Értesítő, 2000 (7. évfolyam, 55-59. szám)

2000-03-01 / 55. szám

2. oldal értesítő Igazgatótanácsi határozatok Február 12-én Marosvásárhelyen ülésezett a MÚRE Igazgatótanácsa. Az IT meghallgatta és tudomásul vette Gáspár Sándor ügyvezető elnök pénzügyi beszámolóját. Az IT elfogadta a 2000. év tevékenységi tervét. Március 24-26 között kerül­ t) sor Marosvásárhelyen a sajtó az első vonalban című tanácskozásra. Május hónap végén, a MÚRE megalakulásának 10. évfordulóján Árkoson tartják meg a szabad sajtó napjait (az írott sajtó, a rádió, a televízió napját). Június 14-16 között Fortyogófürdőn találkoznak A romániai magyar sajtóban közlő műkritikusok. A rendezvény címe: A műkritika színe-java. Júliusban csángó­ riporttábor. Augusztus 10-15 között Anyanyelvünk a sajtóban címmel tanácskozásra kerül sor Marosvásárhelyen. Októberben kalotaszegi riporttábor. Az IT Aranytoll-díjra javasolta Sylvester Lajost és Kacsír Máriát. Megtárgyalta a tagfelvételi kéréseket. Új székházban az AESK Az Ady Endre Sajtókollégium elköltözött. Új címe: 3700 ORADEA, Kanonoksor (Sirul Canonicilor) 13. Tel.: 059 - 41 99 24 MÚRE-klub Kolozsváron 1999. december 22-én, a Szabadság első megjelenésének 10. évfordulóján a kolozsvári szerkesztőségben a MÚRE-klub keretében a romániai magyar sajtó mai szerepéről beszélgettek, vitáztak a jelenlevők. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztőjének vitaindítójához fűzte gondolatait Kántor Lajos és Csép Sándor. Székely Raymond, az Apex lapterjesztője a sajátos kolozsvári piaci viszonyokról beszélt. Kijelentette, hogy egyetlen magyar napilapot tudnak megvásárolni, éltetni a kincses város lakói. A MÚRE-klub vendégei voltak a Babes Bolyai Tudományegyetem és a Kolozsvári Teológia tanárai, diákjai is - tudtuk meg Makkai József területi elnöktől. Marosvásárhelyen január 28-án a marosvásárhelyi magyar újságírók farsangi mulatságon találkoztak - tudtuk meg Mózes Edith területi elnöktől. Az alakoskodást megelőzően a jelenlevők komoly vitát folytattak a konkurrencia áldásos vagy áldatlan voltáról, annak etikai és üzleti vonatkozásairól. Bakó Zoltán vitaindítójára - amely gyakorlatilag arról szólt, hogy miért nem írta meg vitaindítóját - Gáspár Sándor válaszolt. Ezzel a résztvevőket tartalmas és hasznos hozzászólásokra késztette. Pert nyert az újságíró Horváth Arany, az Erdélyi Gazda egykori fősz­erkesztője beperelte az Erdélyi Gazda Kft.-t. A főszerkesztő munka­­szerződésének felbontása miatt 1998 július 3-án 960 000 és 320 000 lej kártérítés kifi­zetésére kötelezte a Kolozs­vári Bíróság a kft.-t. A Kolozs­vári Törvényszék elutasította az alperes fellebezését és megítélte Horváth Aranynak a jelképes, 100 lej értékű erköl­csi kártérítést is. Végül 1999. október 15-én a Kolozsvári Táblabíróság is elutasította az Erdélyi Gazda Kft. fellebe­zését, a bírósági határozat így végleges. A konfliktus alapvető oka az volt, hogy a tulajdonos bele­avatkozott a lapszerkesztésbe az akkor főszerkesztői be­osztásban dolgozó Horváth Arany megkerülésével. VII. évfolyam­ 55. szám Új Sajtószaktestület Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele:, Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Baló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság-Népszabadság, Kolozsvár- Budapest). A Sajtószaktestület elnöke Szilágyi Aladár. Az RMDSZ és a sajtó viszonya Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke péntek dél­előtt Marosvásárhelyen talál­kozott Csép Sándorral, a Ma­gyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökével és Szilágyi Aladárral, a MÚRE írott sajtóért felelős alelnöké­­vel A felek elemezték a Szö­vetség és az Egyesület kap­csolatainak fejlődését. A sajtó képviselői emlékeztettek arra, hogy bár a MÚRE nem társult tagja az RMDSZ-nek, az érdekvédelmi szövetség 1999- es kongresszusa elfogadta az újságírók egyesülete által előterjesztett sajtóstratégiai alapelveket. Tekintettel e tényekre, Szilágyi Aladár sajnálatát fe­jezte ki amiatt, hogy a MÚRE igazgatótanácsának a sajtótá­mogatás elosztására hivatott új szaktestület személyi összeté­telére vona­tkozó javaslatait a Szövetségi Egyeztető Tanács nagymértékben figyelmen kí­vül hagyta, s ezzel felborította a képviseleti arányokat. Az audiovizuális sajtó alulképvi­selt, hiszen a tizenhárom hely­ből csak hármat mondhat a magáénak. A területi elv vég­képp nem érvényesül, hiszen míg a testületnek öt koloz­i­tagja van, a Partium hét me­gyéjének sajtótársadalmát mindössze egy személy kép­viseli. Markó Béla rámutatott, hogy egyrészt a SZÉT bevo­nása révén szélesebb, demok­ratikusabb társadalmi részvé­tellel igyekeztek minden szak­testület összetételét megálla­pítani, másrészt a támogatás­ban közvetlenül érdekeltek be­leszólásának mértékét igye­keztek csökkenteni. Ajánlotta, hogy a sajtószaktestület mel­lett állítsanak fel egy konzul­tatív jellegű grémiumot sajtó­­szakemberekből. (Bihari Napló) Veszélyben a magyar rádióadások (is) A Román Rádiótársaság Frekvenciabizottsága megfo­galmazta az intézmény straté­giáját a Románia területén rendelkezésére álló hosszú-, közép-, rövid- és ultrarövid hullámhosszok jövőbeli felhasználásáról. A területi adások, amelyek most erős középhullámú adó­kon sugároznak, a tervek szerint átkerülnek az ultrarövid sávra. A Temesvári, a Kolozsvári, a Marosvásárhelyi és a Buka­resti Rádió összesen napi 13 órában sugároz magyarul is, egy-egy stúdió adáskörzete több megyére is kiterjed. E helyett a most napvilágot látott elképzelésben ezeket az adásokat kizárólag a felsorolt városok területén lehet majd hallgatni. A Rádió Igazgatótanácsá­nak ülésén Boros Zoltán ta­nácstag tiltakozott a területi rá­diók hatósugarának csökken­tése ellen, kifejtette, hogy ezek a stúdiók alapvető fon­tosságú kulturális intézmé­nyek, amelyek mögött 45 éves rádiós hagyomány áll. Az eu­rópai rádiózás nem a közpon­tosítás, hanem (a műholdas mellett) a helyi, területi és a regionális adások irányában fejlődik. Romániában legsür­gősebb a regionális rádiózás megteremtése lenne. Ezt Er­délyben meg lehetne oldani a három stúdió hullámhosszá­nak az összecsatolásával, így lehetőség lenne egy egész napos regionális román nyel­vű műsorfolyamra, amelyben nem azonos időben és három különböző hullámhosszon, mint most, hanem egymás után, majdnem egész Erdélyt besugározva jelentkeznének a stúdiók. Az igazgatótanács a mó­dosítást nem fogadta el. (Bogdán Tibor - Pulzus)

Next