében ingyenes 60 órás akkreditált pedagógus továbbképzés, migráns (külföldi, letelepedett, menedékkérő, menekült, oltalmazott) gyerekek oktatása és nevelése. Sőt, van az ELTE-n migrációszociológia szakirányú továbbképzési szak, amit elvégezve „okleveles migrációs szakértő” lesz a végzés 2 félév alatt. A Nemzetbiztonsági F­ivatal 2007-es évkönyvében pedig a nemzeti identitást is érintő kitételeket lehet olvasni. Például: „Az illegális migrán­­sok körében megnövekedett a két újonnan csatlakozott ország - Romá­nia és Bulgária - úti okmányainak felhasználása, emellett felértékelőd­tek a magyar iratok és vízumok is, amelyek a schengeni határok átlépését teszik lehetővé. Az új biztonsági elemekkel ellátott magyar útlevél nehe­zen hamisítható, erre az elmúlt időszakban nem is volt példa. Új tenden­ciaként jelentkezett, hogy az embercsempészek a migránsokat csak útba igazítják, de nem kísérik őket át a határon, ami a határőrizeti szervek

Next