Romániai Magyar Szó, 1951. május (5. évfolyam, 1110-1134. szám)

1951-05-02 / 1110. szám

IV. ÉVFOLYAM, 1110 szám 8 OLDAL ARA 4 LEJ 1951., május 2. szerda Taxa Postalä plätltä In numerar cool, aprobäni Dir* Gen, P.T.T, Sr. 265.092/947 ROMA N I A I Ä Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja Éljen a dolgozó nép ügyéért, a békéért, a szocializmusért, a haza boldogságáért vívott harc szervezőjének és vezetőjének. Pártunknak 30. évfordulója! A dolgozók nemzetközi szolidaritása legyőzhetetlen *­ ­ A munkásosztály forradalmi e­­rőinek növekedésével együtt év­ről évre nő május elsejének, a proletariátus nemzetközi szolidari­tása, a békéért és a szocializ­musért küzdő dolgozók harcos erői fölötti seregszemle napjának jelen­tősége. Határtalan büszkeség érzése és jövőbe vetett bizalom tölti el szí­vünket a nemzetközi munkásmoz­galom sikereinek láttán, ha vissza­tekintünk azokra az időkre, ami­kor nemzetközi méretekben első­­ízben ülték meg május 1-e ünne­pét és még messzebbre, azokra az időkre, amikor először hangzott el a világon a lángoló felhívás: „Világ proletárjai egyesüljetek !“ Milyen óriási lépést tettek azóta előre a dolgozók a proletáriátus vezetésével a nemzetközi szolida­ritás megerősítésének és harci készségük fokozásának útján ! Marx és Engels fölfegyverezte a munkásosztályt a proletárinterna­cionalizmus magasztos eszméjével, amely a tudományos kommuniz­musnak elválaszthatatlan, szerves alkotórésze. Ezzel Marx és Engels ledöntötte azokat a falakat, ame­lyek a burzsoá­ nacionalizmus szűk kereteire korlátozták a proletáriá­­tus látókörét. Marx és Engels hoz­zásegítette a proletáriátust annak felismeréséhez, hogy milyen hatal­mas erő, mely képes megváltoztat­ni a világ arculatát, felhívta a pro­letáriátust ,törje szét azokat a korlátokat, amelyek mesterségesen szétforgácsolták erőit. Ámde a proletariátust hamaro­san letérítették a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának egyenes útjáról. A burzsoáziának a mun­kásmozgalomba küldött ügynökei — a II. Internacionálé jobboldali szociáldemokrata vezetői — meg­rémültek az egyesülés és felszaba­dulás széles távlataitól, amelye­ket Marx és Engels nyitott meg a dolgozók előtt s ezért évtizedeken át a revizionizmus, reformizmus, opportunizmus, csalás és áru­lás mérgét terjesztették a munkás­­mozgalmon belül. A marxizmus egyik alapelve: a proletárinterna­cionalizmus, a kizsákmányoltak nemzetközi szolidaritása a kizsák­mányolok elleni harcban. Ehelyett a szociálsoviniszták mást hirdet­tek: a kizsákmányoltak és kizsák­mányolok nacionalista „szolidari­tását"* minden országban, minden ország kizsákmányoltjaival szem­­b­en. A szociálsovinisták lépésről­­lépésre azon az úton vitték a pro­letariátust, amely csak az első im­perialista világháború tűzvészéhez vezethetett. • Lenin, a forradalmi gondolat és a forradalmi cselekvés óriása, kö­nyörtelenül szétszaggatta az op­portunisták által szőtt ködfüg­gönyt, könyörtelenül leleplezte a szociáldemokrata vezetők visszata­szító, áruló arculatát. A munkás­­osztály előtt fényesebben, mint valaha, nyílt meg újra a forradal­mi marxizmus nemzetközi látóhatá­ra, amelyet Lenin lángelméje tárt szélesre. Lenin és Sztálin vezetésével, a­­Bolsevik Párt vezetésével, amelyet­­Lenin és Sztálin alapított és nö­velt naggyá, a parasztsággal szö­vetségre lépett orosz proletariátus a földkerekség egyhatod részén megsemmisítette a kapitalizmust.­­A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óriási minőségbeli ug­rást idézett elő a világproletáriá­­tus és az egész dolgozó emberi­ség életében és gondolkodásában, harci és szervezeti módszereiben, addig sohasem látott magaslatra emelte a munkásosztály forradal­mi mozgalmát és a dolgozók nem­zetközi szolidaritását A világ dol­gozóinak első óriási, történelmi győ­zelme volt, hogy a munkások a parasztsággal szövetségben kivív­ták hatalmat a világ egyik leg­nagyobb országában. A dolgozók joggal tekintették édes gyermekük­nek a Szovjetuniót és szeretettel vállalták magukra a felelősséget és a feladatot, hogy minden kö­rülmények között saját hazájuk gyanánt védelmezik bármely im­perialista támadással szemben. A Szovjetunió pedig a proletár-inter­nacionalizmushoz, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásához híven egész politikájában és minden körülmé­nyek között megbízható és egyre hatalmasabb támaszt jelentett és jelent ma is abban a küzdelemben, amelyet a világ dolgozói az impe­rializmus ellen vívnak. Írta : Ana Pauker A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára A Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesítő erővel hatott a nemzetközi proletariátusra, föl­ismerte szerepét és azt a képes­ségét, hogy egyesíteni ,vezetni tud­ja és föl is szabadíthatja az összes dolgozókat. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ledöntötte a válaszfalat a városi proletáriátus és a parasztság között és megnyi­­totta az egész világon a városi proletariátus és a parasztság forra­dalmi szövetségéhez vezető utat A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ledöntötte a válaszfalat az európaiak és ázsiaiak között, az imperializmus „civilizált“ és „civi­lizálatlan" rabszolgái között, napi­rendre tűzte egy egységes, egész világot átfogó harci front létreho­zását, a proletárok, a függő hely­zetben lévő és gyarmati népek frontjának megalakítását az első szocialista állam körül, az impe­rializmussal szemben. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom meg­nyitotta a proletár- és gyarmati forradalmak korszakát a proletá­riátus vezetésével és ily módon a kizsákmányoltaknak felszabadulást és a kizsákmányolóknak a vég kez­detét jelentette. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom diadala nyomán az orszá­gok egész sorában a proletáriátus­nak és a következetesen forradal­mi gondolkodású dolgozóknak élen járó rétegei kommunista pártokba tömörültek, amelyek halálos ellen­ségei az opportunizmusnak és ön­feláldozó hívei a proletár-interna­cionalizmus elveinek. Marx, En­gels, Lenin és Sztálin tanítását kö­vetve, a kommunista és munkás­pártok a tömegeket forradalmi harc­ba vezetik a kapitalizmus ellen, s megszervezik a népek békeharcát a­z imperialisták háborús próbálko­­ m­­ zásai elleni. Ezért az egyszerű em­­berek milliói határtalan bizalmat tanúsítanak a kommunisták iránt és elszántan tömörülnek a kommu­nisták zászlói alatt. A kommunista pártok erejének és befolyásának nö­vekedése — a burzsoáziának és jobboldali szociáldemokrata laká­sainak terrorja és kiagyalt rágal­­mai ellenére — a történelmi fej­­lődés törvényévé és ugyanakkor a dolgozók nemzetközi szolidaritása erősbödésének alapvető tényezőjé­vé vált. Sem az imperialisták fegyveres beavatkozása, sem az amerikai és angol imperialisták által előkészít­­tett hitleri agresszió, sem a jobb­oldali szociáldemokraták rágalmai és uszításai nem tudták megállíta­ni a Szovjetunió szakadatlan fej­lődését és erősödését, nem tudták megállítani a Szovjetunió nagysze­rű előrehaladását a kommunista társadalom felé, amely valóra vált­ja az emberiségnek a boldogságról szőtt legszebb álmait 1951 május 1-én az egész halan­dó emberiség ünnepli a szovjet nép nagy eredményeit amelyeket Sztá­lin elvtárs lángeszű vezetésével a negyedik (háború utáni első) öt­éves terv teljesítésével ért el. A szovjet ipar ma majdnem kétszer olyan erős, mint akkor volt, amikor a hitleri Németország megrohanta a Szovjetuniót Ez a béke és a szo­cializmus egész frontjának hatal­mas történelmi győzelme, mert e front a Szovjetunióban látja a tartós békéért, a népek barátságáért, az új háborúra bujtogatók terveinek meghiúsításáért folytatott harc el­­ső hirdetőjét és vezetőjét A Szovjetunió minden újabb győ­zelme a múltban is és most is a kapitalizmus általános válságának újabb elmélyüléséhez, a munkás­­osztálynak a hatalomért vívott harcában pedig újabb lendülethez vezetett és vezet A Szovjetunió győzelme a fasizmuson a második világháborúban a világ újabb, nagy részét szakította ki az impe­rializmus ragadozóinak karmaiból és hatalmas felszabadult terület 600 millió lakosa előtt nyitotta meg a szabad élet útját. A Kínai Nép­­köztársaság történelmi jelentőségű győzelme Mao Ce Tung elvtárs és a Kínai Kommunista Párt vezetésé­vel újabb mély rést ütött az impe­rializmus alapjain. A Szovjetunió­val szövetséges Kínai Népköztár­saság nagy erő a béke védelmé­ben. Jelentősen hozzájárul a béke ügyéhez a Német Demokratikus Köztársaság is A Szovjetunió önzetlen és sok­­oldalú segítségére támaszkodva a népi demokratikus országok népei a kommunista és munkáspártok ve­zetésével minden erejüket orszá­guk békés építésének, iparosításá­nak, a mezőgazdaság gépesítésé­nek, a dolgozók jóléte és kulturá­lis színvonala emelésének szente­lik. A népi demokratikus országok — Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia — népei jelentős sikere­ket értek el és érnek el ma is a válságoktól és munkanélküliségtől mentes szocialista tervgazdaság kiépítése útján. A népi demokratikus országok sikerei — az egész világ munkás­­osztályának és dolgozóinak sikerei; a népi demokratikus köztársasá­goknak, a Szovjetunió barátainak és szövetségeseinek gazdasági és politikai erősödése világszerte elő­segíti a béke erőinek megszilárdul­­ását. *) Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért" c. lap 17.(129) számában. . Az V. kongresszus jelentősége a Kommunisták Romániai Pártja történetében­ ­ Vasile Luca elvtárs beszéde Szombat délután 5 órakor Vasile Luca elvtárs, a RMP KV., titkára, miniszterelnökhelyettes, beszédet tartott a RMP KV., mellett műkö­dő Párttörténeti Intézetben. „Az V. kongresszus jelentőségét a Kom­munisták Romániai Pártja történe­tében" címmel. Jelen voltak a Párt Központi Ve­zetősége és a kormány tagjai, élü­kön Ana Pauker és Teohari Geor­­gescu elvtársakkal ,a Nagy Nem­zetgyűlés elnöki tanácsa, élén G. I. Parhon professzorral, a Nagy Nem­zetgyűlés elnöki tanácsának elnö­kével, valamint számos pártakti­vista és a tömegszervezetek képvi­selői. Vasile Luca elvtárs rámutatott, hogy mily jelentős helyet foglal el a Kommunisták Romániai Pártja történetében az ötödik kongresszus. Ez leszögezte, hogy Románia a burzsoá­ demokrata forradalom be­fejezése előtt áll és ugyanakkor megadta a Párt taktikáját és stra­tégiai irányvonalát. Az V. kon­gresszus visszaverte a forradalom jellegére vonatkozó opportunista elméleteket és világosan leszögezte a pártvezette munkásosztály veze­­tő szerepét ebben a forradalomban. A munkásosztály nagy ütközeteit Grivicán és a Prahova völgyében, a küzdelmet az angol-francia-ame­­rikai tőke terjeszkedése ellen, a fa­sizmus ellen és az egységfront meg­teremtéséért, a jobboldali szociál­demokrata vezetők feje fölött, mind az V. kongresszus határozataival fölfegyverkezett Kommunista Párt vezette. A Párt elszánt harcot folytatott az őrült szovjetellenes háború elő­készítése és kirobbantása ellen. Va­i ’te Luca elvtárs kiemelte, hogy i i­ly jelentős szerepe volt Pártunk­n­ak és ennek élén Gheorghe Ghe­­orghiu-Dej elvtársnak, a munkás­­sztály egysége megteremtésében s Augusztus 23. történelmi aktu­­ának előkészítésében. A szónok rámutatott, hogy a há­­oru utáni években, a megválto­­ott feltételeknek megfelelően Pár­unk megváltoztatta harci taktiká­it. Ki kell hangsúlyozni azonban, úgy ami a stratégiáját illeti, a búr soá-demokrata forradalom befeje­­ésével s a ma folyó szocialista­orradalomra való átmenettel­­, általános vonalakban az V. kon­gresszuson megszabott strtégiát alkalmazta. A jelenlévők a legnagyobb ér­­deklődéssel hallgatták meg Luca d­alárs beszédét. Elutazták Moszkvába a RNK küldötteit , hogy résztvegyenek május­i megünneplésén Chivu Stoica elvtárs vezeté­sével. Dalea Mihai, Vass Gi­zella, Hossu Gheorghe és Mu­­sat Vasile elvtársakból álló kül­döttség április 29-én vasárnap Moszkvába utazott, hogy ott résztvegyen a május 1-i ünnep­ségeken. A Szovjet Szakszervezetek meghívására ugyancsak Moszk­vába utazott az OSZT küldött­sége is Ion Alexandru az OSZT Végrehajtó Bizottsága tagjának vezetésével. Lelkesen fogadták a május 1-i ünnepségekre érkezett szovjet küldötteket Péntek délben a fővárosba érke­zett a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának küldötsé­­ge, hogy résztvegyen a május 1-i ünnepségeken. A küldöttség tagjai: Borodu­­lenko Iván, a Szovjetunió Szak­­szervezetei Központi Tanácsa munkavédelmi szekciójának ve­zetője, a küldöttség vezetője; Ananijeva Ljubov, a „Lenin” kombinát sztahanovista fonónője; Gluhovo, Noginszk város Moszk­va tartomány, a Legfelső Szovjet képviselőnője, a Lenin-rend ki­tüntetettje; Nikisin Mihájl, Sztá­­lin-díjas szondamester és Golo­­bicki Szergej, a kievi állomás fűtőházi gépésze, a „Szocialista Munka Hőse", a Lenin Érdem­rend, az Aranycsillagérem és a munkaérem tulajdonosa. A szovjet küldöttséget a ba­­neasai repülőtéren a fővárosi dolgozók lelkes tömege fogadta, Ljuba Chisinevschi elvtársnővel, az Országos Szakszervezeti Ta­nács alelnöknőjével az élen, va­lamint a szakszervezeti szövet­ségek elnökei, a tömegszerveze­tek képviselői és sokan mások. Borodulenko Iván, a szovjet küldöttség vezetője, megköszönte a meleg fogadtatást és kifejezte a küldöttség örömét, hogy május elsejét a RNK munkásainak kö­rében tömheti el. Május 1. alkal­mából sok új sikert kívánt or­szágunk dolgozóinak munkájuk­hoz, a szocializmus építéséért folytatott harcukhoz. A jelenlevők melegen ünnepel­ték a szovjet küldöttséget, lelke­sen éltették a román—szovjet ba­rátságot és a dolgozók lángeszű tanítóját, Sztálin elvtársat.

Next