Előre, 1954. október (8. évfolyam, 2164-2190. szám)

1954-10-01 / 2164. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Köszöntjük az ünneplő Kínát Évszázadokkal ezelőtt — szól a régi tör­ténet — talán ezer évnél is régebben, élt Kí­nában egy szegény asszony, akinek öt fia volt: a Liu-fivérek. Úgy hasonlítottak egy­­miásra,­ hogy olykor még a szülőanyjuk is összetévesztette őket. Pedig mégsem voltak egészen egyformák, mindegyikük különös ké­pességgel rendelkezett. A legidősebb ki tudta inni az egész tengert, a másodikat nem fogta a tűz, a harmadik bármilyen mélységet elért a lábával, a negyediknek keményebb volt a teste a legerősebb acélnál, a legkisebb pedig értett az állatok, és a madarak nyelvét­. Bé­kében éltek mindaddig, amíg a gonosz kor­mányzó kl nem fogatta a legfiatalabbat, aki figyelmeztette a vadállatokat, hogy rejtőzze­nek el a közelgő vadászok elől. De hiába akarta a kormányzó elpusztítani az ötödik Liut, a négy idősebb felváltva elfoglalta he­lyét a börtönbaj, s csődöt mondott a mág­lya, a hóhér pallosa. Hiába taszították le az egyiket a szirtekről a­ szakadékba, vagy a másikat a tenger mélyére , a Liu fivérek diadalmaskodtak és végül a zsarnok lelte ha­lálát a­­tengerben. A nép pedig ujjongott és dicsőítette a legyőzhetetlen Liu fivéreket. Nemzedékről nemzedékre szállt ez a mesa Kínában. Az évszázados elnyomás idején milliók és milliók merítettek belőle hitet és reményt, hogy a népet senki és semmi sem győzheti le, mert mindenki megértette, hogy az öt Liu-fivér maga a kínai nép. Október elseje, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napja , önkénytelenül ..is-a, Liu-fivérek, történe­tére emlékeztet. Hiszen öt esztendővel ez­előtt ezen a napon beteljesültek a nép álmai, és reményei és az epi­­monda " valósággá" vált: győzött a nép! Egy évszázadon át volt Kína, mérhetetlen kincseivel együtt a nyugati kapitalista ha­talmak játékszere, amelyen kedvük, szerint osztozkodtak és nyerészkedtek. A forradalom győzelmével mindez­ egy csapásra megválto­zott. Kína ugyan ma is olyan gyümölcs, amelybe minden imperialista nagyhatalom szeretne beleharapni — de már nem teheti. Kína felszabadulásával új nagyhatalom lé­pett a nemzetközi politika színterére. ..Ez a nagyhatalom — állapította meg Malenkov elvtárs —■ valamennyi békeszerető erővel együtt védelmezi a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának érdekeit. Ez az igazán döntő fontosságú történelmi eredmé­nye a nemzetközi élet utóbbi években lefolyt fejlődésének­. Ez az eredmény nem­­csupán a bejért utat, hanem a távlatokat is megvilágítja.“ Kína — vilá­grésznyi területével, az­­embe­riség egynegyedét kitevő hatszázmilliós lakosságával, kimeríthetetlen nyersanyagfor­rásaival a múltban is vi­lá­gjelen­tőségű biro­dalom volt. Óriás — de leláncolt óriás. Le­tépte láncait, felszabadultak roppant erői és — elsőként a gyarmati,­­félgyarmati sorban élő népek­ közül — döntő vereséget mért az imperializmusra. A kínai n­ép előtt a felemelkedés belátha­tatlan távlatait nyitja meg a békés építő munka, amelyben öt esztendő során óriási eredményeket ért el. Fél évtized múl csak el azóta, hogy Kína még félfeudális, elmaradott ország volt é s hős népe ma­­már első öt­éves tervén dolgozik. A Szovjetunió állandó segítségével a kínai ipar ma már valameny­­nyi fontos ágában túlszárnyalta a háború előtti legmagasabb szintet. Ugyancsak a Szovjetunió segítségével hozzáláttak 141 ha­talmas ipari üzem felépítéséhez, illetve kor­szerű kibővítéséhez. A nemrég még írástu­datlan kínai munkás ma a sanghaji és sen­­jáni gyárakban maga készíti el a gigászi fo­lyamszabályozási munkákhoz szükséges ha­talmas zsilipkapukat és gépi berendezéseket. Ezeken az építkezéseken még használják a vállon átvetett kosarakat, az évszázados kő­­döngöl­őket, de ott vannak már a legmoder­nebb gépek is és egyre növekszik az új tech­nikán biztosan uralkodó kínai munkások száma. A múltban rendkívül elmaradott kínai me­zőgazdaságban is forradalmi változások tör­tén­tek. 450 millió kínai paraszt kapott föl­det, örökre véget vetettek a feudális ura­lomnak Kína falvaiban. A mezőgazdaság gé­pesítése még távolról sem nagyarányú, de a Szovjetunióból, a népi demokráciákból és az új kínai üzemekből százával, ezrével ér­keznek a kombájnok, traktorok és más gépek Kina tengernyi rizs-, búza- és kapliánmezőire. Az egykori földesúri robotban görnyedő jog­talan kínai paraszt felemelte fejét, a földmű­ves lakosságnak mintegy negyven százaléka kölcsönös munkasegély-csoportokban dolgo­zik, megalakult az első néhányezer termelő­­szövetkezet. Az új Kínában gyökeresen megváltozott a nép élete. Nemcsak az éhség szűnt meg,, nemcsak hogy szilárd pénzt teremtettek és 60—120 százalékkal emelték a reálbéreket, nemcsak új lakóházak ezreit építik a dolgo­zók számára, hanem óriási léptekkel halad a kultúrforradalom is. Ma szinte egész Kína tanul, csaknem 80 millió paraszt jár esti és téli iskolákra, csaknem minden munkás részt vesz valamilyen tanfolyamon. A hatalmas birodalomnak százezernyi, milliónyi­ új mér­nökre, technikusra, agromómusra, szakmun­kásra van szüksége. A kínai munkás megnyergeli a technikát, a kínai paraszt nem gyalogszerrel, nem is döcögős szekéren halad már , hanem trak­torra ül. Győzelmesen halad előre a kultur­­forradalman. A­ nép nagy eredményeit erős néphadsereg, védelmezi. A forradalom idején jóformán csak könnyűfegyvereikkel rendelke­ző néphadsereg ma már korszerűen felfegy­­verzett, világviszonylatban is döntő katonai erő, amely — a Szovjet Hadsereggel fegy­verbarátságban — képes szétzúzni minden támadót. Világtörténelmi jelentőségű válto­zások ezek, amelyek kihatnak az egész em­beriség jelenére és jövőjére. Kína sokszázmilliós népe szilárd egység­ben tömörül Kína Kommunista Pártja és a népi kormány köré. Ez a hatalmas politikai és erkölcsi egység nyilvánult meg a nagy népi mozgalmakban — különösen az ameri­kai agresszió ellen és Korea megsegítésére irányuló mozgalomban — és ez nyilvánult meg ma is, az Országos Kínai Népképvisele­ti Gyűlésnek a napokban lezajlott üléssza­kán. Az Országos Kínai Népképviseleti Gyű­lés első ülésszaka 1954 szeptember 2­-án lelkes, ünnepélyes légkörben egyhangúlag elfogadta a Kínai Népköztársaság alkotmá­nyát, amely rögzíti a kínai nép küzdelmé­nek a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért v­ivott hosszú, hősies harcának eredményeit. A Kínai Nép­­köztársaság alkotmányának elfogadása előtt az egész­ nép több mint két hónapon át rész­letesen megvitatta az alkotmány tervezetét. Az alkotmánytervezet országos megvitatásá­ban több mint 150 millió ember vett részt. Az Országos Kínai Népképviseleti Gyűlés ülésszakán Kína lakossága valamennyi nép­­rétegének és valamennyi nemzetiségének kép­viseletében 1197 küldött szavazott a javasolt alkotmánytervezet elfogadása mellett. A Kínai Népköztársaság, a béke új világ­hatalma nem áll egyedül. Nagy barátsága a Szovjetunióval egyre mélyül és erősödik. Ez a barátság a gazdasági és kulturális élet minden területén nyújtott önzetlen és sok­oldalú segítségben is megnyilvánul. Kína ma bőven" merít a szovjet tapasztalatokból, a szovjet segítség alapvető hozzájárulás öt­éves­­"tervének megvalósításához. Szoros ba­ráti kapcsolatot tart fenn Kína a népi demo­kratikus országokkal, köztük hazánkkal is. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gyáraink­ban készült gépek is hozzájárulnak Kína iparosításához, a kínai nyersanyag és más szállítások pedig nagy segítséget jelentenek számunkra a szocializmus építésében. A mű­­vészcsopor­t, kiállítások, filmek cseréje ré­vén mindjobban megismerik egymást népe­ink, mind szorosabbra fűződik barátságunk. A Szovjetunió és Kína nagy történelmi ba­rátsága, Kínának a többi népi demokratikus országgal való barátsága és szövetsége végtőg fogva szálka az imperialisták szemében. En­nek a barátságnak az ereje nemegyszer visz­­szarettentette már őket távolkeleti kalandor­politikájuk céljainak a megvalósításától. Kü­lönös aggodalommal figyelik, hogy a Kínai Népköztársaság hatalmas sikerei, következe­tes békepolitikája milyen mély hatást gya­korol Ázsia és valamennyi gyarmati ország népeire is. A Kína és India népei között egy­re mélyülő őszinte barátság a mai világpo­litikai helyzet egyik legfontosabb­­ténye: öt éve próbálkoznak az imperialisták dip­lomatái,, kémei és propagandafőnökei Kína és a Szovjetunió, Kína és a demokratikus országok, Kína és a szabadságukért küzdő gyarmati népek barátságának megbontásával. De ez a barátság minden törekvésük ellenére szilárd és egyre erősödik. Viszont az Ameri­kai Egyesült Államok és szövetségesei, kü­lönösen Anglia között annál inkább kiéleződ­tek az ellentétek a Kínához való viszony kérdésében. Anglia és számos kapitalista or­szág saját érdekében követeli a kereskedel­mi kapcsolatok helyreállítását Kínával. A nyugati burzsoá körökben is mindinkább ter­jed az a belátás: senki sem viselkedhet úgy, mintha a hatszázmilliós Kína a világon sem lenne és hogy a Kínai Népköztársaságot az amerikai kormány csökönyös ellenállása el­lenére is be kell bocsátani az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. A Szovjetunió többször nyomatékosan követelte, hogy állítsák visz­­sza a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gait a nemzetközi fórumokon. Akárhogyan is vonakodnak egyes imperialista kormányok, tudomásul kell venniök: ma a nemzetközi politika egyetlen lényeges kérdését sem le­het eldönteni a Kínai Népköztársaság rész­vétele nélkül. Ma, a Kínai Népköztársaság megalakulá­sának ötödik évfordulóján, a világ népei, köztük hazánk népe is, szeretettel és tiszte­lettel, testvéri együttérzéssel tekint a nagy kínai népre. Köszöntik az új Kínát, amely a békéért folyó világküzdelemnek a Szovjet­unió­­ mellett a legerősebb és következetes harcosa, a béke győzelmének hatalmas erődje. A Kínai Felszabadító Néphadsereg ének­es táncegyüttesének látogatása a fővárosi Mao Ce-tung gyárban A kínai felszabadító néphadsereg ének- és táncegyüttese, Csen­­ tábornok vezetésével, csütörtök délelőtt meglátogatta a fővárosi Mao Ce-tung gyárat. A gyár dolgozói röpgyűlést rendeztek a vendégek tiszteletére s ez alkalommal az ál­lami­ díjjal kitüntetett magasnyomású kazán kicsinyített mását nyújtották át ajándékul az együttesnek. A kínai művészek ezután nagysikerű elő­adást tartottak.. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötö­dik évfordulója alkalmából rendezett kínai filmfesztivál keretében a „Patria“ filmszín­házban csütörtök este bemutatták a „Rejtje­les levél“ című játékfilmet. A film, amely Csan Csun-szian szövegköny­ve alapján készült a sanghai filmstúdiókban, nagy sikert aratott. (Agerpres) I Vili évf., 2164 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1954., október 1., pántek TÁVIRATOK MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége szívből fakadó üdvözletét küldi önnek, elnök elvtárs. A román nép határtalan örömmel köszönti a kínai nép nagy győzelmeit és teljes sikert kíván a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harcban. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NAGY NEMZETGYŰLÉSÉNEK ELNÖKSÉGE CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából a Román Nép­­köztársaság, a román nép és a magam nevében szívélyes jókívánságaimat tolmácsolom önnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsának és a nagy kínai népnek. A román nép tiszta szivből újabb, még nagyobb sikereket kiván a nagy kínai nép­nek a Kínai Népköztársaság fejlesztésében s az egész világ békéjének megvédéséért folyó harcában. GH. GHEORGHIU-DEJ a Román Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének, külügyminiszternek PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából őszinte jókíván­ságaimat tolmácsolom önnek. A román nép újabb sikereket kíván a kínai népnek a szocializmus felépítése nagyszerű művében s a béke megvédéséért folyó harcban. SIMION BUGHICI a Román Népköztársaság külügyminisztere II I ............. I ■ I I­I.I.I.II I­­.. I. ■■ Diszgyülés a fővárosban a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából Az SZKT színházában csütörtök este diszgyülés zajlott le a Kínai Népköz­társaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából. A diszgyülésen a következő elvtársak vettek részt: Gh. Gheorghiu-Dej, I. Chi­­sinevschi, Chivu Stoica, Mogyorós Sándor, Emil Bodnáros hadseregtábornok, Petre Born­a, Constantin Pirvulescu, D. Coliu, Al. Draghici, M. Dalea, dr. C. I. Parhon akadémikus professzor, S. Bughici, Constanta Craciun, Sorin Tom­a, Ljuba Chisinevschi, A. Bunaciu, az RMP KV-nek, a kormánynak és a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagjai, a központi intézmények és a társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok és tisztek, tudósok, művészek és a szocialista versenyek élenjárói. Az elnöki asztalnál a következő elvtársak foglaltak helyet: Gh. Gheorghiu-Dej, I. Chisinevschi, Chivu Stoica, Mogyorós Sándor, Emil Bodnáros hadsereg­tábornok, Van Ju-pin, a kinai NK bukaresti nagykövete, Constanta Craciun, Csen I tábornok, a felszabadító kínai néphadsereg ének- és táncegyüttesének vezetője, M. Macavei. Az ünnepség az RNK, a Kínai NK és a Szovjetunió himnuszaival kezdődött. A gyűlést Constanta Gracian művelődésügyi miniszter nyitotta meg. Beszédet mondott I. Chisinevschi, a minisztertanács első elnökhelyettese, az RMP KV politbürójának tagja. Ezután Van Ju-pin, a kínai NK bukaresti nagykövete beszélt. A megjelentek lelkesen tüntettek a román és a kínai nép megbonthatatlan barátsága, a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy tábora és annak veze­tője, a nagy Szovjetunió mellett. Az ünnepség a kínai felszabadító néphadsereg és a hazai fegyveres erők ének- és táncegyüttesének műsorával fejeződött be. A két együttes közösen is adott elő román, kínai és szovjet népdalokat. A hangverseny nagy sikert aratott. (Agerpres) Gyönyörű a hazánk. A baragani síkság végeláthatatlan szántóföldjei, az enyhe lejtésű küküllőmenti dombok, a fenyve­sekkel bontott görgényi havasok változa­tossága. De ha a Békás-szorosba vezet a természetjáró útja, mégis megillet­ődik. Összeszorul a szíve. Égbenyúló sziklafa­lak lábánál kergetik egymást zúgva, taj­­tékozva a Békás-patak siető hullámai. Odafenn a magasban örökös szél cib­álja a cserjét. Az égboltnak csak egy kis da­rabja látszik. Lenyűgöző kép. A többitől büszkén félrehúzódva, ma­gános sziklabérc uralja a tájat. Az Oltár­kő. Meredek falai szinte hivalkodóan éreztetik: alpinista legyen, de a javából, aki birodalmamba mer hatolni. Az Oltárkő csúcsán néhány napja öt­ágú vörös csillag ragyog. Bátor ifjak tűzték ki az oromra, örök emlékeztetőül arra, hogy tíz év előtt, kedd felöl erre jöt­tek a felszabadítók. ★ A tízéves évforduló méltó köszöntésé­nek vágyából fogant a Csillag kitűzésének gondolata — a II. pártkongresszus és november 7 tiszteletére valósították meg. A céltudatos munkával párosult ifjúi lel- é­kesedés győzelmeként. A feladat megoldása gondos előkészí­tést igényelt. A csillagot Vízi Mihály, a marosvásárhelyi ,,Encsel Mór"-gyár fia­tal mérnöke tervezte. Ki kellett számí­tania, mekkora legyen, hogy ne csak apró pontnak tűnjék odafenn a magas­ban. Gondolnia kellett arra is, hogy mi­nél könnyebben felszállíthassák. Végül hét darabban készítették el az „Encsel Mó "-gyár, a ,Minszki Lajos’’­­üzem és a „Ciocanul“ szövetkezet munká­sai. Átmérője hét méter, súlya 1600 kg. Időközben az Oltárkő lábánál sátrat ve­t az alpinista csoport. Vezetője Csíki István, a mezőgerebenesi néptanács vég­rehajtó bizottságának titkára. Nem elő­ször készült a büszke szikla meghódítá­sára. Néhány éve — amikor még üzemi munkás volt — néhány más ifjúval együtt ő tűzte ki a csúcsra a sarló-kala­pácsos vörös lobogót, a kitépett fasiszta zászló helyébe. Itt vannak a többiek is: Szőke József motortekercselő, Ma­ion Er­zsébet nyomdai munkás, Sitt Károly és Sepsi Sándor autószerelők, Rozonczi Mó­zes és Bokor Mihály, az állattenyésztési iskola diákjai- De most a feladat sokkal nehezebb. Éppen ezért eljött Branits Jó­zsef is az „Encsel Mór”-üzemből, hogy technikai segítséget nyújtson a Csillag összeállításához. Mindannyian ifjumunká­sok. Tettrekész, bátor e­mberek. Az uj élet élvezői és építőin­ek már a tudás, a gyár, hazánk mind, a kincse. Hegyet völ­gyet bejártak s mesterei a sziklamászás­nak. A nagy — önként vál­lalt — feladat megsokszo­rozza erejüket. Hajnalban még köd go­­mollygott odafenn a magas­ban, mikor hárman első ro­hamra indultak a szikla el­len. „Harci" felszerelésük: mászócipő, viharkabát, má­szókampók és kapcsok, biz­tosító és ereszkedőkötél, kö­téllétra és kalapács. Szabá­lyos alpinista felszerelés. Jár ez minden dolgozónak, ná­lunk, aki ezt a bátor spor­tot szereti. Csíki István halad elől. Beveri az első vaskapcsot a sziklába és kötéllel hozzá­­eresik­ magát, így halad lé­pésről lépésre, felfelé. Óva­tosan választja ki a tám­pontokat. Néha mégis szét­morzsolódik a mészkő. Ilyen­kor gyorsabban ver a fiatal alpinista szíve. De a biztosí­­tókötél megakadályozza a zuhanást. Megérkeztek. Káprázatos látvány tárul elébük. A Bé­kás-szoros sziklaerdeje. Völ­gyek, patakok, apró pontok­nak tűnő emberek. De nincs ideje a szem­lélődésnek. Sátrat kell verni. Haragos szél csattogtatja a ponyvát. Mintha til­takozna birodalma elfoglalása­­ ellen. Nemsokára mégis készen áll a sátor. Pi­henni térnek az alpinisták. Nagy munka kezdődik másnap reggel. Kötéldobot szerelnek■ Drótkötélen húzzák fel a cementet s a tartóoszlopot, amit a sziklát á­gyúznak. De a java csak ez­után ke­tkezik. A Csillag darabjainak felhúzása A keret, egymaga hat mázsa. — Mehets — jelzik alulról. Megfeszül a drótkötél, elindul a vasszerkezet felfe­lé. Lassan, óvatosan. Egyszer csak meg­akad. Aztán a súlya szétmorzsolj­a az útjába álló szikladarabot. — Vigyááázzál! — harson a figyelmez­tetés. A lém­ászok sziklatömbök mögött keresnek menedéket. Kőzápor indul a magasból. Kopogása akár a jégesőé. Beborul. Ólomszürke jellegek borítják az eget. Villámok cikáznak s a menny­dörgést sokszorosan verik vissza a szik­lafalak. Most valóban jeges eső korbá­csolja a támadókat. Az Oltárkő nem egy­könnyen adja meg magát. De az ifjak nem riadnak vissza. A munka megy to­vább. ★ Tíz napig tartott a Csillag darabjainak felvontatása. Jónéhány napig a szerelés. A környék lakosai és a Gyilkostónál üdü­lő dolgozók gondolatban maguk is részt vettek a me­rsz vállalkozásban. Szívszo­­rongva figyelték az ifjak erőfeszítését. Az avatóünnepségen együtt örvendtek a sikernek. S mire odafenn a csúcson meg­jelent messzeláthatóan az ötágú csillag, szabadságunk, győzelmeink, új életünk jel­képe, a nép ajkán megszületett az Oltár­kő új neve: CSILLAGKŐ, ADRIÁN MIKLÓS CSILL­A­GK­Ö A sziklafalon ... LAPUNK TARTALMÁBÓL! KOVÁCS GYÖRGY: megjegyzések az Állami Székely Színház munkájáról (2. oldal) Dr. KERESZTES LÁSZLÓ: Nagyobb szakmai segítséget akarunk adni a dol­gozó parasztságnak (2. oldal) Az első gyakorlat (2. oldal) GÁLÉ ANDRÁS: Új nap Ázsia felett (3. oldal) A hatszázmilliós család (3. oldal) A szovjet emberek köszöntik a nagy kí­nai népet (4. oldal) Az ázsiai és nyugati sajtó egyaránt Kína részvételét követeli a nemzetközi kér­dések megoldásában (4. oldal) Meg kell oldani a német kérdést (4. oldal) Az RMP KV üdvözlőtávirata az Ausztr­á­liai Kommunista Párthoz (4. oldal) Tovább folynak a tárgyalások a Wehr­macht feltámasztásáról a londoni érte­kezleten (4. oldal) Szovjet—svéd egyezmény a hajótöröt­tek közös megmentésére (4. oldal) A II. PÁRTKONGRESSZUS ÉS NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE Üzemünk egy napja Napról napra szebb munkasikereket hoz felszínre a II. pártkongresszus és novem­ber 7. köszöntésére felyó országos szocialista verseny. Szerkesztőségünkbe naponta tucatszámra érkeznek a levelek az ország minden részéből, amelyekben munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek közük velünk eléri eredményeiket, a kongresszusi felaján­lásaik teljesítésének egy-egy nagyszerű állomását, ilyen levelet kaptunk ma egyik saj­­tólevelezőnl.tól — Gheresoiu Ioan elvtárstól — a fővárosi Augusztus 23. üzemek dol­gozójától. AZ ELSŐ ÚJÍTÁS Fiatal, játékosszemű lány lép be a műszaki iroda ajta­ján. Zavartan lép Icrim Gheorghe mérnök asztalá­hoz, majd kiteregeti arra a kezében hozott iratcsomót. Újítási javaslat. Felső sar­kán a neve: Ionescu Rodica minőségi ellenőr. Nemrégen dolgozik az üzemben, ez az első újítási kísérlete. Ezért is áll olyan bátortalanul, fü­lig vörösödve a terveket ta­nulmányozó mérnök előtt. — Nagyon ötletes — néz fel végül a mérnök. — Azt hiszem, beválik. — Egész biztosan beválik, mérnök elvtárs. Háromszor is ellenőriz­em a számításai­mat. Be kell válnia. Nem világrengető talál­mány. Egyszerűen egy kom­­­parátor-óra­­ beiktatásával módosította az eddig hasz­nálatos mikrométert, hogy 1- től 1000 milliméterig­ lehessen mérni vele. De ez az ELSŐ UJITASA. Ezzel nyitotta, ki maga előtt a kaput, amelyen belépett az új típusú, szocia­lista ifjúmunkások sorába. ÜNNEPI MŰSZAK A kongresszusi előkészü­letek már magában is ünne­pélyessé teszik ezeket a na­pokat. De a szerszámműhely munkásai külön ünnepi mű­szakot hirdettek az új soro­zat legyártására. Badescu Gheorghe esztergályos 600 motorcsapágyat kapott meg­munkálásra. A legjobb alka­lom kínálkozott Bikov és Bortkjevics gyorsforgácsolá­si módszerének alkalmazá­sára. Hamarosan elvégezte a szükséges számításokat, majd a késeket készítette elő. De még nem fogott mun­kához. Előbb az esztergapad körül teremtett rendet. Bal­oldali gúlába rakta a csap­ágy-öntvényeket, hogy kéz alatt legyenek, külön ládát készített elő a forgács, szá­mára és végül eltakarított minden szükségtelen szerszá­mot. Utána minden nap majd­nem szünet nélkül ontotta Badescu gépe a vörösen iz­zó fémforgácsot). S a gép jobboldalán gyorsan felhal­mozódtak a csillogó, hajszál­nyi pontossággal esztergált kész csapágyak. Maga sem tudja már, mennyit eszter­gált az első és második na­pon, de azt már az égési üzem megtudta, amikor ki­lencedikén, 13 nappal a ha­táridő előtt, 400 darabot a­­dott át a raktárnak készen hibátlanul. „SZEMÉLYES ÜGYBEN*­. Spataru Florea, a vagon­­gyár mestere nagyon nehezen szánta rá magát, hogy eltá­vozási engedélyt kérjen fő­mérnökétől. Személyes ügy­ben, ritkán s akkor sem szí­vesen hagyja ott a munkahe­lyét. Igaz ugyan, hogy ez is nagyon fontos ügy, nem tűr halasztást, de mégis csak „személyes ügy“. Főnöke meg is kérdezte: —­­Mi baj Spataru elvtárs? Csak nem beteg? — Cseppet sem, főmérnök elvtárs. Sokkal fontosabb dologról van szó: a fiamat a­­karom beíratni a műszaki középiskolába. Egy óra múlva­­már ott álldogált a többi szülővel az iskola udvarán. A fiatalok, a holnapi osztálytársak is hamarosan összebarátkoztak. Az igazgató kérdésére, hogy milyen szakmára készül, már Tica is ,,felnőttesen“ vágja ki: szerelőnek, aztán... mér­nöknek. Nagyon fontos dolog ez, még ha „személyes ügy“ is. Álljuk szavunkat (Tudósítónktól) Az ülé­sek előtti megszokott zsi­­bongás elcsitult. Csak ket­ten nem vették észre, hogy Albert Károly, a végrehajtó­­bizottság elnöke, a torkát köszörüli már." A beállott csendben annál furcsábbnak tűnt a szokatlanul hangos kijelentés: ámmondó va­gyok, hogy az adófizetést is bele kell venni. Többen elnevették magu­kat. Erre aztán feleszméltek a vitatkozók is. Elhallgat­tak. Az elnök kinyitotta az új­ságot és megszólalt: —Elvtársak. Ahogy tud­ják Galati tartomány dol­gozói versenybe szólítják az ország népét a II. pártkon­gresszus és november 7 tiszteletére. Versenyre hív­nak bennünket­ is. Mutassuk mi­g, mit tudnak a nyárád­­gálfalviak. — Helyes! — kiáltották többen. Halljuk a felhívást. Albert Károly ismertette az újságközleményt s meg­indult a vita. Ki ezt, ki azt javasolta. Voltak olya­nok is, akik túl sokat akar­tak belevenni a munkaválla­lásba. A higgadtabbak fi­gyelmeztették őket: vi­gyázzunk, hogy­­ mit válla­lunk, nehogy csúfság essék rajtunk a végén. Miután megegyeztek, az elnök felolvasta a választ: 1. Október 10-ig befejez-­­ zük a búzavetést és csak tisztított, csávázott, csiraké­pes magot vetünk. 2. Október 15-ig betakarít­juk ez összes kapásnövénye­ket. 3. Október 25-ig betakarít­juk a szőlőtermést és felvi­lágosító munkát végzünk a must szakszerű kezelésé­nek érdekében. 4. A kalászosok közül az őszi búzát 350 hektáron eurósorosan vetjük. 5. Október elsején bein­dítjuk a mezőgazdasági szaktanfolyamokat. Nyárád­­gálfalván 50, Tompán 30, Kisadorjánban és Nagyador­­jánban 20—20 részvevővel. 6. Az őszi mélyszántást a község és a hozzánk tartozó falvak egész területén októ­ber 30-ig befejezzük és jó minőségű munkával bizto­sítjuk a jövő évi termést. 7. November 7-ig az ösz­­szes tavaszi vetőmagokat külön választjuk és tavaszi vetésig megfelelő helyen tá­roljuk. 8. A téli agrotechnikai tanfolyamokon meggyőzzük a dolgozókat arról, hogy a kapásnövényeket négyzete­sen ültessék az egész terület húsz százalékán. 9. Október 30-ig teljesít­jük a beszolgáltatási terv esedékes részét. 10. Nagyadorján faluban október 30ig befejezzük az önadóból épülő iskolát. 11. Sárd és Tompa között 5. Kisadorjánban egy kilo­méteres távon, önkéntes munkával kijavítjuk az utat. 12. Október 30-ig biztosít­juk a szövetkezet felvásárlás­­i tervének teljesítését­. 13. Vállaljuk, hogy az adót, az állami biztosítást (ADAS) és az önadót októ­ber­ 30 ig befizetjük. 14. A fenti munkavállalás­­ok teljesítése érdekében választókerületenként haza­fias versenyeket szerve­zünk. A versenyek eredmé­nyét minden vasárnap­i kulturotthonban ismertet­jük. Néhány pillanatra csend támadt. Az emberek mág­­egyszer mérlegelték a hal­­­lottakat. Másként hangzik a vállalás így, összefoglalva mint a vita hevében. Nagybajusza középkorú férfi állt fel. Márkódi Mi­hály középparaszt — Ammondó vagyok, hogy minden szó helyes. De most aztán lássunk munká­hoz. — így vélekedem én is —■ csatlakozott hozzá Bustya István. Ha eddig az élen jártunk, maradjunk ott ezu­tán is.­­ — Ott maradunk! fogad­­koztak a többiek. Álljuk a szavunkat.

Next