Romániai Magyar Szó, 1952. március (6. évfolyam, 1368-1393. szám)

1952-03-01 / 1368. szám

Romániai Magyar Szó A NAGY ÍRÓ ÉS HAZAFI H. SZTYEPANOV PROFESSZOR CIKKE N. V. GOGOLY HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA Nyikoláj Vasziljevics Gogoly, a nagy orosz realista író, hazájának igaz fia volt. Minden képességével Oroszország haladását igyeke­zett előmozdítani. Ez a magasztos törekvés hatotta át műveit, melyekben az orosz nép hősiességét, hazafiasságát és tehetségét mu­tatja meg. A hazája iránti forró szeretet vezette Go­­golyt egész életén át. A haza és a nép ér­dekei mindenekelőtt állónak tartotta és ezek nevében ostorozta műveiben az uralkodó osz­tályok ocsmányságát és alávalóságát. Már „Esték a Cikányki melletti kozákfalu­­ban“ című első művével mint a népét forrón szerető író lépett fel az orosz irodalomban. Történelmi elbeszélésében, a „Tárász Bulybá“-ban az orosz nép hőstetteit dicsőíti, azokat a harcokat, amelyek során hazája földjét megvédte a hódítókkal szemben. Be­mutatja a zaporozsjei kozákságot, mint az orosz népi erő páratlan bizonyítékát. Gogoly a kozákságban azt a hatalmas erőt látta, mely nem egyszer mentette meg Európát a tatár kánok betörésétől, megvédte a lengyel hűbérurak véres támadásaival szemben az orosz és az ukrán nép szabadságát és nemzeti függetlenségét. Művészi eszközökkel ábrázol­ja azokat a hőstetteket, amelyeket Bulyba és fia, Osztap, valamint más kozákok vittek véghez. Semmi sem volt előttük szentebb a hazánál és ennek nevében képesek voltak el­tűrni a legszörnyűbb kínokat is. Sem a mág­lyára kötözött Tárász, s­em az embertelen kínzásoknak alávetett Osztap nem veszítet­ték el bátorságukat, mert tudták, hogy nem hiába pusztulnak el, nyomukba új és új erők lépnek, melyek folytatják a harcot a nép elnyomói ellen. A haza ellenségeivel szembeni gyűlölet, .­ nép iránti feltétel nélkü­l odaadás, ezek az alapvető jellemvonásai a mese hőseinek Go­­goly ilyan embereket ábrázol, akik mindem készek­ feláldozni hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Az üreg Bulyba és fia Osztáp hősi alakjai igazi népi típusok A haza iránti szeretetet és hűséget Tárász még a vízrokonságnál is többre tartja Em­lékezzünk csak arra a drámai jelenetre, ami­kor Tárász Bulyba halálra ítéli saját fiát, Andriát, mert elárulta népét és hazáját. A kozákok feli élesítésére tartott beszédében Tárász Budba a bajtársiasság szent érzésé­ről és a hazaszeretetről szól: „Az atya szereti gyermekét, az anya szereti gyermekét, a gyer­m­ek szereti atyját és anyját, de ez még semmi, testvérek. A fer.evr.d is szereti gyermekét De rokonná lenni lélek szerint és nem vér szerint, — erre csak az ember képes. Voltak más tájakon is bajtársi szövetségek, de olyan szövetség, mint az orosz földön, nem volt sehol." Az orosz emberek gyűlölik „az idegen ki­rály kegyét", azét, aki elfelejtette anyanyel­vét és akinek idegen az orosz haza. A kozák hősök ajkukon ezekkel a szavakkal esnek el az ellenféllel vívott egyenlő­­­mi harcban: „Virágozzék örökké az orosz föld". Tárász Bulyka alakjainak epikai hősies­sége, az események sodró lendülete, a népi elemek ereje, merő ellentétben áll a semmit­tevő földbirtokosok és hivatalnokok rut vi­lágával. Gogoly gyűlölte és könyörtelenül leleplezte a jobbágytartó földbirtokosokat és a bürok­rata hivatalnokokat, akik leigázták és elnyom­ták a népet, ő már látta a másik, népi Oroszországot. A nép szolgálatának eszméje kifejezésre jut a „Tárász Bulyb­r "-ban és a „Költ lelkek” című művében is. Ennek az eszmének a megtestesülését lát­ja Gogoly, Puskin személyében, így ír róla: „Puskin rendkívüli jelenség és lehet, hogy az orosz lélek legkiválóbb megnyilatkozása". Véleménye szerint Puskin legalább kétszáz évvel előzte meg kortársait. Puskin „tökélete­sen orosz” életéből Gogoly kiemeli a költő szerencsségszeretetét és előrelátásának „vakító b­átorságát". „Holt lelkek" című művében Gogoly be­mutatja az orosz nép nagyszerű jellemét. Ezért mondotta Bjelinszki erről a mű­ől: „Tiszta orosz nemzeti műalkotás a népélet titkaiból véve; annyira igaz, amennyire ha­zafias. Kíméletlenül leleplező, de szenvedély­­lyel és szeretettel van telítve az orosz élet iránt. Felfogásában művészi és tökéletes, mind a szereplő személyek jelleme, mind az orosz élet sajátosságai szempontjából Ugyanakkor mély gondolatokkal teli, társa­dalmi és történelmi mű". Gogoly megmutatta, hogy az udvaroncok kerítésein túl és a földbirtokosok meg a job­bágytartók raján kív­ül, van még egy másik Oroszország is, a földműves milliók Oroszor­szága. Az író nemcsak a cári udvar „Hóti lelkeit”, hanem mindazokat a szobakijavicse­­ket, pozdrecüket, poljuskinokat is bemutatta, akik az orosz irodalomban már régen a kap­zsiság, bárgyúság, arcátlanság és undorító naplopás jelképei voltak. A hatalmas és szép szülőföldet leigázták a gonosz erők, a jobbágytartók és tisztességte­len hivatalnokok. Ennek az országnak a képe tárul elénk Gogoly „Hatalmas terület“ című művének lapjain is. A lángoló hazaszeretet­től áthatott szó az orosz nép hősi természeté­ben meglátja az új életre való feltámadás lehetőségét. A hősi Oroszország képét vetíti elénk az egész költemény. Az író mély hazafiassága határozza meg műveinek nemzeti jellegét. Az erőteljes, sa­játos írásmód teszi Gogolyt orosz művésszé­, az orosz természet csodálatos leírójává. Gogoly műveinek mély eszmei tartalma az iró forró hazafiságából és mérhetetlen igaz­ságérzetéből fakad. Gogoly műveinek szatirikus alakjai örök­­életűek a világirodalom kincstárában. Beszé­deiben Lenin is gyakran idézte Gogoly találó jellemzéseit. Sztálin elvtárs nagy orosz írónak nevezi Gogolyt és ő is szívesen utal a gogolyi pél­dázatokra. A jövőbelátás ereje hatja át Gogoly alko­tásait: ez hozza őt közel korunkhoz és első­sorban a szovjet emberekhez, akik új, szép életet teremtettek maguknak. Efelé a jövő felé tekintett Gogoly, de még nem látta világosan. Csernisevszkij ezeket mondotta Gogolyról: „A cél, mely felé törekedett, nemes volt és magasztos”. Oroszország egyik legkiválóbb fiának nevezte őt Csernisevszkij, rámutatva, hogy hazájának tett szolgálatai mérhetetle­nek. Egész életét hazájának szentelte. Gogoly magával szemben végtelenül igényes volt. Az íróban mindenekelőtt az élet tanítómesterét, a társadalom nevelőjét, a társadalmi fekélyek gyógyítóját látta. Amiről Gogoly álmodott: népének szabad, boldog jövője, hazájának hatalmas, legyőz­hetetlen ereje is az a gondolat. Hogy ez az ország fogja megmutatni az egész emberi­ségnek a boldog, békés élethez vezető utat,­­ a mi korunkban valósággá lett. Eredmények és hiányosságok az MNSZ sztálinvárosi szervezetének kulturmunkájában Pártunk irányítása és útmutatása alapján a Magyar Népi Szövetség szervezetei városon é­s falun széleskörű kultúrnevelői munkát vé­geznek. Részt vesznek annak az évszázados kulturális elmaradottságnak a felszámolásá­ban, amelyre a tőkések és földesurak uralma kárhoztatta az országot. Arra törekszenek, hogy a formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúra minél nagyobb tömegek közkincsévé váljék. A Magyar Népi Szövetség, sztálinvárosi szervezetének kulturmunkáját elemezve meg­állapíthatjuk, hogy jó úton halad ezeknek a céloknak, az elérése felé. A városi szervezet vezetősége arra törekszik, hogy mind jobban kiszélesítse és elmélyítse a kulturforradalmat s ezen keresztül hozzájáruljon a Cenk­ alatti városban együttélő román, magyar és német dolgozók testvériségének elmélyítéséhez A szervezet gazdag munkaprogrammjából elsősorban a havonként megrendezendő kul­­túrelőadásokat kell megemlítenünk. A közel­múltban tartott Caragiale emlékünnepélyen a székház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a város különböző kerületeinek dolgozói. A műsor értékes, színvonalas volt, hűségesen tolmácsolta a nagy író ma is időszerű mon­danivalóját. Jelenleg „Haladó hagyományaink ápolása — költőink harca a népek testvérisé­géért, a szabadságért és békéért" címmel ké­szülnek előadást tartani. Ennek az előadás­nak az a célja, hogy a múlt gazdag költői örökségét eleven részévé tegye új szocialista kultúránknak. Szocializmust építő népünk magáénak vallja a múlt minden igaz értékét, mi vagyunk az igazi örökösei mindannak a szépnek s igaznak, amit a nép legjobbjai szí­vükkel és eszükkel alkottak. Vörösmarty, V. Alecsandri, Petőfi, Eminescu, Arany, Cosbuc, Ady és József Attila művei szerepelnek az est műsorán, mintegy jelképezve. Hogy ló­rnién és magyar haladó költők öröksége elvá­laszthatatlanul eggyé forrott hazánk dolgozói­nak szívében. Komoly sikerként könyvelhetők el az AR­­UI'S nemzetiségi előadásai keretében tartott műsoros előadások is, melyeknek magyarnyel­­­vű programmját az MNSZ városi szervezete állítja össze. Ezeken az előadásokon népsze­rűsítik az élenjáró szovjet kultúrát, a szovjet irodalom és zene nagy alkotásait.,Megismer­tetik hazai íróinknak és költőinknek a szocia­lizmus építését és a béke megszilárdítását szolgáló műveit, felelevenítik népi dalainkat és táncainkat. Érdeme a városi szervezetnek, hogy ezekre az előadásokra mozgósítani tud­ja a tömegeket. Egy-egy , előadáson többszáz főnyi közöség hallgatja végig Bartók és Kodály zeneműveit vagy más olyan klas­­­­szikus zeneműveket, amelyek a man­ban csak a kiváltságosak számára voltak hozzáfér­hetők. Minden hétfőn délután a helyi rádióban e­­lőadást tartanak, amelynek műsorán a poli­tikai előadások mellett szavalat, ének, zene­számok és könyvismertetők is szerepelnek. Ezenkívül segítséget nyújt szervezési vona­lon a városi szervezet a sztálinvárosi „Petőfi Sándor” irodalmi körnek is. Mindezek mellett az eredmények mellett beszélnünk kell a városi szervezet kulturmun­­kájának hiányosságairól is. A kerületi vezető­ségek elhanyagolják, illetve nem értik meg eléggé a kulturmunka fontosságát. Nem kap­csolódtak be a nagy munkáskerületek, Ó­­brassó, Bolonya és Bolgárszeg kulturottho­­nainak munkájába. Nem nyújtottak segítséget ezeknek a kultúrotthonoknak állandó magyar­­nyelvű színjátszó-, ének és tánccsoportok meg­szervezéséhez, holott tudjuk, hogy a városi szervezet tagságában nem­ egy tehetséges al­kalmi előadó van. Olyan szavalói, énekesei és táncosai vannak, akik a kultúrversenyek al­kalmával kiválóan, megállották helyüket. Ezek a szereplők egy-egy előadásra összeverődnek, de miután nincs aki megszervezze őket, az előadások után ismét szétoszlanak. A városi szervezet ismeri ezeket a hiányos­ságokat és munkatervébe vette a mulasztások pótlását. Különösen az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tett, hogy megjavítsa munká­ját s így méltó módon megállja helyét a kul­turális feladatok teljesítésében. A minisztertanácsi határozat alkalmazása elősegítette a temesvár tartományi kulturotthonok tevékenységét A KULTUROTTHONOK FONTOS SZE­REPET TÖLTENEK BE DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK ÉLETÉBEN. A falusi művelődés ezen gyújtópontjain harc folyik az írástudatlanság, babona, misz­ticizmus és a múlt többi ártalmas öröksége ellen, ugyanott a világ legelőrehaladottabb agrotechnikai módszereit népszerűsítik, a szovjet kolhozok és szovhozok lelkesítő pél­dáit ismertetik. Mindez hatásosan hozzá­járul ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fel­ismerje a kollektív gazdálkodás előnyeit. A temesvár tartományi kulturotthonok emellett mint a román, magyar, német, szerb, bolgár és más nemzetiségű dolgozó paraszt­ság barátságának megerősítői is jelentős szerepet töltenek be. A kulturotthonok tevékenységének megerő­sítésére és további fejlődésük elősegítésére kibocsátott minisztertanácsi határozatot a temesvár tartományi kulturotthonok is hasz­nosították. A határozat útmutatásait alkal­mazva, a tartomány falvaiban a kultúrtevé­­kenység a téli hónapok folyamán általában megélénkült, bár még vannak olyan hiányok, amelyeket a kulturotthonok vezetőségei, a néptanácsok támogatásával meg kell szün­tessenek. A HÉT MINDEN NAPJÁN ESTIDŐBEN vasárnap délelőtt és délután szintúgy, a facsádi kultúrotthont zsúfolásig meg­töltik a dolgozó parasztok. Kultúrműsorokat mutatnak be, előadásokat tartanak, sakkjá­ték folyik, az énekkar és tánccsoport próbál, a könyvtárból könyveket kölcsönöznek, fil­meket vetítenek,­­ egyszóval a kultúrotthon élete élénk és sokrétű. Az otthonban elhang­zó előadások a mezőgazdaság szocialista át­alakításának hatalmas előnyeit világítják meg a dolgozó paraszt hallgatóság előtt és leleplezik a haladás, a béke, a szocializmus ellenségeit, az amerikai-angol imperialistá­kat és T­ito-féle szolgáikat. Az otthon könyvtárában 3100 kötet van, legnagyobbrészt időszerű, nemrég megjelent könyvek. A könyvtári munkaközösség mun­kájának eredményeként, ma 900 állandó ol­vasója van a könyvtárnak. A könyvtár-kol­lektíva a községet utcák szerint egymás kö­zött felosztotta és a tanítók, a kollektíva tagjai,­­ a könyvekkel otthonaikban keresik fel a dolgozó parasztokat. Ezenkívül rend­szeresen tartanak könyvismertető előadáso­kat. , A kultúrotthon keretében működik az ál­talános ismereteket terjesztő kör is. Ennek a körnek munkájához tartozik a szovjet tudó­sok, írók és más személyiségek népszerűsíté­­se. Ugyanez a kör szervezi meg a könyvis­mertető előadásokat is. Most legutóbb, a nagy román író, Caragiale harcos életét és műveit ismertették és ugyanakkor jelenetek­ben mutatták be Caragiale néhány karcola­tét. Az agrotechnikai­ kör rendszeresen, kéthe­­tenkint tart előadásokat nagyszámú hallga­tóság előtt. Ebben a körben lugosi mezőgaz­dasági mérnökök az előadók. A kör munká­ja azonban kizárólag elméleti. A kör mosta­náig sem kapott mezőgazdasági kísérletei számára földterületet a néptanácstól. Az ag­rotechnikai­ kör feladatai közé tartozott volna az is, hogy állandó kiállítást szervezzen, a­­mely szemléltetően elősegíthetné az agro­technikai kérdések alapos megértését. Az otthon vezetőségének munkájában e­­gyéb gyengeségek is vannak. A vezetőség beleegyezett, hogy a kultúrotthon rádióját elvigyék és az iskolában használják. A facsádi kultúrotthon tevékenységében az eredmények a kultúrotthon vezetősége tervsze­­rűsített munkájának tulajdoníthatók. Azon­ban a tervszerű kultúrmunkának a facsá­­dinál jobb példáját adja a dentai otthon. A dentai kultúrotthon vezetősége negyed­éves munkatervek alapján határozta meg az előadásokat és más műsorszámokat. Az ott­hon aktivistái a körülményekhez képest ra­gaszkodnak a tervhez A tervszerű munka eredményeként a den­­tai kultúrotthonban hatásos tevékenységet fejtenek ki a községbeli együttélő nemzetisé­gek barátságának elmélyítéséért. A kultúr­műsort mindenkor az összes helyi nemzeti­ségek nyelvén mutatják be. Az újonnan át­szervezett énekkar műsorán román, magyar, német és szerb népdalok szerepelnek. A tánccsoportok is román, magyar, német és szerb népi táncokat mutatnak be A dentai kultúrotthon eredményeit az is megmagyarázza, hogy a néptanács a minisz­tertanácsi határozatot áttanulmányozta és megbeszélte a kultúrotthon vezetőségével, a tanítókkal stb. Ezzel a néptanács jelentő­sen elősegítette a kultúrélet fejlődését a köz­ségben. Ha Dentán a határozat útmutatásait hasz­nosították és ez megmutatkozik a fellendült kulturéletben, — ugyanakkor Dumbrava köz­ség néptanácsa a határozatot, nem alkal­mazta, nem vitatta meg és ennek megfelelően ebben a temesvártartományi községben, a kultúrotthon jóformán nem is működik. A községi néptanács tagjai azt állítják, hogy nem találnak „megfelelő” helyiséget a kul­túrotthon céljaira és ezért a különböző ren­dezvényeket, előadásokat a szövetkezet nagy­termében tartják meg. Ez a hely valóban al­kalmatlan a művelődés céljára, mert a szom­szédos szobában szeszesitalokat árusítanak. A néptanács megszüntethetné ezt a megen­gedhetetlen helyzetet, ha a jelenlegi szövetke­zeti helyiséget a kultúrotthon céljára hasz­nálná fel, a szövetkezetet pedig egy alkal­mas, kisebb épületbe költöztetné. A dumbravai néptanács akkor jár el a hatá­rozat szellemében, ha sürgősen megteremti a lehetőséget az önálló kultúrotthon létesí­­tésére, hiszen a község dolgozó parasztsága — mint hazánkban mindenütt, — a fény felé törekszik, művelődni akar. A rékási néptanács sem értette meg a minisztertanácsi határozat célját. Csakis ez­zel magyarázható, hogy a kultúrotthon be­nyílójában a szövetkezet káposztáshordóit rak­tározták el. Hasonlóképen helytelenül járt el a deltai néptanács is. Az ottani kultúrotthon egyik szobáját áruraktár céljára használják. A Buzsor­ községi kultúrotthon első pilla­natban azt a benyomás kelti, mintha ott min­den a legnagyobb rendben volna. A világos, tiszta teremben szól a rádió és a székek kel­lemes rendben sorakoznak a színpad előtt. Aki azonban jobban körülnéz, hamarosan rájön, hogy a rend és tisztaság csak látszat. A rádió körül — vasárnap is! — csak néhány ifjú ál­dogal Ezek sem maradnak hosszabb ideig ott, mert a terem­ fűtetlen és a hideg tűrhetetlen. Már maga az a tény, hogy nem­­gondoskodtak fűtőanyagról is, bizonyítja, hogy a néptanács, az iskola tanítói és az ott­hon vezetősége nem tulajdonít jelentőséget a kulturmunkának. A könyvtár sem működik. A könyvek már hosszú hónapok óta szekrény­be zárva porosodnak. A kultúrotthon címére az érkező újságokat az iskolaigazgató veszi át a postástól és miután elolvasta, meg is tartja, úgy hogy azok sohasem jutnak el rendeltetési helyükre. A temesvártartományi kultúrotthonok mun­kájának kiszélesítéséhez jelentősen hozzájá­rult a keskenyfilmek vetítése Lenin és Sztá­lin rámutattak arra, hogy a film milyen hatá­sos fegyver a dolgozó nép művelődésének szolgálatában. A Párt és a kormány e ta­nítást alkalmazta, amikor a filmvetítést a falvakra is kiterjesztette. A Szovjetunióból kapott keskenyfilmek vetítésére alkalmas gé­pekből, több temesvár tartományi kulturott­­h­onnak is juttattak. Az előadásokat nagy számban látogatják és feszült érdeklődéssel követik a dolgozó parasztok. Egyes helyeken ahol a művelődési munka lanyhán folyt, a filmek vetítése nyomán a kultúrotthon álta­lános tevékenysége fellendült. A zsebelyi kultúrotthon is példa erre. Azonban a filmvetítéseket, kultúrforradal­­munknak ezt a kiváló eszközét, nem minden temesvártartományi kultúrotthonban tudják megfelelően hasznosítani. Egyes helyeken, — amint az legutóbb Kosztej és Facsád közsé­gekben történt — a kultúrotthon vezetősége a vetítés órájáig nem népszerűsítette a fil­meket, nem tudatta a dolgozó parasztsággal a készülő eseményt. Egy másik hiányosság az, hogy a vetített filmekkel kapcsolatban nem kezdeményeznek megbeszéléseket. Az ilyen megbeszélések elősegítenék, hogy a dolgozó paraszt közönség megvitassa, elmé­lyítse a filmek mondanivalóját. Sokhelyt a vetítések sima lefolyását aka­dályozza az, hogy nincsen hozzáértő gépész. A temesvártartományi néptanács a közel­múltban szervezett ugyan egy tanfolyamot filmvetítő-gépészek képesítésére, de több kul­túrotthon a kurzusra nem küldött embert. Így történhetett meg Kiszetó­ községben is, hogy „A mi falunkban” című film hangos­ szövegét a közönség ,nem értette és ezáltal az egész előadás értéke is csökkent. Ezeket a hiányo­kat a tartományi néptanács művészeti és kul­turális osztályának segítségével kell kiküszö­böljék a szóbanforgó kulturotthonok A MEGMUTATKOZÓ HIBÁK ÉS HIÁ­NYOSSÁGOK MELLETT is bizonyos, hogy a temesvártartományi falusi kul­turotthonok munkája, a téli hónapokban é­­lénkebb lett, fellendült. A dentai, kiszetói és facsádi kulturotthonokban a falusi kultur­munka változatos formákban járul hozzá a temesvártartományi dolgozó parasztság fejlő­déséhez, a román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű falusi dolgozók barátságá­nak megszilárdításához. A te­mesvártartomá­­nyi falusi kulturotthonok munkájában ered­mények elsősorban ott mutatkoznak, ahol a minisztertanácsnak a kulturotthonok tevé­kenységét megerősítő és további fejlődését célzó határozat útmutatásait követték, összességükben véve a temesvár tartományi kultúrotthonokat, hiányosságuk, hogy csak néhány otthon mellett működnek agrotech­nikai­ körök. Ezeknek számát feltétlenül gya­rapítani kell, mert e körök révén népszerűsít­hető a legelőrehaladottabb, a szovjet agrotech­nika, ezekben a körökben fegyverezhetik fel a mezőgazdaság tudományos ismeretével a dolgozó földműveseket. Több súlyt kell fek­tessenek a temesvár tartományi kultúrottho­­nok könyvtáraik gazdagítására. Könyvállo­mányukat egészítsék ki új, időszerű politikai és irodalmi munkákkal Úgy az eredmények továbbfejlesztésére, mint a hibák megszüntetésére a miniszterta­nács határozatának további alkalmazásával találják meg a biztos kulcsot a temesvártar­tományi kulturotthonok. D. I. 2 A BUKARESTI MAGYAR NYELVŰ KÖNYV­TÁR március 1-én (Szombaton) este 8 órakor, a Zalomit utca 6—8 szám alatti helyiségben PETŐFI-ESTET RENDEZ. Petőfi Sándor életéről és munkásságáról elő­adást tart Sütő András író, a Falvak Népe főszerkesztője. A Magyar Népi Szövetség bukaresti kulturegyüttese március 2-án, va­sárnap este 8 órai kezdettel a Zalomir­ utca 6—8 szám alatti kultúrtermében bemutatja James Gow és Arnaud Dussen „Mélyek a gyökerek" című­­ felvonásos színdarabját. Rádiórásor A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG RÁDIÓ­­ÁLLOMÁSAINAK MAGYARNYELVŰ MŰSORA HÉTFŐ, 1952., már­cius 3. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 6 óra 50 perckor Hírek. Zene. R. ROMÁNIA 1935 és BUKAREST II 285 m. hh. 12 óra 30 perckor Hírek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 16 órakor Hírek 16 óra 15 perc­kor TÉRKÉP ELŐTT: India. 16 óra 25 perc­kor KULTURKRÓNIKA: Kínai vendégművé­szek Bukarestben R. ROMANIA 1935 BUKA­REST 11. 285 TEMESVÁR. I. 397 és CRA­IOVA 205,9 m. hb. 19 óra 30 perckor A BÉ­KÉÉRT A HÁBORÚS USZÍTÓK ELLEN. Nők a béke arcvonalán. 19 óra 45 perckor KUL­TÚRMŰSOR: 1. Gogoly halálának 100-ik év­fordulója. 2. Gogoly emlékünnepségek nép­­köztársaságunkban. R. ROMANIA 1935 és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor Hírek A sztálintartományi szövetkezetek nagymennyiségű terméket vásárolnak a dolgozó parasztoktól A pénzreform és árleszállítás életbelépte­tése Sztálin tartományban is nagy mértékben hozzájárult a szövetkezetek munkájának fel­lendüléséhez. A sztálintartományi szövetke­zetek az utóbbi időben nagy mennyiségű me­zőgazdasági terméket vásároltak a dolgozó parasztoktól és küldték a városi dolgozóknak. A sztálintartományi dolgozó földművesek február 1 — 15 között a következő mennyiségű mezőgazdasági terméket értékesítettek a szö­vetkezetek útján: 61 tonna búzát, 182 ton­na burgonyát, 14 tonna kukoricát, 108 vá­gómarhát, 20 bor­jut, 17 sertést, 9 juhot, 71 ház­nyálat, 723 szárnyast, 227.447 tojást, 1637 kiló étolajat, 2.868 kiló zsírt, valamint nagy mennyiségű hagymát, zöldséget, mézet és más mezőgazdasági terméket. A falusi szövetkezetek vezetőségei az ered­ményes felvásárlási munkán kívü­l a dolgozó parasztsággal 182 vágómarha, 400 bárány és 23 seb­es szállítására is szerződést kötöttek. A BNK RADIOBIZOTTSÁGÁNAK A MAGYAR SZERKESZTŐSÉGE felhívja hallgatóinak figyelmét, hogy már­cius 5-én, szerdán este 7 óra 5 perckor N. V. Gogoly halálának 100. évfordulója al­kalmából ÜNNEPI ADÁST KÖZVETÍT Műsorra kerül a nagy realista író: „A REVIZOR” című vígjátékénak rádióvál­­tozata, a marosvásárhelyi Állami Székely Színház művészeinek előadásában.­­ Az ünnepi műsort a Rádió Románia 1935, Bu­karest II. 285, Temesvár I. 397 és Craiova 205,9 méteres hullámhosszakon közvetít­­jük. 1952., március 1., szombat. Daloló, táncoló kínai ifjúság Olyan megkapó, annyira felejthetetlen kép. Fehérruhás, m­andulaszemű kínai leányok, mosolygósarcú, szénfekete hajú kínai ifjak kórusa románul énekel. Furcsán aprózzák a szavakat, de tűz és lelkesedés ég a szárnyaló dallamokban. A sor jobbszélén álló kínai ifjú homlokán hosszú, mély vágás. Ki tudja me­lyik csatában szerezte, hol sebesült meg a kuomintengista hazaárulókkal vivott élet-ha­lál küzdelemben. És most itt áll a színpadon, hazánk fővárosában és románul énekel. „A Párt zászlaja alatt". . . csengőn szár­nyalnak Mihail Beniuc verssorai. Gheorghiu- Dej elvtárs nevét ejti ki a kórus. A forradá­­sos hom­okú ifjú arcán alig észrevehető mo­soly szalad át. Mire gondolhat ebben a pilla­natban? Várjon tudja-e, mit jelent nekünk, a nézőtéren ülő dolgozóknak ez a név­? A kí­nai ifjú szempárja találkozik a bukaresti dol­gozók csillogó tekintetével. Olyan jóleső me­­legség ömlik szét a szívekben. A nézőtéren ülők soha se látták ezt a sovány, sárgakor­ú, szénfekete hajú ifjút, nem tudják mi a neve, a hatalmas birodalom melyik sarkából jött ide s mégis mintha régi, nagyon régi ismerő­sök lennének. Van valami, ami az első pillanatban ba­rátokká tesz olyan embereket, akik először látják egymást, először néznek nyíltan, be­csületesen egymás szemébe. A kínai ifjúsági művészegyüttest úgy fogadta a főváros dol­gozó népe, mint régi jó ismerőseit. Sokezer kilométerről jöttek el hozzánk, hogy bemu­tassák népük ősi hagyományokon felépült fia­tal művészetét, dalait, táncait, színjátszását. „Keleten pirkad a hajnal’’... Ezt a dalt északkínai partizánok énekelték először A népfelszabadító hadsereg katonái ismertettek meg vele a déli tartományok dolgozóit s ma Kína legelterjedtebb, legnépszerűbb népi éne­ke. Vidámság, áradó életöröm, forró lelkese­dés csap ki az ütemekből. „Mao Ce-dun meg­mentette a kínai népet” — szárnyalnak a szavak s a kínai nép vezetőjének nevére a hatalmas termen végighullámzik a dübörgő taps. A forradásos homlokú ifjú ajka újból mosolyba szalad, a floreascai sportcsarnok közönsége kitartóan ünnepli Mao Ce-dunt. Senki se beszél a román-kínai barátságról és mégis mindenki a szívében érzi azt a ha­talmas, lebírhatatlan erőt, amely egységbe forrasztja a szabadságért harcoló népeket. * Mi tudná jobban, erőteljesebben kifejezni a nép érzéseit, vágyait, mint az ének, a dal? Alexandrov Sztálin-kantátájának dallamai hangzanak fel kínai nyelven és lehetetlen ne éreznünk azt a mély, igaz szeretetet, amely­­lyel a kínai dolgozók Sztálin elvtársat öve­zik. A felszabadult kínai nép boldog új életéről szólnak a népdalok. /I „Rizsültetek dala” azt a lelkesedést sugározza, amellyel a délkínai parasztok a hatalmas rizsföldeket gondozzák. A szabad Kínában a népé lett a föld, a mun­ka pedig dicsőség és becsület dolgává vált. Éppen úgy, mint a népi énekek, mély kö­zösségi érzést fejez ki N­u-Den-teao kínai ze­neszerző dala is. A rizsültetvények dolgozó­ját énekli meg, aki hazafias lelkesedéssel szolgáltatja be termésének feleslegét az ál­lamnak, a népfelszabadító hadseregnek. Az énekszámok művészi hatását rendkívüli módon fokozta Jou-Guan-zseni zongorakísé­­rete. A kínai művésznőt játékáért a tavalyi Berlini Világifjúsági és Diák Béketalálkozón jutalommal tüntették ki.* Szilajság, áradó életöröm és mégis köny­­nyed, finom mozdulatok — ezek jellemzik a kínai népi táncot. A kínai néptánc sem az öncélú szórakoztatás eszköze. A nép életének egy-egy jellegzetes mozzanatát ábrázolják. Az „Örlünszun" nevű ősi mongol néptánc pél­dául vadászkép, a tibetieké munkajelenet. A hegyi falvak férfilakossága vadászatra indul. Páratlanul ügyes mozdulatokkal érzé­keltetik a táncosok a vadászélet izgalmát, ö­­römét. A cserkésző vadászok előtt megjele­nik a vad. Hirtelen lekapják vállukról a nyi­lat és zizegve repül a nyílvessző. A mongol vadászok pontos célzók. Egyetlen nyíllövés és már ing, győzelmi láncot járnak az elejtett vad körül. A táncra előjönnek a falu asszo­nyai is és együtt ünneplik a vadászok sike­rét. Népviseletbe öltözött tibeti táncosok jelen­nek meg. A férfiak kucsmában, hófehér ujjas­ban, liláspiros bő nadrágban és vöröses-feke­te posztúcsizmákban, a nők selyemszoknyák­ban, amelyeknek tarkátló színei pompás egy­ségbe olvadnak össze és olyan jól tükrözik a kicsiny tibeti nép vidámságát. Szilaj, „ropo­gós” táncot járnak, mintha csak csíki széke­lyek döngetnék a színpadot. A kínai ifjúsági művészegyüttes a tibeti néptánc bemutatásá­val meggyőzően példázza a Kínai Népköztár­saság nemzetiségeinek szabad, boldog életét, egyre nagyobb ütemben fejlődő kultúráját.­­ Páratlan szépségű a „selyemhullám tánc”. Apró fáklyákkal kezükben győzelmi ünnepet ül a kínai Hányok és fiuk vidám csoportja. Tánc közben a kezükben tartott fáklyákból hosszú vörös selyemszalagok bomlanak ki és a gyönyörű leányok, az izmoskarú ifjak ezekkel a szalagokkal járják tovább gyors táncukat. Mintha lángnyelvek cikáznának a szmpadon, belüket, köröket, jellegzetes kintii írásjeleket írva a levegőbe. A selyemszala­gok hullámzása egyre gyorsabbá válik, végül hatalmas csokorba olvadnak össze. Mintha óriási máglya égne... A kínai klasszikus táncdráma kifejezési esz­közei nagyon sokoldalúak. A színész játéká­nak csak egyik része a nálunk megszokott beszéd és mozgás. A kínai színész emellett énekel, táncol, akrobatikus mutatványokat végez­, szaval és nevettet. Ez a műfaj sokszáz év miatt fejlődött ki. „A kínai feudalizmus hosszú időszaka alatt a régi időkben ősi, ra­gyogó kultúra alakult ki. Ezen ősi kultúra fejlődési folyamatát feltárni, kivetni belőle a feudalizmus maradványait és a demokratikus tartalmat felszívni — mindez szükséges új nemzeti kultúránk fejlesztéséhez, új nemzeti öntudat1.',nk fejlesztéséhez” — írta Mao Ce­­dun 1940-ben megjelent könyvében. Ilyen, sokszáz év alatt kialakult táncdrá­mát mutatott be a kínai ifjúsági művész­együttes. A „Szuil­ani barlang” az egyik klasszikus kínai opera részlete. A majmok királyának küzdelmét jeleníti meg a drago­­nyosok királya ellen. A táncdráma alapja egy ősi népmese, tanulsága pedig, hogy az erő­szak törvényszerűen elbukik az igazság ellen vivőit harcában. A kínai színészek a megjelenítés minden elképzelhető eszközét felhasználják az ábrá­zolásra : némajáték, tánc, ének, arcjáték és p­krobatika váltakoznak minden átmenet nél­kül.. És mindezek mégis szerves egységbe fo­nódnak, fokozzák a drámai feszültséget és nagy ütemben viszik előre a cselekményt. Az új kínai színjátszás már szétvetette az ősi táncdrámák formai kereteit. Egyre gyak­rabban találkozunk bennük a szocialista drá­ma elemeivel. A színjátékok hőse maga a harcoló tömeg, színtere nem szorul négy fal közé, hanem elvezet a tömegek alkotó mun­kájának és hősi küzdelmének színterére, az életbe. Az új kínai színjátszás egyik jellegzetes alkotása a „Vállvetve előre”, Korea, 1950 tele. Az amerikai impenalis­z ták fejvesztetten menekülnek a koreai nép­hadsereg csapásai alatt. Közben rabolnak, gyilkolnak, egész falvakat perzselnek fel. Az egyik koreai falu szélén felrobbantják a hi­dat, hogy megakadályozzák a népi erők előre törését. Azonban még el sem takarodnak az imperialista zsoldosok, a falu megmaradt la­kói, nagyobb részük asszony, hozzákezdenek a híd helyreállításához. Több mint harminc színész jeleníti meg ezt a képet, de minden egyes szereplő mozgása szerves egységbe kapcsolódik és egységes hatású. Közben ideérkeznek a koreai néphadsereg egységei. A katonák dolgozni kezdenek a falusiak mellett az épülő hídon. Egy óra se telik bele s készen áll a híd, nyitva az út a felszabadítók előtt tovább, előre, dél felé. Mozgalmas jelenetek váltakoznak. Még be sem ütötték az utolsó hidcölöpöt s itt vannak a kínai önkéntesek. A falu dolgozói felejthe­tetlenné akarják tenni a kinai katonák pihe­nő perceit. Fiatal leányok táncolnak szóra­koztatásukra s apró koreai fiúcska kinai dalt énekel Mao Ce-dunról. Ráncosarcu öreg parasztasszony lép elő. — Ennek a fiúnak az apját megölték a bi­tangok, az anyját pedig elhurcolták magukkal — mondja síró, fájdalmas hangon s a kato­nák arcáról egyszerre eltűnik a vidám mo­soly. S most sorra lépnek elő a falu lakói és az amerikai martalócok gyalázatosságairól beszélnek. Mozgósító erejű kép. Szinte egyszerre moz­dul meg a csapat, a zászlótartó magasra eme­li a vörösselyem kínai harci lobogót, melléje lép a koreai zászlótartó is és katonák s fa­lusiak egyszerre tartják esküre kezeiket. — Mindhalálig harcolunk a győzelemért ! Halál az imperialista zsoldosokra !. A színészek a némajáték, a tánc és az ének eszközeivel húzzák alá a mély politikai tartalmat: a kínai és koreai nép harci szö­vetségének lebírhatatlan erejét. Felemelő és megnyugtató kép. Azt bizonyítja, hogy a kí­nai dolgozók keményen állnak a béke távol­­keleti harci szakaszán s minden pillanatban készek arra, hogy megvédelmezzék azt a boldog életet, amelynek olyan sokszínű, gaz­dag képét mutatták dalaik, táncaik, játékaik. BEKE GYÖRGY TESTNEVELÉS és SPORT Sportküldöttség utazott Párisba a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség kongresszusára Csütörtök reggel román sportküldöttség utazott Párisba, amely részt vesz a Nemzet­közi Kerékpáros Szövetség kongresszusának munkálatain. A küldöttség tagjai: Vajda Já­nos elv­társ a TSB alelnöke és Sever Dánés elvtárs a TSB tagja. Ma kezdődik Bukarestben a csehszlovák-román nemzetközi súlyemelő találkozó A Csehszlovák Köztársaság birkózó és súly­emelő csapata pénteken délután fővárosunkba érkezett. A kaneasai repülőtéren a csehszlo­vák sportolókat a TSB képviselői fogadták. A 8 súlyemelőből és 8 birkózóból álló csehszlo­vák keret vezetője Iosif Matejcik elvtárs. A „Falvak Kupája” Lugos rajon falusi sportközösségeit élénk tevékenységre ösztö­nözte. A legjobb munkát a belinci kulturotthon mellett működő „Testvériség” sportközösség végezte. A belinciek szerepeltek a legjobban a labdarúgótornán, férfi röplabdázóik pedig rajonbajnokságot és a tartományi bajnokság­ban második díjat nyertek. Az úszóversenyen 20 részvevőt állítottak rajthoz és ugyancsak szép számban mozgósították a dolgozó pa­raszt ifjakat mind a sakk mind az atlétikai versenyekre. Az MVK jelvényt eddig tizenyol­­can szerezték meg. A rajoni TSB a, belinci „ Testvériséget” jó szervezési munkáért kitüntetésben részesí­tette Dicséretes a buziási állami gazdaság mel­­ l A FŐVÁROS SPORTOLÓI megkezdték előkészületeiket, hogy minél jobban szerepel­­jenek a „Köszöntsük Május Elsejét" mezei futóversenyen. Vasárnap az Építők és a Vö­rös Lobogó sportegyesületek Március 6. tisz­teletére mezei futóversenyt rendeznek az If­júsági Stadion környékén.­­ A MOSZKVAI FEDETT SPORTUSZÓ­Az első nemzetközi súlyemelő találkozónk ma este hét órakor kezdődik a bukaresti Flo­­reasca sportcsarnokban. Vasárnap, március 2-án délelőtt 10 órakor ugyancsak a Floreasca sportcsarnokban ke­rül sor a nemzetközi birkózó találkozóra. lett működő „Traktor” sportközösség mun­kája is. Itt román, magyar és német dolgozó parasztok a legjobb egyetértésben küzdenek sportmozgalmunk kiszélesítéséért, a tömeg­sport színvonalának emeléséért és az MVK testnevelési rendszer széleskörű bevezeté­séért. A „Traktor” sportközösség keretében eddig már 50 ifjúmunkás és dolgozó paraszt nyerte el az MVK jelvényt. A tartományi falusi sakk­­bajnokságra 104 részvevő jelentkezett. A labdarúgók megnyerték a rajoni bajnokságot és tavasszal már a tartományi bajnokságban küzdenek. A legutóbb alakult sportközösségek közül a gizellafalvi, — amely már 18 MVK jelvényes­­sel dicsekedhetik — és a nitzkifalvi érdemel­nek elismerést. Zs. L. DÁBAN, a Komszomolszkaja Pravda kupájá­ért úszó és műugró versenyeket tartanak, amelyeken 200 sportoló vesz részt. A verseny első napján számos úszó értékes eredményt ért el. A 100 méteres gyorsúszásban a fiatal Lev Baladin (Moszkva) 59 mp-et úszott míg Maria Gavris úszónő (Kiev) a 200 mé­teres mellúszásban 3 perc 2,7 mp időt ért el. Élénk MÚK tevékenységet fejtenek ki Lugos rajon falusi sportközösségei SPORTHÍREK

Next