Romániai Magyar Sajtó, 2012 (8. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 1-2. szám
tetni, hangsúlyozta az előadó. Első lépésben helyzetelemzést kell tartani, majd meghatározni a célt, s ha ez megvan, a módszert, ahogyan oda eljutunk. Az egységes stratégiának eléggé általánosnak kell lennie ahhoz, hogy minden nemzetrész a sajátjának érezze azt. Ezért részstratégiákat kell kidolgozni. Indulásként el kell készíteni az egységes magyar médiatárat, hogy lássuk, mink van. Fel kell térképezni a magyar újságíró-társadalmat, a műszaki hátteret, a pénzforrásokat, valamint a fogyasztói szokásokat és elvárásokat. A célok között szerepel a nemzettestek közötti információ gyorsabb áramoltatása, médiahálózat kiépítése, a magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítése és nem utolsó sorban a magyar értékekért és érdekekért való hatékony lobbizás. Klemm József hangsúlyozta, a magyar sajtó feladata nemcsak az, hogy a demokrácia őrkutyája legyen, a kormányzatot bírálja, hanem az is, hogy értékeket terjeszszen, kiálljon azokért. Nem lehet cél a szerkesztőségek függetlenségének veszélyeztetése, az egyenrangúság megkérdőjelezése, a sajtószabadság csorbítása, figyelmeztetett. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, aki más politikusoktól eltérően a küldöttgyűlés teljes ideje alatt, mindkét nap részt vett a tanácskozáson, ösztönzött: induljunk el már most, nem kell az anyaországiakra várni. Vajdasági helyzet Várkonyi Zsolt, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács közigazgatási bizottságának elnöke vázolta az általuk kidolgozott médiastratégiát. A Szerb Köztársaság alkotmánya ide vonatkozó cikkelyeinek ismertetésével kezdte a tájékoztatást. Az ESEMÉNY alaptörvény 75. szakasza kimondja: „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vehetnek a döntéshozatalban, vagy önmaguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra, nyelvük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a törvénnyel összhangban. A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén megvalósuló önkormányzati joguk érvényesítése céljából a nemzeti kisebbségek tagjai nemzeti tanácsokat választhatnak, a törvénnyel összhangban. A szerb alkotmány eleve a nemzeti közösségek kollektív jogairól beszél, míg Romániában hallani sem akarnak ilyesmiről! A szerbiai nemzetiségi kollektív jogok nem csak papíron léteznek. A Magyar Nemzeti Tanács a fő fenntartója a vajdasági médiának - állami költ Klemm József előadása