Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7. szám
leállítani, mintha az idők kezdete óta veled tenne." Al Anderson Wailers-gitáros szerint a dob és a basszus együttes játéka a műfaj kulcsa. Megint Marley: „A reggae spanyol-latin szószármazék, jelentése királyi zene. Három összetevője: örömteli ritmus, szomorú szövegek, és pozitív vibráció. Ez 'gyökér' (roots) zene." És végül: „Semmiféle egyéb tánc nem ér fel a reggae-tánc szépségével. Végigmozoghatod az egész éjszakát és mégis formában maradsz. Amikor reggae-re táncolsz, szereted magad, mintha gyermek lennél, és áldott érzés fog el." Tartok tőle, hogy az előbbi reggae-definíciókat főként a kívülállóknak nem lehet felhozni ésszerű magyarázat gyanánt. Sőt, a ’misztérium-keltést’ megkoronázhatjuk egy további Marley-észrevétellel: „A zene hatalmas. Olyan helyekre tud elvinni, amelyeket nem ismersz: Istenhez." Szóval, a megcsüngés klasszikus esete forog fenn, már hogy legelőször is a Mindenható létezését kéne bizonyítsuk, hogy utána megvizsgálhassuk, vajon tényleg a reggae-ritmus visz-e hozzá legközelebb. Ráadásul ebben a tekintetben Marley hitvilága számomra semmilyen segítséget sem nyújt, ha csupán a nyilatkozatai alapján nyílna módom őt megismerni, egy meglehetősen instabil lábakon álló eszmerendszer képviselőjét látnám a személyében. Először is: a rasták és Marley által istenített egykori etióp császár, Hailé Szelasszié sok minden volt, csak éppen megváltó nem. Mellőzve az őfelségére történő szarlapátolást, minden érdeklődőnek ajánlom figyelmébe a témában Ryszard Kapudski A császár című könyvét. Részemről ha bármilyen reggaelemezen meghallom a neki címzett hozsanna-formulát, azonnal továbbtekerem a szóban forgó részt. Másod-Zanzásított kronológiai kalauz 1945.02.06: Egy fehér, ötvenes tengerésztiszt és egy 18 éves fekete nő gyermekeként megszületik Robert Nesta Marley a jamaikai St. Annben. Az apa lelép, Cedella Booker egyedül neveli gyermekét a nyugat-kingstoni szegénynegyedben (Trenchtown). 1961: Marley 16 évesen veszi fel első kislemezét Judge Not címmel. 1964: Peter Tosh-sal és Bunny Wailerrel megalakítják a Wailin’ Wailerst. 1965: Teltházas koncertek Jamaikában, rádiós sikerek (Simmer Down). 1966: Marley februárban feleségül veszi Rita Andersont, majd másnap elhúz Amerikába az anyjához. Fél év múlva tér vissza némi spórolt pénzzel. 1967: Ska helyett már rocksteady-t játszik a Wailers. Saját, Waild Soul nevű kiadójuk befuccsol. 1969: Az Upsetters Lee Perry (producer), Aston 'Family Man' Barret (baszszus) és testvére Carlton (dob) személyében csatlakozik a Wailershez. Tuff Cong (Bob beceneve) elnevezéssel új lábért alapítanak. 1970: Jamaikai debütáló lemezük (Soul Brebel) nagy siker a hazájukban. 1971: A Reggae on Broadway kislemezüket kiadja a CBS, amelynek promotálására Angliába utaznak. A zenekar pénz nélkül dekkol Londonban, erre Marley felkeresi Chris Blackweilt, az Islands Records főnökét, aki élete nagy húzásaként 8000 font előleget ad egy lemezfelvételre. szól: bár üdvözlöm a marihuána szabad fogyasztására vonatkozó törekvéseket, semmiképp sem tartom a ganyát az abszolút megszabadítónak, „a népek gyógyírjának". „A fű tükröt tart eléd, minden gazságodat feltárja és az igaz képpel szembesít" mondja Marley találóan, de a következőkben csak részigazságot látok: „Az ördög illegálissá tette a füvet, mert nem akarja, hogy az emberek egyféleképpen gondolkodjanak. A barátaim és én ugyanúgy érzünk, ha szívünk. Babylon (a nyugati világ) ettől fél." Tapasztalataim alapján a fű a lelki beállítottságnak megfelelően mindenkire máshogy hat, a szimpla beállástól a felemelő spirituális élményeken át egészen az őrült állapotba való kerülésig , így maximálisan vitába szállnék az „egyféleképpennel", az „ugyanúggyal”. Mindenesetre egy szívni vágyó halandó egészen biztosan nem érett még rá, hogy nyugodt szívvel 1973: A Wailers első reggae-albuma (Catch a Fire), sikeres szigetországi koncertek, novemberben pedig újabb album (Burnin’). 1974: Az I Shot the Sheriff Eric Clapton előadásában No. 1 az USA-ban. Tosh és Bunny Wailer szólópályára lépnek, a Natty Dread lemez borítóján már Bob Marley , the Wailers felirat szerepel. Az l-Threes énektrió (Rita Marley, Judy Mowatts, Marcia Cristits) csatlakozása. 1975: Live! címmel londoni koncertlemez, a No Woman No Cry élő verziója tarol a listákon. (A Duna TV munkatársainak meg üzenem, hogy bármily furcsa is, a nóta címe helyesen Ne, asszony, ne sírj!, nem pedig az a változat, amivel teljesen felborították a dal értelmét.) 1976: A Rolling Stone magazin az Év zenekara címet adja az együtesnek, kijön a Rastaman Vibration lemez. Decemberben hat fegyveres betör Marley otthonába, négyen köztük Marley is megsérülnek, csodával határos, hogy mindenki élve megússza. A zenekar másfél évre Angliába távozik. 1977: Marley-t és Aston Barretet letartóztatják fű birtoklásáért. Az Exodus album meghozza Marley-nak a szupersztár státuszt. Focizás közben megsérül Marley lábujja, leválik a körme. A későbbi diagnózis bőrrák, de a rastafari hit miatt nem engedi levágni az ujját. Betegsége miatt törlik az új lemez turnéját, belenézzen abba a bizonyos tükörbe, így hosszú évek felhőtlen szívogatása után is beállhat a nem várt krach. Harmadszor: Marley életvitele a nőket tekintve messze nem csupán az égieknek élő ember képét mutatta. Első feleségétől négy, majd további hét különböző anyától még hét gyermeke született. „Egyetlen bűneként” nyíltan vállalta a gyengébb nemet, amivel persze semmi baj, amíg nem akarnak az emberből szentet, életéből legendát gyártani. (A Vatikánt egészen konkrétan „az ellenségnek” kiáltotta ki, kifejtette mekkora örömtánc lenne Jamaikában, amennyiben a pápa infarktust kapna. Szintén nem Nobel-békedíjra várományos cselekedetként kis híján agyonverte egyik későbbi menedzserét, amikor megtudta, hogy az rendesen lenyúlja.) Nem szeretem a Marley-val kapcsolatos mítoszokat, ő sem állította magáról sosem, hogy a nagy beavatott vagy a titkok tudója lenne: „Igazán arra van szükségünk, hogy tegyen jogunk tévedni és igaznak bizonyulni.” Natural Mystic című száma például pont az isteni dolgok természetes mivoltáról és kezelendőségéről szól. Ha létezik egyáltalán titok vele kapcsolatban, akkor azt a Duna TV-ben pár hete vetített portréfilmben Lee Perry mondta ki. Ez a kis megtöpörödött öregember, aki egyik elindítója volt az egész reggae-zenének, aki felfedezte és producálta Bob Marley-t, majd a daljogok miatti összeveszésük után évtizedeken keresztül átkozta egykori tanítványát filctollal járta a lemezboltokat és Marley nevét lehúzva a borítókról a sajátját tüntette fel az egyes dalok szerzőjeként egy józanabb pillanatában közölte: „Marley írta a legjobb dallamokat". És ez itt a lényeg, nem az, hogy mit mondott, vagy miben hitt Marley. A fentiek alapján paradoxnak tűnhet, de ahhoz foghatót, amit a populáris zenében összességében véghezvitt, számomra azóta sem produkált senki. Muzsikájának legfőbb ismérvei pedig a szívvel teliség, az egység és a folytonosság. A szívás ugyebár közvetlenül a szívre hat, így ezen kapu megnyitásával egy olyan öregebb lélek, mint Marley, hallani és közvetíteni tudta a szív zenéjét. (Erre egyetlen ’bizonyítékom’ a saját tapasztalatom, de amikor ennek a hallgatózásnak az az ára, hogy órákon át térdepelsz a szoba közepén zavarodottan könyörögve, hogy „Add Uram, hogy meg ne bolonduljak!", akkor hamar leszoksz róla.) De Marley-t nem érdekelte a fizetség, mert mindennél jobban, megszállottan akarta a zenét. Bármikor bármit (még egy szeretkezést is) otthagyott, ha muzsikálás volt kilátásban, rendkívül komolyan vette a stúdiózást. Talán a legkedvesebb idézetem tőle: „Az teszi széppé a zenét, hogy sohasem tökéletes, valahol mindig félremegy valami. Hogy akkor mi az a magatartás, amivel a legtöbbet hozhatom ki belőle? Azt mondom, próbáljuk meg újra." Bob Marley noha naivan, de teljesen őszintén hitte a magáét, így a szívből fakadó egységérzet terén nem csúszhatott félre:„Egyetlen ambícióm van, egyetlen dolgot szeretnék igazán, hogy megtörténjen: látni akarom az emberiséget együtt élni feketét, fehéret, kínait, mindenkit. Ez minden." S ez a törekvés zenei téren szintén kifejezésre jutott, hiszen saját megvallása szerint is minden újabb lemezével összébb kovácsolódott a zenekara, az 1980-as Uprisinggal pedig az együtt muzsikálás egyik csúcsára ért. Végére hagytam a számomra legfontosabb jellemzőt Marley zenéjére, a folytonosságot. Van egy történet a Delfin álma című könyvben egy afrikai dobos mester-1978. Következő albuma a Kaya, az Is This Love bekerül a Top 10-be. A jamaikai One Love Peace-koncerten az ország két vezető, egymást gyűlölő politikusával Marley kezet fogat a színpadon. Az ENSZ-től megkapja a Harmadik világ békemedálját. Dupla koncertlemez Babylon by Bus címmel, az évtized végére a banda sorra dönti meg koncertjein a nézőszámrekordokat. 1979: Survival album. 1980: Áprilisban Zimbabwe kormánya meghívja a zenekart az ország függetlenné válásának ünnepi ceremóniájára, Marley élete legnagyobb megtiszteltetéseként emlékszik a fellépésre. Megjelenik az Uprising, a Could You Be Loved ötödik az angliai slágerlistán. Az amerikai turné közben Bob rosszul lesz, az orvosok előrehaladott agytumort állapítanak meg, egy hónapot jósolnak neki. Marley folytatni akarja a turnét, de a Pittsburgh-ben adott utolsó koncertje után kórházba kerül. 1981: 36. születésnapját egy német klinikán tölti. Magas rangú állami kitüntetést kap Jamaika kulturális életéhez való hozzájárulásáért. Május 11-én útban hazafelé Jamaikába, elhuny a miami kórházban. Hazájában királyhoz illő temetést kap, százezrek kísérik a szülőhelyén található mauzóleumba. A Montego Bay-beli reggae-fesztiválon fellép a Melody Makers zenekar négy Marley-gyerekkel a tagjai közt (Ziggy, Stephen, Cedella, Sharon). Rita Marley első szólólemeze. 1983: A Confrontation posztumusz lemezről a Buffalo Soldier sláger lesz. 1984: A Legend című kompiláció 12 hétig első az angol lemezeladási listán. 1985: A Ziggy Marley , the Melody Makers debütáló albuma: Reggae Is Now. (A zenekarnak azóta több mint tíz lemeze jelent meg.) 1990: Marley születésnapját (február 6.) nemzeti ünnepé nyilvánítják Jamaikában. 1992: Megjelenik a 4 CD-s Songs of Freedom box kiadatlan felvételekkel és koncertverziókkal. 1994: Marley bekerül a Rock And Roll Hall of Fame-be. 1996: Két további Marley-fiú szólóalbuma: Julian Marley - Lion in the morning; Damian Marley —Mr. Marley. 1997: Dreams of Freedom címmel Marley-remixalbum lát napvilágot. 1999.12.30: A Time kritikusai szerint az Exodus az évszázad lemeze. 2000: Újabb Marley gyerek jelentkezik önálló lemezzel. Kymani Marley — The Journey (idei májusi lemeze: Many More Roads). 2001: Bob Marley életműdíjat kap Amerikában. Bob Marley-nak a legkülönbözőbb kiadóknál (többnyire válogatások formájában) eddig több mint kétszáz lemeze jelent meg.ről, aki a legnagyobb zenészóriások (Davis, Coltrane stb.) felvételeit is lesajnálja, mivel azok nem „forognak". Nincs rálátásom, hogy Marley éneke valójában forog-e, de az biztos, hogy legalábbis folyik. Nem elkezdődik és vége van, hanem állandóan változik, mint amikor gyorsított felvételen pattannak ki a rügyek a fákon. Ezért lehet annyiszor újra és újra meghallgatni a számait ráunás nélkül, sőt a számtalan félhivatalos koncertfelvételből kiderül, hogy ’rácsatlakozott’ (on the wire)állapotában improvizatív szinten is képes volt így dalolni. S valójában ezekkel az élő anyagokkal együtt válik a Marley-hagyaték teljessé. Na meg a következő szavakkal: „A zeném örökké fog élni. Talán őrültségnek hangzik, de ezt tényként tudom." Bodnár Tamás PANZPORTI JÚLIUS I WANTED 63