Román Tájékoztató, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1953-01-10 / 1. szám
Részletek Emil Bodnaras elvtárs beszédéből A RNK ötödik évfordulóján tartott ünnepi gyűlésen öt éve annak, hogy a munkásosztály, oldalán a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiség erőivel, a Román Kommunista Párt vezetésével megdöntötte a monarchiát és kikiáltotta a Román Népköztársaságot. (Taps). A monarchia, a középkornak e sötét maradványa a belföldi kizsákmányolással egybefonódott külföldi rablóuralmat képviselte országunkban. A monarchia, mint a belföldi és nemzetközi reakció oszlopa, torlaszként állott a román nép útjában és megakadályozott minden haladást, meghiúsított minden törekvést a szabad élet felé. A monarchia megdöntése lényegbevágó kérdés volt pártunk, a munkásosztály, egész dolgozó népünk számára. Meg kellett szilárdítani és ki kellett szélesíteni azokat a szabadságjogokat, amelyeket dolgozók 1944. augusztus 20-án a vívtak ki, miután a győzedelmes Szovjet Hadsereg felszabadította országunkat; a földbirtokok kisajátítása után ki kellett sajátítani a nagyipari, banki és kereskedelmi vállalatokat; új államgépezetet kellett felépíteni; elő kellett készíteni minden feltételt ahhoz, hogy megkezdhessük a szocializmus építését. A munkásosztálynak és szövetségesének a szegény- és középparasztságnak a Román Kommunista Párt bölcs vezetésével vívott kemény, szakadatlan harca 1947. novemberében és decemberében annyira megváltoztatta az erőviszonyokát, hogy lehetővé vált a burzsoázia utolsó képviselőinek kiűzése a kormányból és röviddel utána a monarchia megdöntése. 1947. december 30-án örökre megszűnt az évszázados rabság. A monarchia megdöntése betetőzte dolgozó népünk évszázados küzdelmét a szabadságért és nemzeti függetlenségért, betetőzte a munkásosztály hősi harcát a tőkések uralmának megdöntéséért, az imperialista járom lerázásáért. A dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály kezébe vette a teljes politikai hatalmat. Ez a tény volt a kiindulópont azoknak a nagy szabadságjogoknak és politikai jogoknak a biztosításához, amelyeknek ma egyaránt örvend a Román Népköztársaság valamennyi dolgozója, nemzetiségre, nemre és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül. Hazánk, amelynek élén harcedzett párt áll és amely , a nagy Szovjetúnió teljes politikai és gazdasági támogatásának örvend, valóban szabaddá lett. A monarchia megdöntésével és a Román Népköztársaság megteremtésével súlyos csapásokat mértünk a román és a külföldi reakcióra, különösképpen az amerikai és angol imperialistákra. A munkásosztály vezette román nép, ai Román Népköztársaság kikiáltásával teljes egészében saját kezébe vette sorsának intézését. A Román Népköztársaság kikiáltásával egyidejűleg új, nehéz feladatok hárultak a pártra, de egyúttal széles út tárult fel új, nagy vívmányok felé is. Azoknak a vívmányoknak, amelyekkel népünk büszkélkedik, alapvető tényezői abban állnak, hogy országunk területét a Szovjet Hadsereg szabadította fel, nem pedig valamely kapitalista ország hadserege, és hogy népünk élén a munkásosztály pártja, határozott akaratú és harcedzett vezetésű marxista-leninista párt állott, mely hű osztályához és a dolgozó néphez. Dolgozó népünk nagyszerű vívmányok mérlegét mutathatja fel a Román Népköztársaság 5. évfordulójának ünnepén. Hazánk a burzsoá földesúri koalíció sok évtizedes kormányzása alatt sem érte el és nem is érhette el a fejlődésnek azt a fokát, amelyet a népi demokráciának csupán öt éve alatt elért. Pártunk szétzúzta a burzsoá-földesúri államgépezetet és új államgépezetet teremtett, amely be tudja tölteni a gazdasági-szervezői és kulturálisnevelő funkciót a szocializmus felépítéséért hazánkban és amelynek meg van az ereje ahhoz, hogy kíméletlenül megtörje a belső osztályellenség ellenállását és hogy megszervezze az ország védelmét a külső támadásokkal szemben. A néptanácsoknak, az államhatalom helyi proletárdiktatúra szerveinek, a megválasztásával l a szerveinek dolgozó nép közigazgatása lépett a burzsoá közigazgatás helyébe. Népi demokratikus rendszerünk egyik jelentős vívmánya az állam megerősítése terén néphadseregünk megteremtése, amely arra hivatott, hogy őrködjék határainkon, dolgozó népünk függetlenségén, szuverenításán, békéjén és biztonságán. A korrupt burzsoá igazságszolgáltatás a reakció eszköze volt. Helyébe megteremtettük a dolgozók szolgálatában álló újnépi igazságszolgáltatást. A Román Népköztársaság Alkotmánya lelevenen tükrözi népi demokratikus rendszerünk fejlődését és hathatós eszköze hazánkban a szocializmus építésének. A Népi Demokrácia Frontjának az 1952. november 30-i választásokon aratott győzelme tagadhatatlan bizonyítéka népünk egységének a harcban az új élet megteremtéséért, népi demokratikus államunk megerősítéséért. Viharos üzlemben folyik országunk szocialista iparosítása. Pártunk és kormányunk — a marxi-lenini tanokat és a Szovjetúnió Kommunista Pártjának tapasztalatait követve !— rendkívüli fontosságot tulajdonít a nehézipar, elsősorban a termelőeszközöket gyártó ipar fejlesztésének. Ennek folytán a termelőeszközök gyártása az 1952. év végén teat előzetes adatok szerint az ipari össztermelés 55,8 százalékát képviseli. " Iparunk ma háromszor annyit termel, mint 1948-ban és kétszer annyit,mint a második világháború előtt. Ma két és félszer annyi acélt, két és félszer annyi villamosenergiát, több mint háromszor annyi cementet, mintegy kétszerannyi gyapjú- és gyapotszövetet gyártunk országunkban, mint 1939-ben. Kőolajtermelésünk jóval túlhaladta az 1938. évi színvonalat. Az RNK a világon egyedülálló példa arra, hogy egy kőolajban gazdag, kis államnak saját kőolajipari gépeket és felszereléseket gyártó ipara is lehet. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaságban. Szüntelenül növekedik a kollektív gazdaságok és a föld közös megmunkálására alakult mezőgazdasági társulások száma. Ezek 1952. végén már közel egymillió hektár földterületet egyesítettek. Gazdaságunk növekvő fejlődése lehetővé teszi a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának fokozatos emelését. Népi demokratikus rendszerünk ezen a téren is jelentős sikereket ért .L Nincsen tevékenységünknek egyetlen olyan területe sem, amely ne érezné nagy barátunk, a Szovjetúnió és személyesen Sztálin elvtárs kézzelfogható segítségét. Hazánk és a Szovjetúnió között szüntelenül fejlődik a kereskedelmi árucsere. Ez a körülmény, valamint az ötéves kereskedelmi egyezmény és az, hogy egész üzemi és gyári berendezéseket kapunk a Szovjetuniótól, továbbá a gazdasági együttműködés — mindez elevenen és konkréten tükrözi Sztálin elvtárs megállapításait a demokratikus tábor piacának fejlődéséről és sajátos jellegéről. Államunk külpolitikája a béke védelmének a politikája, amelynek alapja dolgozóink békés alkotó munkája az ország gazdasági, politikai és kulturális erejének növeléséért. Ez a politika a nagy és hatalmas szocialista táborban egyesült Szovjetúnió és a népi demokratikus országok szoros barátságának és szövetségének politikája, az összes béke- és szabadságszerető népekkel való barátság politikája. Népünk előtt a legközelebbi években új, nagy feladatok, csodálatos feladatok állanak. 1953-ban az ipari termelés 120 százalékos színvonalat ér el az 1952-es előirányzathoz képest. Megkülönböztetett figyelmet fordít a párt és a kormány a tudományos kutatásokra. 1953-ban megkezdődik a városok építésére és újjáépítésére, Bukarest város szocialista újjáépítésének általános tervére, a bukaresti földalatti gyorsvasút építésére vonatkoó párt- és minisztertanácsi határozat megvalósítása. Tudjuk, hogy mindezeknek a feladatoknak a megvalósításához komoly erőfeszítésekre van szükség. Sikereink biztosítéka a párt. (Taps.) Pártunk egybeforrott országunk dolgozóinak millióival. Pártunkat a dolgozók bizalma és szeretete övezi. Az ellenség fél a párttól, fél erejétől, engesztelhetetlenségétől és határozatainak súlyától. Mindez a párt sorai vasegységének, a Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagyszerű tanításába vetett megingathatatlan hitének, a munkásosztály és a nép iránti határtalan odaadásának tulajdonítható, a párt vezetőségének, amely gondosan fejleszti ezeket az erényeket — a Központi Vezetőségnek és annak élén Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak tulajdonítható. (Hatalmas taps.) Pártunk vezetésével, előre az új győzelmek felé! Emeljük az előtte álló nagy feladatok színvonalára a párt ideológiai színvonalát. Erősítsük a párt- és államfegyelmet. Szilárdítsuk meg és fejlesszük népünk forradalmi vívmányait! 2