Értesítő, 2000 (7. évfolyam, 55-59. szám)
2000-03-01 / 55. szám
2. oldal értesítő Igazgatótanácsi határozatok Február 12-én Marosvásárhelyen ülésezett a MÚRE Igazgatótanácsa. Az IT meghallgatta és tudomásul vette Gáspár Sándor ügyvezető elnök pénzügyi beszámolóját. Az IT elfogadta a 2000. év tevékenységi tervét. Március 24-26 között kerül t) sor Marosvásárhelyen a sajtó az első vonalban című tanácskozásra. Május hónap végén, a MÚRE megalakulásának 10. évfordulóján Árkoson tartják meg a szabad sajtó napjait (az írott sajtó, a rádió, a televízió napját). Június 14-16 között Fortyogófürdőn találkoznak A romániai magyar sajtóban közlő műkritikusok. A rendezvény címe: A műkritika színe-java. Júliusban csángó riporttábor. Augusztus 10-15 között Anyanyelvünk a sajtóban címmel tanácskozásra kerül sor Marosvásárhelyen. Októberben kalotaszegi riporttábor. Az IT Aranytoll-díjra javasolta Sylvester Lajost és Kacsír Máriát. Megtárgyalta a tagfelvételi kéréseket. Új székházban az AESK Az Ady Endre Sajtókollégium elköltözött. Új címe: 3700 ORADEA, Kanonoksor (Sirul Canonicilor) 13. Tel.: 059 - 41 99 24 MÚRE-klub Kolozsváron 1999. december 22-én, a Szabadság első megjelenésének 10. évfordulóján a kolozsvári szerkesztőségben a MÚRE-klub keretében a romániai magyar sajtó mai szerepéről beszélgettek, vitáztak a jelenlevők. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztőjének vitaindítójához fűzte gondolatait Kántor Lajos és Csép Sándor. Székely Raymond, az Apex lapterjesztője a sajátos kolozsvári piaci viszonyokról beszélt. Kijelentette, hogy egyetlen magyar napilapot tudnak megvásárolni, éltetni a kincses város lakói. A MÚRE-klub vendégei voltak a Babes Bolyai Tudományegyetem és a Kolozsvári Teológia tanárai, diákjai is - tudtuk meg Makkai József területi elnöktől. Marosvásárhelyen január 28-án a marosvásárhelyi magyar újságírók farsangi mulatságon találkoztak - tudtuk meg Mózes Edith területi elnöktől. Az alakoskodást megelőzően a jelenlevők komoly vitát folytattak a konkurrencia áldásos vagy áldatlan voltáról, annak etikai és üzleti vonatkozásairól. Bakó Zoltán vitaindítójára - amely gyakorlatilag arról szólt, hogy miért nem írta meg vitaindítóját - Gáspár Sándor válaszolt. Ezzel a résztvevőket tartalmas és hasznos hozzászólásokra késztette. Pert nyert az újságíró Horváth Arany, az Erdélyi Gazda egykori főszerkesztője beperelte az Erdélyi Gazda Kft.-t. A főszerkesztő munkaszerződésének felbontása miatt 1998 július 3-án 960 000 és 320 000 lej kártérítés kifizetésére kötelezte a Kolozsvári Bíróság a kft.-t. A Kolozsvári Törvényszék elutasította az alperes fellebezését és megítélte Horváth Aranynak a jelképes, 100 lej értékű erkölcsi kártérítést is. Végül 1999. október 15-én a Kolozsvári Táblabíróság is elutasította az Erdélyi Gazda Kft. fellebezését, a bírósági határozat így végleges. A konfliktus alapvető oka az volt, hogy a tulajdonos beleavatkozott a lapszerkesztésbe az akkor főszerkesztői beosztásban dolgozó Horváth Arany megkerülésével. VII. évfolyam 55. szám Új Sajtószaktestület Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele:, Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Baló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság-Népszabadság, Kolozsvár- Budapest). A Sajtószaktestület elnöke Szilágyi Aladár. Az RMDSZ és a sajtó viszonya Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke péntek délelőtt Marosvásárhelyen találkozott Csép Sándorral, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökével és Szilágyi Aladárral, a MÚRE írott sajtóért felelős alelnökével A felek elemezték a Szövetség és az Egyesület kapcsolatainak fejlődését. A sajtó képviselői emlékeztettek arra, hogy bár a MÚRE nem társult tagja az RMDSZ-nek, az érdekvédelmi szövetség 1999- es kongresszusa elfogadta az újságírók egyesülete által előterjesztett sajtóstratégiai alapelveket. Tekintettel e tényekre, Szilágyi Aladár sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a MÚRE igazgatótanácsának a sajtótámogatás elosztására hivatott új szaktestület személyi összetételére vonatkozó javaslatait a Szövetségi Egyeztető Tanács nagymértékben figyelmen kívül hagyta, s ezzel felborította a képviseleti arányokat. Az audiovizuális sajtó alulképviselt, hiszen a tizenhárom helyből csak hármat mondhat a magáénak. A területi elv végképp nem érvényesül, hiszen míg a testületnek öt kolozitagja van, a Partium hét megyéjének sajtótársadalmát mindössze egy személy képviseli. Markó Béla rámutatott, hogy egyrészt a SZÉT bevonása révén szélesebb, demokratikusabb társadalmi részvétellel igyekeztek minden szaktestület összetételét megállapítani, másrészt a támogatásban közvetlenül érdekeltek beleszólásának mértékét igyekeztek csökkenteni. Ajánlotta, hogy a sajtószaktestület mellett állítsanak fel egy konzultatív jellegű grémiumot sajtószakemberekből. (Bihari Napló) Veszélyben a magyar rádióadások (is) A Román Rádiótársaság Frekvenciabizottsága megfogalmazta az intézmény stratégiáját a Románia területén rendelkezésére álló hosszú-, közép-, rövid- és ultrarövid hullámhosszok jövőbeli felhasználásáról. A területi adások, amelyek most erős középhullámú adókon sugároznak, a tervek szerint átkerülnek az ultrarövid sávra. A Temesvári, a Kolozsvári, a Marosvásárhelyi és a Bukaresti Rádió összesen napi 13 órában sugároz magyarul is, egy-egy stúdió adáskörzete több megyére is kiterjed. E helyett a most napvilágot látott elképzelésben ezeket az adásokat kizárólag a felsorolt városok területén lehet majd hallgatni. A Rádió Igazgatótanácsának ülésén Boros Zoltán tanácstag tiltakozott a területi rádiók hatósugarának csökkentése ellen, kifejtette, hogy ezek a stúdiók alapvető fontosságú kulturális intézmények, amelyek mögött 45 éves rádiós hagyomány áll. Az európai rádiózás nem a központosítás, hanem (a műholdas mellett) a helyi, területi és a regionális adások irányában fejlődik. Romániában legsürgősebb a regionális rádiózás megteremtése lenne. Ezt Erdélyben meg lehetne oldani a három stúdió hullámhosszának az összecsatolásával, így lehetőség lenne egy egész napos regionális román nyelvű műsorfolyamra, amelyben nem azonos időben és három különböző hullámhosszon, mint most, hanem egymás után, majdnem egész Erdélyt besugározva jelentkeznének a stúdiók. Az igazgatótanács a módosítást nem fogadta el. (Bogdán Tibor - Pulzus)