Előre, 1954. február (8. évfolyam, 1962-1982. szám)
1954-02-02 / 1962. szám
A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Gépgyártóiparunk feladatai Ötéves tervünk egyik alapvető célkitűzése, hogy hazánkat fejlett nehéziparral és gépgyártóiparral rendelkező országgá alakítsa át. Hiszen sem a közszükségleti cikkeket gyártó ipar, sem pedig a mezőgazdaság nem fejlődhet korszerű, nagytemelékenységű gépek és szerszámok nélkül. Csak a korszerű gépgyártóipar előzetes megteremtése tette lehetővé, hogy olyan hatalmas könnyűipari üzemeket építhessünk, mint a botosáni „Moldva“ textilkombinát, meg a többi új könnyűipari és élelmiszeripari vállalat, amelyeket már hazai gyártmányú gépekkel és szerszámokkal rendeztünk be. Hazai gépek és szállitófelszerelések könnyiik meg a munkát épitőtelepeinken. Bányáink folyosóin, — ahol évtizedeken keresztül állatisorba kényszerbebányászaink húzták a szenesteknőbe. — rs már rég megjelentek a csillogó, hazai bányamozdonyok. Óriási emberi erőfeszítést takarítanak meg munkás-, osztályunk számára a gépek, ■ könnyebbé, gyorsabbá és termelékenyebbé teszik a dolgozók munkáját. Sa technikai fejlődésével párhuzamosan napról napra mind nagyobb tömegben bukkan fel és jut érvényesülésre szabad hazánk legnagyobb gazdagsága, a dolgozó nép alkotó teljessége. Pártunk és kormányunk mindig nagy gondot fordított és továbbra is nagy gndot fordít a hazai gépgyártóipar fejlesztésére. Népi demokratikus rendszerünk szülötte, a dolgozó tömegek együttes erőfeszítéseinek drága gyümölcse ez. Csak néhányat említsünk a termékei közül, a gyapotfosztó, fésülő és hengerelőgépeket, a 14 méteres gyűrűsfonógépet orsóinak percenkénti tizenkétezres fordulatszámával, a korszerű olajpréseket, a tejfeldolgozó üzemeik számára sorozatban gyártott szeparátorokat, a konzervgyárainkban dolgozó darálókat és gyümölcsiszklókat, amelyek mindegyike legalább 15—20 ember nehéz munkáját helyettesíti, vagy a nemrég gyártott sütőipari berendezéseket, amelyek 8 órás műszakonként 10 tonna lisztbőlragasztanak és sütnek ízletes kenyeret. "Népgazdaságunk többi ága is értékes segítséget kapott már eddig gépgyárainktól. Sztálinvárosban, Vajdahunyadon, a zsilvölgyi bányatelepeken, meg másutt is, ahol már épülnek a tervbevett munkáslakások, elég sűrűn találkozunk a hazai kotrógépekkel, talajgyalukkal, a 35 tonnás Derrick- és a 3 tonnás toronydarukkal. Állami és kollektív gazdaságaink, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein már nem újság, a mi Sztalinvárosunkban készült hazai traktor. Sorozatban gyártjuk az aratógépeket, cséplőgépeket, kombájnokat, gyapotszedőgépeket. A perisi állami gazdaságban még tavaly üzembehelyezték egyikét azoknak a hazai esőgépeknek, amelyek lehetővé teszik, hogy gazdag földjeinkéin örökre legyőzzük a szárazság okozta nehézségeket. Mezőgazdaságunk az elmúlt év során 16,27 százalékkal több traktort és 30,87 százalékkal több egyéb gépi felszerelést kapott, miint 1952- ben. Most, az új tervév kezdetén különlegesen fontos, hogy gépiparunk dolgozói ismét megvizsgálják azokat a feladatokat, amelyeket a párt Központi Vezetőségének tavaly augusztusi bővített plenáris ülése tűzött elébük. Már most, év elejéin fel kell kutatniuk az összes lehetőségeket, hogy a legeredményesebben hozzájárulhassanak mezőgazdaságaink és közszükségleti cikkeket gyártó iparunk lemaradásának megszüntetéséhez. Meg kell találniuk a módját annak, hogy népi demokratikus államunk jelentős befektetései a lehető leghamarabb meghozzák gyümölcseiket a dolgozó tömegek életkörülményeinek megjavítása terén. Az első feladat, hogy eleve biztosítsuk a felülvizsgált és az általános szükségleteknek megfelelően módosított tervek minden mutatószámának teljesítését. Az elmúlt évek tapasztalatai szemléltetően megmutatták, hogy milyen károsan befolyásolta a nehézipar egyes ágainak túlhajtott fejlesztése a különböző vállalatok műszaki-adminisztratív kollektíváját. Az állandó rohammunka miatt nem egy gyárban elhanyagolták a szerszámgépek rendszeres karbantartását, nem gyártottak pótalkatrészeket, nem gondoskodtak rendszeres és állandó tartalékokról. Némely helyen ez a hanyagság egész műhelyekben, vagy üzemrészekben veszélyeztette a folyamatos termelést. A legtöbb vállalatnál nem fordítottak kellő gondot a belső erőforrások rendszeres felkutatására. Noha gépiparunkban a tavaly bevezetett nyítások és észszerűsítések nyomán 57 millió lejt takarítottunk meg — háromszorosát az 1952 évinek — mégis megtörtént, hogy ugyanabban a műhelyben, ahol értékes Újításokat alkalmaztak, egyes munkafolyamatok elmaradtak a többiek ugrásszerű fejlődése mögött s lassúságukkal, elavultságukkal minduntalan felbontották a zártciklusú gyártási folyamatokat. Az ország bővebb ellátása közszükségleti és élelmiszeripari cikkekkel most jelentős mértékbeli, függattól is, hogyan valósítják meg gépipari vállalataink a tavaly augusztusi párthatározatban lefektetett feladatokat. A terv előírásainak betartása minden vállalatra, minden termelési egységre kötelező. A helyi lehetőségek gendes számbavételévelkell tehát már most k alakítani minden üzemosztály számára a termelés legcélszerűbb rendszerét. Ezt szolgája az operatív tervezés, amely munkanapokra bontja az üzemi részlettervet és műhelyenként, csoportonként megállapítja az összes mutatószámok — termelékenység, önköltség, minőség, valamint a forgóeszközök felhasználási módja — teljesítésének feltételeit. Olyan feladat ez, amely nem tűr egyetlen nap halasztást sem, így semmivel se menthető a kajáni Victoria gyár műszaki-adminisztratív vezetőségének a hanyagsága, ahol még január második hetében se fogtak hozzá a tervek felbontásához. A jó operatív tervezést azonban nem szabad összetéveszteni a különféle nyomtatványok egyszerű kitöltésével. A vállalatok műszaki-adminisztratív személyzetének mindenkor tisztában kell lennie a termelés mindenkori helyzetével, ismernie kell a berendezés kapacitását és a nyersanyag, valamint a félkész és a befejezett alkatrészkészleteket. Az elmúlt évben bizony míg előfordult, hogy a felületes és bürokratikus raktározási nyilvántartások egyes helyeken „rejtett“ tartalékolásra,anyag- és alkatrészhalmozásra vezettek, aminek természetes következményeként más műhelyek nyersanyag, vagy alkatrészhiánnyal küzdöttek. Meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy sztahanovistáink és élmunkásaink folyamatosan és fokozatosan túlteljesíthessék tervfeladataikat s ne gátolja őket a hényeg tervezés és nyilvántartás okozta anyaghiány. Fokozottabb gondot kell fordíttani a gyárból kikerülő gépek és felszerelések minőségére is. Az elmúlt év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy egyes gyárakban a mennyiségi rohammunka mellett elmaradt a kellő minőségi ellenőrzés. Bányászaink például jogosan kifogásolták a sztálinvárosi Esztergolművektől kapott hibás fúrókat és légkalapácsokat. Az aradi cukorgyár folyamatos termelését is meglehetősen felborították a bukaresti „Mao Cedum“ gépgyárból kapott hibás felszerelések. Különösen fontos a részletesminőségi ellenőrzés mezőgazdasági gépgyárainkban. Az innen kikerülő gépeknek nemcsak a föld jó megmunkálását kell megkönnyíteniök, hanem minőségi jó munkájaikkal segíteniük kell abban is, hogy dolgozó parasztságunkat rávezessük a korszerű, nagyüzemi, kollektív gazdálkodás útjára. Gondoskodni kell arról — ami az elmúlt években meglehetősen hiányzott —, hogy vállalatainkat, valamint gép- éstraktorállomásainkat, javítóműhelyeinket bőven ellássuk pótalkatrészekkel. Nagy jelentősége van e téren a sztálinvárosi traktorgyár dolgozói hazafias felajánlásának, akik vállalták, hogy a folyamatos traktorgyártás mellett 5 nappal hamarabb legyártják az első negyedévre előirányzott pótalkntrészmennyiséget. Az országszerte lezajlott pártkonferenciák minden vállalatban, így gépgyárainkban is meghatározták a pártszervezetek feladatait az 1953 augusztusi párthatározat végrehajtásában. A pártszervezetek hajtómotorjai a vállalatok és műhelyek termelése fellendítésének. A műszaki-adminisztratív vezetőség, valamennyi munkás, mérnök, technikus és tisztviselő feladata, hogy felhasználja a pártszervezetek segítő erejét a munka általános megjavítására. Az adminisztratív és szakszervezeti szervek jó együttműködése a pártszervezetek irányítása alatt, a dolgozó tömegek alkotóképességének jó felhasználása biztosítja majd minden vállalatunkban az idei fokozott tervfeladatok teljesítését. A műszaki középiskolák vezető kádereinek értekezlete A fővárosi Jogtudományi Fakultás aulájában hétfőn reggel megkezdődött a műszaki középiskolák vezetőségi kádereinek értekezlete. Az értekezleten részt vesznek az oktatásügyi minisztérium, valamint a többi minisztériumok és központi intézményeik képviselői. Ilie Murgulescu akadémikus professzor, oktatásügyi miniszter megnyitó beszédében kifejtette, hogy a vezető kádereknek ez az első országos értekezlete azt a célt tűzte maga elé, hogy elemezze az iskolai év első felében kifejtett tevékenységet és intézkedéseket hozzon az ország műszaki középiskoláiban a tanulmányi folyamat megjavítására. Ezután Nicolae Bologan, az oktatásügyi minisztériumhoz tartozó műszaki középiskolák igazgatója tartott beszámolót, amelyben elemezte az első félév eredményeit és a műszaki tanulmányi iskolák sikeres évzárásával kapcsolatos feladatokat. A beszámolót kérdések és hozzászólások követték. Az értekezlet munkálatai folytatódnak. (Agerpres). Az MTTE bukaresti fiókjának tanácskozása A Mérnökök és Technikusok Tudományos Egyesületének bukaresti fiókja pénteken délután az MTTE központi tanácsának székházában értekezletet rendezett, amelyen a fővárosi fémipari és elektrotechnikai üzemek számos mérnöke éstechnikusa vett részt. Az értekezleten Matéi Chitescu mérnök, felolvasta „A magasfrekvenciájú áram által történő Induktív felmelegítés alkalmazása a gépgyártó iparban“ című közlését. A felolvasást, az eljárást és annak eredményeit szemléltető vetítettképes előadás követte. Marius Stern mérnök „A felületi edzéshez és olvasztáshoz használt magasfrekvenciájú áramfejlesztőkről és azok gyártási lehetőségéről“ tartott előadást. A jelenvoltak nagy számmal vettek részt az előadásokat követő vitán. (Agerpres.) Vili. évf., 1962. sz. 4 oldal, ára 20 bán, 1954 február 2. kedd LAPUNK TARTALMÁBÓL: A Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a zöldségfélékre, a zöldségvető magvakra, a gyümölcsre és a csemegeszőlőre vonatkozó szerződéskötési rendszer megjavításáról (2. oldal) A sztálingrádi győzelem 11. évfordulója: Az újjászületett, hős város (2. oldal) Az írástudatlanság felszámolásáért (2. oldal) A kőrösfői képviselőnő (3. oldal) Angol képviselők bírálják Dulles politikáját (3. oldal) A Gyilász-„ügy” és a jugoszláv valóság (3. oldal) A négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete (4. oldal) A Német NK kormányának emlékirata a külügyminiszterek berlini értekezletéhez (4. oldal) Mezőgazdasági hírek Nagymennyiségű vasúti fűtőanyagot takarítanak meg A temesvártartományi mozdonyvezetők és fűtők állandóan arra törekednek, hogy minél észszerűbben használják fel a fűtőanyagot. Ebben nagy segítségükre van Klavdia Báránovszkája módszere. A mozdonyvezetők jórésze alkalmazza ezt a módszert. Ion Nitos mozdonyvezető és Gheorghe Jurja fűtő minden alkalommal Temesvár és Nagyvárad között 1.500— 2.000 kiló fűtőanyagot takarítanak meg. Januárban 15 nap alatt 19 tonna fűtőanyagot takarítottak meg. Példájuk nyomán a 442036 számú mozdony kezelőszemélyzete, Niculae Ciobotaru mozdonyvezetővel az élen, ugyancsak 15 nap alatt jelentős fűtőanyag-megtakarítást írt be a takarékossági számlára. Hasonló eredményeket ért el a többi mozdonyvezető is. A Temesvár—Turnu- Severin között közlekedő mozdony személyzete például minden ötödik után kizárólag megtakarított fűtőanyagot használ. Most 10 újabb mozdony személyzete sajátította el Klavdia Báránovszkaja módszerét. Növekszik a Magyar Autonóm Tartomány áruforgalma A Magyar Autonóm Tartomány állami és szövetkezeti ,kereskedelmi hálózata egyre nagyobb mértékben gondoskodik a dolgozók szükségleteinek kielégítéséről. A tartomány helyi kereskedelmi szervezetének 171 üzlete az elmúlt év utolsó negyedében 42 százalékkal több árut adott el, mint a megelőző negyedévben. Terven felül nagymennyiségű szabadforgalmú árut is eladtak, köztük 220.000 méter gyapotkelmét, 31.000 méter gyapjúszövetet, 11.000 méter selyemkelmét, 150.000 darab kötszövött cikket, 5.000 kiló porcelán árut, stb. Az évi eladási tervet 22,93 százalékkal, a helyben felvásárolt áruk eladási tervét pedig 33 százalékkal túlteljesítették. A Magyar Autonóm Tartomány kisipari termelőszövetkezeteinek működése is felfelé ível. Az elmúlt év utolsó negyedében a többi között 300 pár női cipőt, 2.500 pár hulladékanyagból készült cipőt, 120 vászon,Atornyt, 500 paplant gyártattak az előirányzaton felül. A tartomány szövetkezetei 1953 második felében 72 százalékkal több készruhát, 32 százalékkal több bőrárut és lábbelit adtak el, mint az első félévben. A Magyar Autonóm Tartomány kereskedelmi hálózatát ebben a félévben még jobban kibővítik. Az iparcikkeket árusító helyi kereskedelmi szervezet 10 új üzletet létesít. Üzletet nyitnak ,a kisipari termelőszövetkezetek is a tartomány 31 kisipari termelőszövetkezetében ,termelt áruk értékesítésére. (Agerpres) Máramarossziget rajonban a dolgozó parasztokkészülnek a tavaszi mezőgazdasági kampányra. Felülvizsgálják és kijavítják a mezőgazdasági gépeket és szerszámokat, kihordják a trágyát a földekre és kiválogatják a szükséges vetőmagvakat. Szarvaszó községben már kijavítottak 101 ekét, 50 boronát, 2 szerelőrostát, 35 szekeret és több más mezőgazdasági szerszámot. Ezzel a javítások 82 százaléka már elkészült. Ugyanakkor 870 tonna istállótrágyát hordtak ki a szántóföldekre. Nutu Pop, Ion Ivarciu, Stefan Bledea és még többen mások teljes egészében elkészültek a felszerelés kijavításával. A község dolgozó parasztjai tömegesen veszik igénybe a két vetőmag-tisztító központot. A deszei dolgozó parasztok eddig 39 ekét, 10 boronát és 40 szekeret javítottak meg. Több mint 700 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre, megtisztították és kiválogatták a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagvakat. A munkában kitűntek Gheorghe Ohira és Dumitru Chira. ★ Sepsiszentgyörgy rajon néptanácsának mezőgazdasági osztálya a kollektivisták és egyénileg dolgozó parasztok számára Angyaloson tíznapos méhészeti tanfolyamot indított be 25 hallgatóval. Az előadásokat a rajon legjobb méhészei tartják. ★ Január 17-én fejeződött be Bárót, Gidófalva, Maksa és Uzon községekben a jarovizálási tanfolyam. A tanfolyamon 90 kollektivista és egyénileg dolgozó paraszt ismerkedett meg a jarovizálás előnyeivel. ★ A nyárádszeredai „Lenin útja” kollektív gazdaság tagjai elhatározták, hogy 1954- ben a meglévő szarvasmarhaállományukat 20 darabbal, sertésállományukat pedig 40 darabbal fogják növelni. Ennek érdekében még a tél folyamán egy 60 szarvasmarhát befogadó istállót és egy modern disznóólát építenek. Ezenkívül mintegy 50 hektár területen bevezetik a hétéves vetésforgót, hogy bővebb takarmányalapot biztosítsanak az állattenyésztés további fejlesztésének. A Torda rajonban eddig az állami tartalékból 237 hektár termőföldet osztottak ki a kollektív gazdaságok között. Ebből a többi közt a palackosi „Augusztus 23” kollektív gazdaság 64 hektár, a harasztosi kollektív gazdaság 15 hektár földet kapott.A A kackói kollektív gazdaság tagjai — az állattenyésztés fejlesztése céljából — ebben az évben 20 százalékkal emelik a fejőstehenek számát, 25 százalékkal a juhállományt, megkétszerezik az anyakocák számát és háromszorosára emelik a baromfiállományt. A növekvő állatállomány számára egy szarvasmarhaistállót és még két silót építenek. Megfelelő takarmányozással és gondozással átlag 10—12 literre növelik a tehenenkénti tejhozamot. ★ Tövisen 21 szegény -és középparaszt közös megegyezéssel megalakította a „December 30” elnevezésű kollektív gazdaságot. Az alakuló ülésen Mihai Milea, Gavril Borza, Mátéi Adalbert megfogadták, hogy mindent elkövetnek fiatal kollektív gazdaságuk fellendítéséért és megerősítéséért. A segesvárrajoni kollektivisták a múlt évben a fejlett szovjet munkamódszerek alkalmazásával szép eredményeket értek el. A szászszentlászlói kollektivisták például búzából hektáronként 22 mázsát takarítottak be. A zágori és szászkézdi kollektív gazdaság tagjai pedig 190—220 mázsa hagymatermást értek el hektáronként. A szép eredmények, s a gazdag évvégi terményosztások láttán, egyre több dolgozó paraszt kéri felvételét a kollektív gazdaságokba. Ebben az évben már 23 dolgozó paraszt nyújtotta be felvételi kérvényét a kollektív gazdaságok vezetőségéhez. A szászkézdi és szöllősi kollektivisták közgyűlésükön 7—7, a segesdi kollektivisták pedig 4 család felvételi kérését fogadták el.I ★ (Tudósítónktól): Szakálházán (Temesvár rajon) a dolgozó parasztok teljes egészében teljesítették kukoricás, napraforgó és hagyma beszolgáltatási kötelezettségeiket. Tehéntejkvótájuknak 96, húskvótájuknak 91 és széna-kvótájuknak99 százalékban tettek eleget. A szép eredményeklágy része főként Gujan lan községi terménybegyűjtő megbízott lelkiismeretes munkájának tulajdonítható. A néptanács vezetősége is sok segítséget adott, hogy a begyűjtés sikerét biztosítsa. Jó munkát végeztek Reiter Ioan és Sloboda Ioan néptanácsi képviselők is. Házról házra jártak a begyűjtő megbízottal és alapos felvilágosító munkával győzték meg a dolgozó parastokat hazafias kötelezettségük fontosságáól. Müller Andrei, Oprean Sabin, Mayer Ioan, Ciornei Dumitru középparasztok elsőnek adták be kvótáikat. A szakálházi népanács végrehajtó bizottságának jó munkájáról tanúskodik az a tény is, hogy a begyűjtés mellett gondot fordítottak az adófizetésre is. A község dolgozó parasztjai már befizették összes matévi adójukat, s a biztosítási összegnek is 98 százalékát. • Ezek az eredmények azt bizonyítják, ahol a néptanács szoros kapcsolatot tart a tömegekkel és a begyűjtő szervekkel, ott a dolgozó parasztok teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket. Makfalva kulturéletéből Makfalva dolgozói az egyik községi népgyülésen elhatározták, hogy kulturotthont építenek s azonnal megszavazták a felépítési költségeket. A falu dolgozói 8.128 önkéntes munkaórát végeztek. A néptanács segítségével sikerült is a múlt évben befejezniük az építkezést és augusztus 23-át már az új kultúrotthonban ünnepelték. Rövid idő múlva megalakult a kultúrotthon támogató bizottsága, amely 36 tagból áll. A kultúrotthon munkaközössége igyekezett alaposan felkészülni a téli időszakra és a harmadik országos kultúrversenyre. Idejében megszervezték az agrotechnikai kört és nagy gondot fordítottak arra, hogy minél többen látogassák azt. Lánckor József, az agrotechnikai kör felelőse hetente tart előadást az időszerű mezőgazdasági kérdésekről. Nagy fontosságot tulajdonítanak úgyszintén az olvasóköröknek is. A községben 21 olvasókör működik. A hetente egyszer megtartott szabászati körön Zsigmond Margit tanítja a falu lányait, asszonyait a szabásvarrás mesterségére. A kultúrotthonban ezenkívül orosz és román kör is van. Hetente egyszer vagy kétszer rádióhalgatást szerveznek, kétszer vagy háromszor pedig filmet vetítenek a kultúrotthon nagytermében. Most, tél idején a könyvtár polcai is szinte megürültek. Az 1625 kötet könyv már nem is tudja kielégíteni a falu dolgozóinak igényeit. A kulturegyüttes tagjai igyekeznek minél jobban kihasználni a téli napokat, hogy alaposan felkészüljenek az országos versenyre. Kálmán Gizella, a színjátszó csoport felelőse, Celec Mária és Kovács Teréz tánccsoportfelelősök odaadással dolgoznak, hogy minél jobb eredményeket érjenek el a versenyen. A helyi folklór kincseinek felhasználásával színessé, változatossá teszik az előadásokat. Hogy minél alaposabban előkészüljenek a versenyre, a község tanerői, fáradságotnem kímélve, tanítják a szavalókat, a színjátszócsoportot és a tánccsoportot. Az országos versenyre való készülődés jó alkalom arra, hogy újabb tehetségekkel gazdagítsák a kultúrcsoportot. Kálmán Imre, a kultúrotthon igazgatója örömmel mondja, hogy sikerült nemcsak a fiatalokat, de az idősebbeket is bevonni a kulturmunkába. Az „írás beszél“ című színdarabban szerepet vállalt a 69 éves Daróczi András, továbbá Bálint Rozália és még sokan mások. Közel háromezer újítási javaslatot nyújtottak be a vasúti dolgozók Hazánk vasúti dolgozói komoly újítótevékenységet fejtenek ki a termelési folyamat megjavítására s a munka megkönnyítésére. Vasúti munkásaink és technikusaink az elmúlt év folyamán 2830 újítási javaslatot nyújtottak be a műszaki kabinetekhez. 1870 újítási javaslatot elfogadtak s ezek közül ■ több mint 1200-at már alkalmaznak a termelésben. Csupán az államvasutak ipari műhelyeiben 730 újítást vezettek be az elmúlt évben. Jivan Juricin, a temesvári vasúti műhelyek munkása, kiváló újitó. Különböző nagyságú facsavarokat gyártó újszerű gépéért 20.000 lejjel jutalmazták. Az 1953-ban benyújtott ujitások alkalmazásával a különböző vasúti egységekül eddig 10.563.000 lejt takarítottak meg. MI ÉPÜL AZ IDÉN SZTÁLINVÁROSBAN ÉS A TARTOMÁNYBAN ! AZ EZERKILENCSZÁZÖTVENNÉGYES ESZTENDŐBEN államunk hatalmas összegeket irányzott elő építkezésekre. Valamennyi építkezés dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedését szolgálja. Az építkezési terveket a jól átgondolt céltudatosság jellemzi: minden új épület — legyen az gyár, üzemrész, lakóház vagy kulturális intézmény — a legégetőbb szükségleteket hivatott kielégíteni, közvetlenül szolgálja a dolgozó tömegek jólétét. Az építkezésre előirányzott összegből jelentős részt kap Sztálinváros, hazáink egyik legnagyobb iparvárosa. Bár a felszabadulást követő években nagyszabású építkezési munkák folytak itt, ez mind kevésnek bizonyult. A fejlődő várost egy növekvő gyermekhez lehetne hasonlítani, amelyre már sehogyan sem lehet ráhúzni a tavaly hordott ruhát. Az idei építkezési tervek jóval felülmúlják a tavalyiakat. Kő és föld, tégla és betonhegyeket mozgatnak meg. Nem lesz a városnak olyan része, ahol ne indulnának meg építkezések. Új üzemrészek, új munkáslakóházak, új üzletek, iskolák, iskolai bentlakások, kantinok, bölcsődék, papköziotthonok, egészségügyi és kulturális célokat szolgáló épületek emelkednek a város területén. A születő épületeik legtöbbje ma még csak papíron, vagy maketben látható, de nem telik bele csak néhány hét, megindul a nagyszabású munka, építőipari dolgozók ezrei harcolnak annak a tervnek megvalósításáért, amely megváltoztatja a városképét, jobbá, derűsebbé teszi lakóinak életét. Vegyük csak a jelentősebb építkezéseket. KI NE ISMERNÉ LEGALÁBB FÉNYKÉPRŐL a „Vörös Zászló“ munkásvárost, dolgozó népünknek ezt a büszkeségét? Az új szocialista városoknak ezt a hírnökét pártunk, kormányunk szerető gondoskodása hozta létre, hogy szép, korszerű épületben otthonra találjanak a nagy munkásnegyed szahanovistái, élőf munkásai, sokgyermekes családjai. A munkásváros kétemeletes lakóházai virágos erkélyeikkel, fehérfüggönyös ablakaikkal, a parkírozott utakon sétálgató lakóikkal már a befejezettség érzését keltik a látogatóban, de a város még távolról sincs készen. Új üzletek, újabb lakóházak épülnek itt évről évre. Ezerkilencszázötvennégyben hat lakótömbbel növekszik a munkásváros. Az új házak a meglévők mintájára épülnek. Egy-egy házban 36 kétszobakonyhás, fürdőszobás lakás lesz, ezenkívül 9 lakrész családnélküliek részére. A lakások napfényesek, egészségesek, minden kényelemmel felszerelve. Sztálinváros egyik legszebb részén, a Sprenok hegy lankáin, az 5-ös Építkezési Tröszt dolgozói számára két modern tömbház épül. A tröszt több üzeme — igazgatósági alapja felhasználásával — közösen épít munkáslakóházaikat az állomás melletti Ősz utcában. ÚJ ÜZEMRÉSZEKKEL BŐVÜLNEK az élelmiszeripari és közszükségleti cikkeket előállító gyárak. A második évnegyed végén megkezdik a derestyei sörgyár nagyszabású bővítési munkálatait. Az új műhelyek és korszerű gépi berendezések révén asörgyár megkétszerezi termelését. A Gumigyár egyike azoknak az üzemeknek amelyeknek nagy szerepük van a közszükségleti cikkek termelésének tervében. A tőkések idején épült szűk és korszerűtlen gyár csak akkor felelhet meg a követelményeknek, hateljesen átalakítják, új műhelyekkel és korszerű berendezéssel látják el. A Gumigyár telepén már tavaly megkezdődtek az építkezések. Ezek az idén befejeződnek. Tágas, világos munkacsarnokok épülnek a régi tűzveszélyes és egészségtelen műhelyek helyébe. Az egész üzemet központi fűtéssel látják el, a munkások új öltözőiket, fürdőt és zuhanyozókat kapnak.A szociális munkakörülmények követelményeinek megfelelően építkezik az „Ancora Romana“ kábelgyár is, s még sok más üzem a városban. Az építkezéseket a munkásokról való fokozott gondoskodás szellemében tervezték. A város ellátása szempontjából jelentős szerepe lesz a vágóhíd bővítésének. A tervbevett új épületben kap helyet egy 1000 négyzetméter területű hűtőház és egy szalámigyár. SZTÁLINVÁROS HATALMAS KULTÚRPALOTÁJÁNAK építkezési munkálatai is befejeződnek ebben az esztendőben. A Leninkörúton lévő épületet hat évvel ezelőtt kezdték építeni, az építkezés azonban időközben megszakadt. Nem volt megfelelő színházterem sem a sztálinvárosi Állami Színház, sem pedig a vendégszereplésre érkező bukaresti és kolozsvári operák részére. Megfelelő kultúrterem hiányában a város nagy kultúreseményein — mint például a szovjet művészcsoportok előadásain — csak kisszámú közönség vehetett részt. A félig kész kultúrpalotát most a Szakszervezetek Központi Tanácsa vette gondozásba. Erre az évre előirányozta az építkezés teljes befejezését és berendezését. A gyönyörű palota színháztermében 1200 ülőhely lesz. Külön próbaterme tesz a színháznak, a balettnek, a zenekaroknak. Ez az épület — amely országos viszonylatban is nagyszabású — méltó módon tudja majd kielégíteni a fejlődő város lakosságának kultúrigényeit. Építészeti stílusa tökéletesen beleilleszkedik a város jellegébe és emeli a város szépségét. A középületek építkezési munkálatai közül meg kell említenünk a sztálinvárosi főposta nagyobbítását. Az épületre új emeletet húznak, a termeket kibővítik és korszerűsítik. , „ A TARTOMÁNY TÖBBI VÁROSÁBAN meginduló nagyszabású építkezések közül is fel kell sorolnunk néhányat. A tartományban az „Electroprecizie‘‘-üzem mellett egy elektrotechnikai középiskola épül. Tantermeivel, gyakorlóműhelyeivel, bennlakásaival valóságos iskolaváros lesz. Ugyancsak az üzem szomszédságában épülnek fel az „Electroprecizie“ munkáslakásai. Népköztársaságunk kormánya nagy gondot fordít a műemlékek karbantartására. Az 5-ös Építkezési Tröszt ez évi munkatervében szerepel a szebeni Bruckenthal-múzeum restaurálása. Természetesen nagy gondot fordítanak arra, hogy a javítási munkálatok csorbítatlanul hagyják a XVIII. században épült palota stílusát és építészeti sajátosságait. A tartomány majd minden üzeme megnagyobbodik. A prázsmári „Constantin David“ posztógyárban új fonó- és szövőcsarnok épül. A ternesti papírgyárban új, modern épületek foglalják el a régi, korszerűtlen műhelyek helyét. Megnagyobbítják a szebeni „Vörös Láng“ író- és irodaszereket gyártó üzemet. Berendezését a fejlett technikai módszereknek megfelelően korszerűsítik,, hogy termelését megkétszerezhesse. Segesvár határában új gyár épül — az ország legnagyobb csempegyártó üzeme. A felmérési munkálatok már megtörténtek, amint az időjárás megengedi, megkezdik a gyár alapozási munkálatait. Az új üzem 22.000 négyzetméternyi területen épül, csak egy csarnoka 2 hektár területet foglal el. A gyár nyersanyagát, az agil-plasztikot, a most feltárt közeli bányától kapja. Ez a hatalmas üzem jelentősen hozzájárul majd Segesvár és környéke fejlődéséhez. Íme, a megvalósítandó nagyszerű építkezési programm egy része. Ma még terv, de mire ez esztendő lepereg, valóság lesz — hazánk gazdagodását, népünk jólétét szolgálja. KNILL JÁNOS a sztálinvárosi 5-ös Építkezési Tröszt szerelési vállalatának igazgatója A sztálinvárosi kulturház homlokzatának vázlatterve