Romániai Magyar Szó, 1950. május (4. évfolyam, 805-828. szám)

1950-05-01 / 805. szám

Romániai Magyar S*« - - 2 A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa május elseje alkalm­­ába az alábbi kitüntetéseket adomá­nyoz­ta a kiváló teljed­tményű dol­­gozóknak: A Munkaérdemrend I. eszt. Raseev Dumáira mérnök (P­o­­c*11) A tetmikaérdemr­end II. eszt Pârvulescu Gh. furómester (ber­­cai petrólebínkutak), Dobre Ioan vasesztergályos (Pitesti), Deák Vilmos bányász (Petrilia), Dukov­­ezki Gergely Vasesztergályos (Brassó), Gheorgiii Alex. villany­­szerelő (Brassó), Gáli Sándor gé­pész (Arad), Iliescu Mátés vailatos (Bukarest), Reiss Berard mérnök (Bukarest), Teodor eseti Mihai gé­pész (Bukarest), Cinca Maria szö­vőnő (Bukarest), Vinca Eugen vil­lanyszerelő (Bacau), Dr. Haranghi László egyetemi tanár­ (Marosvá­sárhely), Dr. Kopich­ Francisc or­vos-tanár (Kolozsvár), Leonard Dumitru gépész (Craiova), Kn­er Károly mérnök (Marosvásárhely), Kery Mihály Lakatos (Nagyvárad), Ibc Andrei tanuló (Teleorman). A Munkaérdemrend III. oszt. Nicuescu Ion petróleum szak­munkás (Ploesti). Savinearai Cons­tantin gépész (Bái­ol), Serban V. Constantin furómester (Bái­ol), Mo’ctu­ Marin furómester (Tintea), Köpeczi Géza bányász (Lónya), Pantazi Vas­le furómester (Tintea), Szilágyi János bányász (Petro­­zsény), Varga István kovács (Re­­siea), Kronicsek Károly villanysze­­relő (Resiea), Volnea Ion öntő (Brassó), Crisan Parte­ire tech­nikus (Brassó), Tóth Imre furómester (Fogaras), Monár András lakatos (Arad), Trandafir Nesty technikus (Severin), Flatz Ion villanyszerel­ő (Severin), Gheonea Dum­iru igaz­gató (Bukarest), Mózes Sándor mozdonyvezető (Tövis), Popescu I. Florea mozdonyvezető (Craiova), Rusic­ A. Vasile mozdonyvezető (Kolozsvár), Vasilescu Maria pos­­tatisztviselő (Poesh­), Simon Ká­roly gépkocsivezető (Marosvásár­­hely), Stefanescu Constantin szak­szervezeti aktiv­sta (Galati), Stefa­­nescu Stancai szakszervezeti akti­vista (Galeti), Maxim Sim­on ön­­tőmecter (Constanta), Trandafir Gheorghe kazánkovács (Constan­ta), Polologu Eugénia varrónő (Bukarest), Fischer Ármin gépész (Bukarest), Zimerman Petre szövő mester (Lupcov). Mik ki? Mária kovács (Bukarest), Kócsa Ferenc­­üzemvezető (Temesvár), lánca Ioan gépész (Széfjén), Vad Vasile pisztor (Constanta), Nita Nicolae traktorista (Constanta), Magyari Sándor gépész (Kolozsvár), Gar­­leami Luca esztergályos (Ga’.at­), Simon loan esztergá­lyos (Cons­tanta), Stefanescu loan pék (Bu­karest), Oláh Mihály olajütő-mun­­kás (Szí­ágy), Moretz- loan he­gesztő (Brassó), Câmpeanu Mar­garéta dohánygyári munkás (Ko­lozsvár), Popa Ioan dohánygyári munkás (Barlad), Nuscam Anton asztalos (Kolozsvár), Crotoni Va­sile tisztv selő (Craiova), Csibag András elárusító (Arad), Stirbu Ion kőműves (Brassó), Zahoria Ioan gyárigazgató (Bukarest), Moaca Stelián kőműves (Vajdahunyad), Vasile Roman munkás (Campu­­lung), Bobentea Anton mühe­i ve­zető (Arges), Ion Ilie er­dőkerületi igazgató (Braila), Stanoie Au­e villanyszerelő (Tömös), Hangau Constantin üzemvezető (Bacau) Matei Elena tanárnő (Bukarest), Marica Stefan munkás (Bukarest), Nestor N­.­tan'ló (Iasi), Maycr Vik­tória tanítónő (Kolozsvár), Csiby la­jós ács Duna-Fekete-tengeri csatorna, Tihon Dank­a kubikos (Csatorna), Bácioiu Ioan hegesztő (Csatorna), Tache Dumitru gép­kocsivezető (Constanta), Iliescu Ma­rin kotrógépkezelő (Csatorna), Pascu Constantin (Bacau), F­akel­­s­tein Froim (Botosan), Székely Ferenc (Brassó), Nicolae P Ioan (Prahova), Dumitru Constantin (Prahova), Kassák Ödön (Resica), Paraschiv Ioan (Szörény), Crisan Gheorghe (Timis), Gheorgina Ni­colae (Bukarest), Bujor Sion (Bu­karest), David Roz­ca (Bukarest), Nicul escu Constantin (Bukarest), Fiip Fanni (Bukarest), Duma Va­­ti'­'e (Bukarest) , Anton Emilian (Bukarest), Stanciu Stefan nyom­dász (Bukarest), Niculescu Mihu nyomdász (Bukarest), Tonescu Gheorghe nyomdász (Bukarest), Câmpianu Valéria munkás (Med­gyes), Costea Mara munkás (Medgyes), Dénes István munkás (Medgyes), Veres Ferenc kovács (Kiskanus), Zaharia Gheorghe trak­­torista (Prahova), Mosat Gh. trak­­torista (Prahova), Dragomir I.­loan szondamester (Prahova), An­gelica Rozeami újságíró (Buka­rest), Kolozsvári Szász Sári tiszt­viselőnő (Kolozsvár), Fiat Anna Gh. lakatos (Rosica), Tu­rearm Ns­­colae szonda­mester (Targoviete­) Tisztelet az érmenkásokn­ak, akik a gyárban, üzemekben és a falvakon folytatott munkáiukkal és harcukkal hozzájárulnak az állami terv teljesítéséhez és túlteljesítéséhez a béke védelmében . Számos dolgozót tüntettek ki május e­leje a kai­mából A honvédelmi érdemrend ui kitüntetettjei A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa a „Honvédelem“ érdem­rendjének második osztályává! tüntette ki: Marin lonescu Neíca a’ezredest, Justinian Marina pátriárkát és harmad’k osztályá­val Victor Precup tábornokot, Bodnaras Floricat, Häntescu Anat. S’mona Corbearwit, Páncu Iont. Maria Anpreescui, Serban Leibov. cH"t. Demeter Sándort, Deutsch Imrét, Soimu Anat. Mihai Fran­ciscoi és Gután Alexandrut 5.631.255 hektár bevetett terület! Dolgozó parasztságunk má­jus elseje tiszteletére fokoz­ta erőfeszítéseit és ennek er­­­edményeként április 1--ig 5.631.255 hektár területet vetett be Szamos megye, mint pél­dául Szatmár, Muscel, Ar­ges, Buzau, Udvarhely, Dam­­bovita, Szamos, Szeben, Te­leorman, Bihar, Caras, Brai­la, Kolozs, Radánfi határidő előtt befejezte vetési terv­­előirányzatát. Meg kell állapítani, hogy a vetésben szinte minden megyében a kollektív gaz­daságok dolgozói mutatták a jó példát a szegény- és kö­zé­pparasztságnak. A tavaszi vetésben beigazolódott, hogy a kollektív munka sokkal felsőbbrendű­ az egyéninél. Az állami gazdaságok a legtöbb művelési ágban túl­­szárnyalták előirányzataikat és a mezőgazdasági gép- és traktor álomások pedig szin­te mindenütt jó talajelőké­­szítő munkát végeztek­ lilább vereséget szenvedtek az imperialisták állapítja meg a „Pravda“ a bukaresti kémpárrel kapcsolatban MOSZKVA. ( A­gerpri».). — A TASS távirati iroda közli a Pravda cikkét az angol-amerikai zeeldban álló kémekről, akiket pénteken ítélt el a bukaresti ka­tonai törvényszék. A Pravda cik­két Beazudnov a lap bukaresti tu­dósítója írta. A cikk írója meg­állapítja, hogy a vádlottak nagy­polgári és földesúri származásúak , születésüktől kezdve az egyszerű emberekkel szembeni gyűlölet szel­lemében nevelték őket. Uralkodni vágytak és fényűzően éltek En­nek a válogatott társaságnak a tagjai a Samuelfi testvérek, a ploesti bankár és földesúr lányai,­­ Constantin Mugur, Alexandru Sofanescu közismert gyáros volt tulajdonos társa, Liviu Popescu- Nasta, aki a lányát Churchill tit­kárához adta feleségül, s végül Eleonora Bunea-Wied a „királyi sarj", Wilhelm de Wied német herceg lánya, Elisabeta volt ro­mán királynő unokája. A kémek részletes információkat gyűjtöttek a szovjet csapatokról, amelyek Romániát felszabadítot­ták a hitleri elnyomás alól. Ada­tokat gyűjtöttek a kaszárnyákról, a román hadsereg parancsnokai­ról és a hadsereg felszereléséről, a petróleumipar helyzetéről az államgépezetben végbemenő vál­tozásokról, valamint a Román Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kereskedelmi szerződések­ről. A Pravda bukaresti tudósítója hangsúlyozza, hogy a kémek a bukaresti angol és amerikai misz­­sziók mellett létesített tájékoztató hivatalt használták fel kapcsola­taik fenntartására. Porter, Bennet, és Marchant ezeknek a hivatalok­nak a vezetői, a hivatal többi al­kalmazottjával , akik mind fe­lelősségteljes állást töltöttek be a misszió keretében,­­ a többi­­Vi­déki városokban levő konzulokkal együtt az angol és amerikai kém­szolgálat ügynökei voltak, ők szer­vezték meg a Románia elleni kém­szolgálatot A vádlottak és a tanúk vallo­másából, valamint a per anyagá­ból világosan kitűnt, hogy az an­gol és amerikai tájékoztató hiva­talok amelyek a kultúra cégére alatt működtek, nem voltak egye­bek, mint az angol és amerikai kémszolgálat fiókintézetei. Ezek után könnyű megérteni azt , hogy az angol és amerikai vezető körök miért csaptak olyan nagy lármát és miért dühöngtek, amikor a népi demokratikus álla­mok kormányai nemrég felszólí­tották őket e tájékoztató hivata­lok bezárására. Az imperialisták újabb vereséget szenvedtek,— ál­lapítja meg a Pravda­­tudósítója. A bukaresti per arra figyelmez­tet a béketábor népeit, hogy a maximumig fokozzák az ébersé­get­ az angol-amerikai reakció tá­madó mesterkedéseivel szemben. 1950 május 1., hétfő Osszlassák fel a makronisszoszi koncentrációs tábort, engedjék szabadon a görögországi antifasiszta politikai foglyokat! AZ EGYESÜLT nemzetek szervezetéhez AZ ÖSSZES ORSZÁGOK kormányaihoz A BÉKE HÍVEI VILÁGKON­GRESSZUSÁNAK ÁLLANDÓ BI­­ZOTTSÁGÁHOZ A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉGHEZ A DEMOKRATA NŐK VILÁGSZÖVETSÉGÉHEZ A DEMOKRATIKUS IFJÚSÁG VILÁGSZÖVETSÉGÉHEZ­­A DEMOKRATA JOGÁSZOK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉHEZ A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNYHEZ A görögországi szakszervezetek társadalmi és más szervezetek kép­viseletében és népünk egyöntetű óhaját kifejezve, ebben a felhí­vásban hozzátok fordulunk és ké­rünk segísébik népünket, abban a harcában, melyet a jelenlegi tra­­gikus helyzetéből való megszaba­­dulásáért, valamint a békés, nor­mális élet visszaállításáért vív. E cél elérésére első lépés a mak­­roniszzoszi tábor feloszlatása, az általános közkegyelem engedélye­zése és az összes politikai bebör­­tönzött­ek szabadonbocsál­ása. Mi, ebben a felllításban nem akarunk részleteket felsorolni ar­ról a borzasztó drámáról, melyet a bebörtönzöttek átélnek. Kötetekre volna szükségünk, ha azokról a százakról akarnánk be­szélni, akik a kínzások következ­tében eszüket vesztették, a meg­­ném­lt és megcsonkult ezrekről, akiknek kezüket-lábukat kitörték és így múlnak ki lassan a makro­mu­sszeiai és más gyűjtőtáborokban , a mártírok tízezreinek hallatlan szenvedéseiről, a hadsereg magas­­rangú lisztjeiről, a politikai par­tik vezetőiről, a szakszervezeti vezetőkről és értelmiségiekről, gyermekekről és öregekről, szopta­tós anyákról, akik ebben a po­kolban is hívek maradnak a sza­badság, a demokrácia és a béke eszméihez. Amikor felhívásunkat olvassá­tok, gondoljatok a görögországi borzalmas tragédiára. Hallgassá­tok meg ezeknek az embereknek ké­ségbeesett hangját, akik égi é­i Auschwitz, Buchenwald, Dachau és Majdanok nélküli világért har­coltak és akiket ma éppen ezért üldöznek A ti­, és tízezer mártír és hős drámája előtt ,akik naponta a halállal állnak szemben; szüleik százezreinek drámája előtt, az egész görög nép drámája előtt minden politikai nézeteltérést félre­ll tenni. A legelemibb igazság és emberi méltóság ci­nikus lábbal tiprá­sa előtt egysz­­rm­ következetes demokrata sem lehet közömbös A görög tragé­diával szembeni magatartás a d­emokratikus köv­etkezetesség és az emberi jogok védelmének pró­baköve. Népünk a legnehezebb körülmények között harcot a békéért. A legutóbbi szavazás al­kalmával népünk elítélte a makionisszeod véres rea­lsport és a terroruralmat és feltétel­­nélküli általános közkegyelmet követelt. Követeljétek a makronisszoszi tábor feloszlatását a politikai bebörtönzések szabadon bocsá­tá­sát és az általános közkegyelmet Gö­rögországban. Követeljétek, hogy nemzetközi bizottság szálljon ki Görögor­szágba és a helyszínen (Makre­­nisszoszban, a corfui börtön­ben, az akronafpniai gourai és más gyű­jtőtáborokba) vizsgálja ki a bebörtönzött hazafiak ellen elkö­vetett bűntetteket. Minden nap közelebb viszi a sírhoz a hős áldozatokat Ha va­lamennyien külön-külön és együt­tesen elget teszünk a görög nép iránti kötelezettségünknek, az emberiség és az igazság szent ügyét nyerjük meg. PETROSZ KORHAOSZ, egye­temi tanár, a görög nemzeti békebiztottság elnöke. KOSZTASZ THEOSZ, a gö­rögországi Szakszervezeti Tanács választott igazgatóságának tit­kára. HOLLA KOUKOLLOU, a Görög Demokrata Nők Szövet­ségének titkára NIKOSZ AK­­RITIDISZ, az EPON (A Görög­­országi Ifjak Egységes Szerve­zetének) titkára APÓSZ.TO­LOSZ GROZOSZ, a görögor­szági dohányipari munkások szövetségének titkára. TÁKISZ DIMITRTÁDISZ, a Görögorszá­gi Vasúti Munkások Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja. SZTEFANOSZ SZÁVIDISZ, a görögországi mezőgazdasági szö­vetkezetek szövetségének főtit­kára. MILTIÁDISZ PORPHY­­ROGÉNISZ, a Demokrata Jogá­szok Nemzetközi Szövetsége végrehajtó Bizottságának tagja. SZTÁVROSZ KOTSZOFLLOSZ, a Macedóniai Felszabadítási Népfront K. B.-nak tagja. ZTISZISZ ZOGRAFOSZ, » ná­ci uralom alatt vett politikai foglyok szövetsége vc*»,í«ségé­­nek tagja. APOSZTOI­OSZ SZPILIOSZ, a Nemzeti Ellenál­lási mozgalom sajtó­bírói. Dámá­nak tagja. P.I.I.I­II.F.XIOI pe­dagógus és író, a gyermekek se­gélyezésére alakult 10*­*v. bizott­ság tagja. KOSZTASZ KARA­ YORGISZ közíró és újságíró. Legyőzhetetlen a béke híveinek nemzetközi szolidaritása­ ­ Folytat­ás az 1. oki ajró:) tlett mutatják be a Szovjetuunió­­vétkette békevédő erők növekedé­sét és a háborús uszítók elleni harcot Országunk dolgozói azzal, hogy leh­­esen delgózni!­ a gyárakban, a szásilóföldekést és intézményekben. Hazánk gazdasági megsz­kí­tá­­sáért, védelmi képességének gya­­rapitásáért, anyagi es kulturáls szinvonaluk felemeléséért harcolva, a nap-nap után h­ozzájárulnak a békevédelmi harc nemzetközi front­jának megerősítéséhez. A békevédelmi harc szorosan egybefonódik a midikasoknak, technikusoknak és mérnököknek valamennyi jelentős kezdeménye­zésével, amely a nagy lendülettel folyó Május 1-i szocialista ver­senyben bontakozott ki. A petró­teami­sterm­elő iparban dolgozó munkások és tecehnikusok „Több petróleumot hazánknak, a béké­éi!!“ jelszóval rendkívüli termelési sikereket érnek el. Kivételes ver­­senyrendeletről tesznek tanúságot a szirtesfém-kitermelő ipar munká­sai. A különböző iparágak mun­kásai és technikusai bevezetik a szovjet sztahanovisták munkater­­me­szenységet növelő munkamód­­szereit Az eddig létesült 176 kollektív gazdaság sikere egyre erőteljeseb­ben és egyre szélesebb körben győzi meg a dolgozó parasztságot a kollektivizálás előnyeiről. Mind több és több azoknak a dolgozó parasztoknak száma, akik — mi­után megtekintik a kollek­ív gaz­daságokét és meggyőződik,, a kulá­kok ál a! terjesztett hazugságok alaptalanságáról, — kollek­­t gaz­daságok létesítésére kérne! en­gedély;, Minden erőnkké! I­ .nó­gatnunk kell ezt a mozgalmat, mert ezzel megszilárdítjuk Hazán­kat, a Román Népköztársaságot és ugyanakkor megerősítjük * bé­kéért, demokráciáért és szocializ­musért küzdők nemzetköözi harci frontját. Jelentősen halad országunkban a dolgozók internacionalista neve­lése. Ez a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett egyre forróbb szere­tet­ben, a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti növekvő barátságban, a többi népi demokratikus országgal való ba­rátság elmélyítésében és abban a mind élénkebb és testvéribb érdek­­lődésben jut kifejezésre, amelyet a tömegek a kommunistáknak és a béke híveinek a kapitalista or­szágokban vívott hősi harca iránt tanúsítanak. Országunk dolgozóinak egyre szélesebb tömegei, a Román Mun­káspárt útmutatása és vezetése mellett, tudatosan kapcsolják erő­feszítéseiket a békéért, demokrá­ciáért és szocializmusért küzdők nemzetközi szolidaritása frontján ék­ erőfeszítéseihez.

Next