Rendszerváltó archívum, 2016. október (1. évfolyam, 1. szám)
MŰVÉSZET - Oláh János: A budai hegyek alatt
Rendszerváltó ARchívum 2016/1 Oláh János* A budai hegyek alatt Abudaihegyekalatt elfogtákapajtásomat, kivertékakétfogamat. Nincs,kiszóbaálljonvelem, zsengefüvönalvadvérem. Nincsenház,amelybefogad élő halókóborokat, nyugalmatazútiporod. Nincs,akisebemkimossa, kakukkfűvelborogassa. Silbakolokcsakegyedül, kiveraláz,befedazűr, azizzadtingvállamrahűl. Nemígyvoltez,pajtás,régen, vívtunkfegyverrelakézben, vívtunk,hakellett,éshanem, énIstenem,Jóistenem, nemismertránkafélelem. Vívtunkcsakaszabadságért, lyukaszászlónkigazáért. Alkutmostalelkünkreköt, Júdás pénzebővencsörög, igazavan,hakiröhög. ÉltessehátőtazIsten, engemmeghalnisegítsen! ACorvinköz,aJuta-domb, Szénatérenagyérfalomb sohatöbbésemmitsemond, minthamisemtörténtvolna, hallgatásaszánklevarrta. Száműzötten,hajléktalan meghúzhatomitt-ottmagam, denemértisenkiszavam, kiröhögnek,haemlítem, bízvástmibenegykorhittem. Szédelgekazágégalatt, sirigyelempajtásomat, kinekaföldnyugalmatad. Prédájakéntpénznek,gőgnek engemnapontaleköpnek. Elfordulok,mintabarom, kérődzömabánatomon, megismernisemakarom, kiakötelethurkolta, pajtásombitóravonta. *Aversközlésévelazidénjúlius25-énelhunytköltő,író,aKilencekköltőcsoport tagja,aMagyar Naplófőszerkesztőjeelőtttisztelgünk.