Előre, 1954. április (8. évfolyam, 2009-2034. szám)

1954-04-01 / 2009. szám

A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Gyors és jó tavaszi munkát minden faluban! A tavaszi munkáról érkező hírek, jelen­tések, levelek tucatjai a falu dolgozó né­pének szorgalmáról, a mind nagyobb mér­tékben kibontakozó szántás-vetésről szá­molnak be. Egyénileg dolgozó parasztok, társulások tagjai, kollektivisták, a gép­állomások és állami gazdaságok dolgo­zói meleghangú levelekben írnak arról a testvéri segítségről, amit a város, a mun­kásosztály ad a falunak, a dolgozó pa­rasztságnak. Minden híradás azt bizonyít­ja, hogy az egész ország munkába lendült a minisztertanácsnak és a Román­­Mun­káspárt Központi Vezetőségének a tava­szi munkáról szóló határozata valóra vál­­tásáért. Bizony szükség is van most min­den erőre, hogy a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt jobban elvégezhessük azt a munkát, amit az elmúlt években hosszú tavaszokon csináltunk meg. Az idén a hosszú tél miatt fele annyi idő alatt kell elvégezni a tavaszi szántást, vetést, gyom­­lálást, kapálást, mint tavaly. Ez megsok­szorozott erőkifejtést igényel. A legtöbb tartományban, rajonban és községben a néptanácsok megértették ezt s minden igyekezetükkel azon voltak, hogy idejeko­rán megkezdjék és jól, gyorsan elvégez­zék a tavaszi munkát. A pártszervezetek irányításával így jár­tak el a néptanácsok olyan tartományok­ban, mint Arad, Nagyvárad, valamint a Magyar Autonóm Tartomány, ahol orszá­gos viszonylatban is jelentős területeken végezték el a tavaszi szántást és az őszi gabonavetések boronálását. A kukorica, burgonya és a cukorrépa kiváló termesztői országos értekezletének felhívása, az új pécsi gép- és traktorállo­más dolgozóinak munkavállalása jobb és gyorsabb munkára ösztönzi a mezőgazda­ság dolgozóinak százezreit. „Rajonunkban­­— írja Régenből Orbán Géza levelezőnk — kollektív gazdaságaink is, az egyéni gazdálkodók is versengenek egymással az elsőségért. A kollektív gazdaságok közül a felsőidecsi vezet 66 százalékos vetési eredménnyel. A magánszektorban Magya­ró községé az első hely, mert a magyarói dolgozó parasztok a tavaszi vetési tervet 41 százalékban teljesítették március 26-ig.” Miklós Jánosné levelezőnk pedig arról ad hírt, hogy március 27-én Csekefalván (Udvarhely rajon) már csak 6 hektárt kellett még elvetni ahhoz, hogy teljesít­sék a zabvetési tervet. A nagyvárad tarto­mányi Feketebátor község dolgozó pa­rasztjai pedig már március 17-én teljesí­tették az első s­ü­rgősségi szakaszra vo­natkozó feladati­­kat. Nagykároly rajon­­lnak­ a tavaszi vetésben eddig a kismaj­­tényi dolgozó parasztok bizonyultak a legszorgalmasabbaknak, akik az őszieket is idejében megboronálták. Sztálin tarto­mányban pedig Fogaras rajon halad az élen, ahol március 20—25-e között jóval túlhaladták a vetés napi ütemtervét s az előirányzott 1.120 hektár helyett több mint 5.500 hektárt vetettek be. Ebben a rajonban a románújfalusi, a halmágyi és a sónai kollektív gazdaságok, valamint az alsóvenec­ei dolgozó parasztok is elvé­gezték az első időszakban elvetendő nö­vények vetését. De bizony nem mindenütt halad jól a munka. Egyes tartományokban még az előkészületek sem fejeződtek be. Hunyad és Kolozsvár tartomány több községében vontatottan halad a magtisztítás, Szeben rajon néhány községében még március utolsó napjaiban sem osztották ki a ter­mesztési terveket. Nem ritka jelenség az sem, hogy az élenjáró tartományokban egyes rajonok nagyon lemaradnak; a leg­jobb eredményeket felmutató rajonokban vannak olyan községek, amelyekben túl­ságosan lagymatagul halad a munka. Régen rajon a Magyar Autorsóm Tar­tomány élenjáró rajonja, s ebben a rajonban mégis vannak olyan községek, mint Körtekapu, ahol 1.185 hektárból alig valamit vetettek be, ugyanilyen „eredménnyel” dicsekedhetnek az oro­sznak is, pedig nekik is majdnem nyolc­száz hektárt kell bevetni a tavaszon. Vagy itt van egy másik példa : az álta­lában jó eredményeket felmutató Arad tartomány egyik rajonjában — éppen Arad rajonban — a néptanácsok gyenge politikai munkát fejtenek ki, nem ismertették min­den községben a tavaszi munkáról szóló kormány- és párthatározatot. Bár a szán­tóföldeken már javában folyik a munka, ebben a rajonban még most is nem keve­sebb mint 17 traktor javítatlan s ezeknek a traktoroknak a nagy része kulákok tulaj­donában van. (Mi ez, ha nem a rajoni néptanács szájtátisága?) Ugyancsak ebben a rajonban a mezőgazdasági szakembe­rek elhanyagolják a magánszektor szak­mai irányítását. Mi a tanulság ezekből az esetekből ? A válasz kézenfekvő: nem szabad megelé­gedni az általános eredményekkel. Tarto­mányi és rajoni, de még községi népta­nácsaink sem elégedhetnek meg azzal, hogy „általában jól megy a dolog”, „ál­talában szép eredményeink vannak”. A jó és szép általános eredményeknek meg­van az az árnyoldaluk, hogy könnyen elfe­led­tet­ik az egyes részlegeken marékszám­ra fellelhető hibákat. A néptanácsok, a képviselők, a mezőgazdaság összes dol­gozói meg kell értsék : a bőséges termés eléréséhez minden tartományban, minden rajonban, minden községben és minden juhiban gyors és jó tavaszi munkára van szükség! Mint minden mezőgazdasági munka, a tavaszi szántás-vetés és növényápolás is az idénymunka. Ha idejében elvégezzük — nyerünk, ha késünk vele — veszítünk. Sok tonna búzát, kukoricát, burgonyát, cukorrépát, stb. nyerhetünk, ha idejében végezzük a tavaszi munkát. A legtöbb helyen a dolgozó parasztok jól tudják ezt saját tapasztalatukból. S ezért idejében, az agrotechnikai szabályoknak megfele­lően dolgoznak. De sok helyen még tartja magát az a helytelen szokás, hogy csak akkor vonulnak ki a szántóföldre, ha már teljesen kitavaszodik; csak akkor vetik a kukoricát, amikor a kökény virágzik, vagy ha megszólal a kakukk­. Néhol, pe­dig azért nem boronálják az őszieket, mert — úgymond — a borona fogai ki­tépik a gabonaszálakat; nem értik meg, hogy a boronálással a földben visszatar­tott értékes nedvesség egy-két mázsával növeli a hektárhozamot. Néptanácsaink elsőrendű feladata tehát gondoskodni arról, hogy minden faluban gyorsan és jól végezzék el a tavaszi mun­kát, mert ez az idei bőséges termés elérésé­nek záloga. Az elmaradt tartományokban, rajonokban és községekben ezekben a na­pokban különös gondot kell fordítani a tavaszi búza és árpa, a napraforgó és a borsó gyors elvetésére. A munka operativitása és minősége jó­részt a mezőgazdasági szakemberek tevé­kenységétől függ. Most minden agronó­­musnak a szántóföldeken a helye. Mégis egyes helyeken, mint például Kőhalom ra­jonban is, „más sürgős feladatok” elvég­zésére használják fel a szakembereket, kimutatásokat gyártatnak velük. A gépállomások az idén megnöveke­dett teljesítőképességgel látnak a munká­hoz. Igen nagy mértékben függnek tőlük a tavaszi mezőgazdasági munkálatok üte­me és minősége általában. Ezért különös gondot kell fordítani a gép- és traktor­­állomások erőtartalékainak tökéletes ki­használására, a traktoristák munkájának minőségére. A gépállomások kötelesek határidőre teljesíteni az egyéni paraszt­­gazdaságokkal, a kollektív gazdaságokkal, társulásokkal és állami gazdaságokkal kötött szerződéseiket. A mezőgazdaság szocialista szektorá­ban dolgozók számára becsületbeli kérdés kell legyen az, hogy élenjárjanak a kam­pányban. Mert az állami és kollektív gaz­daságok és a társulások jó eredményei jobb munkára ösztönzik az egyénileg dolgozó parasztokat is. De milyen példakép lehet az olyan kollektív gazdaság, mint a me­,3- petri (Nagykároly rajon), ahol a vetési tervnek alig tíz százalékát teljesítették? Országunk magángazdaságaiban külö­nösebb nehézség nélkül jelentősen növelni lehet a hektárhozamot Ennek a többi kö­zött az a feltétele, hogy minden gazdaság­ban idejében és jól elvégezzék a tavaszi munkát. A dolgozó parasztok kölcsönösen segítsék­ egy­mást, hogy minél előbb földbe kerüljön­­ a mag. A néptanácsok, a me­zőgazdasági szervek, a szocialista szektor dolgozói is támogassák a dolgozó parasz­tokat a magasabb terméshozamért folyó harcban. Ebben a tekintetben szép példát mutattak a szászhermányi kollektív gaz­daság tagjai, akik vetőmaggal és gépekkel segítik az egyénileg dolgozó parasztokat. _ Néptanácsaink végrehajtó bizottságai támogassák, ösztönözzék a szocialista szektor egységei közötti szocialista ver­senyt és bontakoztassák ki széleskörűen a hazafias versenyt a magánszektorban, hogy minden faluban teljes sikerre vigyék a tavaszi kampányt. Pillanatig sem szabad megfeledkezni arról, hogy szervezeti intézkedések csak akkor járhatnak sikerrel, ha eleven, moz­gósító politikai tömegmunkával párosul­nak. Néptanácsaink tevékenysége csak ak­kor lehet eredményes, ha a mezőgazdaság minden dolgozójával ismertetik a kor­mány és a párt határozatát, széleskö­rűen népszerűsítik a kiváló termelők ta­pasztalatait, éberen őrködnek afelett, hogy egyetlen kulák se szabotálhassa a mezőgazdasági munkát. Néptanácsi képviselők! Vessétek latba egész erőtöket, hogy minden faluban gyor­san és jól elvégezzék a tavaszi feladato­kat. Dolgozó parasztok! Felétek irányul az egész ország tekintete. Jó és gyors tava­szi munkával készítsétek elő a bőséges termést, erősítsétek a munkás-paraszt szö­vetséget! A szovjet-román kereskedelmi kapcsolatokról A Szovjet-román kereskedelmi tárgyalá­sok március 31-én sikeresen befejeződtek. A tárgyalások eredményeként jegyzőkönyvet ír­tak alá Moszkvában a Szovjetunió és a Ro­mán Népköztársaság kölcsönös áruszállításai­ról az 1954. évre. A jegyzőkönyv a kölcsönös áruszállítások további növelését irán­yozza elő mind a hos­­­szú lejáratú kereskedelmi szerződésben 1954-re megállapított szállításokhoz képest, mind pedig az 1953. évi árucsere volumené­hez viszonyítva. A Szovjetunió gyapotot, kokszot, vasérce­ket, vastartalmú és színes fémeket, műtrá­gyát, ipari felszereléseket, mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat és a román népgazdaság számára szükséges más árukat szállít a Ro­mán Népköztársaságnak. A korábban megkötött egyezmények értel­mében a Szovjetunió ezenkívül 1954-ben még teljes iparvállalati berendezéseket szállít Ro­mániának és technikai segítséget nyújt e vál­lalatok felépítéséhez. Románia kőolajipari termékeket, faipari termékeket cementez, vegyi termékeket, ha­lászhajókat, uszályokat, gőzkazánokat és más olyan árukat szállít a Szovjetunióba, ame­lyeket már a korábbi években is rendszere­sen szállított A jegyzőkönyvet szovjet részről I. G. Ka­banov, külkereskedelmi miniszter, román részről Al. Birladeanu külkereskedelmi mi­niszter írta al. (Agerpres.) Vili évi.. 2009 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1954 április 1, csütörtök MOSZKVA (Agerpres).­­ A TASZSZ közli a Szovjetunió minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának határozatát az élelmi­szerek és ipari áruk állami kiskereskedel­mi árainak újabb leszállításáról. A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága a következő határozatot hozta: 1. — 1954 április elsejei hatállyal le­szállítják az élelmiszerek és ipari áruk állami kiskereskedelmi árait a következő­képpen. Kenyér, liszt és csőtészta Rozskenyér 8 százalékkal, búzakenyér, kifli, perec és más pékipari termékek 5 százalékkal, rozsliszt, búzaliszt, kukorica­­liszt és más lisztfajták 5 százalékkal, szó­­jaliszt palacsintakészítésre 15 százalékkal, csőtészta, levestészta, kockatészta és más száraztészták 5 százalékkal. Gabona és takarmány Rozs 8 százalékkal, búza, zab, árpa és más gabonafélék, korpa, olajpogácsa, olajpogácsadara, kevert takarmányok, szé­na és szalma átlagban 5 százalékkal. Gyarmatárus: Fekete leveles tea 10 százalékkal, bab­kávé, kakaó, elkészített kávé, tea és kakaó átlagban 15 százalékkal, kősó 10 százalék­­jen­, őrölt só (ömlesztve) 20 százalékkal. Szövöttanyagok Batiszt, markizett, volta és más pamut­szőttesek nyári ruhák részére, gyapotból készült bútorszövetek átlagban 20 százalék­kal, gyapot- és műselyemszőttesek átlag­ban 10 százalékkal, karton, szatén és más pamutszőttesek átlagban 15 százalékkal, hernyóselyem kelmék átlagban 10 száza­lékkal. Készruhák, kötött­ szövöttáruk és kalapok Pamutanyagokból gyártott nyári női ruhák, blúzok és más készruhák, átlagban 15 százalékkal, más pamutanya­gokból készült női ruhák, blúzok és fehér­nemű átlagban 10 százalékkal, hernyóse­lyem női ruhák, blúzok és más kész­ruha átlagban 7 százalékkal, kötöttáruk átlagban 8 százalékkal, hosszú és rövid pamutharisnyák átlagban 20 százalékkal, hosszú és rövid selyemharisnyák átlagban 10 százalékkal, kapronharisnyák átlagban 25 százalékkal, pamut-, selyem- és gyap­­júkalapok 50 százalékkal, másodrendű fm­i­­nőségű gyapjúból készült kalapok 10 szá­zalékkal, szalmakalapok 10 százalékkal. Lábbeli Bőrlábbeli átlagban 7 százalékkal, tex­tilanyagokból készült és kombinált lábbeli átlagban 20 százalékkal, sárcipő, hócipő, hócsizma és egyéb gumilábbeli átlagban 12 százalékkal. Rövidáru Textil-rövidáru átlagban 10 százalékkal, cérna és más rövidárucikkek átlagban 15 százalékkal, lámpaernyők átlagban 10 százalékkal, vatta és vatelin 15 százalék­kal, varrótű, varrógéptű, kötőtű és hason­lók 20 százalékkal, ékszercikkek átlagban 10 százalékkal. Szappan, illatszerek és piperecikkek Mosószappan átlagban 15 százalékkal, pipereszappan átlagban 20 százalékkal, parfüm, kölnivíz és más illatszerek és pi­perecikkek átlagban 10 százalékkal. Kulturális célokat szolgáló cikkek és játékszerek Irópapír, füzetek és papírból és papír­­lemezből készült más cikkek átlagban 10 százalékkal, ceruzák, tollhegyek, tollszá­rak és más iró- és rajzszerek és irodai cikkek 15 százalékkal, gumi-,celluloidjá­tékok, fémből készült játékok és más já­tékszerek és télifa-díszek átlagban 15 szá­zalékkal, fényképezőgépek átlagban 10 százalékkal, fényképészeti papír, film- és más fényképészeti cikkek 15 százalékkal, rádiólámpák átlagban 15 százalékkal. Porcelán-, fajansz és üvegcikkek Porcelán- és fajánszcikkek átlagban 15 százalékkal, üvegnemű, kristályüveg, lámpák és tükrök átlagban, 10 százalék­kal. Háztartási cikkek Villanykörték, melegítésre szolgáló vil­lanykészülékek, mosógépek és porszívók 10 százalékkal, fűrészek, fúrók,, kovács-, lakatos- és asztalos szerszámok és egye­bek átlagban 20 százalékkal, fémágyak 15 százalékkal, zárak és lakatok átlagban 10 százalékkal, lámpák és fém-viharlámpák 20 százalékkal, párnák, dunyhák és pihe­­paplanok 10 százalékkal. Jpwnt 11 Építőanyagok Tetőpala 10 százalékkal, kátránylemez 20 százalékkal, furnir 15 százalékkal, cement 20 százalékkal, lakkok, festékek és háztartási vegyi­ cikkek átlagban 10 száza­lékkal, technikai-, egészségügyi felszere­lések 10 százalékkal, papírtapéta 20 szá­zalékkal, üvegházi keretek 30 százalékkal. Gyufa és kőolajipari termékek Gyufa 20 százalékkal, gépkocsi-benzin és kenőanyagok 44 és fél százalékkal, petróleum 38 százalékkal. Sportcikkek és más iparcikkek Sportlabdák belső gumijai 10 száza­lékkal, gyorskorcsolyák és műkorcsolyák 15 százalékkal, „Sznyegurocska”, „Sport”­ és más típusú korcsolyák 5 százalékkal, sílécek és tartozékai 10 százalékkal, vadá­szati és halászati cikkek átlagban 10 szá­zalékkal, műanyagokból készült cikkek 10 százalékkal. Gyógyszerek, egészségügyi és higiéniai cikkek Gyógyszerek és más egészségügyi és hi­giéniai cikkek átlagban 15 százalékkal, gumiból készült egészségügyi és higiéniai cikkek átlagban 10 százalékkal. 2. Megfelelő mértékben le kell szállítani az árakat az éttermekben, üzemi étkezdék­ben és más közélelmezési vállalatokban. 3. 10 százalékkal le kell szállítani a ga­bona és az olajpogácsa érvényben levő kedvezményes kicsinyíteni árait, ha a ter­melők e cikkeket, nyersgyapot, selyemgu­bó, kenal, hosszúrosta­len és kender be­gyűjtése kapcsán vásárolják közvetlen árucsere alapján. LAPUNK TARTALMÁBÓL: A beszerző és értékesítő szövetkezetek a tavaszi mezőgazdasági kampány sikeréért (2. oldal) Virradattól-napnyugtáig (2. oldal) Figyelő: Magyar költő könyve a román olvasók kezében. A magyar zene hete a rádióban. Nemzetközi filmverseny Cantresban. Egy íróról, aki már éle­tében halott volt (2. oldal) Resica ismét példát mutat: Széleskörű mozgalom a selejt ellen (3. oldal) Országról országra: Guatemala (3. oldal) A Szakszervezeti Világszövetség má­jus elsejei felhívása a világ dolgo­zóihoz (4. oldal) A Német Szocialista Egységpárt IV. kongresszusának megnyitó ülése (4. oldal) Külpolitikai jegyzetek: Kétkedő Euró­paiak (4. oldal) A vietnámi néphadsereg újabb sikerei (4. oldal) A Szovjetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kapcsolatairól szóló szovjet nyilatkozat visszhang­ja a világsajtóban (4. oldal) Szovjet közéleti személyiségek kitün­tetése (4. oldal) A mezőgazdasági terméshozam növeléséért Nagy szeretettel fogadják az állami gazdaságokban és a gép- és traktorállomásokon a városi munkásokat A különböző gép- és traktorállomásokra és az állami gazdaságokba már sűrűn érkeznek a különböző iparvállalatokból a munkások, hogy támogassák a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Itt munkástársaik mindenütt nagy szeretettel és barátsággal fogadják őket. Az állami gazdaságok és a gép- és traktor­­állomások, a néptanácsok segítségével, min­dent elkövetnek, hogy a városból jött mun­kások számára jó lakást és ellátást biztosít­sanak. A buteresttartományi Frasinet gép­es traktorállomásra is megérkezett egy mun­káscsoport a főváro­s „Rákosi Mátyás" mű­vekből. A gépállomás vezetősége, az üzemi bizottság támogatásával, külön hálótermet rendezett be a fővárosi munkások részére s azt ellátta a szükséges ágyakkal, ágynemű­vel és fűtőanyaggal. A hálóteremben a rá­­diósító állomás egyik hangszóróját is felsze­relték. A frasineti GTA mellékgazdasága a tavaly szép eredményt ért el s igy biztosítva van az étkezde és a mezőn dolgozó emberek bőséges ellátása. A consta­nta tartományi Cobadin gép­ és traktorállomás, valamint a „Donca Sim­o" kollektív gazdaság dolgozói ugyanc­ak meg­felelően gondoskodtak a mezőgazdaságban dolgozó városi munkások lakásáról. (Agerpres) Csakis jó munkával lehet gazdag termést elérni Várásotu Badea a feketehalmi kollektív gazdaság első brigádosa azt szokta mondo­gatni a munkától húzódozó brigádtagoknak, hogy ökrök nélkül csak a göncölszekér for­dul, s ilyenformán a gazdag termés sem magától lesz, meg kell azért dolgozni. Már­pedig ha gyenge lesz a termés, nem lesz mit aprítani a tejbe, meg aztán tej se igen lesz, mert a tehén nem él meg csupán le­vegővel. S­ hogy a brigádtagok hallgattak vezető­jükre, annak legjobb bizonyítéka az, hogy eddig minden évben az első brigád érte el a legmagasabb terméseredményt a kollektív gazdaságban. Tavalyelőtt 29 és fél mázsa búzát arattak hektáronként, a múlt évben meg arról a területről, ahová előzőleg bere volt vetve, 31 mázsa 38 kilót, a krumpli he­lyén meg 24 mázsa 60 kilót arattak. A többi brigádok 1­ 2 mázsával gyengébb termést értek el. És nemcsak a búzával volt ez így, hanem a többi terménnyel is. Az első brigád nagy terméseredményeinek nincs különösebb titka. Egyszerűen csak az hogy minden munkát idejében végeztek el, csak jól előkészített töldbe vetettek, a ka­pásnövényeket háromszor-négyszer megka­pálták és észszerűen hasznosították azt a tu­dományt, amit az agrotechnikai körben nyer­tek. Az elmúlt évek tapasztalatait hasznosítva az első brigád ebben az évben is szorgalma­san dolgozik, idejében felkészült a tavaszi munkára és e elsőként kezdte meg a vetést. A szántás-vetés mellett nem­ feledkeztek meg az ősz­ vetések ápolásáról sem. Könnyű ko­ronával mentek rá a zöldelő búza, rozs, árpa táblákra. A még nagyobb terméseredmény elérésének vágya serkenti őket egyre jobb, egyre szorgalmasabb munkára. A tavalyi tapasztalatok is bebizonyították, hogy azok a kollektív gazdaságok, társulási tagok és egyénileg dolgozó parasztok, akik betartották ,az agrotechnikai szabályokat és műtrágyát használtak a cukorrépa, gyapot és más növények termesztésénél, jelentős ter­méstöbbletet értek el hektáronként. Az alsza­­besztercei (Beszterce rajon) kollektív gaz­daság például 40.785 kilós cukorrépa termést ért el hektáronként, az előirányzott 16.000 kiló helyett; a marosvásárhelyrajoni „Dó­zsa György" kollektív gazdaság 357 mázsa 40 kiló cukorrépát termesztett hektáromként; Constantin Zberea, belcesil (Iasi tartomány) egyénileg dolgozó paraszt pedig 360 mázsát. A műtrágya használata a gyapotnál is meghozta a várt terméstöbbletet. A draga­­nesti (Bukarest tartomány) „Vasile Roaila" kollektív gazdaság mintegy 90 százalékkal túlhaladta a gyapot hektáronkénti átlagter­mését. A gyapottermesztő vidékeken számos társult és egyénileg dolgozó paraszt 50 szá­zalékon felüli terméstöbbletet ért el a műtrá­gya segítségével. Dolgozó parasztságunknak a bőséges ter­mésért folytatott harcát hathatósan támogat­ják vegyipari üzemeink munkásai, techni­kusai és mérnökei, akik arra törekednek, hogy minél jobban ellássák a mezőgazdasá­got műtrágyával. A vegyipari minisztérium sok gondot fordít a műtrágyát gyártó üze­mek kibővítésére. Tavaly, az év végén, egy új műtrágyagyárat helyeztek üzembe a „J. V. Sztálin” vegyipari kombinát keretében. A valeacalugereascat kénsavgyárban új osz­tályt létesítettek szuperfoszfát tartalmú műtrágya gyártására. Ily módon a tavaszi mezőgazdasági kampányban hatszor annyi szuperfoszfáttartalmú műtrágyát kap a me­zőgazdaság, mint az előző év tavaszán. A nitrogéntartalmú műtrágyából 70 százalék­kal többet gyártanak, mint a tavalyi negye­dik negyedévben. Az idén még egy nagy műtrágyagyárat helyeztek üzembe az 1. számú vegyipari kombinát keretében. Ezenkívül most épül egy szuperfoszfát-üze­m, amelynek tervrajzai a Szovjetunióban készültek. Vegyi üzemeink mezőgazdaságunkat az idén fokozott mértékben látják el rovar- és gombairtó szerekkel is, a vetések, gyümöl­csösök és szőlők kártevőinek leküzdésére. Nagy jelentőségű az ICECHIM kutatói által megvalósított új vegyszer, amelyet a gabo­navetésekben kisarjadt gyom kiirtására hasz­nálnak. Ezt a vegyszert repülőgépről szórják le a gyomos földekre. Igen hatásos és gazda­ságos. Egy héten belül elsorvasztja a gyo­mot. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló in­tézet kutatói egy másik új szer gyártási el­járását is kidolgozták. Ez a vegyszer, ame­lyet Solanex-nek neveztek el, megakadályoz­za az elraktározott burgonya­­kicsi­ázását. Sokféle új készítményt gyártanak a mezei és a raktárakban pusztító rágcsálók kiirtására. A gyapotültetvények kártevőinek leküzdésére szolgál a Hexaclorán nevű készítmény. Rö­videsen üzembe helyeznek egy korszerű, nagy teljesítőképességű gyárat a szőlősker­tek kártevőinek elpusztítására szolgáló vegy­szerek gyártására. (Agerpres) Nagyváradon ezerötszázan kaptak eddig zöldségtermesztő parcellát (Tudósítónktól.)­­ A nagyváradi városi néptanács mezőgazdasági osztályának tech­nikusai és mezőgazdasági szakemberei eb­ben az esztendőben sokkal nagyobb gondot fordítottak a város területén lévő, kihaszná­latlan és beépítetlen területek zöldségter­mesztés céljára való kiosztására. Alapos körültekintéssel jártak el újabb területek felkutatásánál Ebbe a munkába bevonják az üzemek és gyárak, valamint a különböző in­tézmények dolgozóit is. A helyi rádióállomás hangszórói és a sajtó útján felszólították a dolgozók figyelmét: kutassanak fel minél több kihasználatlan, gazdátlan területet és haladéktalanul jelentsék a néptanács mező­­gazdasági osztályának. Az akció sikerrel járt. Míg a múlt eszten­dőben mindössze 12 hektárnyi területtel ren­delkezett a városi néptanács mezőgazdasági osztálya, most, a dolgozók segítségével, újabb 18 hektárnyi kihasználatlan területet fedeztek fel, s így összesen 30 hektáron ve­zethetik be az egyéni parcellákon való zöld­ségtermesztést. Ezidőszerint gyors ütemben folyik a par­cellák kiosztása. A munka megkönnyítése vé­gett, számos üzem dolgozói egyszerre adták be kérvényüket a néptanács mezőgazdasági osztályához. Az Infratirea szerszámgépgyár­ból, a vasúti dolgozók közül és a városi köz­üzemektől közel 500 munkás kért vetemé­nyeskert számára parcellát a néptanácstól. Ezidáig, összesen 1.800 kérvényt nyújtottak be. 1.500 kérvényező már megkapta a par­cellát. Az egyéni konyhakertekhez szükséges ve­tőmag beszerzéséről is gondoskodott a nép­tanács mezőgazdasági osztálya. Több mázsa vetőburgonyát igényelt a tartományi népta­nácstól. A vetőburgonya kiosztását a vetésre alkalmas időben kezdik meg. Új vegyipari gyárak segítik a mezőgazdasági termelés növelését Képünk Kiss Sán­dort vetés közben áb­­rázolja. Kiss Sándor egyéni­leg dolgozó paraszt Szalontán. Három hek­tár húsz­ár földje van. A vetést március­­ elején kezdte meg. Szerződéses cukorré­páját már 15-én, jól­trágyázott földbe el­vetette. Kiss Sándor olyan ember, aki szereti a földet s a bőséges ter­mésért folytatott harc­ban nem riad vissza az új munkamódsze­rek alkalmazásától. A tavaszi kampányról szóló kormány- és párthatározatban több olyan dolgot olvasott, amiről úgy gondolta, hogy gazdaságában alkalmazhatja. Így például elhatározta, hogy ebben az év­ben ő is négyzetesen veti a burgonyát s a kukoricát. Sokszázezer csibét keltetnek az ujaradi állami gazdaság baromfitenyésztő telepén Az ujaradi állami gazdaságban az utóbbi években nagy fejlődésnek indult a baromfi­­tenyésztés. A tenyésztő telepen több mint 10.000 darab Leghorn és Rhode­ Island fajta csirkét nevelnek. Tavaly keltető-állomást létesítettek a te­lepen fajbaromfi szaporítására. Az első év­ben végzett próbakeltetés eredményeként egyetlen keltetési időszakban több mint 50.000 csirke kelt ki.­­ Tavasszal már kihasználják az ujaradi ál­lami gazdaság baromfikeltető állomásának teljes kapacitását. A rövidesen megkezdődő keltetési kampányra már az utolsó előkészü­leteket végzik: a keltető-berendezést forme­­los kálium-hipermangános oldattal fertőtle­nítették, rendbehozték a tojás tárolásá­hoz szükséges raktárakat és azokat a he­yisége­­ket, ahol a kikelt csibéket az első napokban gondozzák. A gazdaság vezetősége számos szerződést kötött baromfitenyésztő telepekkel és egyéni­leg dolgozó parasztokkal. Tavasszal és nyá­­ron az állami gazdaság a fajcsibék százezreit fogja szállítani. Arad, Temesvár, Vajdaso­­­nyad és más tartományok állami és köllek­­tív gazdaságainak, valamint az egyenleg­ dolgozó parasztoknak.

Next