Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Házi Balázs: Utak a „bátrak találkozóján”
44 Rendszerváltó Szemle 2023/1-2 retorki.hu ami egyúttal azt a következményt is ráhárítja, hogy vállalnia kell a politikai előrehaladástól való elmaradását, vagy abból való kiesését, azzal a meggyőződéssel, hogy egy következő fokon majd újra együtt találja magát vele. Az értelmiségi mesterségek azonban így nem maradhatnak kívül. Ha tényleg nem állanak bele az építő előrehaladás vonalába, akkor már szükségképpen szemben is állanak vele."49 A vitával kapcsolatban később maga Németh László is megjegyezte: „Nem egészen alaptalanul vádoltak vele, hogy elrontottam ott valamit. Nem a forradalom ügyét - hisz megmondtam, hogy lesz s kell is lennie -, inkább a bizalmat, hogy ők, akik engem most föláldoznak, a továbbiakban képesek lesznek a magyarság érdekét kellően védeni."50 Magyarország geopolitikai helyzetéből is következik, hogy ez a kérdés azóta is nyitott: létezik-e a magyarság számára harmadik út a Nyugatról kínált alternatíva, vagy a keleti megoldás mellett, az éppen aktuális birodalmi központ politikáját kövessük, egy másik birodalomhoz igazodjunk, vagy a saját érdekek mentén próbáljunk fennmaradni a kettő (vagy még több) között. Csütörtök délelőtt Jócsik Lajos tartotta meg előadását a Közép- Duna-medence közgazdaságáról.51 Az 1910-ben született felvidéki közgazdász a baloldali Sarló mozgalomhoz kötődött. Kifejtette, hogy a közgazdasági kérdéseket nem lehet teljesen szétbontani mezőgazdaságra, iparra és kereskedelemre, hanem ezeket együttesen érdemes vizsgálni (például a magyar ipar is elsősorban a mezőgazdaság terményeinek feldolgozására rendezkedett be). Megállapítása szerint a Duna három medencén folyik keresztül (felső, középső, alsó), ebből a középső gyakorlatilag a Kárpát-medencével azonos, és önálló, szét nem darabolható gazdasági egységet alkot. A történelem folyamán azonban ezt a tájegységet is számtalan külső hatás és támadás érte mind keletről, mind nyugatról. A külső hatások önmagukban nem jelentenek veszélyt - sőt, fejlődést is hozhatnak -, a probléma akkor merül fel, amikor egy teljesen idegen struktúrát akarnak ültetni a gazdasági egységre. A külső nyomást erővel el kell hárítani, vagy ügyességgel ki kell térni előle. Okfejtésében kimutatta, hogy az első világháborút követő rendezés után is megmaradtak a Közép-Duna-medence gazdasági kapcsolatai, azokat a politikai Karácsony Sándor előadása a szárszói konferencián. Fotó: RETÖRKIL, XIV.i. Püski Sándor iratai, 40. doboz, 10. o. e. megkövetése. Új Látóhatár, 1960/2,117-119. Kettejük ellentétéről részletesen lásd: Salamon Konrád: Németh László és Kovács Imre szárszói ellentéte. Hitel, 2018/9, 3-15. 49 Szárszó I. m. 1993, 77-78. 50 Németh i. m. Bocskay-kert, 1977, 638. Idézi és a vitát részletesebben elemzi: Petrik Béla: Szárszói erővonalak. Magyar Szemle, 1993/8, [787-802.] 794. 51 Szárszó I. m. 1993, 80-103.