Repülés, 1966 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1966-07-01 / 7. szám

A változó repülési igények (pl. növényvé­delem, árvízvédelem stb.) azonkívül a harcá­szati követelmények sokszor olyan repülő­téri létesítményeket kívánnak meg, melyek könnyen telepíthetők, szállíthatók, áthelyez­­hetők, gyorsan felépíthetők és elbonthatók, amellett meglehetősen szilárdak és ellenáll­nak a különböző légköri behatásoknak. A nemzetközi gyakorlatban ezek közül legfon­tosabbak a tartályok és a tároló-szerelő építmények csoportjai. A Goodyear cég többcélú műanyag­ gumi tárolótartályokat alakított ki. Ezek 500—2000 liter űrtartalom között változó, rendszerint kétrétegű (egy belső műanyag és egy külső gumi, vagy vastagabb műanyag) összehajt­ható zsákszerű tartályok, melyek beépített csappal (rendszerint kétágú rendszerű kiala­kításban) vannak ellátva. Mivel e tartályo­kat a repülőtereken csoportosan kell hasz­nálni, a tartályokat külön központi (hordoz­ható) szűrővel és (szállítható) nagy teljesít­ményű szivattyúegységgel lehet összekap­csolni. Az egyenletes teljesítmény érdekében a tartályokat leürítőcsapjukon keresztül kör­körös rendszerben is lehet egymás mellett kialakítani. A tartályokhoz külön emelőszíj­rendszert is készítettek, hogy a telt tartályo­kat szükség esetén kocsira emelhessék és elszállíthassák. Az emelőszíjak egyben a ko­csihoz való rögzítésre is alkalmasak. A repülőtéri épületek összehajtható meg­oldásai a sűrített levegő alkalmazásával kap­csolatosak. A legújabb típusok egyike a bor­dás légház. A váz minden része rendkívül erős és szállítható légtartály. Kis kompresz­­szor, vagy lábbal működtethető szivattyú se­gítségével felfúj­hatók és kialakíthatók az ele­mek. Az alkalmazott anyag olajjal, benzin­nel, savakkal, sós vízzel szemben ellenálló, gombák, rágcsálók nem tehetnek kárt benne. Az épületelemek felfújható tömlőkből álla­nak, s ezekből sokféle variáció képezhető ki Az egyes részek külön fújhatók fel, és ellen­őrzés, javítás, pótlás céljából kivehetők anél­kül, hogy az építmény szétszedése szükséges lenne. Ha valamelyik rész kilyukadt, s a levegő elszáll belőle, nem jelenti egyben az egész épületváz összeomlását. A váz részek­ben a nyomás egy évig nem csökken. A töm­lők légtelenítés után összehajthatók és így szállíthatók. A váz­csövek polivinilkloridból készülnek, s a cső falvastagsága szerint nylon, vagy te­­rülén erősítést alkalmaznak rajtuk. A fel­­fű vási légnyomás 7 kg/cm 2. Az ilyen épít­mények a kísérletek szerint óránként 110 km szélsebességre méretezettek a talajban való szilárd lehorgonyzottságuk folytán. A tetőfedés, melynek alakját a váz szabja meg, rendszerint nylonnal erősített pre fólia, vagy más anyag is lehet. Hőszigetelés érde­kében a fedőelemek két rétegben alkalmaz­hatók. A tömlőkre speciális tömlőtartók se­gítségével a villanyvilágítás vezetékei és kap­csolói, foglalatai is rászerelhetők. Az össze­szerelést bármilyen időjárásnál és különösebb szakképzettség nélkül is el lehet végezni. Az építmények nagysága nem korlátozott­, kíván­ságra vásárcsarnok méretű bordás légháza­kat is készítettek, de a leginkább elterjedt szabványméret a­ 10 m fesztávolság, 5 m bel­magasság és az egységenkénti 18 m hossz, bár több egység egymásután kapcsolható. Kisebb bordás légházakat Angliában a re­pülőgépek mentőfelszerelésének részéül je­lölték ki, kényszerleszállás esetében szükség­szállásul. Ezeknél a megoldásoknál még kü­lön talptömlővel gondoskodnak a megfelelő, talajtól való elválasztásról. (Mueller O.) ÖsszeUaloUató repülőUcltétesü*t*é*ufek A műanyag és gumi­ból készült kettős­falú üzemanyagtar­tály emelőszíj-heve­derekkel van ellátva, így bármikor szállít­ható. E tartályok űr­tartalma 500—2000 li­ter között váltakozik. A képen: a teli tar­tály emelése (1. kép) * Angliában a kisebb méretű bordás lég­­házak a repülőgépek mentőfelszereléséhez tartoznak. A kény­szerleszállt gépek utasai ezekben védett helyen várhatják a segítséget (2. kép) . A bordás légház váza polivinilkloridból ké­szül. A vázrészekben a nyomás egy évig nem csökken. A csö­veket nylonnal, vagy terilénnel erősítik, s az ilyen ház 110 km/óra szélsebesség mellett is szilárdan áll a talajszinten (3. ábra) . A bordás légház ké­szen. A kisebb „épü­let* * bárhol perceken belül felállítható praktikus raktár, vagy szükséglakó­­hely (4. kép) . A központi szivattyú­val és elosztóval te­lepített hordozható repülőtéri üzem­anyagtöltő telep. A kép bal felső sarká­ban fekszenek a tég­lalap alakú tartá­lyok, amelyekből le­ágazások vezetnek a repülőgépekhez (5. kép) 17

Next