Romániai Magyar Szó, 1950. február (4. évfolyam, 730-753. szám)
1950-02-01 / 730. szám
IV. ÉVFOLYAM, 730. szám « KV»'«* *‘®WV'1950. február, sasi.du ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 8 OLDAL, ÁRA: 4 LEI Az 1950. évi állami terv teljesítésére és túlszárnyalására mozgósítják dolgozó tömegeinket a szakszervezetek Megkezdődött az OSZT Központi Bizottságának plenáris ülése Hétfő reggel nyílt meg az Országos Szakszervezeti Tanács Központi Bizottságának plenáris ülése amelynek napirendjén a következő pontok szerepelnek: A szakszervezetek feladatai az 1950 évi terv megvalósításával kapcsolatban; a társadalombiztosítók költségvetése; az új kollektív szerződések; harcunk a békéért és szervezési feladataink. A plenáris értekezleten résztvettek Gh. Apostol, az OSZT elnöke, Ljuba Chisinevschi, az OSZT alelnöke, Gh. Stoica, az OSZT titkára, Vanda Nicolschi, Mujic Mihail és Nichifor Stere, az OSZT Végrehajtó Bizottságának tagjai. Elsőnek Gh. Apostol elvtárs felolvasta „A szakszervezetek feladatai az 1950. évi állami terv teljesítésében és túlszárnyalásában“ című jelentését. Hangsúlyozta, hogy tavaly a dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály a Párt vezetésével nagy sikereket ért el. A BMP KV 1948. decemberében hozott határozata fordulópontot jelentett a szocialista versenyek megszervezésében, amit a számadatok is bizonyítanak. A múlt év első negyedében az ország vállalatainak nyolc százaléka és az alkalmazottak tíz százaléka vett részt a szocialista versenyekben. Már ekkor 7,3 százalékkal túlszárnyalták az előirányzatokat. Május elsejére már a vállalatok 17 százaléka, az alkalmazottaknak pedig a 17 százaléka álltversenyben és 7,4 százalékkal túlszárnyalták a második évnegyed tervelőírásait. A harmadik évnegyedben a vállalatok 28 százaléka és az alkalmazottak 24,4 százaléka állt versenyben és teljesítette ■tűi 8,9 százalékkal az előirányzatot. Az utolsó évnegyedben már a vállalatok 38,97 százaléka és az alkalmazottak 33,77 százaléka áll versenyben. A Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére rendezett versenyek olyan hatalmas lendületet vettek, hogy azokon a vállalatok 56,35 százaléka és 664.856 munkás és tisztviselő, vagyis az alkalmazottak 46,70 százaléka vett részt. Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a szovjet módszerek alkalmazása is nagymértékben fokozta a termelést. Az országban 502 komplex brigád, mindegy 100 minőségi brigád és több, mint 450 IMSZ- brigád létesült. Tavaly több, mint 2000 újítást és észszerűsítést alkalmaztak. A munka mennyisége és minősége utáni szocialista bérjavatalmazás elve is kedvezően befolyásolta a termelés menetét. Tavaly 2 milliárd 132 millió 530 ezer 975 lejt fordítottak munkahelyen kifizetett táppénzekre és 279 millió 72 ezer 419 lejt a dolgozók üdültetésére. Ezek a juttatások, valamint a többi intézkedések a tavaly mintegy 30 százalékkal emelték az átlagbért, a társadalmi juttatások pedig további húszszázalékos átlagbért jelentettek. Tavaly októberében az átlagbér általános vásárlóereje az 1948 októberhez viszonyítva 37,93 százalékkal volt nagyobb. Az előadó feltárta ezután a szakszervezetek és a szakszervezeti szövetségek rrmltév tevékenységében mutatkozó hiányosságokat, továbbá az OSZT Központi Bizottságának tagjai. Megjelentek még: Dumitru Petrescu elvtárs, a BMP KV tagja Gh. Gaston Marin vllamoságügyi miniszter Szenkovics Sándor könynyűipari miniszter,Miron Dumitruhelyettes könnyűipari miniszter és C. Lepadatu helyettes közegészségügyi miniszter. Megnyitó beszédében Gh. Apostol elvtárs rámutatott arra, hogy az OSZT Központi Bizottságának első idei plenáris ülése egybeesik azzal a nappal, melyen hazánknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadulása után összeült a szakszervezeti mozgalom első kongreszszusa. Kifejtette, hogy az 1949. évi terv végrehajtása során ellért sikerek és a Szovjetunió tapasztalataiból levont tanulság az ötéves terv feltételeit megteremtő 1950. évi terv kiinduló pontja. A tervfeladatok teljesítéséhez azonban jelentősen növelni kell iparunk termelő képességét, a terv szolgálatában mozgódítani kell a felhasználatlan erőforrásokat. Az 1950. évi állami terv teljesítése és túlteljesítése megköveteli a dolgozóktól, hogy nagy lendülettel, öntudatos fegyelemmel és forradalmi éberséggel végezzék munkájukat. Minden dolgozónál tudnia kell, hogy a terv megvalósíásáért folytatott küzdelem ugyanakkor békeharcot is jelent, a harcot a háborút szírő imperialisták ellen s minden siker jelentős hozzájárulás a Szovjetunió vezette béketábor megerősítéséhez. Az előadó ezután rámutatott arra, hogy szakszervezeteinknek egyaránt kell foglalkoznék a terv minőségi és mennyiségi feladatainak kérdéseivel. Meg kell győzniök a dolgozókat, hogy a munka érdekében tett erőfeszítéseken kívül, el kell sajátítaniuk a tervfegyelmet, hogy szigorúan betartsák a technológiai eljárást. Meg kell erősíteniük a vezető technikai szervek — mesterek ,technikusok, mérnökök — tekintélyét, miután elsősorban ezek a vezetők felelősek a technikai eljárások sikeréért. Ugyanakkor a szakszervezeteknek kötelességük, hogy megerősítsék az egységes üzemi vezetés tekintélyét, miután az igazgató viseli a felelősséget az illető vállalat tervének végrehajtásáért. Gondoskodnék kell továbbá a komoly munkafegyelem biztosításáról, mert enélkül nem lehetséges a munka termelékenységének növelése, sem pedig a termelési terv végrehajtsa. Az anyagok, tüzelőanyagok, a villamoserő és a munkaidő észszerű felhasználása szükségessé teszi a szigorú takarékosság bevezetését. A pazarlás és a felesleges kiadások kiküszöbölésével kell feltárni és a terv végrehajtsának szolgálatába állítani a vállalatok rejtett tartalékait. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérése az önköltség csökkentéséhez és a szocialista akkumuláció ütemének meggyorsulásához kell vezessen. A szakszervezeteknek fel kell világosítaniuk a munkásokat, hogy a helyes vállalati gazdálkodás és a forgóalap észszerű felhasználása szorosan összefügg az anyagokkal való takarékossággal, a pénzalá(Folyztatás a 2. oldalon) Oh. Apostol elvtárs jelentése GHEORGHE APOSTOL elvtárs megnyitja az OSZT Központi Bizottságának plenáris ülését Megerősített rendőri készültség az összes francia kikötőkben PARIS. (Agerpres). — A francia kormány katonaságot vezényelt ki La Rochelle kikötőjébe a Vietnam felé irányított hadianyag-szállítmányok berakodásához. A kormány intézkedése azért vált szükségessé, mert a kikötői munkások megtagadták a hadianyagok berakását. Az amerikai zsoldban álló francia kormány elhatározását nagymértékben befolyásolta az a körülmény is hogy jelenleg Parisban tartózkodik Hoffman és Harriman amerikai kormánybiztos. Egyidejűleg a kormány megerősített rendőri készültséget rendelt ki az összes francia kikötőkbe, hogy megakadályozza a kikötőmunkások ellenszegülését. is megtagadják az amerikai hadianyag kirakását (8. oldalon) Az olasz kikötőmunkások A béke ügyét védelmezzük A Nagy Nemzetgyűlés pénteki ülésén Mihail Sadoveanu író, akadémikus, az Elnöki tornáa alelnöke, a Béke Hívei Világkongresszusa Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Állandó Békevédelmi Bizottságának elnöke a Nemzetgyűlés elé terjesztette a Béke Hívei Világkongresszusa Bizottságának felhívását a "világ összes választott gyülekezeteihez, parlamentjeihez, nemzetgyűléseihez,. A felhívás öt programmpontja világos: 1. Megszüntetni a népeket nyomorba döntő és a jólét minden reménységét is szétzúzó fegyverkezéseket. Ennek eszköze a katonai költségvetések s a hadsereg-létszám csökkentése. 2. Vessenek véget az atombombázás szörnyű veszélyének, az atomfegyver betiltása útján. 3. Szüntessék meg az Indonézia, Malájföld, Vietnam elleni intervenciós háborúkat, azonnali és közvetlen tárgyalások útján. 4. Szüntessenek meg a béke hívei elleni minden megtorló intézkedést, amelynek célja megtörni a népek ellenállását és szabad utat nyitni a háborús készülődéseknek. 5. Szüntessék meg az idegháborút, azáltal, hogy az Egyesült Nemzetek keretében a nagyhatalmak békeegyezményt írjanak alá. A mi Nemzetgyűlésünk, a dolgozó nép hű képviselőinek választott gyülekezete egyhangúlag elfogadta a felhívást, s kötelezettséget vállalt, hogy tevékenyen részt vesz a felhívás kívánalmainak teljesítéséért vívott harcban, hozzájárulva ily módon a nagy Szovjetunió vezette béketábor győzelméhez. Egyhangúlag elfogadta, mert a felhívás mindenben megfelel szocializmust építő népünk vágyainak és törekvéseinek. Lelkesen és büszkén fogadta el, mert Nemzetgyűlésünk olyan ország népét képviseli, amely felszabadult a liberus gyújtogató imperialisták igája alól, s függetlenül, a maga erejéből, a testvéri Szovjetunió támogatásával építi boldog jövőjét. Emelt fővel fogadhatta el Nemzetgyűlésünk a Béke Hívei Világkongresszusi Bizottságának felhívását, hiszen minálunk a költségvetésnek csupán 14 százaléka szolgál honvédelmi célokat, míg 24 százaléka a dolgozók kulturális felemelkedését szolgálja, Íriszen minálunk gyárakban és iskolákban, falvakon és tömegszervezetekben, mindenütt népes gyűléseken vitatják meg és nyílt állásfoglalással támogatják a béke védelmének ügyét, és egyre nagyobb tömegek csatlakoznak szervezetten és tevékenyen a béke híveinek táborához. Büszkén fogadhatta el Nemzetgyűlésünk ezt a felhívást, mert a velünk együtt a szocializmus építésének útjára lépett népi demokráciák sorában fogadjuk el azt, a harcos szabad Kínával egy sorban, amely elsőnek ismerte el a háborús gyújtogatók által eltiporni akart Vietnam Köztársaságot, s a Nagy Szovjetunióval egy sorban, amely fennállása óta következetten védelmezi az összes nemzetközi fórumokon a függetlenségükért küzdő gyarmati és félgyarmati népek igazát, amely fényes sikerekkel szárnyalta már túl az ország újjáépítésére vonatkozó terv előirányzatait s a háború előtti legmagasabb termelési, szociális és kulturális színvonalat, — és amely az atomerőt nem az emberek gyilkolására, nyomorbadöntésére akarja használni, hanem felhasználja hatalmas folyamok irányának megfordítására, sivatagok termékennyé tételére, az emberek, a szabad szovjet dolgozók boldogítására. De nem lehet lelkes fogadtatására a Béke Hívei Világkongresszusának felhívása azokban a „választott gyülekezetekben“, amelyek a dolgozó nép érdekei helyett a trösztök urait szolgálják, a nyugati parlamentekben. . . Tulajdonképpen fel se hangozhatnak ott ennek a felhívásnak szavai, világos és harcos programmpontjai, hiszen mindez» szava, minden követelése vádirat, — ellenük! Vádirat a francia parlamentellen, amely Florimond Bonté képviselőt, a France Nouvelle című folyóirat főszerkesztőjét parlamenti mentelmi jogától akarta megfosztani, hogy az im-perialistabérenc kormány törvényszék elé állíthassa, mert felszólalt a vietnami vérengzések ellen és a béke ügyét védelmezte. Vádirati az olasz parlament ellen, ahol merénylő golyója érhette Togliatti elvtársat, az olasz nép legnagyobb fiát. Vádirat az amerikai szenátus ellen, amelynek egész tevékenysége a trösztök kiszolgálásában, nagyhatalmi leigázóérveik támogatásában és „Amerika- ellenes tevékenységeket vizsgáló bizottságok“ létrehozásában merül ki. Ezért nem csendülhetnek fel szabadon a felhívás szavai e parlamentek ékes oszlopai között. De azokban az országokban is felzúgnak a felhívás követelései, a burzsoá parlamentek, a „hazufságházak“ falain kívül milliós tömegek ajkán, annak a sokszázmillió nőnek és férfinek ajkán, aki hetvenhat országban közösen dolgozik a béke védelméért, s akinek nevében szerzi az összes „választott gyülekezetek“ szemébe ezt a „Felhívást a világ békéjéért“, a Béke Hívei Világkongresszusának Bizottsága. Ezeket a követeléseket zúgják az imperialisták és hazai bérenceik ellen harcrakelő tömegek, amelyek Franciaországban fenyegető erejű tüntetéseikkel megakadályozták Florimond Bonté mentelmi jogának felfüggesztését, Olaszországban Soriba belügyminiszter modenzi vérengzése ellenére is meghátrálni kényszerié tették a gyártulajdonosokat; a munkások, akik az imperialista országokban megtagadják a Vietnam szabadságharcosai ellen küldött fegyverek berakását a hajókba, anyák, akik nem akarják, hogy fiaikból ágyutöltelék legyen; ifjak, akik boldog jövőre, szabad, békés fejlődésre vágynak. Hetven, hat ország dolgozó népe, kommunisták és pártonkívüli tömegek, országonként változó feltételek között s változó módszerekkel, politikai tömegsztrájk vagy szocialista munkaverseny útján szembeszegezik az elvetemült háborús gyujtogatókkal lebírhatatlan békeakaratukat. Egyhangúlag és lelkesen fogadta el a Román Népköztársaság dolgozóinak képviseletében Nagy Nemzetgyűlésünk a „Felhívást a világ békéjéért“. S utána egyhangúlag és lelkesen szavazta meg az 1950. évi költségvetést, a béke költségvetését, a második terv költségvetését a szocializmus építésének, a dolgozók gazdasági jólété- nek, kulturális felemelkedésének, szabad, boldog fejlődésének költségvetését. „A béke hívei vagyunk s a béke ügyét védelmezzük.“ Tizenhat évvel ezelőtt mondotta Sztálin elvtárs. S ma az osztályharc világviszonylatban történő kiéleződésének korszakában a Szovjetunió vezette demokratikus béketábor rendkívüli megerősödésének korszakában, a haldokló imperializmus s a diadalmaskodó proletár- forradalmak korszakában minden cselekedetükkel, minden uj lerakott téglával, minden uj kollektív gazdasággal, minden új könyvvel, minden uj iskolával, kórházzal, munkáslakással. Kultur otthonnal Sztálin elvtárs szavait követjük.