Értesítő - A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, 2002 (9. évfolyam, 64-69. szám)

2002-04-01 / 64. szám

Kiadja a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, IX. évfolyam 64. szám, 2002. Az Értesítő megjelenését támogatja a Kisebbségi Tanács és az Illyés Közalapítvány Rendszeresség - ismét vissza Ismét régi-új szerkesztője van az Értesítőnek, mert brassói szerkesztése működésképtelennek bizo­nyult. Megvonva a beígért (és csak reménynek maradt) minőségi továbblépés, valamint a meg nem jelent számok közötti különbség mérlegét, az látszik célszerűnek, hogy az Értesítőt mindig ott szer­kesszék, ahol az ügyvezető elnökség működik. Ez a szám még nem ennek az elvnek a példája. A régi-új szerkesztő mindössze annyit kíván jelezni, hogy az Értesítő ismét havonta meg fog jelenni, amihez a továbbiakban a kollégák segítségét (is) kéri. Az Értesítő - ha a közgyűlés nem dönt majd másként - egyelőre nem kíván több lenni, mint amennyit a nevében a tagság felé felvállal. Ám ezt következetesen, becsületesen kívánja csinálni. Bögözi Attila­­ szerkesztő mármint megoldandó új gondokra a soron következő közgyűlésen és már most, előtte is. Három év telt el legutóbbi „alkotmányozó” fórumunk óta és nem mondhatja senki, hogy eredmények nélkül, de mi sem mondhatjuk: kudarcok és hiányos­ságok nem adódtak a megtett úton, mert a teljes számbavételtől elte­kintve, e sorok hordozója, „Érte­sítőnk” is ritkán és rendszertelenül jutott el Hozzátok. Feddő szavaitok jogosak és lehajtott fővel fogadjuk, és ha van is magyarázatunk, de mentségünk nem lehet... Szovátai seregszemlénk után év­tizedet, évszázadot és évezredet váltott újságíró társadalmunk is, és e patetikus felsorolás nemcsak stíluselemként került ide, hanem azért, mert a hármas időforduló köz­vetlenül is szült új gondokat, ame­lyekkel szembe kellett néznünk és megfogalmazott új kihívásokat, amelyeket fogadnunk kellett. Amikor újabb gondokra várok, én nem a nyomasztó voltukra gondolok, hanem arra, hogy maga a gondolat, a gondozás és a gondnok is csupa gondokra várva, nemes tartalmakat hordozó jelenség és vagy dacára annak, hogy etimo­­lógiailag a gondból erednek. Ebben a gondolatrendben még elégedettek is lehetünk, ha végig­tekintünk sorainkon. Az új évezred jelentős hozadékának tekinthető Egyesületünk dimenzióinak a ki­terjedése. Erősödtek kapcsolataink. Második éve tagjává váltunk egy nemzetközi újságírói szervezetnek, az Etikai Egyeztető Testületnek, amelynek soros elnöki tisztét most éppen mi töltjük be. Merem azt mondani, hogy tekintélyünk növe­kedéseként, elismertségünk jeleként nyugtázhatjuk ezt a tényt, akárcsak azt, hogy hivatásunk legnagyobb hazai szervezete, az UZP is tisz­tességes szolgálatunk és erkölcsi tartásunk elismerését fejezte ki azzal, hogy az Újságírói Érdemrend II. fokozatával tüntette ki Egyesü­letünket. Jeles hazai és külföldi közéleti személyiségek tisztelnek meg figyelmükkel, rendezvényeinken való részvételükkel. Romániai magyar közösségünk szolgálatában valamennyi orgá­numunk, az írott és elektronikus sajtó egyaránt becsülettel veszi ki a részét. Az ún. státustörvény által nyújtott lehetőségek valóra váltásában médiánknak és nekünk személy szerint is igen fontos szerepünk van. A MÚRE jelenléte a kedvezmény­­törvény alkalmazásának Országos Felügyelő Bizott­ságában nemcsak Egyesületünk tekintélyének növe­kedését jelzi, hanem azt a lehető­séget is jelenti, amely egész társa­dalmunkra kiterjedő sorskérdések közvetlen alakítójává emel. „Ennyi elég az önelégültségből" - mondhatod joggal Tisztelt Pálya- és Szolgatársam, hiszen mulasztá­sainkból csak egyet hoztam elő. Az egyensúly érdekében várom tehát a kiegészítést Tőled: a régi hibák kiküszöbölésére vonatkozó észre­vételeidet és a jövő teendőinek megfogalmazását. Próbáljunk meg gondos gondnokok lenni, akik nem menekülnek a gon­dok elől, hanem várják azokat. Tisztelettel vár a Közgyűlésre Csép Sándor

Next