Előre, 1955. május (9. évfolyam, 2344-2368. szám)

1955-05-03 / 2344. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! ----------------------, IX. évf., 2344. sz., 4 oldal, ára 20 báni 1955 május 3. kedd Az építőmunka és a békeharc új győzelmeinek jegyében ünnepelte népünk május elsejét Pártunk és kormányunk vezetői a központi emelvényen. A fővárosi dolgozók nagy májusi seregszemléje 1955. május 1. A városok és falvak utcáin végigömlött a májusi nap ölelő melege, s napsugárnya­lábok a lobogó zászlók selyemfátyolába gyújtottak vakító vörös rózsákat. Milyen emléke­zetes hősi napok, milyen lázas készülés előzte meg. Hosszú hetek minden órájának ese­ménye elevenen él emlékezetünkben. Bányákból, a gyárakból, üzemekből, a vasutakról, tengeri hajóinkról, a szántóföldekről, gépállomásokról — mindenünnen, hazánk belátha­tatlan térségeiről nap mint nap érkeztek a győzelmi jelentések, szállt a hír, így üzent Zsilvölgye: Hajdú Gyula, a Szocialista Munka Hőse és brigádjának tagjai április 28. óta 1959-re fejtik a szenet! Kétszáznál több gyár és vállalat befejezte első ötéves tervünk feladatait — négy év és három hónap alatt. A sztálinvárosi Ernst Thälmann traktorgyár munkásai kiemelkedő eredményeikért megkapták a minisztertanács termelési zászlóját! A marosvásárhelyi Simó Géza bútorgyár dolgozói közel 40 százalékkal nö­velték a termelékenységet, lényegesen megjavították a bútorok minőségét. A gyár leg­jobb munkása, Sárosi Albert szalagcsiszoló, ma már 1956 végére dolgozik... A nagy ünnep előestéjén, az ünnepi műszak alatt a bukaresti Rákosi Mátyás művekben az első váltás 137 százalékban teljesítette ter­vét! A szántóföldekről így üzentek: Jelentjük az országnak, hogy a kedvezőtlen időjá­rás ellenére a szecserevárosi „Március 6” kollektív gazdaság tagjai elvetettük, az utol­só szem gabonát is, befejeztük az idei vetést! A Magyar Autonóm Tartományban ápri­lis utolsó hetében 15.035 hektárral emelkedett a bevetett terület. Nagybánya tartomány traktoristái a nagy ünnep méltó fogadására versenyben állottak egymással: a tartomány legjobb traktoristája Borbély János, a nagykárolyi gépállomás 6-os brigádjának trakto­ristája, aki 270 százalékban teljesítette tavaszi tervét... ... Ezen a napon messze szállt gondolatunk. Május elseje határainkon túl is ma­gasztos nagy ünnep. Ma zajlott le Moszkvában a hagyományos nagy parádé, ünnep volt Pekingben, Phenjanban, s mikor ott a Csendes-óceán partján már a nap nyugovó­ra tért, Berlinben, Varsóban, Prágában, Budapesten, Szófiában akkor kezdődött az ünnep első órája. ...Mennyi emléket hoztunk magunkkal a nagy bukaresti felvonulásról! Csodálatos percek voltak. Végeláthatatlan sorokban érkeztek a főváros dolgozói. A sorokat itt-ott egy-egy táncoló csoport szakította meg... Százszinti népviseletben fiatalok táncoltak. A Baraganról, Máramarosból, a Mócok földjéről, a dunamenti síkságról — minden vidék elküldte ide legszebb gyöngyszemét, meseszép táncművészetét. Ezért éreztük azokban az órákban, hogy az ünnepségre az ország erejének, örömének, fiatal­ságának nagy folyama érkezett. A májusi ünnep hatalmas folyama, tengernyi színével, zászlajával. Kilométereken keresztül, Bukaresten át hömpölygött áradata... Itt dobo­gott az ország szíve. •­ Az ország dolgozó népének május elsejei tüntetése jelentéstétel volt: minden kis munkacsoport, brigád hírül hozta, mit tett a mai nap s a holnap tiszteletére. Mit tett azért, hogy az öröm nagyobb, a fiatalság forróbb, a béke tartósabb, az élet szebb le­gyen. S fogadalom is volt ez a nap: ez a tengernyi erő, amely országot épít, házat emel, gépet tervez, hegyeket mozgat meg, ez az erős nép holnaptól kezdve tovább in­dul új munkagyőzelmek felé. Felejthetetlen volt május elseje. Mert nemcsak a tavasz érkezett meg, hanem a ta­vasszal együtt az ország is előre lépett a ránk váró holnap harcos útján. A Sztálin-téren kora reggel még szürke fellegek űzték egymást, de lassan lassan kitisztult, kiderült a tavaszi égbolt, mintha az ünnepi sereg­szemlére készülődő százezrek mosolya ra­gyogott volna a kék ég tükrében. A gyárak kéményei nem füstöltek, a hivatalok ajtói zárva voltak, mégis a szokottnál korábban ébredt egész Bukarest. Vörös Grivicán, Co­­lentinán, Ghenceában s a belvárosi negye­dekben legszebb ruhájukat öltötték magukra munkások, tisztviselők, diákok, háziasszo­nyok. Fél hatkor már siető csoportok igyekez­tek mindenünnen a gyülekezőhelyek felé, hogy aztán elinduljanak a hosszú embersorok a Sztálin-térre. Ide tart ma mindenki a milliós város­ban, erre fordul az egész ország tekinte­te. A főváros és az ország szíve dobban itt, a fiatal jegenyékkel övezett téren. Olyan a Sztálin-tér felé haladó erabersor, mint egy nagy, hömpölygő folyam. Úgy nő, szélese­dik, mint a hegyek szorításából kikerült Duna. Útjában itt is, ott is kisebb-nagyobb csoportok csatlakoznak hozzá. Vidám neve­tés, csengő nótaszó kiséri őket. Ahol elha­ladnak, ünneplőbe öltözött házak, zászlóer­dő, jókedv mindenütt. Nyolc órakor már tele a Sztálin-tér. Má­jus ünnepéről beszél itt minden. A központi emelvény vörös takarója, a virágkoszorúk, a jelszavas transzparensek, a vörös és nemzeti­­színű lobogók. A központi emelvény fölött vörös zászlók között Marx-Engels-Lenin- Sztálin hatalmas arcképe. Messzire ellátszik a főemelvényt díszítő jelszó: „Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásá­nak napja, a világ dolgozói testvériségének napjai" Ezt a nagy eszmét, a világ dolgozói együvétartozásának, harcos összefogásá­nak eszméjét hirdetik a tér minden sar­kából felhangzó jelszavak. Sűrű embertömeg hullámzik a hatalmas téren. A reggeli napsugarak fényében meg­csillannak a ruhákat díszítő kitüntetések. Ilyenkor, nagy ünnepeken látszik igazán, hogy hány és hány ezer kiváló munkás, ér­telmiségi, dolgozó paraszt tűnik ki a nagy országépítő munkában évről-évre. A párt május elsejei jelszavai hangzanak fel az ünneplő sokaság ajkán. Rögtönzött csoportok alakulnak s ha az egyik elhallgat, nyomban rákezdi a másik. Most a felszaba­dító Szovjetuniót, a világ dolgozóinak re­ménységét, a béke bástyáját élteti az egyik csoport. A jelszót átveszi az egész tér, egy­szerre csendül fel a taps, hirdetve, hogy a Szovjetunió iránti szeretet, milyen szervesen összefonódik szocializmust építő dolgozóink izzó hazaszeretetével. Lassan-lassan kezdenek megtelni a meg­hívottak számára épített emelvények. Elfog­lalják helyüket a párt Központi Vezetőségé­nek tagjai, miniszterek, a Nagy Nemzetgyű­lés Elnökségének tagjai, a központi intéz­mények és tömegszervezetek vezetői, tudo­mányos, kulturális és művészeti életünk ki­válóságai, Fegyveres Erőink tábornokai és tisztjei. Ott vannak az emelvényeken mun­kásmozgalmunk veteránjai, a szocialista munka hősei, élmunkások — képviselve van itt az egész dolgozó Románia. .Az emelvényeken vannak a május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi ven­dégek is. A Szovjetunióból, a Kínai Népköz­­társaságból, Németországból, Indiából, Olasz­országból, a Lengyel Népköztársaságból, Svédországból, a Csehszlovák Köztársaság­ból, Norvégiából, a Magyar Népköztársaság­ból, Brazíliából, Finnországból, Dániából, a Bolgár Népköztársaságból, Chiléből, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságból, Algírból, Szenegálból, Marokkóból érkeztek küldöttek az SZKT, a Külföldi Kulturkapcso­­latok Román Intézetének és az RNK Demo­krata Nőbizottságának a meghívására a bu­karesti május elsejei ünnepségre. Megjelentek az emelvényen a diplomáciai kar tagjai is. Kilenc óra. A nagygyűlés részvevői zugó tapssal köszöntik a párt és a kormány veze­tőinek megjelenését a központi emelvényen. A főemelvényen a következő elvtársak fog­lalnak helyet: Gh. Gheorghiu-Dej, dr. Petru Groza, Gh. Apostol, I. Chisinevschi, M. B. Mityin, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának tagja. Mogyorós Sándor, Chivu Stoica, Miron Constantinescu, Emil Bodna­­ras hadseregtábornok, C. Pârvulescu, P. Bo­rn­a, dr. C. I. Parhon professzor, akadémikus, Traian Savulescu professzor, akadémikus, Lotar Radaceanu, D. Petrescu, Stefan Voitec, Gh. Pintilie altábornagy, T. Iordachescu, Ste­­lian Moraru, I. Tutoveanu altábornagy­, Cor­nel Fulger, Florian Danalache. Megkezdődik a fővárosi dolgozók május elsejei nagygyűlése. A zenekar a békeharcosok himnuszát játsz­­sza. Miron Constantinescu elvtárs, az RMP KV Politbürójának tagja, a minisztertanács alelnöke szól a párt és a kormány megbízá­sából az összegyűlt dolgozókhoz. Beszédét gyakran szakítja félbe a dolgozók felzúgó tapsa. Minden taps dolgozóink szeretetét és odaadását fejezi ki a párt és a kormány iránt, a szocializmus építésének és a béke védel­mének politikája iránt. A szónok felidézi dol­gozóink sikereit az ötéves terv határidő előt­ti teljesítésében. Ezek a győzelmek méltán töltik el büszkeséggel egész népünket. A mostani május elsején pártunk to­vábbi harcra szólítja dolgozó népünket az egész népgazdaság alapjainak alapját je­lentő nehézipar fejlesztéséért, az állami terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének erősítéséért, a mezőgazda­­sági termelés fokozásáért. Zugó tapsviharral fejezik ki a főváros­ból (Folytatás a 2. oldalon). LAPUNK TARTALMÁBÓL, Május elsejei ünnepségek országszerte (2. oldal) Minden erőt a szántás-vetés elvégzésére (3. oldal) A verseny folyik tovább. — Ünnepi mű­szak a vlahicai üzemekben (3. oldal) A testvéri segítség újabb bizonyítéka Eden a négyhatalmi tárgyalások lehető­ségéről (3. oldal) Közlemény Adenauer és Pinay tárgyalá­sairól (4. oldal) Megkezdődtek az előzetes tárgyalások az osztrák államszerződés ügyében (4. oldal) Testnevelés és sport (4. oldal) A munkásosztály nemzetközi összefogá­sának jegyében. — Ünnepség a moszk­vai Vörös-téren. — Május elseje a népi demokratikus országokban. — Tünteté­sek, nagygyűlések a tőkés országokba!* (4. oldal)­ (3. oldal) Miron Constantinescu elvtárs beszéde A Román Munkáspárt Központi Vezetősé­ge és a minisztertanács megbízásából köszön­telek benneteket május elseje, a munkásosz­tály nemzetközi szolidaritásának napja alkal­mából, a békéért, a népek nemzeti független­ségéért, a szocializmusért harcoló dolgozók testvériségének napján. Országunk dolgozói, a Román Munkáspárt vezetésével, jelentős sikereket értek el ebben az évben gazdasági, politikai és kulturális életünk minden területén, a szocializmus épí­tésében. A szocializmus gazdasági alapjának meg­teremtése érdekében pártunk következetesen alkalmazta a szocialista iparosítás lenini el­vét , a nehézipar elsődleges fejlesztésének elvét, minthogy népgazdaságunk szüntelen növekedésének ez a legfőbb mozgatóereje. Munkásosztályunk lelkes munkája nyomán jelentős eredményeket értünk el az ötéves terv teljesítésében. Kőolajiparunk már 1954- ben megközelítette az ötéves terv utolsó évé­re előirányzott színvonalat, a vegyipar az össztermelést illetően már 1955 első negyedé­ben megvalósította ötéves tervét, a gépgyár­tóipar és az elektrotechnikai ipar pedig a most folyó negyedév során fejezi­­be ötéves tervelőirányzatának teljesítését. Több mint 200 nehézipari, élelmiszeripari, ruházati és cipőipari vállalat teljesítette ötéves terv­­feladatát és már 1956-ra dolgozik. E nagy­szerű harc élén a pártszervezetek haladnak; ők mozgósítják a munkásosztályt és dolgozó parasztságunkat, hazafias értelmiségünket. A szakszervezetek az IMSZ támogatásával sikeresen szervezik a szocialista versenyt. A hő- és vízierőművek teljesítőképességé­nek és villanyáramtermelésének szakadatlan növekedése lehetővé teszi az első öt eszten­dőre előirányzott villamosítási terv­ teljesíté­sét, biztosítja az ipar és a mezőgazdaság további fejlesztéséhez szükséges villanyára­mot. Dolgozó parasztságunk harcol a párt és a kormány kijelölte feladatok teljesítéséért, a bőséges termésért,a minél nagyobb hektárho­zamért s azért, hogy az idén legalább 10 millió tonna búzát és kukoricát termeljen. A pártszervezetek vezetésével megerősödött és továbbfejlődött több mint 5150 kollektív gazdaság és mezőgazdasági társulás. Vala­mennyien jelentős sikereket értek el a mező­­gazdasági munkák elvégzésében, a hektáron­kénti bőséges terméshozam elérésében s ezzel megmutatták az egész dolgozó parasztságnak a bőség felé vezető utat, a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának útját. Az iparban és mezőgazdaságban elért si­kerek nyomán növekedett és tovább fejlődött szocialista és szövetkezeti kereskedelmi háló­zatunk is, növekedett és fejlődött a város és falu közötti árucsere; ez lehetővé tette 1954 decemberében a jegyrendszeren alapuló ellá­tási rendszer megszüntetését, s a napokban egyes élelmi és ipari cikkek árának leszállí­tását, aminek folytán emelkedik a dolgozók életszínvonala. Egyre javul a városok ellátá­sa élelmiszerrel és a falvak ellátása ipari cikkekkel. Az életszínvonal és a reálbér növelése cél­jából teljesítenünk kell, sőt túl kell teljesíte­nünk az állami tervet, szakadatlanul fokoz­nunk kell a termelést, javítanunk a termékek minőségét, bővítenünk a választékot, mindent meg kell tennünk, hogy növeljük a munka termelékenységét, fokozzuk a nyersanyaggal és más anyagokkal­ való takarékoskodást, fejlesszük a szocialista versenyt, alkalmaz­nunk és terjesztenünk kell az élmunkások­ fej­lett munkamódszereit, csökkentenünk kell a termékek önköltségét. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítésében, a termékek önköltségének csökkentésében igen nagy sze­repe van a mezőgazdasági termelés növelé­sének s a tavaszi vetés minél gyorsabb és minél kifogástalanabb elvégzésének. Ennek érdekében mozgósítottuk a párt, a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság minden erejét az összes rendelkezésünkre álló eszközöket, a traktorokat, vetőgépeket és fogatokat. A néptanácsi végrehajtó bizottságoknak ez irányban kell összpontosítaniuk minden erő­feszítésüket. Az a 10 éve tartó mindenre kiterjedő tá­mogatás, amelyben a Szovjetunió részesíti országunkat, az idén még inkább bővül az­zal, hogy műszaki, tudományos segítséget ka­punk a Szovjetuniótól atomerőnek békés cé­lokra való termelése érdekében. Nemrég egyezmény jött létre Moszkvában, melynek alapján segítséget kapunk a Szov­jetuniótól mind műszaki-tudományos téren, mind pedig tudományos és mérnökkáderek ki­képzésében, egy kísérleti atommáglya és ele­mi részecskék mozgását meggyorsító berende­zések felépítése, valamint magenergia ter­melése céljából. Ezáltal nagy lendület kö­vetkezik be tudományos és műszaki kutató munkánkban, a fizika, a vegyészet, a villa­mosság, a biológia, az orvostudomány és más tudományágak terén. A demokrácia és a szocializmus táborának Szovjetunió vezette országaiban az ipari ter­melés szüntelenül növekszik, a mezőgaz­daság pedig — a szovjet mezőgazdaság ta­pasztalatai alapján — a nagy kollektív gaz­daságok útján haladva, évről évre mind több mezőgazdasági eredetű élelmicikket biztosít a lakosságnak. Ezekben az országokban az árak csökkennek és a dolgozók anyagi és kulturális színvonala állandóan emelkedik. Ezzel szemben teljesen más körülmények kö­zött élnek a kapitalista, a gyarmati és függő országok dolgozói. A tőkések és földesurak tovább fokozzák a dolgozók kíméletlen kizsákmányolását s a békés célokra irányuló termelésnek a hadi­­termelés javára történő állandó csökkentésé­vel a tönk szélére juttatják a munkás- és pa­raszttömegeket, ezzel siettetik s még inkább mélyítik a gazdasági válságot és vele együtt a tömegek elszegényedését, a munkanélküli­ség és az éhség növekedését. Világosan tükrözi ezt a tényt az USA-ban, Olaszországban és más kapitalista országok­ban sokmillió teljes és részleges munkanél­küli helyzete; 300.000 Saar vidéki munkás, az angol dokkmunkások és nyomdászok 350.000 olasz fémipari munkás sztrájkja, Franciaország, Spanyolország munkásainak és parasztjainak, a gyarmati népeknek har­cai. Mindebből az is tisztán látszik, hogy ezek­nek az országoknak munkásosztályai, kom­munista és munkáspártjaik vezetésével, ke­­mény ellenállást fejtenek ki az imperialistái* háborús terveivel szemben és elszántan hars­colnak nemzeti függetlenségükért, a Jobb élet­tért és a békéért ! Elvtársak! Népi demokratikus rendszerünk magasabb* rendüsége elsősorban abból ered, hogy az állam vezetése a munkásosztály kezében van, hogy a népi demokratikus rendszer a mun­­kásosztály és a dolgozó parasztság szilárd­ testvéri és rendíthetetlen szövetségén alap­­szik s hogy e szövetségben a munkásosztál­­yé a vezető szerep. A Román Népköztársaság népi demokra­­­tikus rendszere megerősödésének másik fon­­tos tényezője a román nép és a nemzeti ki­sebbségek barátsága és testvéri egysége. E testvériség abból fakad, hogy mindannyiunk közös érdeke a szocializmus felépítése a Román Népköztársaságban — országunk va­lamennyi dolgozójának közös hazájában. A Román Népköztársaság népi demokra­ tikus rendszere a román néppel egyenlő jo­gokat biztosít az összes nemzeti kisebbsé­ geknek, mind a törvények és a Román Nép­­köztársaság alkotmánya alapján, mind pe­­dig a rendelkezésükre bocsátott anyagi esz­­közök révén. A földesurak és tőkések igája alól felsza­­badult országunk ma a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának tagja. E tábor élén a nagy Szovjetunió áll, amely szüntelenül harcol a világbéke megvédésé­ért és megszilárdításáért, a német militariz­­mus újjáélesztése ellen s az összes nemzet­közi vitás kérdések békés megoldásáért. Az ázsiai és afrikai országoknak a Kínai Népköztársaság részvételével nemrégen le­zajlott bandungi értekezlete kifejezésre jut­tatta e földrészek népeinek közös akaratát: harcolni akarnak a gyarmatosítás ellen, elő akarják mozdítani a béke és a népek közötti együttműködés ügyét, ellene szegülnek a há­borúnak. Pártunk és kormányunk felhívja a Román Népköztársaság dolgozóit, harcoljanak foko­zott lendülettel a békéért, a szocializmusnak hazánkban való felépítéséért, országunk vé­delmi képességének megerősítéséért. Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja, a világ dolgozói test­vériségének napja! Éljen a Szovjetunió, a győzelmes szocializ­mus nagy országa, a béke és a népek testvé­riségének bástyája! Éljen a béke és a szocializmus hatalmas tábora, élén a Szovjetunióval! Éljen a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szilárd szövetsége, népi demokra­­tikus rendszerünk megingathatatlan alapjai Harcra fel az ötéves terv és a villamosítási terv sikeres teljesítéséért! Éljen a Román Munkáspárt Központi Ve­zetősége! Éljen a Román Népköztársaság kor­mánya! Marx-Engels-Lenin-Sztálin zászlaja alatt, a párt vezetésével, előre, a szocializmus győ­zelme felé, szeretett hazánkban, a Román Népköztársaságban!

Next