Romániai Magyar Sajtó, 2012 (8. évfolyam, 1-6. szám)

2012 / 1-2. szám

tetni, hangsúlyozta az előadó. Első lépésben helyzetelemzést kell tarta­ni, majd meghatározni a célt, s ha ez megvan, a módszert, ahogyan oda eljutunk. Az egységes stratégi­ának eléggé általánosnak kell len­nie ahhoz, hogy minden nemzet­rész a sajátjának érezze azt. Ezért részstratégiákat kell kidolgozni. Indulásként el kell készíteni az egységes magyar médiatárat, hogy lássuk, mink van. Fel kell térképez­ni a magyar újságíró-társadalmat, a műszaki hátteret, a pénzforrásokat, valamint a fogyasztói szokásokat és elvárásokat. A célok között szerepel a nem­zettestek közötti információ gyor­sabb áramoltatása, médiahálózat kiépítése, a magyar közösségek kö­zötti kapcsolatok erősítése és nem utolsó sorban a magyar értékekért és érdekekért való hatékony lobbi­zás. Klemm József hangsúlyozta, a magyar sajtó feladata nemcsak az, hogy a demokrácia őrkutyája le­gyen, a kormányzatot bírálja, ha­nem az is, hogy értékeket terjesz­­szen, kiálljon azokért. Nem lehet cél a szerkesztőségek függetlensé­gének veszélyeztetése, az egyen­rangúság megkérdőjelezése, a saj­tószabadság csorbítása, figyelmez­tetett. Szili Katalin, a Magyar Ország­gyűlés volt elnöke, aki más politi­kusoktól eltérően a küldöttgyűlés teljes ideje alatt, mindkét nap részt vett a tanácskozáson, ösztönzött: induljunk el már most, nem kell az anyaországiakra várni. Vajdasági helyzet Várkonyi Zsolt, a vajdasági Ma­gyar Nemzeti Tanács közigazgatási bizottságának elnöke vázolta az ál­taluk kidolgozott médiastratégiát. A Szerb Köztársaság alkotmánya ide vonatkozó cikkelyeinek ismer­tetésével kezdte a tájékoztatást. Az ESEMÉNY alaptörvény 75. szakasza kimond­ja: „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vehet­nek a döntéshozatalban, vagy ön­maguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra, nyel­vük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a tör­vénnyel összhangban. A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén megvalósuló önkormány­zati joguk érvényesítése céljából a nemzeti kisebbségek tagjai nemzeti tanácsokat választhatnak, a tör­vénnyel összhangban. A szerb alkotmány eleve a nem­zeti közösségek kollektív jogairól beszél, míg Romániában hallani sem akarnak ilyesmiről! A szerbiai nemzetiségi kollektív jogok nem csak papíron léteznek. A Magyar Nemzeti Tanács a fő fenntartója a vajdasági médiának - állami költ­ Klemm József előadása

Next