Előre, 1953. november (7. évfolyam, 1886-1909. szám)

1953-11-01 / 1886. szám

Ebben az esztendőben, de különösképpenez elmúlt két-három hónap folyamán a föld mékéből feltörő vulkán erejével rázták meg le mindinkább öntudatosodó, osztályharcos proletariátus sztrájkharcai a tőkés világ ingadozó épületét. A nyomorgó, elnyomott munkások milliói és milliói a sztrájk éles fegyverével indulnak harcba demokratikus szabadságjogaikért, a nagyob darab kenyérért, a biztosabb holnapért. A munkásosztály sztrájkharca végigszáguld valamennyi tőkésországon, hatalmas méreteket ölt és mind erőteljesebb csapásokat mér a kapitalista rendszerre. Az Egyesült Államokban, az 1952-es esztendőben, a „nagy sztrájkok“ évében valamivel több mint 1.000.000 munkás sztrájkolt. Az idén, csupán az év első három hónapjában 550.000 munkás szüntette be a munkát, júliusban pedig az USA munkaügyi minisztériumának csökkentett adatai szerint is 260.000 dolgozó lépett sztrájkba. A kikötőmunkások nemrégen lefolyt, részleges sikerekkel végződő nagy sztrájkja dicsőséges fejezete volt az amerikai munkásosztály harcának. Míg az elmúlt év első tizenegy hónapjában körülbelül ■360.000 munkás tette le hosszabb-rövidebb időre a szerszámot. Angliában az angol munkásosztály ebben az esztendőben még nagyobb számban küzd az óceánon túli „barát“ parancsuralmi rendszere következtében létrejött siralmas gazdasági viszonyok ellen. Csupán ebben a hónapban számos fémipari vállalat, hajógyár és repülőtér dolgozói szüntették be a munkát. Tovább terjedt a sztrájkharc Nyugat-Németországban és Japánban is. A japán vasúti munkások csaknem százezres tömege együtt harcol a japán fémipari dolgozókkal, az USA japáni támaszpontjain dolgozók kétszázezres tömege együtt küzd a napokban ,sztrájkba lépett 250.000 bányásszal. A japán szakszervezeti mozgalom legragyogóbb megnyilvánulásának és Japán munkásmozgalma történetében példátlan tettnek tekinthetjük a japán munkásosztály nagy júliusi politikai sztrájkját, amelyen 3 millió dolgozó küzdött a sztrájk betiltásával kapcsolatos törvénytervezet beiktatása ellen. S felsorakozik mind nagyobb mértékben a tőkésországok dolgozói mellé a gyarmati és függő országok munkásosztálya is. Növekszenek és izmosodnak a dolgozók harcos szakszervezetei Madagaszkárban épúgy, mint Francia-Guyanában, Nyasszaföldön és Belga-Kongóban épúgy mint Indiában és a Fülöp-szigeteken. A világ összes népeinek tiszteletét váltotta ki a francia és az olasz munkásosztály hősiessége azokban a méreteiben páratlan sztrájkküzdelmekben, amelyeket különöskép Pen augusztusban és szeptemberben vívtak.ranciaországot a Wall Street urai előszeretettel nevezik „gyengének“ és „betegnek“. Valóban, Laniel és a francia kormány többi vezetője, valamint az áruló szakszervezeti boncok „Franciaországa“ gyenge és beteg, de erős és hatalmas harcok győzelmes kivívására képes a milliós dolgozó tömegeket magában foglaló Franciaország. Nincs példa a francia munkásmozgalom történetében olyan, méreteiben és egységében egyaránt lenyűgöző küzdelemre, mint a franciaországi ipari és mezőgazdasági munkások széles tömegeinek augusztusi sztrájkja, mikor is csaknem négy és félmillió francia dolgozó szállt szembe az USA vezetőköreinek uszályába szegődött reakciós francia kormány nyomorpolitikájával. „Lépjetek fel egységesen a munkabeszüntetésben, s az egység és testvériség szellemében vegyetek részt a szakszervezeti szövetségek nagygyűlésein, a dolgozó nép jobb jövőjéért, országunk sorsának jobbrafordulásáért !“ — szólt szeptember utolsó harmadában Di Vittorio, a CGIL főtitkára az olasz dolgozókhoz. És Olaszországban megszűntek dohogni a nagy olvasztókohók, megszűntek kattogni a szerszámgépek és a szövőgépek orsói, nem vágott az érces falba a főányász szerszáma, letette az ásót a nagybirtokokon dolgozó zsellér és nem búgtak fel a hajókürtök a tengerparti kikötőkben. Egyetlen nap alatt nyolcmillióra emelkedett a sztrájkoló olaszok száma, a dolgozók részvételi aránya a sztrájkban csaknem valamennyi helyen 90—100 százalékra emelkedett. A Róma melletti hegyek között élnek a klerikális reakció szellemi fogságában tartott Subiaco község lakosai. A CGIL nem számított rá, hogy e köszség lakosai is részt vennének a sztrájkban, úgy, hogy a szakszervezeti nagygyűlésre nem is küldtek megbízottat. Azáltalános sztrájk napján telefonértesítés érkezett a községből a római szakszervezeti központba, hogy a piactéren türelmetlenül várja a nép a szakszervezeti központ megbízottját. Hiábavalónak bizonyultak Subiaco község plébánosának fenyegetőzései, a klerikális reakcióval egybefonódott olasz nagyiparosok, földbirtokosok dühkitörései és a mindezek érdekeinek kifejezőjeként fellépő olasz kormány terrorintézkedései — létrejött az olasz nép alulról kibontakozó egységfrontja a nép ellenségeivel folytatott harcban. A munkásosztály szüntelenül erősödő harca s egyik kifejezője, egyszersmind fontos tényezője a kapitalista rendszer egyre mélyülő általános válságának. Napjaink kapitalizmusa, amely saját megoldhatatlan ellentmondásai 1101 szédült fegyverkezési hajszában és a gazdaság militarizálásában keres menekvést, egyre mélyebb nyomorba taszítja az uralmalatt élő néptömegeket. A fegyverkezési hajra nem menti meg a kapitalizmust a közelgő gazdasági válságtól, de egyre elviselhetetlenebb terheket ró a dolgozókra, miközben a plitarizáláson és a háború előkészítésein működő kormányok a dolgozók további jogfosztását, fasiszta bilincsbeverését készítik elő. Ennek következménye a harc kiéleződése a munkásosztály és a tőkések között. Rohamosan éleződnek az osztályellentétek, egyfelől az imperialista burzsoázia, másfelől a munkásosztály és valamennyi dolgozó között. A sztrájkmozgalom hulláma mindinkább terjed az egész kapitalista világban. A tőkésországok munkásai, amikor újból és újból sztrájkba lépnek, a fokozódó kizsákmányolás, a növekvő árak, az emelkedő adók és a csökkenő, vagy legjobb esetben befagyasztott bérskála kapitalista valósága ellen harcolnak. Az egymást váltogató kormányok urai csak az utolsó három esztendőben a tej háromnegyedét öntötték ki a francia gyermekek tejesbögréjéből, a hús egynegyedét markolták el a francia dolgozók tányérjáról. Minden egyes franciát ruházatának egyötödétől fosztottak meg, mert egyötöddel csökkent a textilfogyasztás. Még a hivatalosan bevallott adatok szerint is egy olasz család átlagos keresete létminimumának mindössze 35—51 százalékát fedezi, Amerikában pedig ma egy munkás 55—60 százalékkal kevesebb élelmet vehet, mint 1945 előtt. A nyugati országok sztrájkoló tömegei a munkanélküliség ellen harcolnak. Olaszországban a teljes és részleges munkanélküliek száma több, mint négy és félmillió, Nyugat-Németországban hárommillió, Japánban több mint tízmillió, az Egyesült Államokban pedig több mint 13 millió teljes és részleges munkanélkülit számolnak. A kapitalista országok dolgozói sztrájkjaikkal demokratikus jogaikért, tűrhetetlen szociális helyzetük megjavításáért, jobb életfeltételekért harcolnak. Ez a tény különösképpen akkor válik szemléletessé, ha megítézzük, melyek voltak a közelmúltban lefolyt, nagy franciaországi és olaszországi sztrájkok kirobbanásának közvetlen okai. E sztrájk kirobbanásának Franciaországban .Az volt az alapvető oka,,hogy a Laniel-kormány háborús költségvetési kiadások fedezése céljából újabb erőteljes támadást indított a dolgozó franciák életkörülményei ellen:népellenes törvénytervezetek elfogadását akarta a parlamentben keresztülhajszolni. Olaszországban a nagy sztrájk kirobbanásának alapvető oka az volt, hogy az olasz nagyiparosok, miközben maximálisan kizsákmányolják a dolgozókat és profitjaikat még a közszükségleti cikkek árainak állandó növelésével is tetézik, a növekvő árak mellett befagyasztják a fizetéseket E harcok füzében mind nagyobb tömegek előtt válik világossá az az igazság, hogy nyomorúságos helyzetük különösképpen a háborús politika következménye. A sztrájkok ilymódon mindinkább összefogódnak a háborús politika elleni harccal, s inak közvetlen részei lesznek. Azok mellett a helyi munkabeszüntetések mellett, melyekkel... dolgozók egyegy üzemben, bányában, vagy kikötőben a konkrét háborús intézkedéseknek ellenállnak, egyre gyakoribbá válnak az egész országra kiterjedő háborúellenes sztrájkmegmozdulások és a konkrét gazdasági követeléseket is mind sűrűbben egészítik ki békekövetelésekkel. így tettek a francia dolgozók milliói akkor, amikor nagy augusztusi általános sztrájkjuk alkalmával netttfoltak gazdasági követelésekért szálltak álkra, hanem egyúttal a börtönbe vetettbékehajtások és bebörtönzött szakszervezeti vezetőik szabadlábra helyezéséért is. Így teltek át atgol tengerészek, amikor megtagadták a közelmúltban az amerikai tankok Koreába szállítását, és így tettek az olasz dolgozók, amikor követeléseikbe felvették Olaszország tevéként, bekapcsolását a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a népek közötti gazdasági és kulturálisegyüttműködésért folyó harcba. . Amellett, hogy a tőkésországokbeli sztrájkharcok jelenlegi szakaszának alapvető jellemvonása a gazdasági és politikai követelések egybefonódása, van még egy rendkívül fontos jellemvonásuk, jellegzetességük is. Ez a jellemvonásuk abban áll, hogy először sikerült megvalósítani több helyen, így Franciaországban és Olaszországban a munkásosztály teljes egységfrontját a SZakszervezeti harcban. A munkásáruló francia és olasz Szocialista, valamint katolikus szakszervezeti vezérek mindig a munkásosztály ereje, megosztásának, szétforgácsolásának a politikáját folytatták és azt igyekeznek folytatni majd a jövőben is. A kommunistáknak, a társadalmi igazság egyedüli képviselőinek felvilágosító munkája nyomán azonban ezek a szakszervezeti boncok mindinkább elvesztik maguk mögül a tömegeket, a széles népi tömegek áruló vezetőik akarata ellenére alulról jövő egységfrontba tömörülnek. A tőkésországok kommunista pártjai és forradalmi munkáspártjai állhatatosan leleplezik, a nép elé tárják a szakszervezeti boncok árulását, megtévesztő, leszerelő manővereiket, a munkásegység, az osztályharcos szakszervezeti egység ellen törő aknamunkájukat. A tőkésországok dolgozói közül egyre többen ismerik fel, hogy a jobboldali szociáldemokraták az amerikai imperializmus legszennyesebb megbízásait teljesítik, ténykedésük a háború előkészítését, a néptömegek leigázását szolgálja. Csupán egyetlen ténnyel alátámasztva a fentieket, ez az alapja annak, hogy — miután a két reakciós francia szakszervezet vezérei az általános sztrájk győzelmének előestéjén orvul hátbatámadva a munkásokat megegyeztek a Laniel-kormánynyal, s a sztrájkot mindhárom szakszervezet egyszerű tagjai egységesen továbbfolytatták, még néhány napon át. Mindezek a sztrájkok sok sikert és részletsikert hoznak a munkásosztály számára. Olaszországban például a kormány arra kényszerült, hogy a parlament elé terjessze a dézsmások helyzetének megjavítására vonatkozó törvénytervezetet. Az USA kikötőmunkásainak sztrájkja kényszerítette az Egyesült Államok Legfelső Bíróságát arra, hogy szabadlábra helyezze Harry Bridges-t, a nyugati partvidék dokkmunkásai szakszervezetének elnökét. Győzelemmel végződött a japán fémipari munkások sztrájkja is és nagyjelentőségű részleges eredményt ért el a startba dolgozók általános sztrájkja: azt, hogy bár a munkásellenes törvénverésű ,rendeleteket a jobboldali szakszervezeti vezetők árulása után megszavazták, s azok jelenlegi formájukban nem sújtják olyan erősen a dolgozóket, mint ahogyan azt a francia kormány tagjai tervezték. Ugyanakkor aharcban részt vett francia dolgozók milliói döntően !!, hozzájárultak Alain Le Léap, André Istil és több munkásvezér, valamintbékeharcoskiszabadításához a börtönből. E harcok, révéheheten egyes országban tovább edződik a munkásosztály. Megerősödik a dolgozók kitartása, öntudata és önbizalma, s új' harci tapasztalatokká gazdagodik a munkásmozgalom. Az a tény, hogy a szakszervezetek„a napokban Bécsben tartott világkongresszusán felvetették a jelenkori munkásmozgalom fejlődésének alapvető kérdéseit, ujabb fegyvert ad a tőkés országok dolgozóinak kezébe a jogaikért folytatott harcban, és ujabb biztosítéka e harc továbbfokozódásának. Komoly figyelmeztetés ez a burzsoázia és kormányéi számára. Arra figyelmeztet, hogy, a háborús politika, a nyomor politikája a munkásosztály és valamennyi, dolgozó mind nagyobb, mind elszántibb illenillásába üátkőzik. Növekszik a sztrájkmozgalom a tőkés országokban Világ trioletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA VII. évf.—1886 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1953 november 1. vasárnap Egy nagy szovjet művésszel a kolozsvári és a márosvásárhelyi színészek között (2. oldal) A faleszállítás eredményei és hiányosságai Gyergyószentmiklós rajonban (2.oldal) Végezzük el az őszvégi munkákat a gyümölcsösökben (2. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL: Nemzetközi szemle (3. oldal)' A budapesti Gh. Gheorghiu-Dej Hajógyár november 7-re készül (3. oldal) A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának határozata . ' ' (4. oldal) Maurice Thorez elvtárs sajtónyilatkozata az „Observateur” című lapnak (4. oldal)' Lothar Bolznak, az NDK külügyminiszterének nyilatkozata Adenauer kormányprogrammjáról (4. oldal) HAZÁNK MINDEN TÁJÁRÓL Bökény község beszolgáltatás élén Temesvár tartományban az állami kvóták gyors és hiánytalan beadásáért Bökény község nyerte el a tartományi Vörös Zászlót. A község dolgozó parasztjai teljes egészében teljesítették a búza-, árpa- és rozsbeszolgáltatási terv előirányzatait. Ezenkívül beadták már az évi tejkvóta 90 százalékát és a gyapjúkvóta 99,5 százalékát. A kukoricakvóta beadásánál a bökényiek kapták a rajon 1. számú nyugtáját. Az állami kvóták beadásában Simion Dragos képviselő, valamint Metode Olaru és Pantelimon Parvu dolgozó parasztok jártak az élen. A szép eredmény jórészt Ana Manea községi begyűjtő érdeme, aki kitartó felvilágosító munkával és egyéni példamutatással győzte meg a községbéli dolgozó parasztokat, hogy idejében teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. A begyűjtő jó munkájáért jutalmat kapott. Az őszi termények betakarítása A Magyar Autonóm Tartományban már végefelé közeledik az őszi termények betakarítása. A tartomány dolgozó parasztjai a betakarítással egyidejűleg leróják az állam iránti kötelezettségeiket is. Október 26-ig a következőképpen teljesítették a tartomány őszi begyűjtési tervét: burgonya 42,2, bab és hagyma 21,9, kukorica 17,4 és napraforgó 15,2 százalék. Az állami kvóta beadásában Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csik és Kézdivásárhely rajonok járnak az élen. Ezek a rajonok már 44—60 százalékra teljesítették a burgonyakvóta beadását. Szászrégen, Erdőszentgyörgy, Marosvásárhely és Maroshéviz rajonok lemaradtak. A kísérleti állomás segítségével Buzmea község (Iasi tartomány) kollektivistái ez évi bőséges termésüket a tg.-szumosi mezőgazdasági kísérleti állomás technikusaitól kapott irányítás segítségével érték el. Kukoricából 25 mázsát takarítottak be hektáronként, majdnem kétszer annyit, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A buzneai kollektivisták az idén őszszel is mélyszántást végeztek, csak tisztított és kezelt magot vetették, hogy jövőre még bőségesebb termést arassanak. Az őszi vetési tervet túlteljesítették. A baltati (Tg.Frumos rajon), comarnai (lasi rajon) és sagnai (Roman rajon) kollektivisták, a trifesti és bozieni társult parasztok szintén teljesítették a vetési tervet. Iasi tartományban október 26-ig 37 kollektív gazdaság és mezőgazdasági társulás fejezte be az őszi vetést. Az őszi vetési tervet hiánytalanul teljesítették a harsovai, delesti, probotai, bozieni és botesti dolgozó parasztok is. Hűvös, borús őszi napok Urnák Gyalakulón. Mindenki igyekszik mint előbb elvégezni a mezei munkát, mert az a hir járja, hogy nemsokára lehull az első hó is. . A hegyvidéki kis falu szélén, fehérre meszelt szép házacskájában Birtalan Balázsáé már hajnal óta szorgoskodik. Először az állatokat látja el, majd reggelit készít a családnak. A nagyobbik fia siet a munkába. Férje a szövetkezeti üzletbe indul, a kisfia — aki még iskolás — éppen a könyveit rakosgatja össze Ekkor köszönt be az ajtón Birtalanné édesanyja. Fekete kis poszlókabátját komótosan kigombolja . Ő oda telepedik a tűzhely mellé Elmennek a fiatalok, elcsendesedik a kis konyha Ketten maradnak. — Kár, hogy nem volt az este gyűlésen édesanyám, — kezdi a beszélgetést Bírtalanné és enyhe szemrehányás zsendül ki a hangjából — Nagyon szép volt a Román- Szovjet Barátság Hónapjának megnyitója. — Igyekeztünk mi, lányom édesapáddal, hogy elérkezzünk. Hiába csak nem tudtuk befejezni az este a pityókaszedést idejére. Annyi volt a pityóka, hogy alig győztük hazahordani. Amíg elraktuk, aztán a disznónak enni adni, fejni — azt se tudtam mit csináljak elébb. De hallottam a szomszédoktól, hogy nagy dolgokról volt szó a gyűlésen. Mondd csak, igaz-e, hogy lesz villanyunk, meg a földgázt is bevezetik minden házba? — Igaz bizony — csillart fel a szeme Birtalannénak a villany hallatára. Eligazítja a tarkakendője alólkibújó fekete hajtincsert és odahúz egy székes édesanyja mellé. — Tudja anyám,m ilyen szép gyűlésünk még nem volt. A néptanács elnöke Rozsdás Márton elmondta, hogy mi mindent köszönhetünk iti a Szovjetuniónak Mert a Román-Szovjet Barátság, Hónapját ünnepli most az egész ország. Olyan ügyesen beszélt Rocsdás Márton, mintha csak a szivünkbe látott volna Elmondta, hogy szeretjük a szovjet embereket, mi mindent tanultunk tőlük és hogy az egész életük példa előttünk Elsorolta rendre a sok munkamódszert, amit mi parasztok megtanultunk most tőlük, az ágasbuhatermelést, a keresztsoros vetést, a traktoristák segítségét és még sok mindent. Kollektív gazdaságaink eredményeit is felhozta, hogy lássuk hová vezet a mi utunk is Ezen a gyűlésen tudtuk még azt is, hogy a Román—Szovjet Barátság Honapja tiszteletére bevezetik falunkba a villanyt és a földgázt is Látja, édesanyám, így teszik szebbés boldogabbá a mi életünket. — Hát a bizza jó is lesz — örvendezik az öregasszony. — Nem fázunk többé télen s nem bajlódunk azzal a füstös petróleumlámpával Hosszan elnézi a tűzhelyet, arcán az öröm vonásai rajzolódnak ki, mintha már látná a jó meleget árasztó gázlángokat. — Mindenki egyszerre akart beszélni — veszi át a szót ismét Birtalanné —, hogy megmondja, mivel járul hozzá a villamosításhoz. Császár Józsi megígérte, hogy 5 köbméter földet, 1000 téglát és még 200 méter gázcsövet is fog fuvarozni Még az asszonyok is vállaltak. Az Albert felesége 5 napot fog dolgozni. Képzelje csak Béres néni a 06 éves fejével még ő is azt mondta: ,,Ha csak egy szál deszkát is fogok arrébb tenni, azzal is segnek" — Es te lányom, ersze nem mertél megszólalni? — Dehogyis nem. Megmondottam én is, hogy megyek a közös munkára amikor csak szükséges Tiz egész napot vállaltam de lesz az annál több is, ahogy csak futja az időmből. Aki ott volt a gyűlésen, mind sorra jelentkezett Akinek van igázállatja,a fuvarozásra iratkozott mások meg tenyeres munkára. Ott dolgozik majd a falu apraja, vagina — Oszt Varga Dénes nem beszélt ? Mert az okos dolgokat szokott mondani ! — Ajánlottam most is, hogy a munkát osszuk be utcák szerint így mindenki rendesen el tudja végezni a szántás-vetést meg a betakarítást és kerít magának időt a közös munkára is. — Jó beosztással sok mindenre futja az időből. — Aztán Kovács Dénes beszélt. Elmondta ő is szépen, hogy mit gondol a falu népe. ,Az egész falu nevében köszönöm meg ezt a nagy ajándékot — kezdte. — A mi életünk a múltban olyan volt, hogy arról nem is jó beszélni. Ha melegedni akartunk, összeszedtünk a cserjésből egy néhány nyers gallyat. A világítással is mennyi baj volt mindig. Kevés és drága volt a petróleum A hosszú, sötét téli estéken ültünk a sötétben, nem tudtunk mihez kezdeni Sötét, bús volt a mi életünk. Most meg majd a villany világít, a földgáz ég a kályhában A kuttuszitthonunkhoz is hozzáépítünk még egy nagy termet, mozigépet is kapunk és annyi szép filmet láthatunk, mint a városiak. Jó könyveket is olvashatunk esténként A gyűlés végén még elbeszélgettünk ott egy kicsit, hogyan is lesz, mint szervezzük meg Utána siettünk hazafelé, mert már későre járt az idő , akkor úgy elgondolkoztam magamba, hogy a munkások mennyit adnak nekünk és mi semmit sem ajánlottunk fel nekik a gyűlésen De elhatároztam, hogy ezután több pityókát, paprikát, paradicsomot, tojást és egyebet amit tudok, viszek a piacra, hogy megkönnyítsem a munkások élelmezését. Éppen ezt akartam mondani én is. Az idén annyi pityóka termett, hogy nem is hittem volna Ma beadom a kvótát és még jócskán marad Elég lesz nekünk télire, de még a piacra is vihetek belőle. Aztán elmegyünk mi is az önkéntes munkára, ha már a villanyról meg a gázról Van szó Apáddal ketten mi is elvégzünk annyit, mint egy fiatal. Az öregasszony búcsúzik. Hazafele menet szeme végig siklik a kis falusi utcán Lám rövidesen nagy változások állnak be errefelé Falunkban felgyűl a villany. Eljut ide is a fény s a meleg, megszépül az élet. ROM ESZTER Falunkban felgyűl a villany A helyiipari vállalatokban is alkalmazzák a szovjet módszereket ■ (Tudósítónktól.). — Csíkszereda rajon számos vállalatánál megbeszéléseket tartottak a szovjet pódszerek alkalmazásáról, így a Csíkszeredai November 7 helyiipari vállalat gyümölcsfeldolgozó egységénél számos munkás vett részt azon a megbeszélésen, ahol a szovjet konzervipar eredményeit ismertették. Sztaroszta Menyhért, az üzem technikai, vezetője a gyümölcsfeldolgozó részlegben alkalmazott szovjet módszerekről besésült. A hozzászólók beszámoltak az e módszerek révén eddig elért eredményekről. ., Az IFET Csíkszeredai vállalatánál október 20-án „A szovjet technika hatása faiparunkra” címmel tartottak előadást. Az ezt követő megbeszélés során Császár Jenő, a vállalat főtechnikusa kiemelte azokat, az eredményeket, amelyeket a rajon területén a szovjet módszerek alkalmazásával az erdőkitermelésnél elértek. A csicsói sűtőház dolgozóinak megbeszélésén Csulák Károly sztahanovista mozdonyvezető technikai útmutatásokat adott saját tapasztalatai nyomán arranézve, hogy az összes mozdonyvezetők hogyan kapcsolódhatnak be az ötszázas mozgalomba. Egyúttal beszámolt eredményeiről, amelyeket a szovjet „ötszázasok” példamutatásának köszönhet. Gyorsabb áruszállítás a marsrut módszerrel A CFR dolgozói a szovjet marsrut-rendszer alkalmazásával meggyorsítják a vasúti teheráruforgalmat. Ezzel elősegítik a dolgozók ellátását is. Szép eredményeket értek el az adjpoll üzemvezetőség körzetében a vasutasok a november 7 és a néptanácsi képviselőválasztások tiszteletére indított Szocialista versenyben: a szerelvények mafsrutizálásával 615 vagont szabadítottak fel más áruszállítások céljaira. A szebeni üzemvezetőség kereteibe tartozó vasutasok a marsrut-módszer alkalmazásával 1.189 vagont takarítottak meg. A craiovai üzemvezetőség vasutasai a múlt hónapban terven felül 12 marsrutizált szerelvényt indítottak s ezzel több mint 400 vasúti kocsit szabadítottak fel más szállítások báljaira. A piatra-olti sűtőház dolgozói fokozott tonnasúlyú szerelvények szovjet módszerének alkalmazásával 6.651 tonna áruval túlhaladták az előírt műszaki normát. (Agerpres) Bővítik a választékot a fővárosi November 7 textilüzem dolgozói A fővárosi November 7 textilüzem dolgozói új munkagyőzelmekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját és a néptanácsi képviselőválasztásokat. Az ütem termékeinek választékát az utóbbi hetekben 25 új gyártmánnyal bővítették. A háziasszonyoknak sok örömet szereznek majd az itt készült tarkamintás, szép abroszok és paplanhuzatok. Gyártásukat sok fejtörés előzte meg. Az üzemben hosszú évek óta hever jónéhány Jacquard Szövőszék, melyeket teljesen használhatatlannak tartottak. De az elmúlt hetekben, amikor az üzem mérnökei, mesterei, munkásai mindannyian azon gondolkoztak, hogyan lehetne a belső tartalékok kihasználásával új, tetszetős, keret- é árucikkek gyártását megkezdeni, egyszeriben megszületett az ötlet: javítsuk meg az ócska Szövőszékeket. Azóta három gépet már üzembe is helyeztek. A kijavított szövőszékek egyikén Rizea Florica dolgozik. A fővárosi Industria Bumbacului B üzemben tartott tapasztalatcserén gyarapította ismereteit. Tudását, munkamódszereit másoknak is átadja. Arra törekszik, hogy minél többen megtanulják a Jacquard szövőszékek kezelését,és így biztosítsák a termelés növelését, a választékok bővítését. A gépek üzembehelyezésénél Glössel Manfred technikus és Iliescu Iosif mesterek tűntek ki a munkában. Az aradi vállalati étkezdék téli élelmiszerellátása Az aradi városi néptanács nagy figyelmet fordít a vállalatok és intézmények étkezdéinek téli élelmiszerellátására. Az aradvárosi néptanács kereskedelmi osztálya idejében gondoskodott az étkezdék téli ellátásáról. Összehívták az irádi étkezdék gondnokait és ügyvezetőit s megállapították a téli ellátásukhoz szükséges élelmiszermennyiségét, majd konkrét intézkedéseket tettek a beszerzésre. Ugyanakkor útmutatást adtak azellátás módjára, az élelmiszerek tárolására és egyebekre. Az Arad tartományban hiányzó élelmiszer termékek beszerzése céljából a városi néptanács kereskedelmi osztálya megkezdte az árucserét más tartományokkal. A burgonyát például Sztálin tartományból hozzák és cserébe kukoricát adnak. Az intézkedések folytán az aradi vállalatok és intézmények étkezdéi eddig 224.000 kg burgonyát, 34.000 kg káposztát, 18.000 kg hagymát , 31.000 kg egyéb főzelék- és zöldségfélét kaptak AZ étkezdéket ellátták télire 80.000 kg paradicsompasztával, 26.000 kg gyümölcsízzel és 65.000 kg savanyúsággal az állami és a szövetkezeti kereskedelem útján, valamint saját termelésükből. E szép eredmények mellett azonban bőségesen akadnak hiányosságok is. Az étkezdék részére, kiutalt élelmiszerek minőségileg nem mindig megfelelőek. Egyes étkezdék vezetősége nem feldít elegendő gondot a jó gazdálkodásra. Az „Augusztus 23“ és a „Refacerea" étkezdéjében, ahol 1500 ember étkezik, eddig még csak nagyon kis mértékben gondoskodtak a télire szükséges élelmiszermenynyiségről. A „Refacerea” étkezdéje, noha nagymennyiségű paradicsommal rendelkezett, nem készített télire paradicsompasztát. A városi néptanács kereskedelmi osztálya és az étkezdék vezetősége számolják fel minél előbb hiányosságaikat és gondoskodjanak idejekorán az étkezdék élelmiszer ellátásáról. Kétnapos vásár Kolozsváron A kolozsvári városi és tartományi néptanács kereskedelmi ügyosztályai november elsején és másodikén vásárt szerveznek Kolozsváron, a város és a falu közötti árucsere-forgalom kiszélesítése céljából. A néptanács illetékes ügyosztályai mozgósító és népszerűsítő tevékenységet fejtettek ki annak érdekében, hogy a vásárra mind a falusi termelők, mind a városi kereskedelmi és kisipari vállalatok minél nagyobb mennyiségben hozzák fel áruikat. Kollektívákat szerveztek, amelyek bejárták a falvakat és mozgósították a kollektív gazdaságokat és a magántermelőket a vásáron való részvételre. Ugyanakkor intézkedések történtek annak érdekében, hogy a városi kereskedelmi és ipari vállalatok, mint a „Fierus”, „CCL Industrial”, „Victoria”, „Alimentara”, „Vitadulci”, a helyiipari vállalatok, a cipész, szabó stb. kisipari termelőszövetkezetek minél több jól ellátott elárusító bódét létesítsenek s biztosítsák főként a falusi dolgozóknak szükséges árucikkek bőségét. A vásár kulturális megnyilvánulásokra is alkalmul szolgál. A vásár területén 3 színpadot állítanak fel, ahol a városi kulturotthonok művészi csoportjai, üzemi kulturegyüttesek, ének- és zenekarok, valamint a legjobb falusi kulturcsoportok szerepelnek, önmegadóztatásból járdát építettek (Levelezőnktől.). — Hidvég község mintegy 2 és fél kilométerre van a vasútállomástól. Esős időben szinte járhatatlan volt ez az út. Mivel a község dolgozóinak jelentős része Sztálinvárosba jár dolgozni, naponta kétszer kell megtegye ezt a távolságot. A község lakói elhatározták, hogy járdát készítenek és villanyt vezetnek az út mentére. Ezt a határozatot tett követte. Nem sok idő múlva elkészült a járda, október 17-én pedig kigyúlt az útszakaszon a villany. Az anyagot önmegadóztatásból befolyt összegből fedezték, a munkálatok nagy részét önkéntes munkával végezték el. Lelkes munkájukkal kitűntek: János István néptanácsi titkár, Mózes Sándor IMSZ titkár, idős Halász Márton és még sokan mások. Teljesült Hidvég lakosságának kívánsága. Ma már villanyfénnyel világított, jó út vezet a falutól az állomásig. A Hami kölcsönből új munkáslakások épülnek Tordán A tordai városi néptanács 41 házhelyet adott a munkában élenjáró dolgozóknak. A cementgyár 22, az üveggyár 4, a Szilika-gyár 4 és a Chimica-üzem dolgozói 7 házhelyet kaptak családi ház építésére. A Chimica gyár dolgozói a kapott állami kölcsönből már tető alá húztak négy kétlakrészes házat, melyekbe nemsokára beköltöznek boldog lakóik: Vesa Viorel, lánca Joan és mások. A gyár vezetősége sok segítséget adott a dolgozóknak családi házuk felépítéséhez. Az üzem többi dolgozója pedig szabadidejében segített a munkában. KOVÁCS FERENC levelező