Előre, 1955. március (9. évfolyam, 2291-2317. szám)

1955-03-01 / 2291. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A néptanácsokra háruló feladatok a helyiipar irányításában A közszükségleti iparcikkek termelésének főrendű feladatuknak az önköltség csökken­növelésében a könnyűipar vállalatai mellett a helyiipari vállalatok is jelentősen kiveszik ré­­­züket. Az elmúlt évben 1953-hoz viszonyít­va 10 százalékkal többet termeltek: 562,5 tonnával több húskonzervet, 1756,8 tonnával több gyümölcskonzervet, 91,4 tonnával több szappant, 100,2 tonnával több háztartási cik­ket és más egyebeket adta­k át a forgalomnak. Helyiipari vállalataink ezelőtt néhány évvel kezdetleges felszereléssel, szűk keretek között fogtak hozzá a termelés­hez. Aztán egyre jobban gyarapodtak, épül­tek, izmosodtak, s ma már 233 vállalatunk van 6950 termelő egységgel. A számbeli nö­vekedéssel egyidejűleg kiegészítették, korsze­rűsítették felszerelésüket, az ipari termelés egyre kedvezőbb feltételeit teremtették meg. Helyi ipari vállalataink, helyi nyersanya­gokból, a helyi erőforrások észszerű felhasz­nálásával évről évre gyarapítják a közszük­ségleti iparcikkek mennyiségét. Már eddig is kiváló eredményeket értek el a sztálintarto­­mányi, nagybányatartományi, Magyar Auto­nóm Tartományi és más helyiipari vál­lalatok. Említésre méltó, hogy a bu­karesti helyiipari vállalatok tavalyi ter­vüket 117,6 százalékban teljesítették és az ország számos nagy helyi ipari vállalata 10—11 hónap alatt tett eleget múltévi terv­feladatának. Helyiipari vállalataink jó része — a terv mennyiségi teljesítésével egyidőben — nagy gondot fordít a választék bővítésére is. A szatmári „Május­­“-üzem tavaly 50 féle új termék gyártását kezdte meg, s ugyanakkor a választékot is megkétszerezte. Szilágysom­­lyó rajonban új üveggyártó egységet, a vá­rási és élesdi rajonokban új agyagedénygyá­rat létesítettek. S ez a munka az idén is tovább folytató­dik. A Magyar Autonóm Tartomány vállala­tai 24 féle új termék gyártását irányozták elő, köztük: jégszekrény, gyermekágy, takarék­­tűzhely stb. előállítását. A nagyváradi „Metalochimica“ főleg olyan új termékeket gyárt, amelyek eddig a tartomány piacai­ról hiányoztak. Ezek az eredmények, megvalósítások azon­ban nem jelentik azt, hogy helyiipari válla­lataink teljes mértékben kihasználták a ren­delkezésükre álló lehetőségeket, s hogy min­den vállalat erejéhez mérten hozzájárult a közszükségleti cikkek termeléséhez. Vannak tartományok, rajonok, ahol a helyi ipari válla­latok vezetősége egyszerűen figyelmen kívül hagyja a helyi nyersanyagok felhasználását, a helyi erőforrások kiaknázását. Ennek tulaj­donítható például az, hogy az ágotarajoni helyi ipari vállalat nem teljesítette tavalyi tervét Egyes helyi ipari vállalatok vezetői eleve kárbaveszett fáradságnak tartják a helyi le­hetőségek felkutatását, feltárását. Türelmesen várják a termeléshez szükséges nyersanyag központi kiutalását, s ha megtörténik, hogy nem, érkezik idejében a nyersanyag, jelentik: „objektív“ nehézségek miatt nem teljesítet­ték tervüket. Világos azonban, hogy elsősor­ban nem ilyenszerű „nehézségekkel“ lehet magyarázni például azt, hogy a nagyváradi, pitesti, craiovai helyiipari vállalatok tavaly még az 1953-as év termelési színvonalát sem érték el. A magyarázatot inkább a munka gyenge megszervezésében, a helyi lehetőségek elégtelen felhasználás­ában kell keresni. A helyi ipari vállalatok termékeinek minő­sége sem volt minden esetben kielégítő. A margittai, zilahi és más téglagyárak termé­kei nem egyszer elfogadhatatlanok voltak. A besztercei „I. C. Frimu“ húskészítményeit pedig nem vették át a kereskedelmi egységek. A javítanivalók között kell beszélnünk ar­ról is, hogy a helyiipari vállalatok vezetői és dolgozói nem tartották minden esetben el­tését. A termelési költségek egyes vállalatok­nál még most is aránytalanul magasak. A sztálin tartományi helyiipari vállalatnál pél­dául háromszor akkora a vedrek gyártási költsége, mint a bukaresti helyiipari válla­latnál. Helyiipari vállalataink nehézségeiért és gyengeségeiért a néptanácsok is felelősek. A néptanácsok végrehajtó bizottságai hiva­tottak irányítani és támogatni a hatáskörük­be tartozó helyiiipari vállalatokat, hogy a termelésben ne álljanak be zavarok és kiesé­sek, hanem a helyi lehetőségek jó kihasz­nálásával minél nagyobb mértékben hozzájá­ruljanak a közszükségleti cikkek termelésé­hez, a városi és falusi dolgozók bőséges áru­ellátásához. A néptanácsok ezirányú feladataira a kor­mány- és párthatározatok többször is felhív­ták a figyelmet. Legutóbb a jegyrendszeren alapuló ellátási rendszer megszüntetésekor ismételten szó esett erről : „A néptanácsok­nak kötelességük, hogy biztosítsák a helyi­­ipari vállalatok termelésének növelését, helyi nyersanyagokból és erőforrásokból, s hogy szélesebb körű tevékenységre serkent­sék a közszükségleti cikkeket gyártó és szol­gálatokat végző kisipari termelőszövetkeze­teket és egyéni kisiparosokat“. A fődolog tehát a tartományi és rajoni néptanácsok hatáskörébe tartozó helyi ipari vállalatok­­termelését a helyi erőforrások fel­használására, a közszükségleti iparcikkek gyártására irányítani. Milyen szervező szerep hárul ebben a nép­­tanácsokra? Az ő gondjuk: felfedni a helyi erőtartalékokat, és megteremteni a feltétele­ket azok eredményes­­hasznosítására. A vég­rehajtó bizottságoknak ebben nagy segítsé­get nyújthatnak, elsősorban a helyiipari állan­dó bizottságok. A néptanácsi képviselőkre is fontos tennivalók várnak. Az állandó bizott­ságok úgy tesznek jó szolgálatot a közfo­gyasztási cikkek növelésében, ha tanulmá­nyozzák a helyi lehetőségeket és értékesíté­sükre javaslatokat tesznek a vállalatok vezet­­tőségeinek. A Magyar Autonóm Tartomány néptanácsának helyiipari állandó bizottsága a tavaly rendszeresen figyelemmel kísérte a vállalatok termelését és a szakemberekkel kö­zösen javaslatokat tett új egységek létesíté­sére, a helyi lehetőségek jobb kihasználá­sára. Általában azonban a tartományi és ra­joni néptanácsok helyiipari állandó bizottsá­gai nem támogatják eléggé a helyiipari vál­lalatok munkáját, különösen a nyersanyag beszerzésben. Közömbösek maradnak olyat a fontos kérdések iránt, mint az áruk minősé­ge és választéka, nem továbbítják a vállala­tok vezetőségeihez a dolgozók kéréseit, javas­latait. A helyiipar termelésének növeléséért és a közszükségleti cikkek bőségéért szorosabb és elevenebb kapcsolatot kell teremteni a nép­tanácsok végrehajtó bizottságai és a válla­latok vezetőségei között. Mindkét részről csak­­is hasznos lehet, ha a végrehajtó bizottsági tagok részt vesznek a termelési értekezlete­ken, s ezáltal megismerkednek a vállalat problémáival, nehézségeivel és segítséget tud­nak adni azok leküzdésében. Vonatkozik ez a néptanácsok helyiipari osztályainak szakembe­reire is, akiknek feladata szakmai ismereteik­kel és tapasztalataikkal támogatni a termelés megszervezését, ellenőrizni a terv pontos tel­jesítését, ösztönözni az új munkamódszerek alkalmazását, amelyekkel csökkenthetik az önköltséget. A helyiipari vállalatok vezetőségei és mun­kásai az államhatalom helyi szerveinek állan­dó támogatásával el kell érjék, hogy ebben az évben helyiiparunk biztosabb léptekkel haladjon a fejlődés útján, több, jobb és ol­csóbb árut adjon az országnak. Ünnepség Bukarestben a gyarmati ifjúság napja alkalmából Vasárnap délután a fiatalok százai gyűltek össze a szakszervezetek fővárosi kulturházá­­ban, hogy megünnepeljék a gyarmati rend­szer elleni harc s a gyarmati és függő or­szágok útjaival vállalt szolidaritás napját. A kulturház dísztermében a román mun-,­kás-, paraszt- és tanulóifjakkal együtt ünnepeltek azok a fiatalok is, akik külföldi országokból jöttek hazánkba, hogy itt foly­tassák tanulmányaikat. A megnyitó beszédet Vladimir Litvin, a kulturház igazgatója mondotta, majd külföl­di diákok szólaltak fel. Ali Raza, Madzsid Darius, T. Panu és Janisz Szimeonidisz el­mondották az egybegyűlt fiataloknak, hogyan küzdenek népeik a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a békéért. A kínai ifjúság új életéről, országépítő munkájáról Szu-Ven-de beszélt. A bukaresti diákok nevében Stan Soare szólalt fel. Az ünnepség gazdag kultúrműsorral zárult. (Agerpres) Szerződéskötések textilnövényekre Országszerte eredményesen folyik a szer­ződéskötési akció különféle textilnövények termesztésére. Az ipari növények termesztőinek biztosított előnyök mind több kollektív gazdaságot, me­zőgazdasági társulást és egyénileg dolgozó parasztot is arra indítanak, hogy gyapot, len és kender termesztésére szerződjék. Több helyen termelőcsoportok alakultak gyapot termesztésére. Február 20-ig a gyapottermesztési tervben előirányzott területek 87,4 százalékára ter­melési szerződések jöttek létre az érdekeltek között. Len termesztésére a tervben előirány­zott terület 81,4 százalékára, kender termesz­tésére pedig mintegy 65 százalékra kötöttek szerződést A legszebb eredményt a craiova tartományi vállalatok mutathatják fel: a textilnövények­kel bevetendő terület 97,4 százalékára kötöt­tek szerződéseket. A könnyűipari minisztérium a terméshozam növelése érdekében válogatott vetőmagot bo­csát a termelők rendelkezésére. A gyapottal bevetendő területek több mint 70 százalékán szovjet vetőmag kerül bevetésre. A termelők ingyen kapnak rovarirtó és gombaölő szere­ket, kedvezményes áron vásárolhatnak mű­trágyát és még számos más előnyben része­sülnek az erre vonatkozó legutóbbi miniszter­tanácsi határozat értelmében. IX. évf., 2291. sz., 2­ 4 oldal, ára 20 báni 1955 március 1., kedd LAPUNK TARTALMÁBÓL: Csik rajon üzemeinek dolgozói hozzá­járulnak a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz (2. oldal) ADRIAN MIKLÓS: Két község — kétféle előkészület (3. oldal) A dolgozó parasztok faellátásának biztosításáért (3. oldal) Mi újság az üzletekben: Medgyesen, Segesváron, Udvarhelyen (3. oldal) FEHÉR OSZKÁR: Ami a délvietnami helyzet hátterében van (3. oldal) A Bundestag a német nép akaratát semmibevéve ratifikálta a párizsi egyezményeket (4. oldal)­­- A bangkoki értekezlet az angol­amerikai ellentétek jegyében zajlott le . (4. oldal) — A Román Népköztársaság kormányá­nak jegyzéke a svájci kormányhoz a a Román Népköztársaság berni követ­sége ellen elkövetett fasiszta bandita­merénylettel kapcsolatban (4. oldal) Az idei mezőgazdasági munkák időbeni, jó elvégzéséért, a gazdag termésért A kiváló mezőgazdasági termelők országos értekezlete A Román Népköztársaság Atheneumának nagytermében vasárnap reggel tanácskozásra ültek össze az ország legkiválóbb gazdái és mezőgazdasági dolgozói, hogy megbeszéljék az idei mezőgazdasági munkák kellő időben és minél kedvezőbb körülmények között való elvégzésének kérdéseit és a bőséges termés biztosításának módozatait.. Az értekezleten az ország legkiválóbb ku­koricatermesztői, továbbá a legjobb búza-, rozs-, burgonya- és cukorrépa termesztők vesz­nek részt — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a kollektív gazdaságokba tömörült dolgozó parasztok, a föld közös megművelésé­re társult dolgozó parasztok és az ipari növé­nyek termesztésére alakult termelőcsoportok tagjai közül, továbbá számos élenjáró GTA- traktoros, technikus és agronómus mérnök, az állami gazdaságok, kísérleti állomások szak­emberei, valamint a néptanácsok mezőgazda­­sági szerveinek több tagja. Több mezőgazda­­sági tudományos kutató, számos mezőgazda­­sági gépgyár igazgatója, mérnöke és terme­­lési vezetője is megjelent az értekezleten, to­vábbá az RMP tartományi bizottságainak és rajoni bizottságainak első titkárai és több tartományi, rajoni és községi néptanácsi el­nök. A jelenlevők hatalmas tapssal üdvözölték a pártnak és a kormánynak az értekezleten részvevő vezetőit Az elnökségi asztalnál a következő elvtár­sak foglalnak helyet: Gh. Gheorghiu-Dej, dr. Petru Groza, Gh. Apostol, Chivu Stoica, Mo­gyorós Sándor, P. Bornia, N. Ceausescu, Tra­­ian Savulescu professzor, akadémikus, C. Popescu, több kiváló termesztő és mezőgaz­dasági szakember , a páholyokban pedig a következő elvtársak: Emil Bodnaras hadsereg­tábornok, C. Pirvulescu, D. Coliu, Al. Dra­­ghiei altábornagy, Fazekas János, valamint az R­MP KV-nek, a kormánynak és a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének több tagja Meghívottként megjelent több állami intéz­mény és töm­egszervezet vezetője, író, román és külföldi újságíró. Az értekezletet Gh. Apostol elvtárs, az RMP KV első titkára nyitotta meg. Gh. Apostol elvtárs beszéde elején kifejtette, hogy az elmúlt évben és 1955 első napjaitól kezdve a párt és a kormány vezetősége egész sor gazdasági, műszaki és szervezési intézke­dést hozott mezőgazdaságunk minden ágá­nak fejlesztésére. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségé­nek 1953 augusztusi plenáris ülésén és az 1954 augusztus 2-án tartott plenáris ülésen, amiikor elfogadták a második pártkongresszus irány­elvtervezetét a mezőgazdaság következő 2-3 évi fejlesztéséről, pártunk Köz­ponti Vezetősé­ge megállapította, hogy országunkban létre­jöttek a mezőgazdaság felemeléséhez, tehát a mezőgazdasági termelés növeléséhez szüksé­­gi Tusiín­íi és agyagi elíteleettíte­k. Iparunk 1954-ben sokkal több traktort, trak­tor- és állati vontatású mezőgazdasági gépet és szerszámot bocsátott a dolgozó parasztság rendelkezésére, mint bármikor az előbbi évek­ben. 1954-ben népi demokratikus államunk je­lentős összegű, hosszúlejáratú hiteleket bo­csátott a dolgozó parasztok rendelkezésére s más fontos gazdasági kedvezményekkel se­gítette őket, hogy beszerezhessék a hektár­hozam növeléséhez, az állattenyésztés fej­lesztéséhez és hozamának gyarapításához szükséges felszereléseket. Államunk gazdasági erőfeszítései, amelyek szorosan összefonódtak az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztoknak, a kollektivisták­nak, a társulások tagjainak, a GTA-k és ál­lami gazdaságok munkásainak, mérnökeinek és technikusainak, a mezőgazdaság terén tevékenykedő tudósoknak és a kutatóállomá­sok dolgozóinak erőfeszítéseivel, meghozták gyümölcsüket: számos tartományban és ra­jonban megnövekedett az összes mezőgaz­dasági növények, elsősorban pedig a kuko­rica, a búza, a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó és a gyapot hektárhozama. Az elmúlt évi eredmények a többi között annak is köszönhetőek, hogy a pár­tszervek és a néptanácsok — nagyszámú mérnök és tech­nikus segítségével — közelebb kerültek a mezőgazdsági kérdésekhez, kezdték alapo­sabban megismerni falvain­k szükségleteit. De a legfontosabb dolog, amit hangsúlyozni sze­retnénk az, hogy falvaink kiváló termelői példájukkal arra serkentik az összes mező­­gazdasági termelőket, hogy jobban dolgozzák meg földjüket s olyan termést arassanak, mint falubeli társaik , a kiváló mezőgaz­dasági termelők, jobban mondva a gazdag termések mesterei. . Az 1953-ban és 1954-ben elért eredmé­nyeink, országunk műszaki és anyagi viszo­nyaihoz képest azonban még távolról sem kielégítőek — mondotta Gheorghe Apostol elvtárs. — É­s ha tekintetbe vesszük a trakto­rokra, a mezőgazdasági gépekre, a műtrágyá­ra és az építkezési anyagokra előirányzott óriási beruházásokat, amelyek ebben az évben kell hogy előmozdítsák a mezőgazdaság to­vábbfejlődését, ha tekintetbe vesszük továbbá azokat a hiteleket és más gazdasági előnyö­ket, am­eke...­ a már ismert párt- é­s kor­mányhatározatok biztosítanak a dolgozó pa­rasztságnak, azonnal láthatjuk, hogy nem is olyan könnyű feladatok állnak a párt- és ál­lami szervek előtt, a mezőgazdaság összes dolgozói előtt. De váljon hős munkásosztál­unk s legfőbb és megbízható szövetségese, csodálatos, szor­galmas és rátermett dolgozó parasztságunk megrettent-e valaha is az előtte álló nehéz­ségektől, bármilyen nagyok is voltak azok? Mindenünk megvan ahhoz, kedves elvtársak, hogy­­teljesítsük a párt és a kormány által az összes mezőgazdasági termelők elé tűzött nagy feladatokat és olyan hektárhozamot érjünk el, amilyen még nem volt ebben az országban. A párt és a kormány vezetősége azért hív­ta össze ezt az értekezletet, hogy közösen megállapítsuk azokat a legjobb műsza­ki és szervezési intézkedéseket, amelyek biztosít­ják az 1955. évi mezőgazdasági feladatok tel­jesítését. ... Eljöttek erre az értekezletre a mezőgazda­ság minden ágának legjobbjai, a párt- és ál­lami szervek felelős vezetői, hogy előmozdít­sák értekezletünk sikerét. Ez azt jelenti, hogy a párt és a kormány,vezetőségével való gyü­mölcsöző együttműködés keretében — ta­pasztalataink és rátermettségünk alapján — meg tudjuk­, állapítani, milyen intézkedése­ket kell hozni. A tavaszi szántás-vetés idejé­ben és agrotechnikailag jobb elvégzéséért, az őszi és tavaszi vetések ápolásáért s vesz­teség nélküli betakarításáért Ea az értekezlet lehetőséget nyújt ama, hogy kicseréljük tapasztalatainkat, megis­merkedjünk a mezőgazdasági termelés fejlett tapasztalataival s hogy közösen megállapít­suk, mit kell tennünk, hogy az összes mező­­gazdasági termelők megismerjék, megértsék közkincsükké tegyék e fejlett tapasztalato­kat. Gheorghe Apostol elvtárs ezután a párt és a kormány vezetősége nevében meleg sza­vakkal köszöntötte a jelenlevőket és eredmé­nyes munkát kívánt az értekezletnek. Beszéde végeztével C. Popescu elvtárs, földművelésügyi és erdészeti miniszter emel­kedett szólásra. Az értekezlet részvevői a vita során elmon­dották, milyen eredményeket értek el a bő­séges termésért kifejtett munkájukban, ho­gyan érték el ezeket az eredményeket, hogyan terjednek a fejlett termelési módszerek, végül bejelentették vállalásaikat az idei mezőgazda­­sági termelés növelése tekintetében. Felszólalt Vintila Marin elvtárs, az RMP constanta tartom­ányi bizottságának első tit­kára, Filip Marin, a belitori kollektív gazda­ság elnöke (Rosiori de Vede rajon, Bukarest , tartomány), Teodor Rodenciuc, Patrauti köz­ségi társult paraszt (Suceava rajon), Vasile Voichita, a" szocialista munka,hőse, a nagy­­szentmiklósi GTA brigádvezetője (Arad tar­tomány), Vasile Anghel, a brailai állami gaz­­daság brigád vezető­je (Galati tartomány), Ion Tim­pu, a Tataru kollektív gazdaság ag­ronómus mérnöke (Comana község, Constan­ta tartomány), Gáli Sándor, önkörtvélyesi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Nagy­várad tartomány), Nichita Margineanu, Szent­­gothárd községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Kolozsvár tartomány), •• Gheorghe Covrig, nyárádtól egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt (Magyar Autonóm Tartomány), Ni­cole Stefanescu,­ a gottlobi GTA agronó­mus főmérnöke (Arad tartomány), Gheorghe Botezatu, Romíni községi egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszt (Bacau tartomány), Szalai Ágoston, Um­osnica községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Temesvár rajon) Ion Dorobantu, a bukaresti Semánátoarea­­gyár igazgatója. A vasárnap délutáni ülésen Chivu Stoica elvtárs, a minisztertanács első alelnöke elnö­költ. A délutáni vitában a következő elvtársak vettek részt: Anghel Bodirlán, az RMP Tur­­nu Magurele-i ra­joni bizottságának első tit­kára, Vasile Florea, a valeni kollektív gazda­ság elnöke (Kolozsvár tartomány),­­ Csáki Imre, az egri kollektív gazdaság brigádveze­­tője (Nagybánya tartomány), Constantin Ki­nase, a Golasei községi kollektív gazdaság elnöke (Galati tartomány), Gh. Ionescu-Si­­sesti, egyetemi tanár, a „Nicolae Balcescu“ mezőgazdasági főiskola tanára, Gheorghe Gheorghiu. Straoane községi egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt (Bârlad tartomány), Constantin Colceag, a corabiai mezőgazda­sági társulás elnöke (Craiova tartomány), Draghina Curtu, a szemlaki kollektív gazda­ság elnöke (Arad tartomány), Nicolae Pre­­cup ,Blandiana községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Hunyad tartomány), Rab József, krizbai egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Sztálin tartomány), V. Pirvu, Cos­­testi községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Pitesti tartomány), Ioan Galan, Gor­­neni község néptanácsának elnöke (Bukarest tartomány), Dumitru Anghel, az ulesti mező­­gazdasági társulás elnöke (Eliza Stoenesti község, Ploiesti tartomány), Vladimir Mos­­neagu, az ICAR Moara Domneasca-i kísérle­ti állomásának agronómus mérnöke, ördög Borbála, az újbessenyei kollektív gazdaság csoportvezetője (Temesvár tartomány) Vale­­­­riu Mitulescu, az RMP Bujori rajoni bizottsá­gának első titkára (Galati tartomány), Andrei Sitaru, a lenauheimi kollektív gazdaság agro­­nómusa (Arad tartomány). A hétfő délelőtti ülésen P. Born­a elvtárs, a minisztertanács alelnöke elnökölt. A további viták során felszólaltak a követ­kezők: Traian Savulescu professzor, akadé­mikus, a Román Népköztársaság Akadémiá­jának elnöke, Gheorghe Dop, az RMP cra­­iova tartományi bizottságának titkára, Ioan Zaporojan, a jegaliai állami gazdaság igaz­gatója (Constanta tartomány), Septimiu Munteanu, az újpécsi állami gazdaság igaz­gatója (Temesvár tartomány), Florian Sava, a poduliloaiei GTA igazgatója (Iasi tarto­mány), Marin Tudor, a bradesti mezőgazda­sági-állategészségügyi körzet technikusa (Cra­iova tartomány), Gheorghe Doicin, a contesti kollektív gazdaság elnöke (Bukarest tarto­mány), Grigore Chisleanu, a galati tartomá­­nyi mezőgazdasági igazgatóság vezetője és Maria Bordon, a sellembergi kollektív gazda­ság csoportvezetője (Sztálin tartomány). A délutáni ülésen, amelyen C. Popescu elv­társ, földművelésügyi és erdészeti miniszter elnökölt, a következők szólaltak fel: Petre Rosu, margineni egyénileg gazdálkodó dolgo­zó paraszt (Bacau tartomány), Ana Jianu a negresti rajoni néptanács mezőgazdasági osz­tályának technikusa Hasi tartomány), Gri­­gore Margineanu, nagyenyedi egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt (Kolozsvár tarto­mány), Virgil Actarian, a sztálinvárosi „Ernst Thälmann a traktorüzemek igazgatója és Jiva Stoiadinovici, radimnai társult dolgozó pa­raszt (Temesvár tartomány), ing. Nicolae Stefan a földművelésügyi és erdészeti mi­niszterhelyettes, Margareta Tomulescu, a Gruia község néptanácsának elnöke (Graio­­va tartomány). Az értekezlet tovább folytatja munkálatait.­(Agerpres) Margineanu Nichita, szentgothárdi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Kolozsvár tartomány) a szónoki emelvényen . A békéért, az atomháború kirobbantása ellen Gyűlés a Hadsereg Központi Házában A Hadsereg Központi Háza művészegyüt­tesének, sportklubjának tagjai és civil al­kalmazottai szombaton délelőtt gyűlést tar­tottak a békefelhívás aláírása alkalmából. A gyűlésen felszólalt Lucia Macovei könyv­táros. Beszédében kifejtette, hogy az aláírás­gyűjtési kampány a bécsi békefelhívásra újabb alkalmat nyújt hazánk minden becsü­letes honpolgára számára, hogy kinyilvá­nítsa : rendületlenül bízik a világ békeerői­nek diadalában. A román nép a német militaristák két invázióját élte meg. Most tántoríthatatlan akarattal küzd az atomháború kirobbantása ellen­i eltökélt szándéka, hogy előmozdítja az európai biztonság megszilárdítását. Az ülés több felszólalója erőteljes szavak­kal bélyegezte meg az imperialistákat, akik az atomenergiát az emberiség tömeges pusz­títására akarják felhasználni. Az amerikai imperialisták egyetlen marék hamuvá akarják változtatni az emberiséget — mondotta Radu Zaharescu színművész. — Egyesült erővel szállunk szembe ezekkel a pokoli tervekkel, mert mellettünk állnak a békeszerető becsületes emberek százmilliói Azt akarjuk, hogy aláírásunk a békefelhívá­­son komoly figyelmeztetés legyen azok felé, akik az atomháború előkészítésén mesterked­nek. — Én mint karmester és zeneszerző — mondotta Walter Vogel — nyugalomra és békére vágyó emberekhez hasonlóan szeretem a művészetet, a dalt és a szépet, ami szebbé, boldogabbá teszi számunkra az életet. Mindnyájunk kötelessége, hogy minden­napi munkánkkal akadályozzuk meg egy újabb háború kirobbantását és védjük meg az életet. A többi felszólaló — Mircea Crisan szín­­művész, Andrei Chintan, Lucia Popa és Ana Vochila — szintén hangoztatta, hogy szív­­vel-lélekkel csatlakoznak a világ békeerőihez, s ezentúl még nagyobb lendülettel dolgoz­nak országunk felvirágzásáért, védelmi ké­pességének fokozásáért, a dolgozók életszín­vonalának emeléséért. A beszédek elhangzása után a jelenlévők aláírták a Béke Világtanács felhívását. Az aláírásgyűjtési mozgalmat az egész ra­jont átfogó agitációs és felvilágosító munka előzte meg. Sepsiszentgyörgyön 30 és a rajon falvaiban több mint 45 előadást tartottak —■ összesen 15.000 részvevő előtt — az atomhá­ború elleni harc fontosságáról. Több mint 250 aláírásgyűjtő csoportot szerveztek be, akik a Béke Világtanács felhívására, február 25-ig közel 30.000 aláírást gyűjtöttek. Az aláírásgyűjtési mozgalom Sepsiszent­györgy rajonban széles tömegmozgalommá vált. Sok helyen átszervezték, kibővítették az üzemi és falusi békeharc bizottságokat. A falusi kultúrotthonok, üzemek és intézmé­nyek klubjaiban eddig több mint 60 béke­nagy­gyűlést tartottak, ahol száz és száz dolgozó emelte fel tiltakozó szavát az atom­háború veszélye ellen. Bálint Vilmos nagyajtai dolgozó paraszt hangsúlyozta, hogy aláírását a tavaszi me­zőgazdasági munkálatok­­időben való elvég­zésével erősíti meg. Felszólalásához még csatlakoztak Péterfi Dénes, Balló Sámuel, Márk István, Somogyi Károly, Papp Gyula és Józsi János dolgozó parasztok is. Lőrincz Ida, Bartha Károlynné és Szénási Mária sep­siszentgyörgyi háziasszonyok — a békegyű­­lés alkalmával — bejelentették, hogy felvi­lágosító munkát végeznek, olvasóköröket szerveznek és körzetük dolgozóit tevékeny munkával mozgósítják a békéért folyó harcra. A kőröspataki kollektív gazdaság asszo­nyai, valamint a szentivánlakó,­falvi, rétvi és köpeci dolgozó parasztasszonyok fogadalmat tettek hogy minden erejükkel támogatják a tavaszi vetési kampány előkészítését és vég­rehajtását, mert tudják, hogy a bőséges ter­mésért folyó harc a béke megszilárdításának legfontosabb eszköze. A toll fegyverének jövendőbeli harcosai aláírják a békefelhívást A „Mihail Eminescu” Irodalmi és Iroda­lomkritikai Intézet hallgatói szombaton dél­előtt békegyűlést hívtak egybe, hogy aláír­ják a Béke Világta­nács felhívását. A gyűlésen Traian láncú elvtárs, az Inté­­­zet békaharcbizottságának el­nök­e mondott beszédet. „Két út áll a világ előtt — mondotta —, a kapitalista körök által óhajtott háború útja, és a boldogulás és a jólét útja. A világ becsületes embereinek nem esik ne­hezére a választás e két út között. Békében akarnak élni, nyugalomban akarnak munkál­kodni az új élet felépítésén. Aláírásaink, a többi öntudatos ember aláírása mellett hoz­zá fognak járulni ahhoz, hogy bűnös kezek ne boríthassák újból lángba a világot.“ A Béke Világtanács felhívásának felolvasá­sa után többek­ között felszólalt Constantin Florea, az Intézet másodéves hallgatója. „A fővárosi Grivica-negyedben nőttem fel, amely a legtöbbet szenvedett a bombázásoktól — mondotta. — Az egyik légitámadás után egy négy-ötéves kislánnyal találkoztam, aki a ro­mok között szüleit kereste. Soha többé nem találta meg őket. A háború után szomszéd­ságomba költözött egy varrónő, aki egy transznisztriai táborba volt deportálva. Fel­­indultan hallgattam, amikor elmondotta, hogy mennyit szenvedett a fasiszta hóhéroktól. Két gyermekem van. Leghőbb vágyam hogy biztosítsam gyermekeim boldog, békés életét. Ezért írom alá országunk minden be­csületes emberével együtt és is a felhívást. Elhatároztam, hogy tollamat az élet és a béke szolgálatába állítom. „Gyermekkorunk legszebb éveit homályosí­­tottá­k el a háború borzalmai“ — mondotta Tóth Rodica, az Intézet másodéves hallgatója. — „Gyermekemért írom alá a felhívást, hadd mondhassa majd, hogy a mi korszakunk az emberiesség korszaka, a nagybetűvel írt EM­BER korszaka volt.“ „Turnu .Severinben születtem — mondotta Florian Grecea tiszt, az Intézet másodéves hallgatója. — Szülővárosom sokat szenvedett a bombázásoktól s családom egy része is igy pusztult el. A világuralomra törekvő im­perialisták esztelen követelései kimondhatatlan felháborodással töltenek el“. Az elsőéves hallgatók nevében Lidia Popita ezeket mondotta­­ .„Most írok alá először békefelhívást. Mi, diákok azt akarjuk, hogy életünk nyugalmát ne zavarja meg a háború. A Magyar Autonóm Tartomány dolgozói egyemberként írják alá a bécsi felhívást A gyergyóremetei tejporgyár laboratóriumának munkásnői aláírják a békeivet Gyűlnek az aláírások Sepsiszentgyörgy ra­jonban

Next