Jazzhiradó, 1973 (1-4. szám)
1973 / 1. szám
gott egységbe. Hasznos célt töltött be talán azért is, mert amíg neves világsztárokat látunk vendégül az Erkel Színházban, addig figyelemreméltó magyar zenekarok csak ritkán, vagy egyáltalán nem jutnak jelentősebb pódaimhoz. Ezért is jó legalább évente egyszer felvonultatni a magyar együtteseket, hadd mutassák meg holt tartanak, mire képesek. JH: Milyen ismertebb zenei irányzatok jutottak szóhoz a Jazzhéten? KI: A műsor mintegy kétharmad része modern jazz, a teljes műsor egynegyede szinte free zene volt. Amilyen örvendetesnek tartom ezt muzsikusaink tájékozottsága szempontjából, olyan problémát jelent a jazz népszerűsítésének. Adott esetben árthat is, hiszen a free muzsika csak a zeneileg műveltebb közönség eziránt érdeklődő egészen kis számú részét köti le - viszonylag rövid ideig. JH: Hangverseny csak egyetlen jazzklubban, a Benkó Dixieland Clubban volt. Mi ennek az oka? KI: Míg a budapesti dixieland club rendszeresen érdeklődik az együttműködés lehetőségei és formái iránt, addig más jazzklubbok mindezideig különösebb együttműködési készséget nem mutattak. Ezenkívül a dixieland klub megbízható partner, nem ez az első közös akciónk, és munkájukkal tökéletesen meg vagyok elégedve. A házigazda együttes Benkó Dixieland Band egyik legjobb jazzegyüttesünk, műsora eleve biztonságot ad a produkciónak. Most is a tőlük már megszokott magas szintvonalú műsort, jó klubhangulatot kaptunk. JH: Milyen alapon kaptak meghívást a külföldi résztvevők? KI: Elsősorban a szomszédos szocialista országokból hívtunk meg művészeket, de részt vett két osztrák amatőr együttes is. A nemzetközi program nagymértékben segítette a magyar zenészeket és a rádióhallgatókat annak a megítélésében, hogy hol tart a magyar jazz, hol helyezkedik el az európai mezőnyben. Nem mellékes azonban az sem, hogy Nahorny, Petrovic, Stivin-Dasek kitűnő produkciókkal tették emlékezetessé ezt a jelentős eseménysorozatot. JH: Lesz jövőre is Jazzhét? KI: Valószínűleg nem, bár a Magyar Rádió a jövő évben még több jazzkoncertet szervez a stúdión kívül, klubbokkal és kulturházakkal együttműködve. Részlet Simon C. Gábor Jazzhét 72’ írásából Lelkes és szép játékot hallottunk a Count Basie-hangszereléseket játszó bécsi Classic Swing Serenade amatőr big bandtől Bár egyetlen csak ennyire jó nagyzenekar lenne Magyarországon! A hangversenysorozat csúcspontját a világszínvonalon játszó Jiri Stivin Tandem (Jiri Stivin - szaxofon, fuvola, ének, Rudolf Dasek - gitár) jelentette. Ötletes, ritmusgazdag, a stílusok széles skáláját felvonultató zenéjük méltán aratta a legnagyobb közönségsikert. Nem sokban maradt el Stivinéktől Ráduly Mihály együttesének ízig-vérig mai, közérthető jazze. Ráduly Mihály mind szólistaként mind együttesével a legügyelemreméltóbbat produkálta a hazai zenészek közül. Maradandó élmény volt! 2