Romániai Magyar Szó, 1950. május (4. évfolyam, 805-828. szám)

1950-05-01 / 805. szám

Romániai Magyar Sír mások nem folytattak elég élénk felvilágosító munkát a társulások és szerződéskötteek érdekében és nem fordítottak kellő figyelmet a munkálatok minőségére. A traktorok és mezőgazdasági gé­pek­­javításának tervét megvalósí­tottuk. E javítások során az ekék­hez és vetőgépekhez szükséges al­katrészek 50 százalékát a GTA-k saját műhelyeiben állították elő 1950 első negyedében 120 új kol­lektív gazdaságot alapítot­tak, a­­m­elyek 8.000 dolgozó paraszt csa­ládot foglalnak magukban. Ez növekvő érdeklődését mutatja a d­oolgozó parasztságnak, amely el­indult egyéni gazdaságainak kol­lektív gazdaságokká való egyesíté­se útján. • A kol­lektív gazdaságok a gép- és traktorállomások segítsé­gével, az előirt időben végrehaj­tott­ák vetési tervüket minden vi­déken az élen járnak s ezzel bizo­nyítják milyen lendülettel indul­tak meg a dolgozó parasztok a mezőgazdaság szocialista alakítá­sának útján. III. Erdőgazdaság Az erdősítésben és erdő­gazda­ságban (faiskolák, e­rdősü­lések és a csemetefák gondozása) a tervet 109—159 száza­lék közt váltakozó arányban valósítottuk meg. A csemetefák gondozásában 125 százalékot értünk el, a degradá­lódott terepek feljavításában 163 a kártevők leküzdésében pedig 127 százalékot értünk el. A faanyagok értékesítésének ter­vét nem teljesítettük, a munkála­tok időben való megszervezésének hiánya miattt. Egyes fűrész árufélék készítésének tervét a számít­ás ne­hézsége és a termelés hiányos megszervezése miatt nem teljesí­tett­ük. IV. Szállítás 1950. I. évnegyedében teljesítet­ték a vasúti szállítás főbb felada­tait, (utas/km, nettó tonna/km), teljesítették a minőségi mutatószá­­mok nagyr­észét és ezzel túlszár­nyalták mind a tervelőirányzatot, mind pedig 1949 első negyedévé­nek eredményeit. A megterhelt vagonok száma az 1949. év első évnegyedének 4906 vagonjával szemben átlag napi 6847 vagonra növekedett, azaz a múlt évinél 19,2 százalékkal több­re. A főbb minőségi mutatószámok a következőképpen javultak meg: a tehervagonok járat­ideje 2,3 százalékkal csökkent, mint a te­­herszerelvények közlekedési sebes­sége 11,3 százalékkal növekedett; a terheletlen vagonok és a sze­mélyszállító vagonok közlekedési sebességének százaléka megjavult 2,9 illetve 6,8 százalékkal. A fűtőanyag sajátlagos fogyasz­tása terén elért csökkentések kö­vetkeztében körülbelül 28 000 ton­na rendes fűtőanyagot takarítot­tak meg. 1949 első évnegyedéhez képest a közúti személy és áruszállítás szín­vonala 188, illetve 330 százalékot ért el. Ez a túlszárnyalás annak köszönhető, hogy az előirányzott időpont előtt megnövekedett a te­herautó-állomány. 1949 megfelelő időszakához ké­pest a légiszállítás a következő volt: személyszállítás 109,3 száza­lék, csomag­szállítás és post­a 540 százalék. V. Áruforgalom 1950 első évnegyedében a forga­lomba hozott árumennyiség 10,7 százalékkal haladta túl a tervelő­irányzatot. Ez 1949 első évnegyedé­hez képest 90 százalékos többletet jelent.. A piacnak számít árualap értékét 5,8 százalékkal szárnyalt­ák túl, a ter­­vet a múlt év megfelelő időszakához képest pedig 85,3 százalékkal. Ezt a túlszárnyalást az állami keres­kedelem érte el, amely 22 százalék­kal szárnyalta túl a tervet és ezzel 68,7 százalékkal haladta túl 1949 első évnegyedének eredmé­nyeit A szövetkezet noha a múlt év­hez viszonyítva jelentős haladást ért el — (133 százalékkal többet) — a tervet csak 82,7 százalékban teljesítette. Az állami kereskedelem által elért terv-tú­teljesítés az áruválasz­ték kibővítésért vivot­t er­őfeszí­té­teknek, valamint a jobb áruellá­tásnak és szervezésnek köszön­hető. Az első évnegyedben jobban szolgált­ák ki a fogyasztókat, mert az elosztó hálózat 1233 egységgé bővült, köztük 816 falvakban léte­sült. Szervezeti intézkedésekkel sike­rült részben kik­üszöbeni az üzle­tek zsúfoltságát. A szövetkezetek a beszerzési tervet az érték szempontjából 5,7 százalékkal teljesítették túl, nem teljesíették vizont a választókia vonatkozó tervelőirányzatot. . A választék tervelőirányzatát azért nem teljesítették a szövetkezetek, mert nem sikerült idejében megfe­lelő számú szerződéseket köt­niük a termelőkkel. Az áfarm kereskedelem azért nem teljesítette egyes árucikkek­ben eladási tervét, mert különösen a mezőgazdasági termékek és álla­tok felvásárlásának tervét nem teljesítette. Az áratbeszerzés feladata a Centrocoop-ra és Gomcar-ra há­rult. Hibás szervezés és a sertés­­drab­lók csekély sert­és álom­ánya miatt a tervet nem teljesíthették sem a Centrocoop, sem a Comcac, sem a­z élelmiszer-termelő állami gazdaságok. Ezért nem teljesítet­ték a bőr­felvásárlás tervét sem. Az áruforgalomra kedvezően hatott az egyes mezőgazdasági termékek szabad forgalmára vo­natkozó miniszter­tanácsi határo­­zatt. VI. Beruházások Az állami egyéves tervben köz­pontosított alapból előirányzott beruházási munkálatok 12,3 szá­zalékát valósították meg az első évnegyedben. Ennek az eredménynek keretén beül a következő válalatok ha­ladták túl az átlagot és az évi tervet a következő százalék, arány­ban teljesítették: Sovromchim 33, Sovrom­petrol 23,1, Gaz -Metán v­ál­­­lalatai 22,4, a Vegyészeti Vezér­igazgatóság 19,3, Munteima-pet­ró­­leum­telep 17,4. Az 1950 első évnegyedében meg­valósított beruházások értéke ke­reken 130 százalékkal haladja meg ez 1949 első, évnegyedben meg­va­lós lott beruházások értékét. A MEGVALÓSÍTOTT BERU­HÁZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN ÜZEMBE ÁLLÍTOTTAK­ EGY KOHÓT, 2 SIEMENS-MARTIN KEMENCÉT, EGY ÚJ KEMEN­CÉT A HENGERELT ÁRUK ME­LEGÍTÉSÉHEZ, EGY FLOTA­­CIOS BERENDEZÉST, EGY GYÜMÖLCS-FELDOLGOZÓ GYÁ­RAT. Az építésügyi minisztérium 108 százalékra teljesítette építkezési tervelőirányzatát. A munka jobb megszervezésével ,valamint a mun­káitok végrehajtásának elle­nőrzé­sé­vel a Sovrom construc fű 116 é ssá­­zalékra teljesítette a tervet. A tervezőket és az építőket fog­a­lkoztatta ugyan az anya­gpa­zar­lás leküzdése, mégsem használták ki eléggé a helyi erőforrásokat és még nem küzdötték le az anyag­­pazarlást. Időnként nem volt kielégítő az anyagelosztás a munka­telepek kö­zött, emiatt egyes telepeken anyaghiány vett, míg másutt szük­ségleten felüli készletekkel rendel­keztek. Még nem győzték le a kezde­ti nehézségeket és emiatt az 1950-es első évnegyed beruhá­zási tervének eredményei nem mindenben kielégítőek, de a munkálatoknak 1949 első évne­gyedéhez képest növekvő ritmu­sa arról tanúskodik, hogy ezen a téren is jelentős erőfeszítést tettünk és az elmúlt időszak­hoz képest sokkal jobb ered­ményeket értünk el. A beruházási terv végrehajtásá­nak fogyatékossága az volt, hogy nem hajtották teljesem végre az előirányzati tervet. Ennek oka a káderhiány, a szervezési hiányos­ságok, e tervelőirányzatokat ké­szítő intézmények terveinek hiá­nyos technikai ellenőrzése, vala­­mint az, hogy az illetékesek nem szolgáltatták be idejében a szük­séges adatokat. Az építési tervek észszerűsí­­tésével mégis sikerült a terv­osztálynak jobb és összehangol­­tabb, valamint nagyobbá lány­a. - 4 munkát kifejteni mint ma­xi­mul­t év első évnegyedében. A Duna-Fekete-tengeri csa­torna építésének munkálatai állandóan fokozódó lendülettől­ folytak le. Barakkokat, munkás­­lakásokat, vasutakat, útakat építettek, biztosították a vízel­látást, energetikai egységeket teremtettek és más előkészítő munkálatokat végeztek, »melyek a további munka jó menetelé­ben szükséges feltétnek. Az . évnegyed folyamán a Szovjetunióból nagymennyiségű nehézipari fölszerelés érkezett e munkálatok elvégzéséhez Ez­­« azt a hatalmas segítséget mutatja, amelyet nagy bará­tunk N­épk­öztársasá­gunknak nyújt. VII. Pénzügyek Az állami költségvetés bevételeit az első negyedév előirányzatával szem­ben 106 százalékban teljesí­tették. Ebben az évnegyedben az elő­irányzatinál kevesebb volt a kiadás, ami annak is tulajdonítható, hogy nem hajtot­ták végre teljes egé­szében a beruházási tervet. Az elért bevételű többlet a szo­cialista szektorból származik, a­­melynek jövedelmi kvótái ebben az évnegyedben 23 százalékkal haladták mag a terv előirányza­tait. Ezek a pozitív eredmények az ország pénzének és pénzügyének me­gszilárdul­ásához és egyben nemzet­gazdaságaink szüntetem fej­lődéséhez vezetnek. VIII. Életszínvonal, népjólét és kulturális tevékenység Az 1950 év első évnegyedében a nemzetgazdaságban dolgozó munkások, technikusok és tisztvi­selők száma az 1949-es év első évnegyedében dolgozók számához képest 38 százalékkal növekedett. A munkásosztály száma ebben az időszakban 200.000 munkással gyarapodott. Az ipari termelés növekedésének és az állami kereskedelem és szö­vetkezeti mozgalom fejlődésének eredményeként a fogyasztó töme­gek rendelkezésére több fogyasztá­si cikket bocsátottak. 1950 első évnegyedében például városon 1949 első évnegyedéhez képest 5 százalékkal­ több kenyeret, 45 szá­za­lk­ka­ több cukrot, 111 száza­lékkal több olajat, 35 százalékkal több tészta hermi­t, 325 százalékka több tejterméket, 49 százalékkal több gyapotárut, 9 százalékkal több gyapjúárut, 87­­százalékkal több lábbelit és 317 százalékkal több gyógyszert osztottak szét. 1949 első évnegyedéhez viszonyít­va falun 70 százalékkal több ipari terméket osztottak s­­zét, amelyek így oszlanak meg: 93 százalékkal több cukrot, 179 százalékkal több olajat, 792 százalékkal több gyap­­júárut, 887 százalékkal több gya­­potárut, 298 százalékkal több láb­belit és 495 százalékkal több gyógyszert. Noha általában megja­vult az élelmiszerellátás, nem si­került a szétosztási tervben elő­irányzott húst a dolgozók ren­delkezésére bocsátani, mivelhogy a Comcar és a Centro-coop nem tel­jesítette a beszerzési tervét. A dolgozó lakosság jobb ellátá­sa érdekében hasonlóképpen szö­vetkezeti árusító egységeket szer­veztek a piacokon. Megjavult az irányított termékek szétosztása. Tanügyi téren az eső évnegyed folyamán 3704 iskola előtti nevelő intézmény működött, vagyis 13 százalékkal­ több mint az előző év első évnegye­dében, 15.160 elemi iskola, 573 szakiskola működött. Három két­éves iskolát lé­tesí­tettek munkások számára, valamint 9 egyetemi kart és 15 különleges tanfolyamot bá­nyamérnök­ök számára. Ezekben az iskolákban 2.120.000 diák tanult a tavalyi 2.050.000-rel szemben A bet­evelő tanfolyamra járók száma 434.000 volt az első évne­gyedben. A diákjóléti intézmények kere­tében a diák­ok jobb mun­­kafel­téte­leinek biztosítása érdekében 390 internátus létesült és a diákottho­nok férőhelyének száma 3170-nel szaporodott. .8250-m­el több ösztöndíjat kap­tak az egyetemi hallgatók mint 1949-ben, az összes diákok 48,5 százaléka részesült ösztöndíjban. Noha az állam­ jelentékeny ösz­­szeget­ ford lott a diákok jó ellá­tására, a közoktatásügyi, a mű­vészeti­­minisztérium és más mi­nisztériumok gondatlanságából a diákotthonok és diákkabzinok rossz vezetése, valamint ez ellenőrző szervek hiányos megszervezése és fogyatékos ellenőrző munkája miatt az élelmezés elégtelen és gyenge minőségű volt, az elszállá­solás és egészségügyi gondozás pedig egyáltalán nem volt meg­felelő. Az álandó fejlődésben lévő ipa­ri termelés szükségleteinek kielé­gítésére 32.000 munkás fejleszti szakmai tudását és 12.000 munkás végezte el az 1949 év utolsó hó­napjaiban megkezdett ,szakképesítő tanfolyamokat-Egészségü­gyi téren 71 orvosi rendelőt, 47 egészségügyi segély­helyet és 475 egészségügyi sar­kot létesítettek az iskolákban. Folytatódott a tuberkulózist megelőző és lekü­zdő akció. Több mint 400.000 röntgen vizs­gálatot, egymillió élettani szű­rővizsgálatot és 455.000 B.C.G.­­ol­tást végeztek. Az anya- és gyermekvédelem keretében nyolc új szülészetet, egy anya- és csecsemőgondozót és egy gyermek­gondozót léte­­sítet­tek. Megjavult a poliklinikák és beteggondozók működése. A poli­klinikákban 2.734.000 vizs­gálatot végeztek, az 1949. év első évnegyedében végzett 1.917.000 vizsgálathoz képest. A gyenge szervezés és egyes 1050. május 1., hétfő gondnokságok becstelensége és tó egészségügyi minisztérium, veia­­rmnt az ideiglenes bizottságok rendszertelen éten fozötík "miatt a kórházi és számotörpéni beteegelő elem­­ezése a mennyiségileg és mű­ tett­ségileg is elégtelen. A fürdő és üdülőtelepeké«t bevezették a téli kúrát és 8540 alkalmazottat küldtek, különös képen a télen csökkentett iram-, mai dolgozó iparágak imunká­­­sai közül pihenőre. A társadalombiztosító útján 5000 dolgozót küldtek üdülni. Folytatódott a falvak mű­velődési színvonalát emelő te­vékenység. 619 kultúrotthon és olvasókör létesült és 700 kultur otthont szereltek fel könyvtár­i­ra, 632.000 könyvet és brosu-­­rát osztottak szét. A színi előadásiak és más lát­ványosságok közönségének száma 1949 első negyedéhez képest szin­tén növekedett. * Az 1949. év folyamán kifeje­­tett erőfeszítések lendületes folytatásával a dolgozó paraszt-­­sággal szövetséges munkásosz­tály teljesítette és túlszárnyal­ta az 1950.­évi állami terv első évnegyedét. A második évne­gyed előirányzatainak teljesíté­sére rátérve, országunk dolgo­zói összeszedik és megfeszítik erejüket, hogy az állami terv második évnegyedében ne csak teljesítsék, hanem túl is s­zár­nyalják az előirányzatot, mert tudják, hogy a békéért és a cializmus építéséért harcolnék. Családi segélyben részesülnek a sokgyermekes családok A Nagy Nemzetgyűlés El­nökségének határozata álla­mi családi segélyt létesített a sokgyermekes családok tá­mogatására. Segélyben része­sülnek a négy és az ezt meg­haladó gyermekes családok, amelyekben az egyik vagy mindkét szülő a) fizetéses alkalmazott, b) kollektív mezőgazdaságok tagja, c) földadó alól men­tesített magángazdaságok tagja, d) egyedülálló anya, aki fizetéses alkalmazott vagy kollektív mezőgazda­ság tag­ja, vagy pedig a földadó alól mentesített magángazdasága van. Mind­ez teljesen független a gyer­mekek számától. A négy gyermeket meg­haladó családoknál a segélyt a gyermekek 5. életévének betöltéséig folyósítják a fent felsorolt kategóriák számára, a d) kategóriához tartozók számára az első gyerektől kezdve. A folyósított össze­gek progresszívek, a család­ban eltartott gyermekek szá­mának megfelelően■ Az e­­gyedül álló anyák számára a segélyt a gyermek 12. élet­korának betöltéséig folyósít­ják. Családban eltartott gyer­meknek minősült 15 éves korhatárba faluban 18 éves a városban Az a) ponthoz tartozó csa­ládok abban az esetben ré­szesülnek segélyben, ha fize­tési besor­olásuk nem halad­ja meg a 8. osztályt. A fenti segélyeken kívül 20.000 lejes segélyben része-­ sül az az anya, aki a 10. vagy ezt követő gyermeket szüli, azzal a feltétellel, hogy: a gyermekekből 8 életben len­gyen.Csak azok a családok ré­­szesülhetnek segélyben, a­­melyeknek gyermekei nem kapnak ösztöndíjat, vagy más állami segélyt. A segély megállapí­tása érdekében benyújtott kérvények és okmányok bél­­yegmentesek A minisztertanács határo­­zata a következőkben állapít­­totta meg a segély címen nyújtandó összegek nagysá­gét: városbeli tabun 10. és tovább 1.200 lej 1.000 lej A segély havonta folyósí­tandó: 4. gyermekért 800 lej 860 lej 5. gyermekért 900 lej 700 lej 6. gyermekért 1.000 lej 800 lej 7. gyermekért 1.000 lej 800 lej 8. gyermekért 1.100 lej 900 lej 9. gyermekért 1.100 lej 900 lej A tanuló ifjúság kötelessége, hogy gyűjtse az aláírásokat a békefelhívásra Végetért a NDSZ végrehajtó bizottságának értekeztete MOSZKVA­ (Agerpres).­­ A Nemzetközi Diákszövetség végre­hajtó bizottságának záróülésén felhívást bocsátottak ki az összes diákszervezetekhez. A felhívás hangsúlyozza, hogy a stac­odra­i békeérte­kezlét hatá­rozata komoly figyelmeztetés azok mellé, akik újabb világháborút készítenek elő. A békefelhívásokkat aláírók között igen sok a diák, akik így fejezik ki szilárd elhatá­rozásukat, hogy harcolnak a bé­kéért. A végrehajtó bizottság felszólít­­ja az egyetemi ifjúságot, hogy po­litikai meggyőződésre, fajra és vallási meggyőződésre való tekin­tet nélkül csatlakozzék a béke­­harchoz. A tanulóifjúság kötelessége, hogy gyűjtse az aláírásokat a bé­­kefelhívásra.

Next