Előre, 1955. július (9. évfolyam, 2395-2421. szám)

1955-07-01 / 2395. szám

Helsinki után Nyolc nap­ eredményes tanácskozás után befejezték munkájukat a népek nagy helsinki béke-világtalálkozójának küldöttei. A „népek parlamentjében’’ — ezzel a névvel emleget­ték a találkozót világszerte — 1841 személy vett részt 68 országból, közöttük 1040 kül­dött, 109 megfigyelő és 92 meghívott. A talál­­kozó összetétele is mindenekelőtt legszéle­­sebb körű átfogó jellegét bizonyította. Azok az emberek, akik a Messuhali csarnokban he­­lyet foglaltak, népmilliókat képviseltek, száz­milliók nevében mondtak véleményt. A találkozó hét albizottságának keretében a küldöttek megtárgyalták a béke szempont­jából legégetőbb problémákat. A felszólalók különféle programokat terjesztettek elő, mind­azok a szervezetek, amelyek képviseltették magukat a béke-világtalálkozón, a maguk szempontjai szerint fejtették ki: miként kép­zelik el a béke fenntartását és megszilárdítá­sát. Voltak küldöttek, akiknek népei kormá­nyukkal egyetértésben óhajtják a békét, s vol­tak olyan küldöttek is, akiknek állásfoglalása merőben különbözött kormányuk hivatalos politikájától. Az albizottságok ülésein elmé­lyült viták folytak le, mindenki szabadon ki­fejtette véleményét. De minden küldött min­denki számára elfogadható megoldásra töre­kedett, s a találkozó munkájára mindenek­előtt az összes küldöttek egységes békeakara­­ta nyomta rá a bélyegét. A bizottságok által előterjesztett ajánlások, amelyeket a világtalálkozó elfogadott, híven tükrözik, hogy a béke akaratától áthatott leg­különbözőbb néprétegek egyetértenek az ösz­­szes döntő fontosságú kémesekben. A leszere­léssel és az atomfegyverek eltiltásának kér­désével foglalkozó albizottság hosszan meg­vitatta a nukleáris fegyverek eltiltásának kér­dését. Az albizottság végül is egy olyan terv mellett foglalt állást, amely a következő kér­désekre terjed ki: az atomfegyverrel való kí­sérletezések beszüntetése; ünnepélyes foga­­dal­omtétel arra, hogy sohasem használják fel ezt a fegyvert; az atomfegyver gyártásának beszüntetése; a fokozatos, lényeges leszerelés megvalósítása; elfogadható e­lenőrző rend­szer, amely alól egyetlen állam sem vonhatja ki magát. Az albizottság ajánlása állást fog­lalt amellett, hogy hívjanak össze értekezlet­re minden kormányt, tekintet nélkül arra, hogy az illető ország tagja-e vagy sem az ENSZ-nek, mivel a leszerelés kérdésében ho­zandó intézkedéseket minden államnak alkal­maznia kell. A katonai tömbök és a biztonság kérdései­vel foglalkozó albizottságban, amelyben az európai biztonság és a német kérdés, az ázsiai biztonság, a népek békés együttlétezé­­se, az ENSZ-szel és a béke megóvásával kap­­csolatos más feladatok kerültek megvitatásra, ugyancsak széleskörű eszmecsere alakult ki. Az albizottság ajánlása egyhangúan elítéli az Európát katonai tömbökre osztó politikát, ál­lást foglal az összes európai államok közti egyetértés megvalósításának szükségessége mellett biztonságuk megóvása érdekében, az összes európai államok gazdasági és kulturá­lis együttműködésének megteremtése mellett. A német kérdéssel kapcsolatban csak egyet­len ülésen 30 küldött szólalt fel. Az albizott­ságban az összes elhangzott szempontok ta­nulmányozása alapján végül egységes állás­pont jött létre, amelyet az ajánlásba is bele­foglaltak. Az ajánlás kifejti, hogy a német kérdés szoros kapcsolatban áll a biztonság kérdésével és csak abban az esetben oldható­­ meg, ha létrejönnek azok az előfeltételek, a­­melyek kizárják a német militarizmus újjá­születésének lehetőségét és Németország részvételét bármilyen katonai koalícióban. Ázsia kérdését illetően az ajánlás kifejti, hogy a békés együttlétezés öt elvét és a bandungi értekezleten elfogadott tíz elvet az összes bé­keszerető kormányoknak támogatniuk kell. Ugyancsak a széleskörű nyílt vita és a megegyezés légköre jellemezte a gazdasági és a társadalmi kérdésekkel foglalkozó albi­zottság munkáját és a még hátralévő többi négy albizottságét is. A nemzeti szuverenitás és a béke kérdésével foglalkozó albizottság ajánlása állást foglalt a gyarmati rendszer felszámolása mellett. A kulturális kérdésekkel foglalkozó albizottság felhívta az összes ér­telmiségieket, hogy tevékenységükkel járulja­nak hozzá a nemzetközi megértés és a biza­lom légkörének kialakításához. A nevelés és az ifjúság kérdéseivel foglalkozó albizottság több ajánlást tett abból a célból, hogy sz­­­­­júságban kifejlesszék a megértés, a barátság és a béke szellemét. Végül a­­ békeszerető erők együttműködésének és tevékenységének kérdésével foglalkozó albizottság ajánlása ja­vasolta, hogy augusztus,hatodikát, a Hirosi­ma elleni atombomba-támadás napját nyilvá­nítsák a világ-békemozgalom napjává. A helsinki találkozó egész menetét minde­nekelőtt a jelenlegi nemzetközi helyzet ha­tározta meg. A Szovjetunió kezdeményezései nyomán új lehetőségek jöttek létre a vitás kérdések békés rendezésére. Ebből a tényből indul ki a Helsinki Felhívás. „A genfi egyez­mények, az indokínai háború megszűnése, a bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel szentesített semlegessége, a belgrádi nyilat­kozat —­ hangzik a felhívás — mindez a köz­vélemény felébredésének a kormányok állás­pontjában kifejezésre jutó eredménye. Az át­hidalhatatlan ellentétek miatt mindeddig meg­oldatlan maradt a leszerelés és az atomfegy­verek kérdése, de az álláspontok annyira kö­zel kerültek egymáshoz, hogy a megegyezés már csak a jó szándékon múlik.’’ Valóban, a szovjet békepolitika és a népek egyöntetű tá­mogatása­­kivívta az osztrák államszerződés megkötését, s ezzel megoldott egy olyan kér­dést, amely megoldatlanságával tíz éven át mérgezte a nemzetközi­­légkört. A szovjet-ju­­goszláv közös nyilatkozat nyomán a „hideg­háború” vámszedői kudarcot szenvedtek a Bal­­kánon is. Az atomfegyver eltiltásáról és a fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet javas­lat nagy mértékben erősíti a megegyezés esé­lyeit ebben a kérdésben, a Szovjetunió jegy­zéke a Német Szövetségi Köztársasághoz új, eddig még ki nem merített lehetőségeket tárt fel a német kérdés rendezésére. De mindennél fontosabb, hogy a közeljövőben Genfben ösz­­szeül a négy hatalom kormányfőinek érte­kez­­lete. A Helsinki Felhívás állást foglal a négy kormányfő genfi értekezletét illetően is: „A négyhatalmi értekezlet — mondja — ha fi­gyelembe veszi a közvéleményt, egy olyan Európa felépítésének első szakaszává válik, amelyben szavatolva lesz minden európai ál­lam biztonsága és amelyben ezek az államok rátérhetnek a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára.” A világ-béketalálkozó felhívja a genfi értekezletet, tegye lehetővé a minden katonai koalíción kívülál­ó és a mi­litarizmus újjászületésétől megóvott Német­ország újraegyesítését, készítse elő az idegen csapatok kivonását Tajvanból, őrködjék az Indokinára vonatkozó genfi egyezmények szi­gorú tiszt­etbentartása felett, adja meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének a lehetősé­gét, hogy a Kínai Népköztársaság bevonásá­val valóban egyetemes jellegűvé váljék. „A népek reménységei valóra válthatók’’ — hangzik a Helsinki Felhívás. Hogy ez így van, az mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a nemzetközi békemozgalom az elmúlt években óriási mértékben megerősödött és kiszélesedett. A kilencszázmilliós béketábor és a világ-békemozgalom együttes ereje az elmúlt években nem egyszer meghátrálásra kényszerítette az agresszív köröket. Nagyok és lelkesítőek a békeszerető emberiség sike­rei. Most a béke erőinek további erőteljes ki­szélesítésére és a népek még szorosabb ösz­­szefogásának megteremtésére van szükség az agresszív körök elszigetelése érdekében, s bizton állíthatjuk, hogy a helsinki találkozó nagy lépést jelentett előre ezen az úton. A több mint 1800 helsinki küldött között ott voltak népünk képviselői is, akik hangot ad­tak dolgozóink forró békeakaratának. „Ami a mi országunkat és népünket illeti — mondot­ta Lotar Radaceanu professzor, a román kül­döttség vezetője — mi békében és jó viszony­ban kívánunk élni minden országgal, beleért­ve az Amerikai Egyesült Államokat is. Ter­mészetesen e cél eléréséhez a másik fél ré­széről is ugyanennek az óhajnak kell meg­nyilvánulnia." Egész dolgozó népünk szívvel-lélekkel csatlakozik a népek nagy békeharcához és a helsinki béke-világtalálkozó felhívásához. HUNYAD TARTOMÁNYBAN Világifjúsági Találkozó tiszteletére a Zsilvölgyében és a vajdahunyadi „Gh. Gheorgiiu-pej” kohászati kombinátban to­vábbi 42 termelő brigád alakult. Ebben a két ipari központban most már összesen 918 ter­melőbrigád dolgozik. Az ifjúmunkás brigádok napról napra jelentősen túlteljesítik a tervet. A lupényi bányában például Constantin Si­­rop és Emil Costas brigádjai a ciklusos gra­fikon módszer alkalmazásával havonta terven felül 3—5 ciklust végeznek.. A vajdahu­nyadi kohászati kombinátban Vasile Siroski hengerész brigádja rendszeresen 40—60 százalékkal túlteljesíti tervét. Vajdahunyad vajonban a legutóbbi két hó­nap alatt több mint 1800 ifjúmunkás kap­csolódott be a szocialista versenybe, az egész tartományban pedig a versenyben részvevő fiatalok száma meghaladja a 25 ezret. 1350-en közülük élmunkássá váltak. A Zs­ilvölgyé­­ben az élmunkások száma májusban és jú­niusban több mint hatvannal emelkedett. A tartományban az ifjú újítók száma 153-ra emelkedett. Petrozsény és Vajdahunyad ra­­jonban 3300-nál több azoknak az ifjaknak a száma, akik szovjet munkamódszereket alkal­maznak. A termelési folyamat megjavítása céljából 243 IMSZ őrhely működik. Több mint 2000 ifjúmunkás látogatja a vállala­tokban rendezett szaktanfolyamokat. A tartomány falusi ifjúsága is lelkesen készül a varsói találkozóra. Sokezer paraszt, ifjú indított versenyt a növényápolás elvég­zésére és a termés idejében való betakarítá­sára. Marosillye rajonban és Déván az ifjak és a pionírok 34 csoportot alakítottak a t­a­­lászgyűjtésre és más társadalmi munkára. A tartomány falusi fiataljai május eleje óta 44.110 gyümölcsfát, 65.353 facsemetét ül­tettek, bepermeteztek 344.775 gyümölcsfát és megtisztítottak 1800 hektárnyi legelőt. A MAROSKERESZTÚRON A keresztúri IMSZ alapszervezet vezetősé­ge elhatározta, hogy az V. Világifjúsági Ta­lálkozó tiszteletére egyre több ifjút von be a sportéletbe. Hozzá is kezdtek a különböző sportágak népszerűsítéséhez és kialakításá­hoz. A lelkes szervező munkának máris meg­mutatkoznak az eredményei. Eddig 92 ifjú kapcsolódott be a sportmozgalomba. Sport­pályát építettek, ahol rendszeres edzéseket tartanak. MAROSVÁSÁRHELYEN Az IMSZ Marosvásárhely­ városi bizottsága megszervezte a VIT köszöntését előkészítő bizottságot. A bizottság jó szervező és pro­paganda munkája nyomán máris szép ered­mények mutatkoznak, különösen a termelés­ben. A VIT tiszteletére növekedett az IMSZ termelési brigádok és ellenőrző csoportok szá­ma. Az üzemekben és intézményekben jel­szavas táblákat függesztettek ki, amelyek az ifjakat munkájuk megjavítására mozgósít­ják. A faliújságokon cikkek népszerűsítik a találkozó jelentőségét és a VIT tiszteletére elért eredményeket. Ebben az időszakban nagyszámú ifjú vett részt a különböző önkéntes munkákban. A Május 1 úti nyári söröző építésénél számos ifjú végzett önkéntes munkát. Dicséretet ér­demelnek a faipari, építészeti szakmai iskola és a Ranghet Iosif fiulíceum tanulói. A Si­­mó Géza bútorgyár ifjai közel 500 önkéntes munkaórával járultak hozzá a ratosnyai üdü­­lőház építéséhez és berendezéséhez. Különö­sen jó munkát végzett László György, Bene­dek Antal, Both Mihály és mások. Az Encsel Mór és a Minszki Lajos üzem ifjúmunkásai jelentős sikereket értek el a VIT tiszteletére szervezett kultur- és sport­­munkában. A városi sport-albizottság irá­nyításával a VIT tiszteletére 73 röplabda és 44 kosárlabdacsapatot szerveztek. Sok ifjú kapcsolódott be a teke,­sakk és más sport­ágakba. BUKAREST TARTOMÁNYBAN A varsói VIT tiszteletére Bukarest tar­tomány ipari üzemeiben több mint 10.000 ifjú kapcsolódott be a szocialista versenybe. Az újonnan létesített több mint 100 termelő brigádban 800-nál több ifjú tevékenykedik. A legtöbb termelő brigád az ottenitai ha­jógyárban, a valearosiei konzervgyárban, a giurgiui cukorgyárban és a „Buftea” szö­vődében alakult. A „Buftea’’ szövődében Victoria Stan if­júsági brigádjának tagjai a Kovaljov, Kars­­zut és Csurkih módszereket alkalmazva, na­ponta 113 százalékkal túlteljesítik normáju­kat. Az oltenitai hajógyárban Nicolae Negotta esztergályos brigádja, Vorosin és Bortkie­­vics munkamódszereinek alkalmazásával 8 hónappal határidő előtt teljesítette ötéves tervét. A Rosiorii de Vede vasúti állomáson az 50.105 számú mozdony ifjúsági brigádja, Radu Barbu vezetésével egyetlen hónap alatt több mint 32 tonna fűtőanyagot takarí­tott meg. SZALONTA RAJONBAN A szalontarajoni falusi kulturcsoportok lelkesen készülnek a varsói Világifjusági Ta­lálkozó méltó köszöntésére. Újabb változatos, szórakoztató műsorszámokat tanulnak be s a legjobb csoportok ellátogatnak a szomszé­dos falvakba is. A gyaraki és a rajoni kultur­­ház műkedvelő együttesének tagjai szorgal­­masan próbálják szerepüket, hogy a legjob­bak közé kerüljenek és eljussanak a július 10-én Árpádon megtartandó nagy ünnepség­re. Árpádon ugyanis a VIT tiszteletére kultur- és sportnapot rendeznek, ahol Nagyvárad kiváló sportolói és a rajon legjobb falusi kul­­turcsoportjai vendégszerepelnek. A FESZTIVÁL ELŐTT Jelentős esemény volt a fővárosban a varsói Világifjúsági Találkozóra készülő fiatal művészek országos versenye. A különböző színházak zsúfolt nézőtere előtt nap mint nap kiváló tehetségű lelkes ifjak mutatták be versenyszámaikat. A Fesztiválra kész­ülő ifjúság nagy kultur-seregszemléje volt ez a verseny. Baloldali kép: A fővárosi néptanács kulturegyütese népi táncot mutatott be. Cí­me: „Hazafelé a versenyről’. A jobboldali kép: Pania Mihailova és Bostanciuc Ion, az RNK Opera- és Balettszínházának művészei részleteket adtak elő Asafiev „Párizs lángjai" című balettjéből. Világ proletárjai egyesüljetek ! IX. évf. 2395. sz. 4 oldal, ára 20 iráni 1955 július 1., péntek A helsinki béke-világtalálkozó felhívása A közvélemény erőfeszítéseinek eredményeként tíz év után első ízben — egy kettészakadt világ körülményei között — ta­lálkozni fognak a négy nagyhatalom vezetői. Az egész világ reménykedéssel tekint feléjük. Legfőbb kötelességük, hogy le­küzdjék a kölcsönös bizalmatlanságot. A béke-világtalálkozó, amely 68 ország képviselőit gyűj­tötte egybe, megérlelte azt a bizonyosságot, hogy a mélyreható nézeteltérések és a véleménykülönbségek ellenére is megegye­zés jöhet létre egyes fontos kérdésekben és hogy ma számos kérdés megoldható tárgyalások útján. A közvélemény felemelte szavát az erőpolitika, a katonai tömbök, a fegyverkezési hajsza és az atomháború riasztó ve­szélye ellen. A genfi egyezmények, az indokínai háború megszűnése, a bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel szentesített semle­gessége, a belgrádi nyilatkozat — mindez a közvélemény fel­ébredésének a kormányok álláspontjában kifejezésre jutó ered­ménye. Az áthidalhatatlan ellentétek miatt mindeddig megol­datlan maradt a leszerelés és az atomfegyverek kérdése, de az álláspontok annyira közel kerültek egymáshoz, hogy a megegye­zés már csak a jó szándékon múlik. A bandungi értekezleten el­fogadott elvekből kitűnt, hogy egy egész földrészen lehetséges a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműkö­dése a Kína és India által kinyilvánított felfogáshoz hasonló elvek alapján. A helsinki gyűlés nyilvánvalóvá­­tette, hogy a négyhatalmi értekezlet — ha figyelembe veszi a közvéleményt —, egy olyan Európa felépítésének első szakaszává válik, amelyben szavatol­va lesz minden európai állam biztonsága és amelyben ezek az államok rátérhetnek a szoros gazdasági és kulturális együtt­működés útjára. Ez a mű azonban összefügg egy minden kato­nai koalíción kívül álló és a militarizmus újjászületésétől meg­óvott Németország újraegyesítésével. Ugyanebben a szellemben a négyhatalmi értekezlet van hivatva arra, hogy tárgyalások útján előkészítse az idegen, csapatok kivonását Tajvan (For­­moza) kínai szigetről. Az értekezletnek őrködnie kell az Indokínára vonatkozó genfi egyezmények szigorú tiszteletben tartása felett. Meg kell adnia az Egyesült Nemzetek Szervezetének a lehetőségét, hogy a Kínai Népköztársaság bevonásával valóban egyetemes jelle­gűvé váljék. Vannak azonban még erők, amelyeknek megfelel a hideg­háború és a négy nagyhatalom közeledése ellen dolgoznak. A helsinki gyűlés felhívja a világ összes nemzeteinek közvéle­ményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyalások részvevőit. A béke ügyét végül is siker fogja koronázni, ha a béke­szerető erők, amelyeket közös célok fűzenek, s különösen a kü­lönféle békevédelmi mozgalmak, a keresztény és szociáldemo­krata irányzatú nagy pacifista szervezetek közös akciókat fognak indítani a bizalmatlanság eloszlatására és a béke meg­védésére. A nemzetközi ellentétek lépésről lépésre megoldhatók. A népek reménységei valóra válthatók. Korszerű gépek élelmiszeriparunk fejlesztésére Élelmiszeriparunkat ebben a­z évben sok új géppel és felszereléssel láttuk el. A cukorgyárak, olajütők és malomvállala­­tok párolókat, gőzkazánokat, kettős főző­üstöket, Iprom-típusú kazánokat, szitákat és más egyebeket kaptak. Ezek a felszerelések a fővárosi Mao Ce-tung fémipari üzemben, a brailai Progresul-ban és a topleti Magheru gyárban készültek. Az olajgyárakat új olaj­ütőkkel, maghántolókkal, desztilláló és más gépi berendezésekkel szerelték fel. Orszá­gunk ma már szinte mindenféle olaj- és cu­koripari felszerelést elő tud állítani. Gépgyártó vállalataink korszerű keverő­gépeket, gőzlemencéket, rsákemelő készülé­keket, száll­­ószalagokat, gépszitákat és más kenyérgyári felszereléseket készítenek. Hazai gyártmányú modern gépekkel szerel­ek fel konzervgyárainkat is. A Tehnofrig üzem munkásai az idén órán­kénti 20.000 kiló kalória teljesítőképességű hűtőszekrény­­et, tejszeparátorokat, centri­fugákat s más egyebeket gyártottak. A Craiova tartományi Liveziben épülő cukorgyár felszerelését jó­részt a Szovjet­uniótól és a népi demokráciáktól kapjuk. Ezek a korszerű gélek előmozdítják élelmiszeriparunk termelésének szakadatlan növekedését. Az idén, a tavalyihoz viszonyít­va, legalább 13 százalékkal növekszik élelmi­szeriparunk termelése, 64 százalékkal több cukrot, 20 százalékkal több étolajat, 54 százalékkal több kondenzált tejet állítunk elő, mint tavaly. -----------­ Cséplik a repcét (Tudósítónktól.). — A szalontai állami gaz­daság k­ülönböző részlegein már napok óta folyik a repce cséplése. Torjai Tibor szérvfe­­lelős kezdeményezésére a cséplőmunkások négy szérűn lendültek versenybe a munka gyorsabb elvégzésére. A verseny eredménye: a turkai szérűn csak egyetlen éjszaka 8000 ki­ló repcét csépeltek ki. Ez a siker már csak azért is dicséretükre válik a tulkai részleg dolgozóinak, mert nemcsak most a cséplés idején, hanem már a repce gondozásakor is megmutatták, hogyan kell élenjárni a munká­ban. Soha egyetlen percet sem vesztegettek és pontosan alkalmazták az agrotechnikai szabályokat. Június 28-ára virradólag Nagyvárad vajon más községeiben is felbugtak a cséplőgépek, többek között a nagyürögdi szérűn is, ahol egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok csép­­lik repcéjüket. Elsőnek Ghitea Mihai és Ghi­­tea Gheorghe dolgozó paraszt csépelte ki repcéjét. LAPUNK TARTALMÁBÓL­ FAZEKAS ISTVÁN: Sepsiszentgyörgy ra­jon! tapasztalatok (2. oldal) HORVÁTH ISTVÁN: Mások Új technika A hét filmjei: Véres vadász, Fridolin ANTAL ANDRÁS: A sereghajtó — Jegy­­zetek a Régens Avíntus labdarúgó csa­­patról (3. oldal) Külpolitikai Jegyzetek: NATO-filozófia (4. oldal) A Szovjetunió belépett az Interparlamen­táris unióba (4. oldal) Hazautazott az ENSZ jubiláris ülésszakárt részt vett szovjet küldöttség (4. oldal) Letette az esküt az indonéziai hadsereg új vezérkari főnöke (4. oldal) Argentínában megszűnt az ostromállapot (4. oldal­ )Az Indiai Kommunista Párt támogatja a Nehru kormány külpolitikáját(4. oldal) Udvarfalvi találka* (2-3. oldal) (3. oldal) örökség, A tengeri (3. oldal) A héjjasfalvi képviselők példamutatása (Tudósítónktól) Héjjasfalva dolgozó pa­rasztjai kötelességtudó, szorgalmas emberek, az onnan is megeszik, hogy a község nagy­­kiterjedésű határa mindefelé olyan,­­mint egy szépen ápolt óriási konyhakert. Különö­sen az szembetűnő, hogy a falu déli határát képező domboldalon ugyanolyan szépek a szinte embermagasságot is elérő búza és árpavetések, a tsalagoszöld burgonya és jól ápolt cukorrépa földek akárcsak az aljban, a jobb, küküllőmenti földeken. Ez nyilván nemcsak a bőséges májusi és júniusi esőnek, hanem elsősorban a dolgozó parasztok erő­feszítésének köszönhető. Annak,­ hogy a ve­tést és mostanáig a növényápolást is a köz­ségi képviselők tevékenységével, sokkal szer­vezettebben és jobb agrotechnikai feltételek mellett végezték el, mint több más Seges­vár rajoni községben. A héjjasfalvi dolgozó parasztok tudják, hogy a jó termés nagyrészt attól függ, ho­gyan dolgoznak most. Minden nap öreg este van már mire hazatérnek a kapálásból. Az e­ső kapá­­st már június első felében be­fejezték. A községi néptanács legfrissebb (ju­­nius 25-i) nyilvánt­artása szerint a cukorré­pa második kapálását és egyelését 80 száza­lékban, a kukorica és burgonya második ka­pálását 85 illetve 87 százalékban végezték el. Megkezdték a takarmányrépa és cikória másodszori kapálását is. Az eddigi eredmé­nyek alapján Héjjasfalva a növényápolás bgpj.'re szervezett rajoni versenyben az élen­járó községek közé tartozik. Két legnagyobb vetélytársát, a szomszédot, Fehéregyházát és Szederjest messze megelőzte, pedig mind­két község lakói szorgalmas emberek híré­ben állanak. Mi a nyitja a héjjasfalviak ja­vára mutatkozó különbségnek? Aki erre a kérdésre magyarázatot keres, könnyen megszerezheti, ha csak egy napot a községben tölt s elbeszélget a dolgozó pa­rasztokkal, n­éptanácsi vezetőkkel és képvise­lőkkel. A héjjasfalviak szép munkasikere a növényápolás term­e■ a dolgozó parasztok dicséretre méltó szorgalmán kív­ül — legfő­képpen a vá­asztókerü­etek között gondosan előkészített s jól irányított hazafias verseny­nek köszönhető. E versenymozgalom élére a községi képviselők á lottok, akiknek ösztön­zésére például a gazdálkodók egymással ver­senyeztek a gyomirtásban. A héjjasfalvi képviselők nagy része — igen helyesen — azt tartja, hogy a jó pél­damutatás a legjobb érv, a legjobb agitáció. Mert a mozgósító munka, bármilyen alapos is legyen, nem járhat kellő eredménnyel, ha a képviselő választói­ mögött kullog. Ezért a szervező és politikai munka mellett főleg arra törekedtek, hogy saját földeiken mutas­sanak jó példát dolgozó társaiknak. Így cse­lekedtek például Coman Vasile, M. Dan Ioan és más képviselők is, akiknek neve állan­dóan ott látható a község érdemtábláján. Rampert Mihály, Pop Ioan és Birton Ilona képviselők is a személyes példamutatást tart­ják a leghatásosabb agitációs eszköznek. Bir­ton Ilona nemcsak a mezőn dolgozik sokat. Veteményesét is megcsodálhatja akármelyik Háziasszony a faluban, olyan szép, olyan gondozott. A vá­asztókerületében lakó gaz­dálkodók munkáját is számontartja és erről pontosan tájékoztatja a néptanácsot. A község 21 választó­kerülete között folyó hiztU'a* "vheTi hns.cz".i .clnn k.?ro«7h*V mindig Birton Ilona képviselőnő hőbizottsági felelős körzete volt az első. A tavaszi vetési kampány során azonban a Sárát Mihai vá­lasztó­kerületében lakó dolgozó parasztok érdemelték ki a versenyzászlót. Most a nö­vényápolás idején hétről-hétre újra Birton Ilona választókerülete bizonyult a legjobb­nak. A kisszántói kollektivisták gazdag eredményei Kisszántó 12 kilométerre fekszik Nagy­váradtól. Nem nagy község, mindössze 160 család lakja. Régen szegénységben, kultu­rális téren elmaradottan éltek lakói. A fel­­szabadulás után, de különösen a kollektív gazdaság megalakulása óta gyökeresen meg­változott a község. Új élet kezdődött a régi nyomorúság helyén. Rendre eltűnnek a zsup­­födeles zsellérházak, helyükbe villannyal vi­lágított, nagyablakos téglaházak emelked­nek. A község kellős közepén most építik az új bolthelyiséget. Majdnem minden második házban megszólalt már a rádió is. Száztizennégy család tagja a kisszántói kollektív gazdaságnak. Valamennyien szor­galmas, dolgos emberek. Ebben az évben is idejében vezettek, alkalmazták az agrotech­nikai szabályokat. A növényápolást is szor­galmasan végzik, annál is inkább, mert ver­senyben állnak a borsi kollektív gazdaság­gal. A kollektivisták néhány nap múlva meg­kezdik a 14 hektárnyi rozs aratását is. Erre a nagy munkára idejében felkészülnek. Vil­lamosítják a szérit, hogy éjjel-nappal egy­folytában csépelhessenek. A jövedelem egy­­részétől gépkocsit akarnak vásárolni. NAGY VERONIKA levelező Az anyák világkongresszusának köszöntésére Az anyák világkongresszusának nemzetközi előkészítő bizottsága közli, hogy 70 országban folynak előkészüle­tek a kongresszusra, s már minden országban kijelölték a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket fzlörcid küldöttsé­geket. A világ minden részéből üdvözlő táviratok és levelek érkeznek a kon­gresszus címére.A világ különböző po­litikai meggyőződésű és vallású nőinek szervezetei sikert kívánnak a kon­gresszusnak és teljes támogatásukról biztosítják részvevőit. A nemzetközi előkészítő bizottság közli, hogy az anyák világkongresszu­sát, amelyet Párizsban kellett volna megtartani, július 7—10 között tart­ják meg a svájci Lausanne-ban, (Comptoir Suisse, Place Beaulieu). Román és bolgár nők találkozói A Román Népköztársaság Demokrata Nő­­bizottsága és a Bolgár Népköztársaság De­mokrata Nőbizottsága, a két ország női közti baráti kapcsolatok elmélyítése ér­dekében találkozót szervezett az anyák világkongresszusának tiszteletére. Június 26-án egy har­minc tagú román kül­döttség ment át a „Barátság hídján” Russe városába. A küldöttséget I­isavela Pios­­caru, a Demokrata Nőbizottság titkára vezette, tagjai pedig él munkásnők, élenjáró parasztasszonyok, értelmiségi nők, sokgyermekes anyák és aktivisták voltak. Russebian Tretana Kiranova, a Bolgár Népköztársaság Demokrata Nőbi­­zottságának titkára, aktivisták, a sajtó képviselői és a russei lakosok fogadták a román vendégeket. A román küldöttség a nap folyamán megtekintette Russe városát és a Novo Szelo községben levő „Georgi Dimitrov“ termelőszövetkezetet. Este a városi kultúrházban nagygyű­lés volt az anyák világkongresszusának tiszteletére. Július elsején egy bolgár nőküklöttség érkezik országunkba, hogy viszonozza a romániai nők látogatását. (Agerpres) Munkásnőink kiváló teljesítményei Hazánk asszonyai eredményes munká­val köszöntik az anyák világkongresszu­sát. Suceava tartományban több mint 15.000 munkásnő, köztük a botosani „Moldova” textilüzemek és a „Republica” készruha- és kötszövöttáru-gyár, a radauti „21 Decembrie” és „6 Mariie’’ vállalatok mun­­kásnői, szocialista versenyt­­ indítottak a termelési terv ,i­ idő ■l­r.i telje­sítéséért. A botosani „Moldova” textil­üzemben Maria Clim minőségi brigádja június első tíz napjában 1430 kiló jó mi­nőségű fonalat gyártott terven felül, Ca­ra Loghin brigádjának szövőnői ugyan­csak a hónap első 10 napján 2154 négy­zetméter vásznat szőttek terven felüli Pitesti tartományban a rimnicum­­lceai „11 Iunie’’ cipőgyár és „Musceleanca” fonoda munkásnál 40—100 százalékkal túlszárnyalák normáikat. A gyulafehérvári „Simion Barnutiu” cipőgyárban Teodora Badila bri­kja a hónap első 22 napjában 40 százalékkal, a gyulafehérvári „Progresul” kisipari ci­pés­­szövetkezetben pedig Indrei Mária brigádja ugyanebben az időben 50 száza­lékkal túlteljesítette tervfeladatait. Ana Fugád és Maria Roma, a szövetkezet sza­­bászati osztályának munkásnői 3500 lej értékű bőrt és egyéb anyagot takarítottak meg. A sepsiszentgyörgyi „Dózsa György”, valamint az aradi „Vörös Trikó” és ,.De­cember 30’’ vállalatokban sok munkásnő naponta 10—50 százalékkal túlhaladja normáját.

Next