Romániai Magyar Szó, 1950. február (4. évfolyam, 730-753. szám)

1950-02-01 / 730. szám

Rom­a.n­ai May*«- ­ 4 országnak dolgozó parasztsága öntudatosan készül fel arra, hogy megfelelhessenek az állami terv­einkből rájuk háruló feladatoknak. A beérkező jelentések arról szá­molnak be, hogy a pártszervezetek az ideiglenes bizottságok irányítá­sával az állami birtokokon, kollek­tív gazdaságokban, traktorállomá­sokon és a magángazdaságok hatal­mas többségében is eredményesen folyik a vetés szervezett és terv­szerű előkészítése, dolgozó paras­ztsága­nk tudja, hogy a földműve­lésügyi minisztérium által körvo­nalazott mezőgazdasági tervfelada­tok teljesítése magasabb életszín­vonalhoz segíti őket és mezőgaz­dasági terményekkel is jobban elláthatják fejlődő nemzetgazdasá­gunkat. Egymásután alakulnak meg az új traktorbérlő csoportok Szatmár megyében Az őszi vetések zsenge, zöld hajtásait még Védelmezőn borít­ja a hó­takaró. Még hetekbe te­lik míg beköszönt a tavasz, de e falvak népe már szorgalmasan készül a tavaszi szántósra-vetés­re. Ekéket éreznek, boronákat, vető- és kapálógépeket javítanak az állami gazdaságokban és a kicsiny parasztgazdaságokban. A kakszentmártoni gépközpo­nt mű­helyeiben pediig a modern gazdál­kodás legfontosabb mezőgazdasági eszközeit, a traktorokat javítják. Esténként a falvakban a rögtönzött gyűléseken és megbeszéléseken a sztraktorbérlő társulásokról folyik a szó. Ez a legnépszerűbb problé­ma a kollektív gazdaság alakítá­sána­k megvitatásán kívül. A Az állami gépállomás dolgozói máris meglehetősen fel­készültek arrra hogy feladataikat tavasszal az új tervév célkitűzé­seihez méltóan végezhessék. A mező­gazdasági gépállomány kija­vítását eddig 85 százalékban tel­jesítették és február elsejére a hiányzó 15 százalék elvégzését is vállalták, hogy amint a föld felenged, azonnal munkába kezd­hessenek. A gépállomás megbízottai fel­keresik a felvak dolgozó paraszt­­jait, hogy elindítsák a trak­tor bér­lő szerződések megkötését. A leg­több faluban örömmel fogadják őket. Mikolá­ban például rövid felvilágosító munka vitán 36 trak­­torbérlő csoport alakult, 110 hek­tárnyi földterülettel. Vannak azonban falvak, ahol (f ,,rá­érünk arra még“ káros elve ér­vényesül, mint például Nergype­­leskén, ahol ki sem hirdették, hogy traktorbérlő szerződéseket lehet kötni. Most derítik ki ho­gyan történhetett ez meg Nagy­­pelenkén. AZ állami gazdaságokban is ha­lad a gépjavítás és a földek ta­vaszi vetés alá készítése. A gép­javítást megyei ál­lagban 50 szá­zalékban végezték el, l a trágyá­zást "száz százalékban A mezőgazdasági gépek javítá­sában elért eléggé kielégítő ered­ménnyel ellentétben a vetőmag előkészítésének munkálataiban Szatmár megye lemaradt. A me­gyei ideiglenes bizottság ugyan idejében megtette az intézkedé­seket a vetőmag­ előkészítésére — a megye minden helységében magtisztító és csíráztató kísérleti állomást állított fel,­­ de sík vidékeken a csíráztatást és vető­magtisztítást csak 30, hegyvidéke­ken 5 százalékban hajtották ed­dig végre. A községi ideiglenes bizottsá­goknak és a mezőgazdasági kör­zeti ellenőröknek hatásosabb fel­világosító munkát kell kifej­teniök ezen a téren, mert csak így lehet eredményes a tavaszi vetési kam­pány­­ sikerét előmozdító akció. Potyogó föld­műveseink ÖNTUDATOSAN KÉSZÜLNEK A TAVASZI VETÉSI CSATÁRA Gépjavító versenyben a billédi trakto­rállomás munkásai TEMESVÁR. — A­­billédi gép­es traktorállomás munkásaira a januári terv keretében jelentős feladatok hárultak: 68 traktor, 54 eke és 47 vető­gép ki­javítása. A pártszervezet a feladatok teljesíté­sére szocialista versenyre mozgó­sította a gépállomás munkásait és az üzemi szakszervezettel egye­temben a verseny megszervezé­sén is dolgozott. A gépállomás munkásait 11 csoportra osztották és ezek versenyre hívták ki egy­mást. Nehézséget okozott azonban a versenyfeltételek megállapítása. Végül is gépjavítási normákat ál­lapítottak meg és teljesítésük, azaz túlhaladásuk volt a verseny­­feltételek alapja. Ez a megoldás annál is előnyösebbnek mutatko­zott, mert az egyes csoportok más-más fajta munkát végeznek, viszont a normák teljesítése vagy túlhaladása minden csoport szá­mára megfelelő mértékegység. A II. számú csoport például alkat­részeket szerel, míg a VIII. cso­port a ventillátorokat és víz-szi­vattyúkat javítja. Viszont mind­egyik csoport a számára megálla­pított normákat teljesíti és ebben versenyeznek egymással. A szi­­vattyú-javító csoport számára pél­dául 45 percet állapítottak meg fejenként egy szivattyú szétsze­désére és ellenőrzésére, míg egy másik csoport fejenként egy egy 28 vagy 30 lóerős Deutz traktor radiátorának leszerelésével 36 percet tölthet el. Az igazságosan megállapított normák egészséges versenyszelle­met teremtettek, bár a szakszer­­vezeti vezetőség felvilágosító és mozgósító tevékenysége a kezdeti nekibuzdulás után ellanyhult. A versenyek eredményeit naponta ellenőrzik termelési nyilvántartó­­lapok bevezetésével. Ezek a ver­seny lendületét is fokozzák. Ja­nuár első két hetében a billédi gépállomás az előirányzatból már 40 traktort és 27 ekét javított meg. A javítás teljes előirányza­tának teljesítéséhez azonban az is kell, hogy a megyei gépközpon­tok temesvári főműhelye idejé­­ben szállítsa a szükséges és előre tervbe vett gépalkatrészeket, ame­lyek közül egyesek eddig csak késve érkeztek meg. A lippai ideiglenes bizottság irodáiban már nem fekszenek hónapszámra az akták A lippai ideiglenes bizottság irodáiban hetekkel ezelőtt még gyakori látvány volt, amint a járás falvaiból érkezett dolgozó parasztok kérvényeik elintézését sürgették. Rendszerint kiderült, hogy az ügyiratok hónapszámra feküdtek elintézetlenül, különösen a pénzügyi osztályon. Aztán a pártszervezet erélyes harcot indított a bürokrácia eme élő csökevényei ellen, a felvilágo­sító és mozgósító munka sokféle eszközével. Legutóbb az idei fe­nes bizottság egyik munkaülésén már örömmel állapíthatták meg, hogy ezt a munkamódszert majd­nem teljes egészében felszámol­ták, az ügyiratok elintézése olyan mértékben meggyorsult, hogy a dolgozó parasztok már nem kény­szerülnek személyes reklamációk­ra, még a pénzügyi osztályon sem. A munkaülésen azonban az ideiglenes bizottság más komoly hibát vitatott meg: a körzetfele­lősök nem végeztek kielégítő mun­kát a terepen, a téli munkaterv ellenőrzésében. Főként a mező­­gazdasági szerszámok javítása kö­rül történtek mulasztások és a 27 körzetfelelős közül alig akadt, aki pontosan ismerte volna kör­zetének helyzetét és az eddig tel­jesített szerszám­javítások­ról pon­tos jelentést adhatott volna. __ Nem végeztem terepmunkát —mondotta az ülésen Volk­ov Alexandra körzetfelelős Megelé­gedtem azzal, hogy a dolgozó pa­rasztok, maguk keresik fel a ko­­vácsmű­helyeket és nem végeztem körünkben felvilágosító munkát sem. Az ideiglenes bizottság a maga részéről szintén megállapította, hogy kevés dolgozó parasztot ruházott fel körzetfe­letősi megbízatással és ez volt a hiányos munkálatok fő oka. Házi sertéshizlalás mi téli, hideg hónapokban A sertések házi hizlalását na­gyon sokan hibásan végzik és ezért szükségesnek tartjuk hogy különösen most, a téli hónapok­ra­­ helyes és korszerű útmuta­tásokat adjunk. A gyakorlatban­ megkülönböz­tetünk kísérleti, kereskedelmi, ipa­ri, és házi sertéshizlalást. A hiz­lalásra kerülő hús és zsírserté­­sek takarmányozása is különböző s azonkívül igen: fontos beállítás e­­lőtt a kanok és a kocák ivartalanét á­ra cherélés és máskárál ás), végül a hizlalás menetének helyes megál­lapítása. A hússertést és ez an­gol és németországi szőke és fe­kete szi­ü, hosszú testű. « Zsir­­sertésben a dunamenti sertés a legjobb. 1. A hússertések téli házi hiz­­leilássát leghelyesebb (30—40 suly­­lyal) 4—6 hónapos korban meg­kezdeni. Ezeknél a hasznosabb kezdő hizlaló takarmánynak a lefölözött tej, melyhez főtt hm*“ Konyát, bab , árp*­, vagy tengeri­­darát adunk. Hil 'nincS tej„ el** kor némileg pótolja ■ borso-dara és • lóbab. Malaconként két liter lefölözött tejheg 10—10 deka bur­gonyát és tengeri-darát adunk és ezt minden 10—15 kilós sulygyara­pcxiásnál fokozatosan emeljük, úgy hogy 100 kiló súlynál a 4 liter lefölözött tejhez már két kiló burgonyát és 1—2 kiló ten­geri darát adunk. A­ száz kilós élősúlyon felül a lefölözött tejet 20—30 nap alatt fokozatosan el­hagyjuk, míg ezzel arányosan emeljük a tengeri és burgonyaada­got 2:1 arányban 5—6 kiló napi adagra, amelyből 20 százalék ki­termelés mellett napi 1 kiló súly­­gyarapodást érünk el. A napi adagot felerészben reggel és fele­részben este adjuk. 2. A Zsír sertést későbbi idő­ben, úgy 8—10 hónapos korban tanácsos házilag befogni a hízás­ba. Takarmányozásra főleg árpa és tengeri legyen, mert igen cse­kély fehérjét igényel. A­ kifejlő­dött 100 kilós zsír­sertés napi egy kilós súlygyarapodást ér el az 5 kiló tenger­, és árpa­dara felvé­tele után, tehát a takarmány 20 százalékát kihasználja. Tisztán csak burgonyával nem lehet hiz­lalni, mégha háromszor annyi meny­nyiségben is próbálkozunk és ezért csak anyagot pazarolunk 3. Az ivartalanditást sohase hagyjuk el, mert a kiherélt és muskárolit állatok ivari ingerei megszűnnek és az állatok nyu­galma megfelelő lesz ezenkívül nagymértékben befolyásolja a hús, tel­ és szalonna izét is. 4. A hús sertés és a zsír-sertés híz lálásánál tartsuk be pontosan a hizlalás menetét az adagolás mennyiségét és idejét 's­a) Az etető­ vályú mindig tisz­te legyen és etetés után tartsunk tiszta vizet a vályúban a követ­kező etetésig. b) Ha a moslékból, vagy a darából vissz marad a vá­lyúban, az­ ki kell takarítani-' Szabályként kell tartani azt hogy a sertés teljesen fogyassza el a takarmányt. e) Gondoskodni kell konyhasóról is és azt a darához keverjük, vagy kősó alakjában külön tartóban helyezzük el. A mész és foszfor, valamint vita­min tartalmú anyagot a lucerna tartalmaz, tehát ezt és ezenkívül mesterséges készítmény­ekben: ta­ka­rmány­ mészben, Futárban és Pekk­ben adjuk az állatnak az utasítás szerint. d) A moslék té­len langyos (16—20 fok) és ne túl híg hanem kissé sűrü le­gyen, úgy hogy a sertés könnyen és gyorsan elfogyaszthassa. e) Az ólt tiszta száraz és lehetőleg kissé meleg legyen. A hideg ólban a tápanyagok nagy részét a test fel­­melegítésére kénytelen felhasznál­ni a hizó. f) A takarmány minő­­sége mindig kifogástalan és teljes értékű legyen, mert csak így vár­ható eredmény, a hizlalás zavar­talan biztosítása. g) Az etető idő naponta reggel és este 6—7 óra között a legajánlatosabb ponto­san betartva, egyenlő adagg.­I. Tehát a napi adagokat két egyen­lő részben adjuk. Ezenkívül sem éjjel, sem nappal nincs etetés. Az ízesítő anyagok és sók a ta­karmányhoz keverten adandók. A leírt utasítások alapján a hús sertésnél felhizábban 30—35 szá­zalékos, a tes­sertésnél 50­ száza­lékos eredményt érhetünk el de a hizlalás megkezdésekor a serté­sek teljesen épek és egészségesek, továbbá, ha sem azelőtt sem pe­dig e hizlalás alatt nem estek e­t járványos betegségen. téglás József a Csíkszeredai állattenyésztési műszaki iskola tanára 1950. február 1, szerda A traktoristák hálókocsija... Tíz­ ember számára van ben­ne kényelmes fekvőhely és TtgtB hiánybelőle a ruha­­szekréltfj, folosdó, kályha —, sót ,­sám­­pád, és (a sZersSám* tartó sérti, Ittígji az adSSS-'fer­sebb javításokat mindjárt hely­ben elvégezhessék-A b­onehiM gépállomás trak­toristái tavasszal m­ majd sorban kivonulnak a földekre és az egyik trak­tor­­kiviszi­k utánuk hálókocsijukat is — annak­­ a szerető gondoskodásnak újabb tanú­jel­ét, amelyet Pártunk és Scormiínyunk a dolgozó ember iránt tanúsít. A traktoristáknak szánt új hálókocsikat sorozatosan állítja elő a szatmári vagongyár. Mindegyik traktorállomás ka­pott belőle —­rm­it, amelyiknek eddig­­még nem volt. Mert több helyt házilag készítettek el, így készített a besztercei gép­állomás kettőt, a­ vásárhelyi is egyet,­­— noha ez késő ősszel lett készen és csak most, e ta­vaszon kezdik használni. A hálókocsi nagyon meg­könnyíti a traktorvezetők munkáját. A gyors, hirtelen clápor nem találja őket kint a smegen fedél nélkül és este, munka végeztével sem kell a legközelebbi községbe bevonul­niuk hálóhelyet keresni. A jobb munkafeltételekkel­­pedig agyütt járnak a jobb munka­eredmény­ek. Egyelőre minden trrakto­rállomás csak egy-egy hálókocsit kapott. De idővel minden egyes traktor-brigádnak meg lesz a maga hálókocsija. De nem csupán ebből i­s szempontból javultak meg a traktoristák munkafeltételei. Az ősszel kivétel nélkül jó meleg báránybörbekecset kap­tak hozzávaló süveggel­ Pár héttel ezelőtt készült el Bonchidán az­­új műhely,­­ amely már nem fütellen seim ,hanem világos, meleg, mindenképen kielégítő helyi­ség. A gyéresi gépállomás dolgo­zói is önömmel újságolják hogy mennyire megjavult a dolguk. Eddig a gépszín, az iroda, a műhely, la kantin és a hálószobák ötfelé voltak­ szétszórva, — a műhely példá­ul a gépszíntől negyedórányira — egy üres Csűrben. Pár hét-­­tel ezelőtt a­­gyéresi gépdllar más dolgozói beköltöztek abba a szép, új épületbe, amelyet T pártunk kezdeményezésére kormányunk bocsátott a ren­delkezésükre. Ebben az épület­ben kényelmesen elférnek az irodáik, műhelyek,­­a kantin és hálótermek. Még gázfűtésük is van. Megkönnyíti a t­raktonsták munkáját, hogy nemrégiben hordozható üzemag­yagszn­yító kocsit kapták. Az üzemanyag­gal is jobban takarékoskodhat­nak és la hordókat sem kell emelgetni. Jórészben a gépállomások do­gozóin múlik kaminjaik megju­pítása. A­­bonchidai, vá­sárhelyi, besztercei, gyéresi és a t­öbbi gépállomás mindegyi­kének van 6—8 hektár szántó­földje, amelyeknek éppen az a rendeltetésük, hogy a gép-­ állomások személyzetének élet­­szí­nvonalát javítsák. E­ddig — mi tagadás —­­nem a leggaz­daságosabban művelték meg ezeket a földeket. Az idén sokkal több gondot fordíta­nak arra, hogy a gépállomások kamu­mja­it bőven ellássák főze­lékkel, Zöldségfélével­ A bonchidai gépállomás a kanib­in­g megszervezésében még egy jelentős lépést tett előre. Elhatározta, hogy saját hizla­lót ál­lít fel, é­s mindjárt kezdetnek hét malacot szer­zett be, amelyeket a jövő létig fog hizeln­i. Húshoz, zsírhoz, szalonnához jutnak így a SéP- állomások munkásétkezdéi. A gyimesvölgyi 44-es számú fűrészüzemben A gyimesvölgyi 44-es számú fű­részüzemben a legnagyobb lendü­lettel folynak a szocialista ver­senyek. Az üzem már 1950 már­ciusára termel, pedig a nagy hi­­degek a dolgozóktól fokozott erő­kifejtést követelnek. A munkások bátran és öttud­atosan néznek szembe az időjárás viszontagságai­val, hogy az 1950-es tervet telje­síthessék. A dolgozók vállalták, hogy az eddigi normát 2 száza­lékkal túlszárnyalják, ez pedig csak a munkafegyelem megerősí­tésével, a késések és holtidő 99 százalékos kiküszöbölésével lehet­séges. Az új fűrészcsarnok fedél alatt van, a korszerű gépház, műhe­lyek, fürdő és öltöző építését a hidegek miatt nem lehetett foly­tatni, de az első tavaszi napok­kal ezeket is befejezik és teljes­ üzemmel megkezdik a termelést. Addig is javában folyik a kultu­rális munka. Az ifjúság vígan özönült a szakszervezet irodájá­ba, ahol a próbák megkezdéséig rádiót hallgat, vagy újságot ol­vas. Azután komoly próbák foly­nak, mert színdarab előadás­ára készülnek a gyár dolgozói. Jó könyvekkel ellátotti könyvtáruk is van már. Az AR­LUS is ellátja az üzemet könyvekkel és főleg szakirodalommal, amelyből a Szovjetunió fejlett fűrészipari módszereit ismerik meg. Még meg kell említenünk, hogy a tisztviselők nagy igyekezettel, önkéntes túlórázással végzik a leltározást. A gyimes­völgyi fűrészüzemnél a munkások, technikusok és tiszt­viselők vállvetve dolgoznak a terv sikerén. KAM AUF VIK '/'OK levelező

Next