Rendszerváltó szemle, 2021. nyár (6. évfolyam, 2. szám)
A 20. SZÁZAD (H)ARCAI - Juhász-Pintér Pál: A magyarság megmaradásának jegyében Egyházasrádóctól a bársonyszékig. Für Lajos (1930–2013)
A 20. század (h)arcai 59 Juhász-Pintér Pál A magyarság megmaradásának jegyében - Egyházasrádóctól a bársonyszékig Für Lajos (1930-2013) Für Lajos történész, az MTA doktora, az MDF alapító tagja, a rendszerváltás utáni első kormány honvédelmi minisztere 1930. december 21-én született a Vas megyei (akkoriban vármegyei) Egyházasrádócon. Szülei református vallású kisparasztok voltak. E gyökerek később is mélyen átszőtték életét, pályafutását. Az elemi iskolát szülőfaluja református népiskolájában végezte. A falu lelkészének biztatására a falusi tehetségmentő akció lehetőségével élve - 1941-től Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban tanult. Az 1941/42-es tanévben kezdődött az Országos Magyar Falusi Tehetségmentési Akció, amely a tehetséggondozás egyik Horthykorszakbeli megnyilvánulása volt. 1950-től már az ország keleti végén, Debrecenben folytatta tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol 1954-ben szerzett középiskolai történelemtanári diplomát. Ezt követően sem szakadt el az egyetemtől, 1957-ig tanársegédként dolgozott. 1956 életének meghatározó pontjává vált: a Kossuth Kör és a Forradalmi Bizottmány titkáraként aktívan részt vett a debreceni forradalmi eseményekben. A szovjet hadsereg katonái november 4-én hajnalban letartóztatták, és rövid időre internálták, nem sokkal karácsony előtt szabadult. A forradalmi tevékenysége miatt tanársegédi állásából elbocsátották, így a kutatói pálya átmeneti elhagyására kényszerült. 1958. márciusban tudott újra elhelyezkedni könyvtári alkalmazottként a debreceni Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában. 1961-től Budapesten dolgozott rakodómunkásként a Temaforg vállalatnál, majd Dabason és Pestújhelyen tanított. 1964-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársaként tért vissza a tudományos kutatói pályára, felsőoktatási állást azonban még évtizedekig nem kapott. Ez a fajta belső száműzetés Für Lajoson kívül persze másokat is érintett. Ezek az emberek természetszerűleg találkoztak össze a hasonlóan gondolkodók szellemi köreiben. Erre az időszakra, a hatvanas évek végére ő maga így emlékezett vissza: „Ekkor kezdtünk el összejárni többen, ahogy másutt is, értelmiségi körök, baráti körök alakultak, összejártak, egyre rendszeresebben. Visszakerültem újra abba a közegbe, amelytől 1956. november 4-én brutálisan elszakítottak." Ezeknek a közösségi összejöveteleknek egyik legfontosabb témája az ország, a magyar nemzet állapota volt. „A legfontosabbnak éppen ezért a nemzeti közszellem megjavítását, pontosabban valamifajta visszaállítását próbáltuk volna elkezdeni, írásokkal, beszélgetésekkel, amihez nagymértékben hozzájárult a határokon túli magyaroknak is az egyre sorvasztóbb, egyre nyomasztóbb helyzete, gondjai." Az egyik ilyen csoport a 1 Goda Zoltán: Egy régi tehetségmentő akcióról. Jászsági Évkönyv 2008/1, 243-250. (Utolsó letöltés: 2021.05.18.) http://epa.oszk.hu/02200/02295/00016/pdf/EPA- 02295Jaszsagi_Evkv_2008_goda.pdf 2 Az 1956-os forradalom debreceni eseményeiről és személyes szerepvállalásáról az ötvenedik évfordulón kiadott kötetében számolt be. Für Lajos: Bevérzett mámor, 1956. Budapest, Kairosz, 2006. 3 Számos életrajzi adatát lásd képviselői életrajzában: (Utolsó letöltés: 2021.05.18.) https://www.parlament.hu/kepviselo/elet/1065.htm 4 Szabó László Zsolt - Tóth Gy. László: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben. Lakitelek, Antológia, RETORKI Könyvek 43., 2019, [79-91.] 79-80. 5 Uo. 80. archivum.retorki.hu/folyoirat