Előre, 1956. február (10. évfolyam, 2577-2601. szám)

1956-02-01 / 2577. szám

4 Kína a nagy szocialista forradalom teljes lendületének szakaszában van Csu En-láj beszéde a nemzetközi helyzetről és Kína belpolitikai kérdéseiről PEKING (Agerpres).­­ Az ÚJ KÍNA jelenti: Csu En-láj, az Osszkínai Népi Bi­zottság Politikai Tanácsának elnö­ke a Tanács január 30-i ülésszakán megvizsgálta a nemzetközi helyzetet és foglalkozott több belpolitikai kér­déssel. Csu Ea-láj rámutatott arra, hogy az elmúlt évben a nemzetközi fe­szültségben enyhülés volt észlelhe­tő. Általában el lehet mondani — hangsúlyozta —, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező kilátáso­kat nyújt a világbéke és szocialista építésünk szempontjából, s hogy nem kedvez az agresszív tömbök hábo­rús terveinek és agressziós politiká­jának. Kína javasolta és továbbra is javasolja egy távolkeleti értekez­let összehívását az ázsiai or­szágok széleskörű részvételével a koreai kérdés rendezésére, en­nek az országnak tárgyalások út­ján történő békés egyesítése cél­jából. Kína már indítványozta és to­vábbra is kéri hogy hívjanak ösz­­sze újabb értekezletet Genf­ben az indokínai kérdés ügyében, avégből, hogy biztosítsák a Viet­namra vonatkozó genfi egyezmé­nyek megvalósulását. Kína úgy véli, hogy erre az érte­kezletre meg kell hívni a vietnami nemzetközi bizottságban részvevő há­rom ország — India, Lengyelország és Kanada képviselőit is. A tajvani térségben fennálló fe­szültség enyhítésének és felszámo­lásának kérdésében Kína álláspont­ja teljesen világos. Kína hajlandó további erőfeszítéseket tenni a tár­gyalások útján való megegyezés ér­dekében, de semmiképpen sem érthet egyet a tárgyalások elodázásával, mert ez megakadályozza a tajvani fe­szültség megszüntetését. Az ázsiai és csendesóceáni kol­lektív béke megteremtése céljá­ból a kínai kormány továbbra is kitart 1955 július 30-i javas­lata mellett, amely szerint az­ ázsiai és a csendesóceáni öve­zetben levő országok — beleért­ve az Egyesült Államokat is — kössenek egy kollektív békepak­tumot, s ezzel helyettesítsék a jelenleg ebben a térségben fenn­álló ellenséges katonai tömbö­ket. Kína hajlandó a többi érde­kelt országgal együtt erőfeszítése­ket tenni e cél megvalósítása ér­dekében. Itt ki kell emelni a szovjet kormány­nak az USA kormányához intézett legutóbbi javaslatát egy szovjet-ame­rikai barátsági és együttműködési szerződés megkötésére. Kína teljes mértékben támogatja a Szovjetunió­nak ezt a javaslatát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai­nak megjavítása szorosan összefügg a világbéke kérdésével. A Szovjet­unió újabb javaslata, amely ezt a célt szolgálja, teljesen megfelel a legszélesebb tömegek nyomatékos kö­vetelésének, és ezért nem lehet egész egyszerűen figyelmen kívül hagyni A kínai nép mindenkor a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok oldalán fog állni. Nincs a világon olyan erő, amely megbonthatná szo­lidaritásunkat és barátságunkat. Meg fogjuk erősíteni szolidaritásunkat a többi békeszerető országokkal és népekkel is, kibővítjük baráti kap­csolatainkat különböző téren az összes országokkal, aktívan támogatjuk az egész világ népeinek békemozgal­­mát és elszántan küzdünk az Egye­sült Államok agressziós, háborús po­litikája ellen Meggyőződésünk, hogy mivel a szocialista tábor országainak ere­je szüntelenül növekszik, s a vi­lág népei mind inkább kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét, meg lehet akadályozni az agresszív tömb háborús kaland­jait. Másrészt rá kell mutatnunk arra is, hogy bár mi békét aka­runk,­­ ha a nemzetközi agresz­­szív tömb háborút kényszerít ránk, nem félünk a háborútól sem. A háború és a háborúval való fenyegetőzés sohasem félemlít­heti meg és nem kényszerítheti térdre a kínai népet. A kínai nép állandó erőfeszítése­ket fog tenni a nemzetközi feszült­ség további enyhítése és a világbéke megszilárdítása érdekében. Ami belpolitikai helyzetünket illeti — mondotta Csu En-laj — ennek leg­jellemzőbb vonása, amint ezt Mao Ce-tung elnök kifejtette, hogy országunk a nagy szocialista for­radalom teljes lendületének sza­kaszában van. A mezőgazdaság szocialista át­alakítása a megállapított határidő előtt megvalósítható, 1955 végén a kínai mezőgazdasági termelőszövet­kezetek száma 1.900.000 volt s több mint 70 millió parasztgazdaságot ölelt fel, vagyis az ország parasztgazda­ságainak több mint 60 százalékát. 1955-ban a mezőgazdaság fél-szocia­lista szövetkezeti tömörítése nagy vonalakban be is fejeződhet. Továb­bi két év múlva, vagyis 1958-ban nagy általánosságban befejeződik a mezőgazdaság szocialista szövetke­zeti tömörítése. Ugyancsak nagy mértékben fellen­dült a kisipar szocialista átalakítása. 1955 decemberének végén a kínai kisipari termelőszövetkezetek száma meghaladta a 70 ezret, tagjainak száma több mint 2 millió volt, vagy­is meghaladta az országban levő 7.850.000 kézműves és kisiparos létszá­mának egynegyedét. Ebben az évben és jövőre, vagyis 1957-ben a kisipar szocialista átalakítása nagy általá­nosságban befejeződik. A mezőgazdasági szövetkezeti moz­galom rohamos kibontakozásának hatására a kínai tőkés ipar és keres­kedelem szocialista átalakítása is új szakaszba lépett. Az ország különbö­ző vidékein, egész termelőágak ösz­­szes iparvállalatai vegyes állami és magánvállalatokká alakulnak. Egész iparágak magánvállalatainak teljes átalakulása vegyes állami és magánvállalatokká — az államkapi­talizmus fejlettebb formája. Ez dön­tő lépés a kapitalista tulajdonnak szocialista tulajdonná való átalakítá­sában. A mezőgazdaság, a kisipar, a tő­kés ipar és kereskedelem szocia­lista átalakulásának folyamata azt mutatja, hogy országunk nagy lépést tett előre a szocialista for­radalom, vagyis a szocialista át­alakulások útján. Elmondhatjuk, hogy az a kérdés: a két út közül melyik — a szocializmus vagy a kapitalizmus — győz e harcban, nálunk már eldőlt. Erről tanúskodnak Mao Ce-tung el­nök szavai: „Országunk politikai hely­zetében gyökeres változások men­tek végbe. Az első ötéves terv harmadik évi tervét sikerrel teljesítettük — mondotta a továbbiakban Csu En-laj. Ha nem jön közbe valamilyen rendkívüli elemi csapás és ha megfelelően küzdünk az 1955. évi terv teljesítéséért, országunk négy, négy és fél év alatt valóra válthatja az első ötéves terv főbb előirányzatait. E feladat megoldása érdekében — mondotta Csu Ea-láj — nemcsak a munkásosztály és a paraszti tömegek építő munkájára kell támaszkodnunk, hanem teljes egészében mozgósíta­nunk kell és fel kell használnunk or­szágunk értelmiségének erőit is. Mozgósítanunk kell az értelmiség összes erőit és már a közeli jövőben el kell érnünk a tudomány és a kul­túra mai legmagasabb színvonalát. Ez a mi népünk és főként értelmisé­günk magasztos és dicső harci fela­data. A jelenkori tudomány és technika gyorsan fejlődik. Az atomenergia felfedezése és felhasználása, az elektrotechnika fejlődése és alkal­mazása újabb ipari forradalom kapuját nyitotta meg az emberiség számára. Elérkezett az az idő, a­­mikor országunk népének, első­sorban értelmiségieinknek a kora­beli tudomány első soraiban kell haladniuk. Ki kell dolgoznunk a tudomány széleskörű fejlesztésének programját, meg kell erősítenünk és ki kell ter­jesztenünk tudományos kutató intéze­teink hálózatát, tudományos kutatókat kell nevelnünk és biztosítanunk kell a tudomány fejlesztésének előfeltételeit. Az Állami Tervbizottság, a Tudomá­nyos Akadémiával és több miniszté­riummal együtt most dolgozza ki a kínai tudomány fejlesztésének távlati tervét. Figyelembe véve a tudomány legfejlettebb vívmányai bevezetésének szükségességét és lehetőségeit e táv­lati tervnek az a fő célja, hogy a leg­sürgősebben felszámoljuk a tudomány terén mutatkozó hiányosságainkat és hogy a nemzetközi tudományos vív­mányok alapján megszervezzük és tervszerűsítsük tudományos kutató munkánkat, úgy hogy a harmadik öt­éves terv vé£eig legfontosabb tudomá­nyos intézményeink megközelítsék a világon elért legmagasabb színvona­lat. Tajvan felszabadításának kérdésével kapcsolatban Csu En-laj kijelentette: Az Egyesült Államok erőszakkal meg­szállva tartja Tajvant és beavatkozik Kína belügyeibe. Ezt a szigetet saját katonai támaszpontjává alakította át, ez pedig állandó feszültséget idézett elő Tajvan térségében és megakadá­lyozta Tajvan felszabadítását. A múlt évben — mondotta Csu En­­laj — kormányunk ismételten kifej­tette, hogy Tajvant nemcsak háború útján lehet felszabadítani, hanem meg­van a lehetőség békés felszabadításá­­ra is. Országunk népének, mind a kon­tinensen, mind Tajvan szigetén hazafias kötelessége­­ küzdeni Tajvan békés felszabadításáért, függetlenül attól, hogy — szükség esetén — aktívan készül a sziget fegyveres felszabadítására. A Kuomintang katonai és politikai vezetői csupán a következő két lehető­ség között választhatnak: vagy to­vábbra is az Egyesült Államok uszály­hordozói maradnak, s ezzel nyomorra, idegen uralomra kárhoztatják tajvani honfitársainkat, ami a pusztulást je­lenti számukra, vagy pedig megbán­ják eddigi cselekedeteiket, új útra lép­nek, hazafias öntudatról tesznek tanú­ságot, békés után felszabadítják Taj­vant s ezzel lehetővé teszik tajvani honfitársaink számára, hogy csatla­kozzanak hazájukhoz, egyben lehető­séget teremtenek arra, hogy hazájuk népe megbocsásson nekik. A kínai nép és a Kínai Kommunista Párt következetesen kitart az egész ország egysége mellett a külső ellen­ség elleni harcban. Kína történetében a Kommunista Párt két ízben is együtt­működött a Kuomintanggal. Az együtt­működés e két időszakában a kommu­nisták és a Kuomintang tagjai váll­vetve küzdöttek az imperializmus el­len. Amikor a harmadik kínai forra­dalmi háború idején a Kommunista Párt a felszabadításért harcolt, soha­sem szűnt meg erőfeszítéseket tenni a békés tárgyalások érdekében. A Kuo­mintang Tajvanba szökött katonai és politikai vezetőinek soraiban bizonyá­ra ma is sokan vannak olyanok, akik békésen vissza akarnak térni a száraz­földi Kínába. Valamennyiüknek van családjuk, vannak rokonaik és barátaik a kontinensen és sokan közülük remé­lik is, hogy visszatérhetnek körükbe. A Tajvanra vagy külföldre szökött kuori­intangista katonai és politi­kai személyeknek ezt üzenjük: ne tétovázzatok, nyomban lássatok neki Tajvan békés felszabadítá­sának. Csu En-laj a továbbiakban ezt mon­dotta: A kínai nép és a Kínai Nép­­köztársaság kormányának nevében ki­jelentem: Mindazok, akik a kontinensre kíván­nak jönni rokonaik és barátaik meg­látogatására — jöhetnek. Jöhetnek a­­zok is, akik turistákként óhajtanak a kontinensre látogatni, vagy akik meg akarják ismerni az itteni helyzetet Mindazok, akik Tajvan békés felszaba­dításának útján akarnak haladni, bár­kiről legyen is szó, bármilyen súlyos bűnt követtek is el a múltban, a kínai nép engedékenységet fog tanúsítani irányukban. Senki sem fogja kutatni a múltj­ukat. Mindazokat, akik dicséretre méltó szolgálatot akarnak tenni Taj­van békés felszabadítása ügyének, a kínai nép érdemeik szerint jutalmazza meg őket, és megfelelő munkához jut­tatja azokat, akik békés szándékkal térnek vissza a kontinensre. A szocialista tábor országai lankadatlanul küzdeni fognak az európai kollektív biztonság megteremtéséért / PRAGA A Rude Pravo „Fontos hozzájárulás a Déke ügyéhez” címmel vezércikket közölt, amely a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácsko­zó Bizottsága ülésszakának eredmé­nyeit taglalja. A prágai ülésszak — mondja a cikk — mindenben megerősítette azt a tényt, hogy a szocialista tábor orszá­gai teljes egységben akarják megva­lósítani külpolitikájuk nemes célkitű­zéseit. Népünk örömmel alapítja meg ezt a törhetetlen egységet és összefor -­rottságot — a békeszerető erők szün­telen növekedésének legfőbb előfelté­telét. A prágai ülésszak újból figyelmez­tette a népeket, hogy a háborús ve­szély még nem szűnt meg. A nyilat­kozat éberségre inti az európai népe­ket. A csehszlovák nép — folytatja a lap —- büszke arra, hogy a nyilatkozat szövegét a csehszlovák nép képviselői is aláírták. A csehszlovák kormány ezzel ünnepélyesen megerősíti, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor­hoz tartozó többi ország kormányai­val együtt, lankadatlanul küzdeni fog az európai kollektív biztonság meg­teremtéséért. A VARSÓ A varsói lapok január 30-án vezér­cikkekben foglalkoztak a varsói szer­ződésben részvevő államok közös nyi­latkozatával. A sajtó hangsúlyozza a dokumentum rendkívüli fontosságát az európai népek békéjének és biztonsá­gának megóvása szempontjából. A béketábor országainak népei — írja a Tribuna Ludu — tudják, hogy a béke fenntartásának és megszilárdí­tásának egyik biztosítéka az az eltö­kélt elhatározás, hogy visszaverjék az agresszív erők minden kísérletét füg­getlenségük megcsorbítására. Tisztá­ban vagyunk azzal is, hogy mindent meg kell tennünk a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért és a különböző politikai rendszerű országok békés együttlétezéséért A nyilatkozat több javaslatot tar­talmaz a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítésére vonatkozólag. Kimerít­­hetetlenek a lehetőségek ezen a téren. Kétségtelen, hogy megelégedéssel fo­gadnánk minden erre irányuló javas­latot, bárhonnan is jönnének. Ezek­nek célja nem az, hogy a népeket a háború szakadékába taszítsák, hanem ellenkezőleg, hogy eltávolítsák őket a szakadéktól A Prágában elhangzott javaslatok megmutatják az utat az európai népek biztonságának megszilárdítása felé. A lengyel nép, amely semmi fáradságot nem kímél, ha a háborús és agressziós tervek meghiúsításáról van szó, min­denben támogatja ezeket a javaslato­kat. HANOJ A Nhandan című lap a varsói szer­ződésben részvevő országok prágai nyilatkozatát kommentálva hangsú­lyozza, hogy az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésére vo­natkozó javaslat az európai népek biztonságának megszilárdítására irá­nyul, arra, hogy ezek a népek zavar­talanul, a tartós béke feltételei köze­pette élhessenek és dolgozhassanak. Ennek a rendszernek a megteremtése — állapítja meg a lap — véget vetne Európa katonai blokkokba történt ket­­tészakításának és lehetővé tenné az európai országok között fennálló vitás kérdések békés úton való megoldását. PEKING A varsói szerződésben részvevő or­szágok Politikai Tanácskozó Bizottsá­gának a prágai ülésen elért eredmé­nyeivel kapcsolatban a Guanminzsibao című napilap vezércikket közöl A varsói szerződést aláíró államok­nak — hangzik a vezércikk — szilárd meggyőződésük, hogy a béke megerő­sítésére és egy új háborús veszély fel­számolására irányuló erőfeszítéseiket siker fogja koronázni. A béketábor erői ma hatalmasabbak, mint valaha. A béke megvédésének igaz ügyében mindig számíthatnak a világ legszéle­sebb néptömegeinek teljes támogatá­sára. A kínai nép — fejezi be a cikk —, mindig támogatta az európai államok erőfeszítéseit a békeharcban és min­denben támogatják a Prágában hozott határozatokat. ELŐRE Eisenhower és Eden washingtoni tárgyalásai WASHINGTON (Agerpres), — A TASZSZ jelenti; Január 30-án megkezdődött Wa­shingtonban Eisenhower elnök külpo­litikai tanácskozása Eden angol mi­niszterelnökkel. A megbeszéléseken részt vesz Dulles, az USA külügymi­nisztere és Lloyd angol külügyminisz­ter. Az angol és amerikai küldöttségek szóvivői a Fehér Házban kijelentették az újságíróknak, hogy Eden megérke­zése után az értekezlet részvevői azon­nal rátértek a „szovjet taktika álta­lános megvitatására, valamint a Szov­jetunió utóbbi hónapokban folytatott politikájának a megbeszélésére”. Rend­kívül fontos helyet foglalt el a viták­ban Bulganyin üzenete. A fent említett szóvivők állítása szerint a tárgyalá­sok részvevői „mindenben főnek egymással a szovjet politika megítélése tekintetében". A tárgyaláson részvevő küldöttségek hivatalos szóvivőinek közlése szerint január 30-án délután a középkeleti helyzetet tárgyalták meg. Kijelentésük szerint „egyelőre nem hoztak semmi­lyen határozatot és nem vontak le semmilyen következtetést”. Kijelentet­ték továbbá, hogy „e kérdés megvita­tása tovább folyik”. Noha a nyugati sajtó továbbra is a középkeleti kérdé­sekben fennálló amerikai-angol né­zeteltérésekről ír, a szóvivők igyekez­nek elhitetni, hogy az USA és Anglia között csak „rendkívül kis” nézetelté­rések vannak. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy az előbb említett nyi­latkozat alapján feltehető-e hogy kö­zös angol-amerikai politikát fognak kidolgozni a Közép-Kelet kérdései­ben, a szóvivők kitértek a válaszadás elől, egyetér- Arab újságok a washingtoni tárgyalásokról KAIRO­ (Agerpres) — A TASZSZ jelenti: Eden és Eisenhower washingtoni megbeszéléseire vonatkozólag az Al Hayat című folyóirat ezeket írja: „Eden és Eisenhower megbeszélései nem fogják megoldani a Közép-Kelet problémáit és nem vezetnek a béke megteremtéséhez ezen a vidéken. E megbeszéléseknek nem is ez a cél­juk. Eisenhower és Eden azért ültek össze, hogy megoldják a világimpe­rializmus problémáit és megegyezze­nek a népek kizsákmányolására irá­nyuló gyarmatosító tervek tekinteté­ben”. A cikk szerzője hangsúlyozza, hogy „a középkeleti békét egyetlen dolog veszélyezteti, és ez a gyarmati rend­szer", majd felteszi a kérdést: Vajon Eden és Eisenhower azért ülnek ösz­­sze, hogy megvizsgálják a Jordániá­ban, Irakban, a Burajmi oázison és a Perzsa-öböl partján fekvő protekto­rátusokban levő megszálló csapatok visszavonásának kérdését?... Vajon Eden és Eisenhower megvizsgálják-e az izraeli csapatok által, az arabok ellen elkövetett támadások megszüntetésé­nek kérdését? Vajon le fognak-e mon­dani arra irányuló próbálkozásaikról, hogy bevonják az arab országokat a bagdadi paktumhoz hasonló imperia­lista katonai tömbökbe? Nem, vilá­gos, hogy nincs szándékukban ilyes­mit tenni”. Egy másik folyóirat, a Reza­el Juszef egyik vezércikkében ezeket írja: „Eden és Eisenhower találkozhat­nak, és megvitathatnak mindent amit akarnak. De nem kényszeríthetik rá akaratukat a közép-keleti népekre. Ezek a népek hisznek a békében és a demokráciában, semleges politikát akarnak folytatni és harcolnak orszá­gaik iparosításáért és gazdasági füg­getlenségükért, hogy az idegenek ne garázdálkodhassanak országaik kin­cseivel. A Nyugat azonban nem akar­ja elismerni a népeknek ezeket az ele­mi követeléseit”. ★ BEJRUT: (Agerpres) A TASZSZ jelenti: „Újabb összeesküvés az arab népek ellen” címmel a Telegraph a követke­zőket Írja: Eden és Eisenhower meg­beszélése azt a célt szolgálja, hogy kidolgozzák az angol—amerikai be­folyás fenntartásának érdekében kö­vetendő közép-keleti politikát, ami kétségtelen beavatkozást jelent a független arab államok ügyeibe és sorsába. Bizonyos, hogy egyetlen arab sem akad, aki egyetértene azzal, hogy Eden és Eisenhower az arab államok részvétele nélkül hozzon ez államok sorsát érintő határozatokat. Ír PÁRIZS (Agerpres):­­ A France Presse hírügynökség bejrúti tudósítója megbízható hírfor­rásra hivatkozva közli, hogy Lahud, Libanon külügyminisztere tárgyalá­sokat folytatott Egyiptom, Szaudi- Arábia, Irak, Jordánia és Yemen diplomáciai képviselőivel. A li­banoni kormány ez alkalommal ja­vasolta az Arab Liga országai­nak, hogy bízzák meg washing­toni diplomáciai képviselőiket egy közös emlékirat megszerkesztésé­vel és azzal, hogy ezt az emlékiratot küldjék meg Eisenhower elnöknek és a jelenleg az USA-ban tartózkodó Eden angol miniszterelnöknek, mint­hogy a két államférfi tárgyaláso­kat fog folytatni a Közel-Kelet kér­déseiről. Az emlékirat hangsúlyozná, hogy az Arab Liga tagállamai nem isme­rik el azokat az arab kérdésekben hozott határozatokat, amelyeket rész­vételük és beleegyezésük nélkül hoz­nak. A Szovjetunió hosszúlejáratú kölcsönt nyújt Afganisztánnak KABUL (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Január 28-án egyezményt írtak alá Kabulban, amelynek értelmében a Szovjetunió hosszúlejáratú kölcsönt nyújt Afganisztánnak. Az egyezmény­nyel kapcsolatban szovjet-afgán közös nyilatkozatot adtak ki, amely a többi között a következőképpen hangzik: Afganisztán kormányának óhajára a szovjet kormány gazdasági küldött­séget menesztett Kabulba, hogy az af­gán kormánnyal megvizsgálják a gaz­dasági és műszaki együttműködés köl­csönösen előnyös új formáit az 1955 december 18-i szovjet-afgán közös nyilatkozatnak megfelelően. A barátság és a kölcsönös egyetér­tés légkörében lefolyt sikeres tárgya­lások eredményeképpen Kabulban együttműködési egyezményt írtak alá a Szovjetunió kormánya és Afganisztán királyi kormánya között Afganisztán gazdaságának fejlesztésére és ezzel kapcsolatban hosszúlejáratú hitel nyúj­tására a Szovjetunió kormánya részé­ről. A Szovjetunió kormánya 100 millió dolláros hosszúlejáratú hitelt nyújt Af­ganisztán kormányának és e hitel ke­retében felszereléseket és anyagokat szállít, valamint műszaki segítséget nyújt különböző gazdasági építkezé­sekhez. A hitel 30 évre szól évi 2 százalé­kos kamat mellett. A ciprusi helyzet: Harding marsall bezáratta a nikosziai görög gimnáziumot A brit rendőrség gumibottal és könnyfakasztó gázzal veri szét a tüntetőket NIKOSZIA (Agerpres).­­ A Ciprus szigeti brit hatóságok to­vábbi elnyomó intézkedésekkel sújt­ják az önrendelkezési jogáért küzdő lakosságot. Harding marsall, Cip­rus kormányzója január 29-én be­záratta a nikosziai gimnáziumot, Cip­rus legnagyobb görög középiskolá­ját. A brit kormányzó önkényes intéz­kedése felháborodott tiltakozást vál­tott ki a sziget görög lakosságának soraiban. A nyugati sajtóügynökségek arról adnak hírt, hogy a ciprusi diákok és egyetemi hallgatók nagy­szabású angolellenes tüntetéseket ren­deztek több városban. Pafoszban a brit rendőrség könnyfakasztó gázzal és gumibotokkal támadta meg a ni­kosziai gimnázium bezárása ellen tiltakozó diákokat. Nyolc diák meg­sebesült. Mint a France Presse hír­ügynökség jelenti, több nikosziai köz­életi személyiség visszaküldte koráb­ban kapott kitüntetéseit az angol kor­mánynak. A United Press tudósítása szerint az angol csapatok január 29-én éj­jel Amiandosz faluban rajtaütésszerű razziát tartottak. Megparancsolták a falu férfi lakosainak, hogy gyüle­kezzenek, azután ötven embert őri­zetbe vettek. Az angol csapatok ugyanaznap Li­­masszol városban is könnyfakasztó gázzal támadták meg az angolellenes tüntetőket. Két embert letartóztattak. Tiltakozó nagygyűlés Hanoiban a délvietnámi különválasztások ellen HANOJ (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Hanoiban tiltakozó nagygyűlés zaj­lott le a különválasztások ellen, ame­lyet Ngo Dinh Diem klikkje szervezett az úgynevezett délvietnami Alkotmá­­nyozó Gyűlés megválasztására. A nagygyűlés összehívását a Vietnami Hazafias Front központi bizottsága és hanoji bizottsága kezdeményezte. A nagygyűlés szónokai hevesen til­takoztak az ország kettészakadásának állandósítására törekvő amerikaiak és a Ngo Dinh Diem klikk üzelmei ellen, megbélyegezték a terrort és üldözést a hazafiakkal szemben, akik az indo­kínai kérdésben létrejött genfi egyez­mények alapján az ország mielőbbi egyesítéséért harcolnak. Az összegyűlt tömeg egyhangúlag megszavazta az előterjesztett határo­zati javaslatot, amely a többi között a következőket mondja: Az amerikaiak rendeletére előkészített választásokkal a délvietnami hatóságok nyíltan meg­szegték a genfi egyezményeket. A vá­lasztások célja, hogy állandósítsák az ország kettészakítottságát, az USA gyarmatává és katonai bázisává te­gyék meg Dél-Vietnamot, feszült vi­szonyt teremtsenek észak és dél kö­zött és előmozdítsák egy új háború kirobbanását. Erélyesen tiltakozunk a délvietnami választási komédia ellen és feltétle­nül megköveteljük a délvietnami ha­tóságoktól, hogy pontosan teljesítsék a genfi egyezményeket, küldjenek megbízottakat a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányával tartan­dó tanácskozó értekezletre, az egész Vietnamra szóló általános szabad vá­lasztások előkészítése céljából”. A 30 éves Szovjet Kirgizia írta: M­­AKSZAKOV 1956 február elején a Kirgiz ASZSZK 30. évfordulóját ünnepli a szovjet nép. Ahhoz, hogy megismer­kedjünk az új Kirgiziával, azokkal a csodálatos változásokkal, amelyek a kirgiz nép életében végbementek, vissza kell pillantanunk a múltba. Nyolcvanöt évvel ezelőtt a mai fő­város helyén körülbelül 18 kunyhó állott. 1926-ban a nagyobb faluhoz hasonlító Görény Kirgizia közigazga­tási központjává lesz és az itt szüle­tett nagy proletár hadvezérről, Mihail Frunzeról nevezik el. Frunze — ma szép szocialista vá­ros, nagyszerű épületekkel. Az örök­ké hóval borított hegycsúcsok lábá­nál elterülő, a kertek és parkok zöld­jében úszó Frunze sok európai és ázsiai várossal felveszi a versenyt. Egyre szebbé válik, virágoskertek és újabb parkok zöldjébe öltözik, mind újabb és újabb házakkal növekedik. Frunze a köztársaság kulturális életének a központja. Nemrégiben itt nyílt meg a kirgiz Tudományos Aka­démia. Tudományos kutatóintézetei­ben és laboratóriumaiban 27 akadé­mikus, 18 doktor, 102 kandidátus és több mint 300 más tudományos mun­katárs dolgozik. Frunzeban van a kirgiz állami egyetem, az ipari, me­zőgazdasági, orvosi és női pedagógiai intézet, számos középfokú tanintézet. A kirgiz Állami Kiadó már hosszú évek óta folytatja gyümölcsöző mun­káját. Gondozásában egymásután je­lennek meg a marxizmus-leninizmus klasszikusainak munkái, Puskin, Go­­goly, Lermontov, Lev Tolsztoj, Cse­hov, Gorkij, Sevcsenko, Sota Rusz­­tavelli, Aliser Navoj, a külföldi klasz­­szikusok és jelenkori írók művei kir­giz nyelven. Kirgiziában, ahol a múltban csaknem az egész lakosság írástudatlan volt, ma 85 újság és 10 folyóirat jelenik meg. A kirgiz írószövetségnek körülbe­lül 60 prózaíró, költő, drámaíró és irodalomkritikus tagja van. A Sztá­lin-díjas Tugelbaj Szidikbekov köny­vei, Aala Tokombajev költeménye Kaszimala Bajalinov regényei és e beszélései nemcsak a Szovjetunióba, hanem külföldön is megjelennek. Frunzeban egy nagy csoport festi zeneszerző, színművész végez alkot munkát. A szovjet hatalom éveibe jött létre a nemzeti opera. Nagy s­zerrel kerülnek szinre az „Ajcst­rek” („Holdbéli szépség”), az „Iszil Kul partjain”, „Toktogul” „Ajdar­­ Ajsa” című operák, a „Csolpon „Anar" és „Tavasz Alatov”-ban cím balettek. Hasonlóképpen állandóa szinrekerül Szmetana „Eladott mi­nyasszony” címü operája is. Frunze város nagy ipari közpot lett. A köztársaság ipari áruina csaknem 40 százalékát a város válla­latai szolgáltatják. A Kárpátokti Szahalinig, mindenütt találkozhatsz Frunze gyár védjegyét viselő mező­gazdasági gépekkel. A város üzemé­ben fémforgácsoló szerszámgépeke nyersolajmotorokat, traktor- és kon­yá­n-alkatrészeket, különböző élelm­izeripari termékeket és háztartó cikkeket gyártanak. Kirgizia ipara annyira fejlődött szovjet hatalom éveiben, hogy ma köztársaság vállalatai körülbelül 1 nap alatt többet termelnek, mint a fo­radalom előtti egész Kirgizia ipar egy év alatt. 1940-hez viszonyítva csakne négyszeresére nőtt az ipari árucikk­ előállítása Kirgiziában. Csak az utób­bi négy évben 50 új iparvállalat adtak át rendeltetésének. A kolhozt és szovhozok 1955-ben majdnem ké­szeresére emelték az állatok tejh­­amát, nagymértékben növelték gyapot, cukorrépa, dohány és mi mezőgazdasági növények terméshoza­mát. A szabad népek testvéri cs­ládjában egyenlőként az egyenlők kö­zött halad Szovjet Kirgizia vagyos jövője felé. A Frunzében lévő Kirgiz Állami Orvostudományi Intézet jelentős köz­pontja a köztársaság tudományos életének. Vietnámban a francia fél 108 esetben szegte meg a genfi egyezmények előírásait A vietnámi néphadsereg főparancsnokságának emlékirat­a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz HANOJ (Agerpres). — Az ÚJ KÍ­NA jelenti: A vietnámi néphadsereg főparancs­nokságának összekötő kirendeltsége emlékiratot juttatott el a vietnámi nemzetközi ellenőrző és felügyelő bi­zottsághoz. Az emlékiratban azt ké­rik, hogy a bizottság lépjen közbe az elnyomó intézkedések megszünteté­se érdekében, amelyeket a francia csapatok a délvietnami volt ellenállá­si harcosokkal szemben alkalmaznak. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy az eddigi adatok szerint 1954 no­vembere és 1955 szeptembere közé a francia csapatok 1899 terrorakció követtek el, továbbá 577 embert meg­öltek, 195 ember eltűnt, 943 megseb­sült és 1324 embert letartóztattak. Utal az emlékirat arra is, hogy­­ összekötő kirendeltség eddig­i átiratban hívta fel a nemzetközi­­­zottság figyelmét arra, hogy a fran­cia fél 108 esetben megszegte genfi egyezmények előírásait. Az emlékirat végül felkéri a nem­zetközi bizottságot, hogy minél elöl vessen véget a­ jelenlegi helyzetre NÉHÁNY SORBAN • Hanoiban Január 30-án egyezmény jött létre a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság között. Az egyez­mény értelmében a Német DK 1955 1956 folyamán díjmentesen technikai beren­dezést szállít a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak egy közszükségleti cik­keket gyártó üzem felépítéséhez. ■ Eddig 41 ország jelentette be rész­vételét az 1956. évi tavaszi lipcsei min­tavásárra.­­ A Csehszlovák Köztársaság Mű­velődési Minisztériumának meghívá­sára a newyorki „Everyman Opera" együttese, amely nagy sikerrel ven­dégszerepeit a Szovjetunióban és a Lengyel Népköztársaságban, ellátogat Prágába is. Az együttes február 11-én és 16-án bemutatja Gershwin ,,Porgy and Bess" című zenedrámáját. ■ Juscelino Kubitschek, Brazília megválasztott elnöke, aki január 31-én foglalja el hivatalát, bejelentette az új kormány összetételét. Nereu Ramos, Brazília volt ideiglenes elnöke az új kormány igazságügyminisztere lesz, Teixeira Lett, aki meghiúsította a jobb­oldali körök összeesküvését Kubitshcek ellen, honvédelmi miniszter és José Carlos Macedo­n külügyminiszter. • A baltimorei autóbuszvezetők ja­nuár 30-án sztrájkot kezdtek, mert a ,,Baltimore Transit Com‘ társaság meg­tagadta béremelési követeléseik telje­sítését. A városban csaknem teljesen megbénult a forgalom. ■ A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya egy „Super Aero—45­1 típusú két­­motoros sportrepülőgépet ajándékozott Gamal Abdel Nasszernak, Egyiptom miniszterelnökének. • Dortmundban tiltakozó tüntetés zajlott le a Wehrmacht feltámasztása ellen, s Németország Kommunista Pártja ellen megrendezett per újratár­gyalásának előkészítése miatt. A fel­vonulók a következő feliratú táblákkal tüntettek: „Németország Kommunista Pártját védelmezve az élethez való jo­gotokat védelmezitek!" „Le a NATO- val!" „Nincs szükségünk amerikai fegyverekre — a békéért akarunk dol­gozni!“ Legújabb sport olimpiai híradó Cortina d'Ampezzoban kedden dé­előtt az óriás műlesiklás, a 15 km-e sífutás (az északi összetett versei keretében), a gyorskorcsolyázás és műkorcsolyázás versenyszámait b­nyolították le. Az óriás műlesiklásban csaknem 11 versenyző állt rajthoz. Az osztrák To Sailer ismét kitűnő formában volt , győzelmével megszerezte a másod olimpiai bajnoki címet. Részletes ere­mények: 1. Toni Sailer (Ausztria), Kiharu Igaya (Japán), 3. Stig Sola­der (Svédország). A 15 km-es sífutást az északi össz­tett verseny keretében a norvég Sve Stenersen nyerte 56 perc 18 máso­perces idővel. Az összetett versei részletes eredménye: 1. Svere Stene­sen (Norvégia), 2. Bengt Eriksse (Svédország), 3. Francis Gron (me­gyel NK). Az olimpiai gyorskorcsolyázó vers­nyek utolsó számát, a 10.000 méter, versenyt a svéd Sigvard Ericson nye­re új olimpiai rekorddal; 2. K. Johan­sen (Norvégia), 3. O. Goncsarens (Szovjetunió). JÉGKORONG: Szovjetunió — Své­ország 4:1; Kanada — Csehszlovák 6:3; USA — Németország 7:1; Svéd­ország — Csehszlovákia 5:0. Sakk Január 31-én befejeződött Belgiá­ban a Jugoszláv SZNK és az RN sakkozóinak csapatversenye. A jugo­szláv csapat 13 és fél 1 6 és 11 arányban győzött. Traianescu a Dzsi­raszeviccsel szemben félbemaradt ki játszmája közül az egyiket elvesztett a másodikban döntetlent ért el. Gh­­escu kitűnő játékkal folytatta és m­eg­nyerte félbemaradt játszmáját Rab­ mesterrel. Günsberger játék nélkül se adta félbeszakított játszmáját Mati­noviccsal szemben. A többi félbema­radt játszma végeredménye: Milics - Szabó döntetlen, Ivkov — Ciocik­e döntetlen. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scintell Nr. 1. — Telefon 7.42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scintell „1. 5­. Stalin 1858. február 1., széria STA 3 - 3452 — S3­­jjj

Next