Előre, 1955. szeptember (9. évfolyam, 2446-2471. szám)

1955-09-01 / 2446. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Jó munkát az új tanévben Új iskolai esztendő kezdetéhez érkez­tünk. A nyári szünidő után a mai nap az első, amikor nevelő és tanítvány megú­jult erővel ismét találkozik az iskola falai között, s együtt indul el ismét az iskolai munka új sikerei felé. A tanítók és tanárok közt persze vannak újak is, akik ma foglalnak helyet először a katedrán, de akik társaikhoz hasonlóan, szintén szilárd elhatározásokkal, új ter­vekkel, a feladatok nagyszerűségének tu­datában vágnak,neki a munkának. S bő­vült ismét az iskolások serege is. Ezer meg ezer elsőosztályos kisiskolás lépte ma át a tantermek küszöbét. Új színei ők, új reménységei annak a fiatal, lelkes so­kaságnak, amely ma ismét megtöltötte a hosszú nyári hónapokra elcsendesült ter­meket, s amely erkölcsi, testi erőben gya­rapodva, a tudás és emberség kincseivel gazdagodva innen két szárnyra esztendő­ről esztendőre az új élet építésén munkál­kodó felnőttek világa felé. A mai napon országunk dolgozó népe szeretettel köszönti a tanügy dolgozóit, köszönti iskoláink fiatalságát. Népi demokratikus rendszerünk gondos­kodása lehetővé tette, hogy az 1955156-os tanévben a városokon, ipari központokban és a rajotti székhelyeken bevezethessük a kötelező hétosztályos oktatást. Egész okta­tási rendszerünk fejlődésében újabb nagy­jelentőségű lépés ennek a határozatnak az érvényesítése A tanévnyitást hosszú hetekig tartó elő­készítő munka előzte meg. Az oktatás­ügyi minisztérium — amellett, hogy igyekezett biztosítani a kötelező hétosz­tályos oktatás számára az összes feltétele­ket — tanügyi dolgozóink, szakembereink segítségével a tantervekben különböző módosításokat hajtott végre, kiegészítése­ket csatolt ezekhez. Augusztus 1—3 között zajlott le a tartományi tanügyi osztályok vezetőinek értekezlete a minisztériumban, ahol az elmúlt iskolai év munkájának elem­zése során számos javaslat, határozat szü­letett az idei munka megjavítására. A néptanácsok, szülői bizottságok és tantes­tületek odaadó munkával járultak hozzá az évkezdés és a tanítás anyagi feltételeinek megteremtéséhez. A városokban és falvak­ban számos újonnan épült iskola nyitotta meg ma a kapuit; a régiek is kijavítva, megszépülve fogadták a tanulók seregét. A legtöbb helyen kiegészítették az iskolai felszerelést,­­ a didaktikai, szemléltető anyagkészletet, s beszerezték a tanköny­veket, írószereket, ellátták az iskolákat a szükséges téli tüzelővel. A tanévnyitást megelőző előkészítő mun­ka természetesen nemcsak az indulás szá­mára teremtett kedvező feltételeket. Ez általában az egész iskolai esztendő mun­kájára vonatkozik és alapját kell hogy képezze az oktatás minősége állandó ja­vulásának. Tanügyi szerveinknek, tanító­inknak és tanárainknak ezenkívül biztosí­­taniuk kell a folyamatos óralátogatást. A tanügyi osztályok vezetőire és az iskolák igazgatóira vár az a feladat, hogy szün­telen ellenőrizzék és irányítsák a minisz­térium előírásainak és a tanterveknek megfelelően a tanítást. Az oktatói munka gyakorlatában taní­tóink és tanáraink az elmúlt iskolai év­ben igen szép eredményeket értek el. Ne­velői tevékenységüknek is számottevő si­kerét jelenti, hogy iskolás növendékeink általában az öntudatos fegyelem, a cél­­tudatosság, szorgalom és nemes törekvés jegyében végezték tanulmányaikat s ké­szültek föl az évvégi vizsgákra. Az új is­kolai évben a már elért színvonalról kell kiindulni s az eredményeket továbbfejlesz­teni. A nevelők tevékenységének arra kell irányulnia, hogy a tanulókban tovább erő­södjék a munka és a tanulás iránti új ma­gatartás szelleme. Tanítóinknak és taná­rainknak tovább kell fejleszteniük az ifjú­ságban a szocialista hazafiság érzését és a népek testvériségének, a proletár nem­zetköziségnek a szellemét. Minden le­hetőséget használjanak fel arra, hogy megismertessék a tanulókkal hazánk természeti kincseit, természeti szép­ségeit, a szocialista építés nagysze­rű vívmányait. Ültessék el ifjaink lelkébe és táplálják tovább bennük az ér­deklődést és a megbecsülést népünk forra­dalmi, harci hagyományai iránt, táplálják bennük a hazánkban együttlakó nemzeti­ségek testvériségének, közös céljainak tu­datát. Az oktatói munkában továbbra is nagy súlyt kell helyezni a tartalom, a minőség állandó javítására. Elemi iskoláinkban ta­valy nagy fejlődés mutatkozott a szépírás terén. A tanulók helyesírása azonban — elemi és középiskoláinkban egyaránt — általában még mindig távol áll a követel­ményektől. Sok hiányosság észlelhető az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása terén is. Az iskolai munka egyik leglénye­gesebb feladata, hogy a tanulókat az el­méleti ismeretek gyakorlati felhasználásá­ra megtanítsa. Hogy csak a legegyszerűbb példákat említsük, nem fordulhat elő az, hogy a tanulók ne tudjanak tájékozódni a térképen, ne ismerjék a különböző kísér­­­­leti eszközök, laboratóriumi felszerelések kezelését, működését, ne ismerjék fel a tanulmányozott növényeket, stb. A he­tedik osztályosok abszolváló vizsgái és a középiskolások felvételi vizsgái azzal a tanulsággal­ is szolgáltak az idén, hogy meglehetősen hiányos a tanulók szókincse, beszéd- és stíluskészsége. Nagyobb súlyt kell helyezni tehát iskoláinkban a fogal­­mazási és beszédkészség kialakítására is, a szabatos, önálló gondolkodás, értelmes véleménynyilvánítás fejlesztésére. Taní­tóink és tanáraink mindezt úgy érhetik el, ha maguk is alaposan felkészülnek minden órára, ha biztosítják, hogy a tanulók valóban szilárd tárgyi tudásra, elmélyült tudományos ismeretekre tehes­senek szert minden alkalommal. Továbbá pedig, ha a saját magukkal szemben tá­masztott magasfokú igények alapján igé­nyesek a diákjaikkal szemben, ha megkö­vetelik tőlük a rendszerességet, az óráról órára való készülést, s ha folyamatosan ellenőrzik a tananyag elsajátítását. Nevelő és diák együttesen végzett jó munkájából születhetnek csak jó eredmé­nyek, s ez biztosíthatja leginkább az új tanév feladatainak sikeres valóraváltását is. Koreai ifjúsági művészegyüttes érkezett a fővárosba A Külföldi Kulturkapcsolatok Román In­tézetének meghívására szerdán a fővárosba érkezett a varsói 5. Világifjúsági Találkozón részt vett koreai ifjúsági művészegyüttes. Az együttest a következő elvtársak fogad­ták az Északi pályaudvaron: Ion Pál, helyet­tes művelődésügyi miniszter, dr. I. Bogdan, a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intéze­tének alelnöke, továbbá a fővárosi művészek képviselői, az IMSZ KB és az IMSZ Buka­rest városi bizottságának képviselői, vala­mint sok fővárosi ifjú. Jelen voltak még Den Em, a Koreai NDK bukaresti nagykövete és a nagykövetség tag­jai. A jelenlévők meleg fogadtatásban részesí­tették az érkezőket és virágcsokrokat nyúj­tottak át nekik. A Külföldi Kulturkapcsolatok Román Inté­zetének nevében üdvözölve a vendégeket, dr. I. Bogdan elvtárs a többi között ezeket mondotta: „Nagy örömmel és érdeklődéssel vártuk a koreai ifjúsági művészegyüttes látogatását országunkban. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy vendégszereplésük újabb jelentős hoz­zájárulás lesz a kölcsönös megismerés és né­peink barátságának elmélyítéséhez." Kim Hon Gi, a Koreai NDK művelődés­ügyi és tájékoztatásügyi miniszterhelyettese, —az együttes vezetője — válaszában kije­lentette, hogy az együttes tagjai nagy öröm­mel jöttek a Román Népköztársaságba. A több mint 100 tagból álló koreai ifjúsági művészegyüttes előbb a fővárosban vendég­szerepel, majd körútra indul az országban. Az első előadásokat szeptember 1-én és 2-án tartják a fővárosi Sztálin-park nyári színházában. (Agerpres) Szorgalmasan végzik a pótbeporzást (Tudósítónktól) Szatmár rajon színtevetői azt vállalták a tavasz folyamán, hogy 30 mázsa szemes­kukoricát takarítanak be hektáronként. Ép­pen ezért, hogy urai legyenek adott szavuk­nak, erejüket nem kímélve gondozzák ku­­koricave­rsüket. Már az aratás beköszönté­sekor minden községben háromszor-négyszer megkapálták a fejlett növényeket. Sok helyen az agrotechnikai szabályok előírásai sze­rint műtrágyát is szórtak a kukorica tövére a kapálás alkalmával. Ezen a téren külö­nösen a kollektív gazdaságok mutattak jó példát a rajon dolgozó parasztságának. Az utóbbi hetekben az idő kedvezett a kukori­cának. A rajon valamennyi községében ha­ragoszöld színű, fejlett egészséges kukoricá­sokban gyönyörködhetnek a föld gazdái. A fejlett szárakon már ott díszelegnek a gaz­dag termést ígérő csövek is. A jó gazda azonban tudja, hogy a koráb­bi esőzés akadályozta a kukorica természe­tes beporzódását. Ezért igyekszik most pót­beporzással a növény segítségére lenni. Szatmár rajonban már napok óta szorgal­masan végzik ezt a munkát a kollektivisták, társulási tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Pusz­adarab­on, Szamos­­krassón például már közel 100 hektárra rúg a pótbeporzott kukorica. Az itteni néptaná­csok végrehajtó bizottságai naponként ösz­tönzik a földműveseket, hogy idejében vé­gezzék el a kukorica és a napraforgó pót­beporzását. A néptanácsok mezőgazdasági mérnökei és technikusai is igyekeznek se­gítséget adni ezen a téren a rajon dolgozó parasztjainak. Szakmai tanácsokkal látják el őket, hogy munkájuk minél eredménye­sebb legyen. Különösen dicséretet érdemel Mraz Stefan, a halmi mezőgazdasági kör­zet agronómusa, aki napokon át járja a te­repet és a helyszínen gyakorlati bemutató­­kat tart a körzet dolgozó parasztjainak. Leg­utóbb például Tóth György, halmi dolgozó parasztnak mutatta meg, hogyan kell szak­szerűen végezni a pótbeporzást. IX. évf., 2446. szám 4 oldal S­ára 20 báni 1955 szeptember 1., csütörtök 93 millió lej szocialista felhalmozás terven felül Fémiparunk dolgozói, a kohászok, acél­öntők és gépgyártók nagyszerű sikerrel köszöntötték felszabadulásunk évforduló­ját. Augusztus 23-ig ez az iparág több mint 93.000.000 lej értékű szocialista fel­halmozást valósított meg terven felül és közel 12 millió lejjel többet bocsátottak államunk rendelkezésére, mint azt az el­múlt hónapokban vállalták. Közel 20 milliót adtak a craiovaiak Craiova tartomány 63 vállalata annak­idején 17.266.281 lej értékű terven felüli szocialista felhalmozást ajánlott fel au­gusztus 23-ig. A belső erőforrások feltá­rása és hasznosítása azonban lehetővé tette, hogy ezt az összeget messze túltel­jesítsék. Csupán az Electroputere villany­motorgyár kollektívája több mint 3 mil­lió kétszázezer lejt fizetett be az állami bankba. Ehhez a sikerhez nagy mértékben hozzájárult az üzem fiatalsága. Az ifjú­munkások mindvégig lelkes takarékossá­gi versenyt folytattak és maximálisan ki­használták gépeik teljesítőképességét. Hasonló eredménnyel folyt a munka a tartomány többi gyárában és üzemében is. Ennek eredménye, hogy 23-ig 19 és félmillió lej értékű szocialista felhalmo­zást valósítottak meg. A nagy ünnep után lankadatlanul fo­lyik tovább a verseny. Az Electroputere villanymotorgyárban Dumitru Danaricu ifjúmunkás ezekben a napokban is több mint két normát teljesített. Két és félezer méter szőttes terven felül Ahol hazánk legszebb és legfinomabb szöveteit készítik, a nagydisznódi gyapjú­­feldolgozó üzemben, augusztus 23-án 710.000 lejt fizettek be az állami bankba a terven felüli szocialista felhalmozásuk értékeként. Ezzel azonban még koránt­sem tartották lezártnak a dolgot. A mun­kások, technikusok és mérnökök továbbra is igyekeztek feltárni és értékesíteni a gyár belső erőforrásait. Ennek a lelkes munkának az eredmé­nye, hogy a vállalat dolgozói csupán au­gusztus 23. óta további 31.740 lej szocia­lista felhalmozást értek el és ezalatt 2.462 méter jó minőségű szőttest gyártottak ter­ven felül. Augusztus 23 után a gyalári bányában A gyalári bányászok sikerrel hasznosít­ják további munkájukban az augusztus 23 köszöntésére lezajlott versenyszakasz tapasztalatait. Lukács Áron bányászbri­gádja augusztus végéig 29 százalékkal teljesítette túl tervfeladatait. Sikerük el­sősorban annak köszönhető, hogy jól előkészítik a fejtéseket és gondosan ü­­gyelnek a vasérc minőségére. Az ércbányászok versenyének eredmé­nyeként a gyalári bánya augusztus 29-ig 2,14 százalékkal több vasércet küldött a vajdahunyadi kohászoknak, mint ameny­­nyit a tervük előírt. Dolgozó parasztok! Használjátok ki a kedvező időjárás minden óráját, minden percét! Fejezzétek be mindenütt minél előbb a cséplést! Az államnak járó ga­bonát a cséplőgéptől szállítsátok a begyűjtő központokba. A fővárosi Electromagnetica gyár újabb és újabb típusú rádiókészülékekkel lepi meg a vásárlóközönséget. A város és a falu szükségleteinek kielégítésére egyformán gondolnak a tervezők. sejt­képünkön: telepes rádiót szerelnek össze a falusi dolgozók számára. Rövidesen befejezik a cséplést Arad tartomány 1100 szérnjén augusztus 28-ig kicsépelték a gabonatermésnek több mint 75 százalékát. Borosjenő, Nagyszent­­miklós és Arad rajomban már a gabonater­­més­ 80 százalékát is kicsépelték az említett napig. Az egész tartományban augusztus 28-ig 5 állami gazdaságban, 67 kollektív gazda­ságban, 86 mezőgazdasági társulásban és 34 községben teljesen befejezték a csép­lést. Sztálin tartományban, az erzsébetvárosi és zsidvei állami gazdaság munkásai au­gusztus 28-án befejezték a gabona cséplé­­sét. A szöllősi, asszonyfalvi, gálfalvi, hosz­­szúaszói és szászkézdi állami gazdaságok­ban is vége felé jár már a gabonacséplés. A sztálintartományi állami gazdaságok­------asá­r­ban a gabonának több mint 70 százalékát csépelték ki augusztus 28-ig. Temesvár tartományban tíz állami gaz­daságban fejezték be a cséplést az elmúlt napokban. Az elsők között végeztek a zsom­bolyai, az újpécsi, a rékási és az újbessenyői állami gazdaságok. Augusztus 28-ig a temesvár tartományi kollektív gazdaságok 95 százaléka befejezte a cséplést. (Agerpres) Dicsőszentmárton rajonban új kuk­ori lakások és magtárak várják a termést (kiküldött munkatársunktól) Dicsőszentmárton rajonban az utóbbi idő­ben tekintélyesen megnövekedett a mezőgaz­dasági épületek száma. Különösen a kollektív gazdaságokban mutatkozik jelentős fejlődés. A rajon 16 kollektív gazdasága közül szinte mindegyik dicsekedhetik egy-egy új istálló­val, magtárral, kukoricakassal és egyéb gaz­dasági épülettel. Utóbbi időben felépült és már használatban is van 19 istálló (605 számosállat befoga­dóképességű), 11 fiadztató, 2 juhakos, 4 sertésól, 12 magtár, 25 kukoricakas, 11 mű­hely, 17 gépszín. Ezenkívül silók, baromfi­házak és más kisebb gazdasági berendezé­sek. Az építkezésben különösen kitűntek a dombói „Petőfi Sándor", a désfalvi „Vörös Csillag”, a barkácsi „Dózsa György” és a buzásbocsárdi „Sztálin Útja” kollektív gaz­­­­das­ágok. Két cséplőgép A felhőtlen, acélkék színűi égről forrón tűz le a nap. Szinte perzseli az ember bő­rét. Igazi kánikula, igazi cséplésnek való időjárás járja már napok óta Segesvár ra­jonban. Ami a cséplést illeti, abban most nem is igen akad hiba az erkedi kollektív gazda­ságban. Minden szérűn serény, lendületes munka folyik. Csak úgy ömlik a zsákokba az aranyló búza, gömbölyded árpa. A „Szocializmus útja” kollektív gazda­ság új gabonaraktára mellett sűrű egymás­utánban, tömött zsákokkal rakott szekerek térülnek-fordulnak. Hordják a szérűkről a kicsépelt gabonát. Bent a raktárban már jókora búzahalmok púposodnak, gondosan osztályozva. Hat idősebb kollektivista lapá­tolja, forgatja szaporán. Homlokuk gyön­gyözik az izzadságtól, mert a nap hevétől át­forrósodott cserepek ontják a meleget. Látha­tólag örömmel, élvezettel dolgoznak. S ez érthető is. A hónap első felében ugyanis, szinte egyhuzamban zuhogott a kiadós nyá­ri zápor, olyannyira, hogy attól kellett tar­tani, kár esik a tarlón a drága gabonában. De lám, a jól fedett és szorosan, gonddal, hozzáértéssel rakott kalangyok mégis meg­óvták a termést s most már több mint fele fedél alatt van. Nagyobb öröm talán nincs is a falusi ember számára, mint biztos helyen tudni egész évi munkájának gyümölcsét. Hát még amikor olyan gazdag termésről van szó — egy traktor mint az erkedi kollektivistáké. Az eddigi cséplési eredmények szerint ugyanis átla­gosan 17—18 mázsa búzájuk termett hektá­ronként. Ez a több mint 270 hektáron pedig nem éppen kicsi dolog, hiszen ekkora terü­leten a sok jó termőföld mellett, bizony akad elég silány, szűkmarkú hegyoldal is. Van hát minek örülni bőven. Ami azt illeti, jókedvben, bizakodásban mostanában nincs is hiány az erkedi kollektívában. —Igaz, eddig se nagyon volt. — Bárkivel beszél­get az ember, legyen az mezei munkás, brigádos, állatgondozó vagy épp maga Ba­­ciu Gheorghe, az elnök, mindenki örömmel újságolja az idei nagyszerű termésered­ményt. Boldizsár Ferenc állatgondozó, akinek szekerén (a cséplés idejére ő is felcsapott fogatosnak s most a kicsépelt gabonát szállítja) a vasút jobboldalán elhúzódó 68 hektáros búzaföld felé igyekszünk, ugyan­csak ezzel az örömhírrel kezdi a beszélge­tést. — Ha az év végéig egy napot sem dol­goznék többé, akkor is közel 15 mázsa bú­zát kapnék osztalékul, annyi gabonánk ter­mett az idén — mondja nem kis büszkeség­gel. Jóval többet mint tavaly. Amíg a hepe­hupás dülőutakon a szérű felé döcögünk, szekeresünk még sok mindent „eldicsekedett“ a kollektíva eredményeiről. Többek között azt is elmondta, hogy a fló­rom cséplőgéppel minden nap három vagon gabonát csépelnek ki. Ha továbbra is így haladnak a munkával, egy hét alatt (a zab kivételével) teljesen­ befejezik a cséplést Az államnak meg már mind egy szemig beszol­gáltatták, amivel tartoztak. A kettes számú szérv nincs messze a fa­lutól. Hamar odajutottunk. A hegymagassá­­gú szalmakazlakon, a jól szervezett, lendül­­etes munkán kívül elsőnek az ötlik a sze­münkbe, hogy a két cséplőgépet csupán egy traktor hajtja. Most már valóban nem szenzáció, de au­gusztus 14-én még nem tartozott a minden­napi események közé Erdeden a két cséplő-­ gép egy traktorral való meghajtása. Ezen a napon, amikor Szeles Lajos a segesvári GTA brigádosa és Ferezan Stefan és trakto­­ros hozzáfogtak a gépek beállításához, bi­zony nemcsak a cséplésre beosztott mezei brigád, hanem a kollektívának szinte api­raja-nagyja ott sürgött-forgott egy ideig. Ötletes dolog ez a szovjet módszer, mondj­­ák az erkediek. Egy traktorral kétszer, annyit lehet csépelni. Egy traktor üzemanyag­­gát pedig teljesen meg lehet takarítani, s egy gépésszel is kevesebbre van szükség a cséplésnél. Amióta felbugott a két cséplőgép s meg­­indult a munka, attól a pillanattól kezdve a négy etető: Turba Ioan, Elekes József illetve Kamilli Fritz és Babos János (Bredj­­uk-módszer szerint két-két etetővel csépel­nek) versenyez egymással. Ez pedig sor­kát lendít a munka menetén. Dârjan Ghe­orghe szérvfelelős szerint, eddig, ha nem is­ sokkal, de minden nap a jobbfelőli gépen dol­gozó Turba-Elekes etetőpár lett a győztes. (Itt meg kell mondanunk azonban, hogy a kollektív gazdaság vezetősége komoly mu­­­lasztást követett el azzal, hogy nem vezeti versenygrafikont a cséplőgépek napi munkáj­­áról). A két aránylag kicsi (mindkettő 800-as)­ teljesítőképességű cséplőgéppel naponta átl­­agosan 140 százalékra teljesítik a csépl­­ési előirányzatot. Igaz, ebben nemcsak az etetőknek, hanem a cséplésnél soros brigá­doknak is döntő szerepük van. Ők is min­­dennap „túllicitálják“ egymást. Az is meg­­történt, hogy a két géppel egy váltásban 158 mázsa búzát csépeltek ki. Ezt a gaz­­daság másik szérűjén csépelő brigád még egyszer sem tudta megcsinálni, pedig egy olyan cséplőgéppel dolgozik, amelynek tel­jesítőképessége jóval felülmúlja a két kicsi cséplőgépét együttvéve. Csakhogy ott nem szerveztek versenyt. Ez a példa beszédesen bizonyítja, hogy a­ verseny meggyorsítja a cséplés ütemét s ha­­marabb zsákokba kerül a gabona. MÁT­HÉ ANDRÁS SZERETETTEL VÁRJUK ŐKET... A tantestületre komoly feladatok hárulnak. Évről évre régi és új tapasztalatok alapján javítani a tanítás módszerén, értelmes, jól felkészült ifjúságot nevelni. Felkelteni érdek­lődésüket jól előkészített leckék és szemlél­tető anyagok segítségével. Ezekben a napokban, az új iskolaév meg­nyitása előtt számos levél érkezik szerkesz­tőségünkbe tanítóktól, tanároktól, a lap le­velezőitől, akik arról írnak, hogy az elmúlt tanév tapasztalatain elindulva milyen új ter­veket kovácsolnak, hogyan készülődnek az induló évre. PATAKI JÁNOS, a kerelőszentpáli (Ko­lozsvár tartomány) hétosztályos iskola taná­ra így ír: Minden tanerő előtt az a feladat áll ezek­ben a napokban, hogy már az első iskolai napot komoly munka jellemezze. Elő kell készíteni az első és az ötödik osztályba jö­vő tanulók fogadását. Az augusztus utolsó napjaiban lefolyt ra­jom tanügyi értekezleten tanultak és eddigi tapasztalataim alapján elkészítem az ez évi tananyagbeosztást, amely oktatómunkám fő meghatározója. Ennek az alapján készítem el az évnegyedi tananyagbeosztást is, a­­mely aztán a napi lecketervek alapját ké­pezi. Tervem, hogy minden órára alapos fel­­készültséggel jelenjek meg. Azt akarom, hogy a tanulók szülőföldjük, hazájuk s egész földünk földrajzát, növényi és állatvilágát minél jobban megismerjék. Szorossá akar­juk tenni kapcsolatainkat a szülőkkel. A szülői értekezleteket nemcsak helyben, hanem a szomszéd falvakon is megtartjuk majd ha­vonta, ahonnan tanulókat kapunk a második tagozatra. Már ezekben a napokban eljárunk minden szülőhöz, hogy biztosítsuk a gyerme­kek rendszeres iskolalátogatását. Előfordult ugyanis, hogy nagyobb munka idején 2—3 napig otthon tartják a gyermekeket, akik azután nehezen pótolják az elmulasztott tan­anyagot. Az új iskolai évben hetenként mesedélutánt rendezünk az I—III. osztályos tanulóknak, míg a nagyobbaknak, a koruknak megfelelő könyveket ajánljuk olvasásra. Tanulóink egy részének az írása még hibás és kezdetleges. Egyesek nem olvasnak szépen. Ezért minden tanerő vállalta, hogy támogatni fogja a tanulókat e hiányosságok leküzdésében. A pioniregység munkáját is jobban akarjuk támogatni, hogy az eredményes iskolai mun­ka mellett az iskolán kívüli munka is jól menjen. A kerelőszentpáli iskola tantestü­lete és tanulóserege örömmel várja az új iskolaévet, amely gazdag eredmények lehe­tőségét kínálja fel. GÁL MÁRTON levelezőnk, a dévai négy­­osztályos magyar nyelvű elemi iskola igaz­gatója az elmúlt iskolai év tapasztalatain indul el. Mi a szülőkkel mindig szoros kapcsola­tokat tartottunk és minden alkalmat fel­használtunk e kapcsolat kimélyítésére, mert igen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek nevelése egységes legyen mind az iskolá­ban, mind a szülői házban. A múlt évi hiányosságok abban nyilvánul­tak meg, hogy nem jutottunk kellő időben a szükséges tankönyvekhez. Sajnos ez a ve­szély még ebben az évben is fenyeget ben­nünket. Az elért eredmény ennek ellenére jó volt. Ezt iskolai hatóságaink több ízben is elismerték. BÁLINT BARNA, a csikszentdomokosi (Magyar Autonóm Tartomány) iskola taní­tója leírja, hogy a tantestület minden egyes tagja komolyan felkészült, hogy kellő oda­adással kezdhessen neki az új munkának. A múlt év tapasztalatait megvitatva — ír­ja levelezőnk —, tanulmányoztuk a nyár folyamán azokat az eljárásokat és módoza­tokat, amelyek segítségével ezt a tanévet még eredményesebbé és gyümölcsözőbbé te­hetjük. A tanügyi értekezleteken megtár­gyaltuk egyes kartársaink javaslatát, így például, hogy elejét vegyük a beiskolázási nehézségeknek, már jó előre mindenki meg­kapta a maga osztályát, meglátogatta a szülőket, felvilágosította, milyen fontos, ha a tanuló már az első napokban rendesen jár az iskolába és felújítja a múlt évi anyagot, s erre építi az újat. Iskolánk feldíszített tantermekkel várja a tanulókat. A tiszta fa­lakon már ott láthatók a grafikonok, osz­tályalaprajzok, névsorok. A munka megjavítása érdekében részle­tesen, közösen elolvastuk Makarenko,,Igor és társai“ című művét, amelyet kivonatol­tunk és a részleteket megtárgyaltuk. Sok jó és hasznos feljegyzést eszközöltünk, melyek mind a gondjainkra bízott gyermekek jobb, eredményesebb oktatásának, nevelésének ér­dekeit szolgálják. Komoly gondot fordítunk a tanulók helyes, szép és tiszta írására A tanulók szabad idejének beosztását a pionír­­szervezet, sportkörök segítségével szervez­zük meg. A szülők nevelését továbbra is a szülők iskolájának helyes megszervezésével akar­juk biztosítani. Általános érdekű, általános műveltséget, tudást biztosító előadásokkal tesszük érdekessé ezeket az összejöveteleket. DÉNES JÁNOS, a székelykeresztúri me­zőgazdasági szakiskola igazgatója mérleget von az elmúlt év tapasztalataiból és az új iskolaévre vonatkozó terveiről beszél. Iskolánkban a fő irányelv az, hogy lelkes, szakmailag jól felkészült szak­munkásokat adjunk szocialista mezőgazda­ságunknak. Ifjaink tanulják meg a munkát szeretni, megbecsülni, tanuljanak meg dol­gozni, példás magaviseletet tanúsítani min­denkivel és mindennel szemben. Az elmúlt évben voltak nehézségeink. Tanulóink közül néhányan nem vették komolyan a gyakorlati munkát, rossz befolyással voltak másokra is. De voltak olyanok is, akik megértették az iskola célkitűzéseit és ezek voltak többség­ben. A szovjet pedagógia módszereivel és céltudatos neveléssel aránylag rövid idő alatt szép eredményeket értünk el. A tanulók magatartása megváltozott. A tanulók meg­tanulták, hogy belőlük csak akkor válik iga­zán jó szakmunkás, ha egyformán kedvelik és végzik a szellemi és fizikai munkát. Tanárok és régi tanulók egyformán sze­retettel várják az első évre beiratkozottakat. ★ íme, így készültek fel tanáraink és taní­tóink az új iskolaév megnyitására. Befeje­zésül írjuk ide azt, amivel az egyik tanító levele végződik: „Gyermekeink olyan szere­tettel lépjék át az iskola küszöbét, amilyen szeretettel mi őket várjuk." Mozgósító villámojság Sepsiszentgyörgy rajon pártbizottsá­ga és a rajoni néptan­ács végrehajtó bizottsága ötnaponként villámujságot jelentet meg a mezőgazdasági mun­kák menetéről. Ezt a sokszorosított tájékoztatót és értékelőt minden köz­ség néptanácsának és kollektív gazda­ság vezetőtanácsának elküldik. Mit tartalmaz egy ilyen villámos­ság ? Ezekben a napokban az aratás, cséplés és gabonabeszolgáltatás leg­frissebb eredményeit, az elkövetett mu­lasztásokat. Megdicsér községeket és kollektív gazdaságokat, az állam irán­ti kötelezettségeiket példamutatóan teljesítő egyénileg dolgozó paraszto­kat. Értékeli a szocialista és hazafias versenyek állását. Megbírálja egyes néptanácsi, vagy kollektív gazdasági vezetők hibáit, hanyagságait. Útmuta­tást ad, irányít és mozgósítja a dol­gozó parasztságot a soron lévő fela­datok gyors teljesítésére. Hasznos kezdeményezés volt a vil­lámosság beindítása, mert abból min­den község figyelemmel kísérheti, ho­gyan halad a munka az egész rajon­ban, a néptanácsi vezetők láthatják, hol milyen eredményeket értek el és okulhatnak egymás hibáiból. Más rajonok is — különösen ott, a­­hol nem jelenik meg újság — sikerrel alkalmazhatják a mozgósításnak ezt a jó eszközét.

Next