Romániai Magyar Szó, 1950. október (4. évfolyam, 932-957. szám)
1950-10-01 / 932. szám
IV. ÉVFOLYAM, 932. szám 1950. október 1., vasárnap Taxa postala platica In mimerar conf. aprobarii DK. Gen. P.T.T. Nr. 265.092/947. ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 8 OLDAL ARA 4 LEJ A MA Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének törvényrendelete a néptanácsok képviselői megválasztásának időpontjára vonatkozólag Az 195® szeptember 8-i 6. számú törvény 78. szakaszának értelmében, a néptanácsok képviselői megválasztásának napját 1950. december 3. napjára állapítják meg. Bukarest, 1950. szeptember 29. C. 1. PARHON MARIN FLOREA IONESCU a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnökei Tanácsának titkára A Központi Választási Bizottság tagjainak kinevezése A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa kinevezte a Központi Választási Bizottságot. StelianMoraru, az OSZT titkára, a bizottság elnöke. Alexandra Draghici, a RMP Központi Vezetőségének tagja, bizottsági tag. Paul Cornea, az Ifjúmunkás Szövetség titkára, bizottsági tag. Hé Bánói, a RMP Sztáli tartományi szervezetének titkára, bizottsági tag. Farkas Sándor, a Magyar Népi Szövetség részéről, bizottsági tag. Iosif Catraníci, a recicai kombinát szakszervezetének titkára, bizottsági tag. Erema Pardau, az Ekésfront suceavai tartomány bizottságának titkára, bizottsági tag. Constantin Balmus, a Cl. Padion egyetem rektora, bizottsági tag. Mátéi Paraschiva, a fővárosi Industna Bivnbacului B. üzem élmunkásnője, bizottsági tag. Constantin Serban, a bakcoci kőolajtelepek élmunkás szondamestere, bizottsági tag. Ilie Stoenescu, a Legfelső Bíróság polgári szekciójának elnöke, a bizottság titkára. A RNK tudományos akadémiája rendkívüli bővített ülésszakának munkálatai Pénteken, szeptember 29-én 11 órakkor kezdte meg munkálatait a RNK Tudományos Akadémiájának bővített ülésszaka. Traian Savulescu elvtárs, a RNK Tudományos Akadémiájának elnööke nyitotta meg az ülést és felolvasta az Akadémia elnökségének a rendkívüli bővített ülésszak összehívására vonatkozó határozatát, amely szerint megvitatják a RNK villamosításának tervjavaslatát. A RNK Akadémiája Elnökségének nevében Traian Savulescu elvtárs javasolta, hogy a következőkből áltsák össze a bővített ülésszak büróját: Tr. Savulescu akadémikus, a RNK Akadémiája elnöke, valamint a következő tagok: Chivu Stoica, a minisztertanács elnöki helyettese, fém- és vegyipari miniszter; Emil Bodnanas, a RNK fegyveres erőinek minisztere; Profiri Nicolae, akadémikus; Mihail Sadioveanu, akadémikus; Vasilichi Gheorghe, bánya- és petróleumügyi miniszter; Constantinescu Miron, egyetemi tanár, az állami tervbizottság elnöke; Macovei Gh. akadémikus, a minisztertanács miettett működő geológiai bizottság elnöke; Vaida Vasile, földiművelésügyi miniszter; Ranghiet Iosif, a tüzelőanyag-elosztó állami bizottságának elnöke; I. S. Gheorghiu, egyetemi tanár, a RNK Akadémiájának levelezőtagja; Rautu Leonte, egyetemi tanár; Gastan Marin Gheorgthe, mérnök, villamosságügyi minister; Prisnea Constantin, erdészeti minister; Mihail Roller,kadémikus; Marinescu M. profeszszor, a RNK Akadémiájának levelező tagja; Alexa Augustin, vasútügyi miniszterhelyettes; Nicolau Gh., akadémikus, a RNK Akadémiája energetikai intézetének igazgatója; P. Constantinescu- Iasi, egyetemi tanár, akadémikus, a RNK Akadémiájának alelnöke; Carafoli Side akadémikus, a RNK Akadémia kohászati és alkalmazott mechanikai intézetének igazgatója. Különleges totanikai titkárság létesítését javasolták I. S. Gheor(Folytatás a 2. oldalon.) Az Akadémia megnyitó ülése A takarékossági verseny kiszélesítése hazafias kötelesség Alig egy hónapja, hogy a temes ,vári üzemek képviselői a szakszervezeti tanács székházában egy gyűlésen kiértékelték a legnagyobb megtakarításokért folyó szocialista versenyek eredményeit. A kiküldöttek ezen a gyűlésen megállapították, hogy a versenyek az észszerű gazdálkodás magasabb fokához vezettek és olyan belső tartalékokat tártak fel, amelyet eddig nem is ismertek. Ha figyelemmel kísérjük a munkások és technikusok állandó törekvéseit, amellyel igyekeznek a legszigorúbb takarékosság bevezetésével és az eddig kihasználatlanul kevert belső tartalékok felkutatásával és észszerű felhasználásával — szocialista építésünknek még nagyobb anyagi alapot teremteni, megállapíthatjuk, hogy valóban a szocialista versenyek magasabb fokához érkeztünk el. . Ma az üzemek és gyárak munkásai és technikusai nem csak a termelés fokozásával mutatják ki forró hazaszeretetüket, hanem a Párt tanításival és irányításával más, újabb, fejlettebb formákat keresnek a szocialista akkumuláció növelésére. A temesvári élüzemek munkásságának felhívása országszerte nagy visszhangra talált a dolgozók körében. ..Elvtársak. Kutassatok és találtok üzemeitekben uj lehetőségeket milliós megtakarítások elérésére. Valamennyiünk kötelessége, hogy ezeket a megtakarításokat " drága hazánk rendelkezésére bocsássuk“ — fordultak az ország valamennyi dolgozójához a felhívásban. Lelkes felhívásukra az üzemek és gyárak dolgozói százával, ezrével nyitottak naponta takarékossági nyilvántartást. Naponta születnek újítások és észszerűsítések, milliós értékeket tár fel a dolgozók leleményessége az eddig figyelmen kívül maradt belső tartalékokból A fővárosi Talpa-gyárban legelsőben Oanea Trifan és Nedelcu Ioan figyelt fel a temesvári felhívásra. Ők voltak, akik azonnal személyi nyilvántartást nyiltottak és ma már 400-ra szaporodott követőiknek a száma. Szerte az országban ugyanez a helyzet. Csak meg kell kezdje valaki és már százával akadnak követői. A takarékossági verseny ilyen rohamos terjedése azt bizonyítja, hogy a felvilágosult dolgozók megértették, hogy az apró megtakarításoknak is milyen nagy jelentőségük van országos viszonylatban. Még üzemeinkben akadnak egyes dolgozók, akik nem sokra becsülik ezeknek az apró megtakarításoknak az értékét. Gondolják, ha már nagy dolgot nem csinálhattak, a kisebb megtakarításnak nincs semmi jelentősége. Ennek a felfogásnak a téves bejutására csak egyetlen példával mutatunk rá. 1948-ban a moszkvai „Krásznaja Svetá“ gyárban bevezették a szabászat új módszerét, melynek révén semmiféle hulladék vagy maradék nem vész kárba. A munkások minden kis darab anyagot felhasználtak, még a legkisebb darabokat is, így minden 100 méternél egy félméter anyagot takarítottak meg. Az eredmény: csak egyetlen év folyamán, 1948-ban 34 000 méter anyagot takarítottak meg. Ebből a mennyiségből 20.000 inggel varrhattak többet. A fenti példa világosan megmutatja, hogy a sokszor látszólagosam jelentéktelen megtakarítások egy éven keresztül milyen nagy menynyiséggel növelik az üzem termelékenységét. Milyen nagy jelentősége van akkor országos viszonylat- ban. Ezeken az apró megtakarításaikon kívül, még hány üzemben hever kihasználatlanul, olyan belső tartalék, ami milliókat jelentene a szocialista akkumuláció részéire? A dicsőszentmártoni villamos üzemben egy turbo-generátor 1948 óta használaton kívül hevert. A dolgozók elhatározták, hogy megjavítják és üzembe helyezik. Elhatározásukat tett is követte és ma az új turbo-generátor segítségével az üzem áram fejlesztése 35,5 százalékkal emelkedett. A bákai petróleum-telepen lévő tóból, amelybe a mosószennyvíz gyűl össze, az évek óta lerakódott nyersolajréteg 8 t lecsapolták és 8.000 liter nyersolajjal adtak többet a szocialista alap növeléséhez. Egyik legnagyobb megtakarítást jelenti az üzemanyag és villanyi áram észszerű fogyasztása. Az aradi CFR fűtőház dolgozói rövid idő alatt 447.100 kg fűtőanyagot takarítottak meg 1.476.771 lej értékben. A villanyáram észszerű fogyasztásával is milliókat lehet megtakarítani. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kilowatt áram segítségével 50 kg fém hengerelését, 75 kg szén kibányászását és felszínre szállítását, 10 méter vászon megszövését, 88 kg kenyér kisülését, vagy 42 kg cukor kifőzését végezhetjük el, könnyen rájöhetünk arra, hogy milyen hatalmas értékeket takarítunk meg azzal, ha nem járatjuk üresen a gépeket és nem élgetjük feleslegesen az égőket. Az itt felsorolt példák rávilágítanak arra, hogy milyen nagy jellentősége van a nagy lendületet vett takarékossági reménynek ,de ezek csak úgy vezetnek még szebb eredményekre, ha a versenyek minden üzemben alaposan megszervezve folynak tovább. Nem elég az, hogy egyes felvilágosultabb dolgozó elszigetelten takarékoskodik A versenymozgalmat ki kell terjeszteni az egés üzemre. Be kell vezetni a takarékossági nyilvántartó lapokat, amelyek, mint már bebizonyosodott, nagy ösztönzó hatással vannak a dolgozókra, így a munkás mindennap ellenőrizheti a napi megtakarítását. A nyilvántartó lapokon minden dolgozó világosan kell lássa az aznapi teendőt és a munkájához felhasználható anyagok és segédi anyagok mennyiségét, valamint a műszak végén rá kell vezetni a napi megtakarítást Csak így lehet eredményes nyilvántartást vezetni a megtakarított anyagokról Egyes üzemekben sajnos még az a tévés felfogás uralkodik, hogy eneg nem lehet bevezetni az egyéni takarékossági nyilvántartást mert még nem ismerik teljesen a termékek önköltségét és nincsen nyilvántartásuk a felhasználandó anyagokról Megengedhetetlen az olyan szakszervezeti vezetők magatartása is a takarékossági mozgalom iránt, mint a fővárosi SemAnatoarea gépgyár versenyirodája, amely már hetek óta ,,felsőbb uj tasatást vár“ ahhoz, hogy bekapcsolódjék e mozgalomba. Az ilyen szakszervezeti és gazdasági vezetőknek azonnal meg kell változtatniok a verseny és a tömegek kezdeményezése iránti magatartásukat. Most, amikor ötéves terivünk előestéjén állunk, nem lehet egyetlen olyan üzem sem, amelyiknek ne legyen pontos nyilvántartása a tulajdonában lévő anyagokról. Ez az adminisztráció legnagyobb hanyagságát tükrözi, mert anélkül, hogy, pontos nyilvántartása legyen egy üzemnek, nem lehet tervszerűen gazdálkodni A takarékossági versenyek kiszélesítése hazafias kötelesség. Csak a legnagyobb takarékossággal járulhatunk hozzá érezhetően az év költség csökkentéséhez, életszínvonalunk emeléséhez. Itt jelentős feladat hárul az üzemek párt- és szakszervezeteire. Felvilágosító munkával és állandó ellenőrzéssel lendületet kell adjanak a dolgozók eme újabb nagyszerű mozgalmának Kíméletlenül fel kell lépjenek azon adminisztratív szervekkel szemben, amelyek bürokratikus nem törődömséggel megakadályozzák a verseny további fejlődését. A dől' -Őrök lelkesedése, amely nap mint nap újabb nyilvántartások felfektetésében nyilvánul meg, csak így válhatik gyümölcsözővé Népköztársaságunk felvirágoztatására, a béketábor megerősödésére. ». S. A minisztertanács határozata egyes mezőgazdasági termékek legmagasabb beszerzési áráról és kicsinybeni eladási áráról, valamint e termékek kereskedelmi forgalmának szabályozásáról 1. SZAKASZ. — Az állami szervek és a szövetkezeti szervezetek a termelőknél a kötelező kvóta beadása után fenntmaradt burgonya, hagyma ,bab, borsó és lencse mennyiségeket a következő legmagasabb áron vásárolhatják fel: A termelvény Moldova közönséges bab 14 lej kg könnyű bab 16 lej kg. d) Szárított szemes borsó 15 lej kg. — az országra érvényes egységár. e) Szárított szemes lencse 20 a) burgonya: I. minőségű kilón,ként 5 lej, II. minőségű kilónként 4 lej, III. minőségű kilónként 3 lej. b) Hagyma, vizhagyma: kilón,ként 9 lej, dughagyma 11 lej. c) Szárított szemes bab: Mítoterei az ország többi részén 15 lej kg. 16 lej kg. 18 lej kg.20 tej kg. tej kg. — az egész országra érvényes egységár. 2. SZAKASZ. — A fenti első szakaszban előírt termékek kicsinybeni (fogyasztói) árát a következőképpen állapítjuk meg: a) burgonya: — a kötelező kvótából — az egész országban 5 lej kg. — felvásárolt árunál — Suceava, Baku, Sztálin és Szeben tartományokban 7 lej kg., az ország többi részében 8 lej kg. b) Vizihagyma: 12 lej kg. a dughagyma 14 lej kg. — az egész országban érvényes árak. d) Szárított szemes borsó 22 lej kg. az egész országra érvényes egységár. (Folytatás a 2. oldalon)