Előre, 1957. március (11. évfolyam, 2910-2936. szám)

1957-03-01 / 2910. szám

Bíráljuk el a munka minőségét is M­inden kollektív gazdaság­ban véget értek immár a zárszámadások. A múlt év tanulságainak felhasz­nálásával a legtöbb helyen elké­szültek a termelési tervek. S amint annyira szikkad a határ földje, megkezdődik a feladatok teljesítése kint a mezőn is A célkitűzések megvalósítása, az, hogy az idén minden kollektívában gazdagabb legyen az aratás nem utolsó sorban a mezei munka jó megszervezésétől függ. Jórészt et­től függ az is, hogy a tagok jól, igazságosan, az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint ré­szesedjenek. A 141-es számú minisztertanácsi határozat éppen kollektív gazda­ságaink jó munkaszervezését s a tagok helyes javadalmazását akar­ja elősegíteni. Többek között elő­írja azt is, hogy a tervelőirányza­tok túlteljesítéséért a rá érdemes kollektivisták jutalomban, prémi­umban részesüljenek. Nos, tavaly akadt olyan kollektíva, ahol a mi­nisztertanácsi határozatnak ezt az előírását nem vezették be a gazda­ság minden ágába. Az elmúlt évi beszámolók is bizonyítják, hogy ilyen szempontból különösen a me­zei brigádokban dolgozó kollektivis­ták esetében van javítanivaló. A jutalmazás elmaradásának oka a legtöbb esetben az, hogy a brigádok csoportos normák alapján dolgoz­nak s igy az egyéni teljesítmény nem mérhető le. De akad arra is példa — megtörtént Árkoson is — hogy az egyes növényi kultúrákat nem osztják fel brigádokra s ezen belül csoportokra. Így aztán nem ellenőrizhető külön-külön az egyes brigádok a csoportok teljesítménye, az, hogy minőségi munkájukkal az egyes munkaszervezeti egységek mennyivel járultak hozzá a termés­hozamok túlszárnyalásához. Meg­esik az is, hogy a brigádok tagjait év közben cserélgetik, vagy az, hogy a brigádok ,, össz­edolgoznak" (a tagok hol egyik, hol a másik mezei brigádban végzik munkáju­­kat). Nyilván ilyen körülmények között nem lehet tudni pontosan ki, hogy s mint dolgozott, minőségi munkájával mennyiben érdemelne jutalmat. Olyan munkaszervezési hibák ezek, amelyek jórészt a brigádve­zetők mulasztásaiból származnak. Nem egy helyen a brigádvezetők kényelmességből nem követik nyo­mon a tagok teljesítményét külön­­külön. Az elvégzett munka mennyi­ségét elosztják a brigádtagok szá­­mával, függetlenül attól, hogy a brigádon belül milyen volt az egyes csoporttagok teljesítménye. Ez pe­dig korántsem ösztönzi a szorgal­mas, jó munkát végző tagokat. He­lyes lenne, ha a munkateljesítmény mérésében segítenék a brigádveze­tőket a csoportvezetők is. Szüksé­ges ez azért is, hogy ellenőrizni lehessen az elvégzett munka minő­ségét is. A munkaegységek megál­lapításánál vegyék figyelembe azt is, ki milyen munkát végzett. Azok kapják a legtöbb munkaegységet, akik sok s ugyanakkor jó minő­ségű munkát végeztek. Természetesen a minőségi mun­ka végeredményben a cséplőgépnél, a mázsálásoknál látszik meg iga­zán Az a brigád vagy csoport kapjon jutalmat, amelynek a kalá­szos gabonája jobban ereszt, kuko­­ricája, cukorrépája többet nyom a mérlegen. De hogy ezt pontosan tudni lehessen, kollektív gazdasá­gaink vezető tanácsainak alapos körültekintéssel kell felosztaniok a termelési terveket. Tervfeladatai mellett minden brigád kapja meg a teljesítéséhez szükséges felszerelést s más anyagi eszközöket. S tetézze ezt jó adag felelősségérzet is. A terv teljesítése, illetve túlteljesítő, se legyen szívügye minden brigád- és csoportvezetőnek, minden tag­nak. Tudatosítani kell minden kol­lektivistával, hogy a maga munka­­területén mit vár tőle a gazdaság, miért felel. Kollektív gazdaságaink munka­­szervezésének állandó javításában felelősek néptanácsaink, a mező­gazdasági irányítóhelyek szakembe­rei is. A tervfelbontás idején, az ál­landó brigádok összeállításánál se­­gítségükre nagyon is szükség van. Feladatuk hát üzemgazdasági isme­reteik birtokában megadni a kollek­tivistáknak minden támogatást. Ettől az évtől kezdve a mezőgaz­dasági termelők kedvezőbb feltéte­lek alapján értékesíthetik termékei­ket. Ezt a lehetőséget ki kell hasz­nálni azzal, hogy több gabonát s más mezőgazdasági terméket állí­tunk elő A bőségesebb termés pe­dig gondosabb, jobb munkát köve­tel. Akik pedig a tennivalók lelkiis­meretes elvégzésével járulnak hoz­zá a dúsabb aratáshoz, megérdem­­lik a jutalmat is. Kollektív gazda­ságaink vezetőtanácsai ösztönözzék a jó munkát azáltal, hogy a tel­jesítmény felmérésekor, a mennyi­­ség mellett bírálják el a munka mi­nőségét is. Norvégia Kommunista Pártja IX. Kongresszusának OSLO A Román Munkáspárt Központi Vezetősége testvéri üdvözletét­­ küldi Norvégia Kommunista Pártja IX. kongresszusának és teljes sikert kíván a pártnak a munkásosztály egységéért, a norvégiai dolgozók létérdekeiért, a békéért, demokráciáért és szocializmusért folyó harcához. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Kinevezések a magyar kormányban BUDAPEST (Agerpres). — Buda­pesten a következő hivatalos közle­ményt adták ki : A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Ferencet a ma­gyar forradalmi munkás- paraszt kor­mány első alelnökévé ,Biszku Bélát belügyminiszterré, dr. Doleszall Fri­gyest közegészségügyi miniszterré, Kállai Gyulát művelődésügyi minisz­terré és Révész Gézát honvédelmi miniszterré nevezte ki. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rónai Sándort, az ország­gyűlés elnökét, felmentette, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány­ban betöltött tisztsége alól. A kormány új tagjai február 28-án letették az es­küt. A kaláni vasöntők válasza a resicai olvasztárok felhívására A kaláni öntöde dolgozói a resicai acélöntők versenyfelhívásának tanulmányozása és lehetőségeik mérlegelése után vállalták, hogy május 1-ig 400 tonna kokillát termelnek terven felül és 18 tonnával növelik a közszükségleti és egészségügyi cikkek gyártását. E vállalások teljesítésével az öntöde dolgozói hozzájárulnak ahhoz, hogy az üzem a tervhez viszonyítva 25 százalékkal növelje termelését. KRASZKA JÓZSEF levelező. A Nők Napja előtt Nagybányán (Tudósítónktől) Az üzletekben megjelentek a nők közeledő ünne­pének első figyelmes hírnökei: az ajándék­­csomagok, a kirakatok­­ban szép színes női holmik. Az ünnep előtt ír­junk mégis néhány sort a hétköznapokról, az egyszerű, minden­napi dolgokról, melyek között telik és eltelik sok asszony élete. A korán nyitó tava­szi napokon meleg­ágyakat készítettek a legügyesebbek. A csa­lóka idő újra havat fújt a városra, de Mo­­canu Viorica, Kádár Ilona, Cimpianu Ana ágyásainak ez már nem árt. Enai de Maria gyümölcsfáit tisztítja. Verseny in­dult a kerületek között. Versenyeznek a kony­haművészet materei is. Március 8-ra meg­indul egy főzőtanfo­lyam, ahol a kitűnő re­ceptek előadói maguk a háziasszonyok. Ver­senyeznek az asszo­nyok figyelmességben. Üvegházakban már­ nevelik a virágokat, melyek a poliklinika szülőosztályának kór­­termeit fogják díszíte­ni. Hudescu Ljuba és Holczer Irén elvtárs­­nők már befejezték az ajándékba készített kézimunkákat. A nagy munkaered­mények a teljesítmé­nyek mellett ilyen ap­ró eredményeket is rej­teget a nők napja. A maguk területén nem kisebbek ezek sem. Világ proletárjai egyesüljetek ! Al. UVK. 2910 SZ. * 4 OLDAL ÁRA 20 BÁNI * 1957 MÁRCIUS 1. PÉNTEK Súlyos harcok Algériában A francia nép nagy­gyűléseken követeli a tűz beszüntetését PÁRIZS. (Agerpres) — A Francia Kommunista Párt felhívására Francia­­országban megkezdődött az algériai beken­arc hete. Február 27-én Párizs­ban és peremvárosaiban több helyen népgyűléseket tartottak. A Saint Ouen munkásnegyedben megtartott gyűlé­­sen felszólalt Leon Feix, a Francia Kommunista Párt Politbürójának tag­­ja. Kijelentette, hogy bár a kormány elkoboztatta a l’Humanité február 26-i számát és betiltotta a téli sportcsar­nokba összehívott gyűlést, mégsem akadályozhatja meg a dolgozókat ab­ban, hogy erélyesen követeljék az al­gériai nép elleni harc beszüntetését Leon Feix az algériai hadműveleteket „Franciaország nevében elkövetett bűnténynek" minősítette és felhívta az összes dolgozókat, hogy fokozott mértékben harcoljanak az algériai bé­ke kivívásáért A Montreuil kerületi gyűlésen Ja­cques Duc­­ os, a Francia Kommunista Párt titkára mondott beszédet. Felszó­lította a dolgozókat, hogy egyesült erővel küzdjenek az algériai gyar­mati háború megszüntetéséért. ALGI­R, (Agerpres) — A France Presse hírügynökség jelentéséből kitű­nik, hogy a francia kormány újabb üldöző hadjáratot indított az algériai felszabadító mozgalom letörésére. A hadjárat február 27-én érte el te­tőfokát: ezen a napon Franciaország­ban letartóztatták Luand­ Salahot, a mozgalom egyik vezetőjét és több al­gériai hazafit. A France Presse jelen­tése szerint a letartóztatottak száma több mint kétszázat tesz ki. A letar­tóztatott személyeket azon a címen állították bíróság elé, hogy merényle­tet követtek el az állam külső bizton­sága ellen. A francia hatóságok egyidejűleg széleskörű házkutatást tartottak az algériai városokban elkobozták a bé­kés lakosság ingóságait. A hadműveletek egyre hevesebbek, főként Algír közelében, a Kabuli hegy­ség, Oran, Tlemcen körzetében és másutt. A franciák ejtőernyős és rendőri egységeket, vadászrepülőgépe­ket, helikoptereket vetettek harcba Egyetlen napon több mint száz algé­riai vesztette életét. Constantine tar­tományban a francia katonai egységek elnyomó intézkedéseinek 41 algériai esett áldozatul. A francia gyarmati hatóságok beje­lentették azt is, hogy csapataik em­beréletben és hadianyagban „némi veszteséget" szenvedtek. Dr Natalia Benyikova szovjet tudós előadása a bukaresti egyetemen A Román Népköztársaság Akadé­miájának geodéziai és geofizikai or­szágos bizottsága és a C. I. Parhon egyetem matematikai és fizikai tanszé­ke csütörtök délután a matematikai és fizikai fakultás dísztermében tudomá­nyos összejövetelt rendezett. Dr. Na­talia Benyikova, a Szovjetunió föld­­mágnesességi intézete ionoszférikus ku­tató osztályának vezetője, a nemzet­közi geofizikai évet előkészítő szovjet munkacsoport elnöke „Mágneses és ionoszférikus viharok“ címmel tartott előadá­st. A vendéget Gh. Demetrescu profesz­­szor akadémikus, a bukaresti csillag­­vizsgáló állomás igazgatója, a nem­zetközi geofizikai év romániai bizott­ságának elnöke mutatta be a hallga­tóságnak. (Agerpres) Értékes újítás a gyógyszeriparban Az injekciók céljára használt gyógy­szerek készítése és ellenőrzése külön­leges gondosságot igényel, mert a fio­lákba kerülő legcsekélyebb tisztátalan­­ság is fertőzést okozhat. A gyógyszergyárakban ezeket a fo­lyadékokat általában ónozott vörösréz vagy zománcozott acélcsövekben veze­tik keresztül. Ezek a csövek, amelyeket külföldről importálunk, magas áruk ellenére gyakran nem felelnek meg céljuknak. Az Iprochim munkaközössége a Könnyűipari Minisztérium szakembe­reivel együtt olyan üvegcsővezetéket tervezett, amely belföldi anyagokból az országban is előállítható. Az Eprubeta vállalat elkészítette az első ilyen ü­­vegcsőveze­téket és a bukaresti 7. szá­mú gyógyszerárugyár már üzembe is helyezte Az új csővezetéknek nemcsak az az előnye, hogy olcsóbb, mint az importált csővezeték, hanem az is, hogy a fiolák megtöltésére szánt anyag az átlátszó üvegen keresztül állandóan ellenőrizhető. Hazai talajkutatók Indonéziában Tavaly román szakemberek utaztak Indonéziába, hogy ott segítsenek ki­jelölni egy cementgyár építésére alkal­mas terepet. A cementgyár felszerelé­sét a Román Népköztársaság szállítja A kutatómunkát megkönnyítette az a bukaresti építőanyagipari kutató­intézet mérnökei által már régeb­ben kidolgozott gyorsított eljárás, a­mellyel két óra alatt pontosan meg lehet állapítani a mészkő magnézium­­tartalmát, így az Indonéziába érkezett román szakembereknek igen rövid idő alatt sikerült kijelölniök a Toba-tó közelében levő Parapat vidékén azokat a mészkő lelőhelyeket, amelyek nyers­anyaggal látják majd el a Sziantarban felépülő cementgyárat. 1907 Amikor a szomszédok is nyugtalankodtak ••• A régi Románia urai bármennyire is­­s lebecsülték a parasztokat, mégis, amikor a lázadás tüze végigperzselte az országot, százezres hadsereget zúdítottak a falvakra Carp miniszter­­elnök azon a véleményen volt hogy Romániában ne politizáljon az, akinek nincs legalább évi 40.000 lej jövedel­me. S mert a nincstelen parasztok nagy tömege ennek ellenére tettlegesen beleszólt az ország dolgába, a minisz­terelnök ágyúval és gépfegyverrel szerzett érvényt a maga elveinek. Rettegés fogta el a bojárokat és az egyéb urakat 1907-ben — ez nem is meglepő, hisz a lázadás olyan tákol­mányt ingatott meg, melyet ők maguk bevehetetlen várnak gondoltak. De nyugtalankodtak szomszédaik is, akik a romániai nagy tűz fényében saját rendszerük korhadását is meglátták. A cár minisztere, az 1905-ös forrada­lom hírhedt hóhéra, Sztolipin épp úgy nyugtalankodott, mint a szultán nagy­vezére, vagy Ferenc József K. u. K- külügyminisztere. A Párttörténeti In­tézet folyóirata, az „Anale" érdekes dokumentumokat prezentál ezzel a nemzetközi rettegéssel kapcsolatban. A cár bukaresti és iasi ügyvivője szorgalmasan küldözgette a jelentése­ket Sztolipinnek, aki viszont a Prutmenti tartományok kormányzóit bombázta éberség-parancsokkal. Külö­nösen, hogy az egyik beszarábiai falu­ban, Minjeriben a parasztok elfog­lalták az uradalom földjét. Haruzin, a kisenyovi kormányzó megnyugtatta miniszterét: ez nem a romániai ese­mények hatására történt, „ilyesmi megtörténik más helyen is“. De azért megerősítette a határőrséget és ké­szültségbe helyezte a rendfenntartó kö­zegeket, nehogy a felkelés lángja át­­csapjon a Pruton. A török szultán főembere sem bizo­nyult nyugodtabbnak orosz kollegájá­nál. Nyugtalanságát még fokozta, hogy a bolgár forradalmárok is erősen moz­golódtak, így aztán a nagyvezér sie­tett is a román kormány tudomására hozni kémszolgálatának felfedezéseit: a bolgár forradalmárok 4—5.000-es csoportja át akart kelni a Dunán, hogy segítsen a román parasztoknak. A bécsi román követnek sok munkát adott d’Aerenthal báró külügyminisz­ter félelme. Lahovary követ alig győzte csillapító szóval nyugtatni a minisztert. „Ausztria-Magyarország nem nézheti közömbösen a zavargá­sokat, melyek veszélyeztetik Romániát" — ez volt a bécsi kormány álláspontja. És nem is nézte tétlenül, mert a Kár­pátokat nem tartotta elég biztosíték­nak a lázadás járványa ellen, így az­tán készültségbe helyezték a 12-es sze­­beni hadosztályt és, amikor a román kormány azt kérte, hogy kettőzzék meg a határőrséget, mert a román granicsá­­rokat visszavonták a határról és a pa­rasztok leverésére küldték őket, az osztrák kormány nagy buzgalommal segített a megszorult szomszédon. A szomszédos országok urai egyek voltak a nép elnyomásában és egyek a reszketésben is, amikor valamelyikü­ket a népharag fenyegette. Ilyenkor hirtelen elfeledték, hogy pár évvel előt­te még háborút viseltek egymás ellen és a félelemközösség nem gátolta őket abban, hogy pár évre rá imperialista éhséggel támadjanak egymásra. A „jó szomszédok” nem hiába nyug­talankodtak, hisz a következő évtize­dek forradalmi viharai sorra leseperték trónjáról az orosz cárt is, az osztrák császárt is, a török szultánt is és a román királyt is. A közös nyugtalanság nem óvta meg őket elkerülhetetlen kö­zös sorsuktól. K. J. MÚLTÉVI EREDMÉNYEK Második ötéves tervünk első éve csaknem valamennyi élelmiszeripari vállalatban sikerrel zárult. 1956-ban 16 százalékkal több húst, 10 százalék­kal több szalonnát, 13 százalékkal több hentesárut, 34 százalékkal több húskonzervet, 45 százalékkal több ha­lat, 12 százalékkal több tejet, 16 szá­zalékkal több cukrot, 8 százalékkal több étolajat, 6 százalékkal több zöld­ségkonzervet bocsátottak a fogyasztók rendelkezésére, mint 1955-ben. A népgazdaság fejlesztésének évi terveibe szervesen illeszkedik bele az élelmiszeripar fejlesztése. 1956-ban az élelmiszeripar fellendítésére fordított beruházások 5 százalékkal múlták fe­lül az 1955-ben erre a célra fordított összeget. Csupán az elmúlt évben 13 új vállalatot helyeztek üzembe, illetve építettek újjá. Közte a Viktoria k­­­osbeli kenyérgyárat napi 18 tonna ka­pacitással, a galaci halászháló-gyá­rat, 6 nagykapacitású borpincét, a dicsőszentmártoni dohányszárítót. Be­fejezéshez közeledik 7 újabb élelmi­­szeripari egység — köztük a Craiova tartománybeli cukorgyár és a vatra­­dornai laktora-gyár építése. A múlt évi eredmények lehetővé te­szik, hogy az idén és az elkövetkező években minden eddiginél nagyobb méretű fejlődést érjen el élelmiszeripa­runk valamennyi ága, hogy évről évre javuljon a lakosság élelmiszerellátása KORSZERŰ TECHNIKA — TÖBB, JOBB ÉS OLCSÓBB TERMÉK A Román Munkáspárt KV decem­beri plenáris ülésének határozata is­mételten hangsúlyozza, hogy az élet­színvonal emelése csakis a termelés Legjobb fényképészeink külföldi kiállításokon Országunk legjobb fényképészei az idén több nemzetközi pályázaton és kiállításon vesznek részt. A moszkvai VIT alkalmából fénykép- és fotoripor­­tázs-versenyt rendeznek amelyre meg­hívták amatőr és hivatásos fényképé­szeinket is. Legjobb fényképészeink júniusban részt vesznek a varsói művészi fény­kép-kiállításon is. Minden pályázó négy fényképpel vehet részt a kiállítá­son A legjobb fényképeket 3 arany­éremmel 6 ezüst- és 20 bronzéremmel, valamint 50 díszoklevéllel jutalmaz­zák. A svéd fényképészek országos egye­sülete a varmlandi múzeummal és a karlstadti fényképészek klubjával e­­gyütt nemzetközi fényképkiállítást ren­dez április 27 és május 15 között. Fényképészeink részt vesznek ezen a kiállításon, továbbá az indiai Banga­­loreban 1957 június 6 és 21 között megtartandó nemzetközi fényképkiál­­lításon is. (Agerpres) NAGYVÁRADI VÁROSRÉSZLET A Daily Mail írja: „Franco napja leáldozóban van Továbbra is megoldatlan a spanyol válság MADRID (Agerpres). ” A spanyol­­országi politikai válság korántsem oldódott meg azzal, hogy Franco, a diktátor átalakította a kormányt. A Le Monde madridi tudósítója a spanyol fővárosban uralkodó hangulatról azt írja, hogy a közvélemény teljes kö­zömbösséget tanúsít a bejelentett kor­mányátszervezés iránt. Noha Franco 20 évi uralma alatt mindössze három­szor alakította át a kormányt, a spa­nyolok többsége nem vér semmi külö­nöst ettől a manővertől, amellyel Franco az utolsó pillanatban meg a­­karja menteni rendszerét. „Mindaddig, amíg a caudillo paran­csol, minisztereinek a neve egyáltalán nem számít“ — mondják a spanyolok. A Daily Mail angol lap madridi tu­dósítója ezzel a címmel közölt cikket: „Franco napja leáldozóban van.“­­• Ha Franconak esze volna, akkor most vonulna vissza. Ezt azonban gyorsan kell megtennie, mert a lázadás készü­lőben van... — írja a tudósító. Az USA budapesti követének szokatlan Újítása — A magyar külügyminisztérium jegyzéke — BUDAPEST. (Agerpres.) — A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti. A Magyar Népköztársaság Külügy­minisztériuma február 22-én jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok bu­dapesti követségéhez Wailes amerikai követ ügyében. Az USA Külügyminisztériuma 1956 július 10-én azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy járuljon hozzá Edward Thompson Wailes bu­dapesti követté való kinevezéséhez. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa 1956 július 13-án beleegyezését adta a kinevezéshez. Wailes 1956 no­vemberében meg is érkezett Buda­pestre. Noha megérkezése óta közel négy hónap telt el, Wailes mindez ide­ig nem mutatta be megbízólevelét és nem tett hivatalos látogatást a Ma­gyar Népköztársaság Külügyminiszté­riumában. Az amerikai követség elő­ször különféle ürügyekkel kitért a Külügyminisztérium ez irányú kérdé­sei elől, majd pedig kijelentette, hogy a követ még nem kapott utasítást Wa­shingtonból megbízólevele átadására-A Külügyminisztérium kénytelen megállapítani, hogy Wailes működése jelenlegi formájában nem egyeztethe­tő össze a nemzetközi jogszokásokkal s ezért a magyar kormány kéri vissza hívását, ha továbbra sem mutatja be megbízólevelét. Az USA budapesti követsége feb­ruár 27-i válaszjegyzékében közölte, hogy Wailes meghatalmazott minisz­ter eltávozott Budapestről. A szatmári állami gazdaság dolgozói Megőrizték elsőségüket Kevés állami gazdaság tud felmu­tatni olyan szép teljesítményt, mint a szatmári. Tavaly például gabonafélé­ből 139 vagonnal, kukoricából 124 va­gonnal, burgonyából 39 vagonnal ter­melt többet tervelőirányzatánál. Az ál­lami gazdaság terméseredménye vala­mennyi növényféléből magasan felül­múlta a környékbeli dolgozó parasz­tok földjeinek hektárhozamát. A kiváló hektárhozamok eredménye­képpen a gazdaság növénytermesztési üzemága 113 százalékra teljesítette múlt évi termelési tervét. Az sem mindennapi dolog, hogy a szatmári állami gazdaság a növény­­termesztési üzemágban 12,8 százalék­kal csökkentette előirányzott önkölt­ségi tervét s ezáltal 1.736.429 lej meg­takarítást ért el. Amikor elkészült a gazdaság múlt évi mérlege, büszkén jelenthették felettes szerveiknek: „A nagy mennyiségű terven felüli állati termék és terményféle átadásán kívül az 1956-os esztendőt 381.859 lej tisz­ta jövedelemmel zártuk.“ A szatmári állami gazdaság ország­szerte elismert kiváló teljesítménye nem véletlen műve. Szakszerű, tudo­mányos gazdálkodással, fokozott gé­pesítéssel, vasszorgalommal vívják ki maguknak a megbecsülést. A Szamos mentén szinte szállóige már ez a szóláss-mondás: „Ha az ál­lami gazdaság megkezdte, mi is nyu­godtan csinálhatjuk ezt a munkát." A szatmári állami gazdaság dolgozói valóban minden mezei munkában élen járnak. Ők adják meg a jelt a rajon­­ban a szántásra-vetésre, betakarításra egyaránt. S tegyük hozzá: kiváló hek­tárhozamuk elérésének éppen az ide­jében végzett munka a fő magyará­zata. A gazdaság dolgozói az új mezőgaz­dasá­gi esztendőben is megőrizték az elsőséget. Jó pár nappal ezelőtt (feb­ruár 21-én) ők kezdték meg leghama­rabb a tavaszi vetést a rajonban Egyelőre ugyan még csak lovas- és ökrös­ fogatokkal végezhetik a vetést a puha talajon, várni azonban nem lehet tovább, hiszen míg a traktorok is munkába állhatnak, a fogatok se­­gítségével nagy területen végezhetik el a vetést. A gazdaság munkaközössége a még maga múlt év sikerei láttán, az idén merészebb tervet tűzött célul elé. Vállalták például, hogy ebben az esztendőben 350 mázsa gabonát, 900 mázsa kukoricát, 700 mázsa burgo­nyát, 300 mázsa gyümölcsöt, 200 má­zsa zöldségfélét, 5000 liter tejet és 30 ezer kiló húst szállítanak terven felül. Ezeken kívül a tervezett önköltséget 2 százalékkal csökkentik, az előirány­zott munkatermelékenységet 3,5 szá­zalékkal növelik, s ezek által 1 millió 200 ezer­ lej megtakarítást érnek el Mas szóval: ebben az esztendőben to­vább harcolnak a gazdaság jövedel­mezőségéért. Azt is hozzátehetjük, hogy a gazda­ság vezetősége már jórészt megtette a szükséges előkészületeket e dicsé­­retreméltó terv teljesítésére. H­ogy csak egy pár példát említsünk. Az át­lagtermés növelése érdekében 858 hektár földet megtrágyá­ztak istálló­­trágyával; az év folyamán 2704 hektár vetésen végeznek kiegészítő trágyá­zást különféle műtrágyákkal; 900 hek­táron hibridkukoricát termesztenek, 60 hektáron pedig helyi fajták hibridizá­­lásával kísérleteznek. KISS JÓZSEF Papp Péter brigádos és Farkas László fogatos a kitűnően előkészített őszi szántásba vetik a zabot élelmiszeriparunk fejlődése SZÁMOKBAN ÉS ADATOKBAN és a munkatermelékenység növekedé­sén, az önköltség csökentésén, a szi­gorú takarékossági rendszer megho­nosításán, valamint a vállalatok belső tartalékainak hasznosításán alapulhat. E feladatok teljesítésében fontos sze­repet játszik az új technika bevezetése, széleskörű alkalmazása. Valamennyi élelmiszeripari vállalatban kiterjesztik a gépesítést és automatizálást, meg­honosítják az élenjáró technológiai el­járásokat, általánosítják az újításokat, átültetik a gyakorlatba a műszaki-tu­dományos kutatásokat. Gépesítik a nyersanyag és a késztermékek be- és kirakodását, fokozzák az üzemen be­lüli szállítás, a gyártási műveletek és a csomagolás gépesítési fokát. Pél­daként megemlíthetjük a livezi új cukorgyárat, ahol az idén üzembe he­lyeznek egy hidraulikus rakodóberen­dezést, vagy az aradi cukorgyárat, ahol a már működő rakodóberendezés tökéletesítésével a kirakodási munkák 25 százaléka gépesítve lesz. A munkatermelékenység növelésé­nek, az önköltség csökkentésének igen fontos eszköze­ a kisgépesítés. Az idén több mint 300 ilyen jellegű munkát hajtanak végre. Nagy részük a belső szállítás gépesítésére irányul. Ide so­rolhatjuk a vágóhidak bőrszállító kiskocsiait, a gabonaraktárak mozgó szállítóberendezéseit, a konzervgyárak futószalagjait, stb. A tejfölöző központok az idén mint­­egy 300 tejszeparátort és más beren­dezést kapnak. A folyadéknemű élel­miszerek palackolásának, dugaszolásá­­nak, valamint a szilárdnemű termé­kek — édesipari termékek, kekszfélék — adagolásának és csomagolásának gépesítése higiénikusabb feltételeket biztosít és ugyanakkor jelentős mér­tékben hozzájárul az önköltség csök­kentéséhez. Nem elég csak több és olcsóbb élel­miszert termelni, hanem szüntelenül javítani kell az élelmiszeripari termé­kek minőségét is. Ennek érdekében az idén sokkal több gondot fordítanak a továbbképző szaktanfolyamok szerve­zésére, a vállalatok közötti tapaszta­latcserére, a minőségi brigádok tevé­kenységére. Kétségtelen, hogy az új technika bevezetése is hozzájárul a minőségjavuláshoz. Ezenkívül élelmi­szeripari vállalataink szorosabb kapcso­latokat építenek ki a külföldi szakem­berekkel, elsajátítják a korszerű gyár­tási eljárásokat, tovább bővítik a ha­zánkban előállított élelmiszerek vá­lasztékát.­­ NÉHÁNY NAGYJELENTŐSÉ­GŰ INTÉZKEDÉS — A párt és a kormány az utóbbi idő­­ben több olyan fontos intézkedést ho­zott, amely elősegíti a könnyűipar fo­lyamatos, ütemes nyersanyagellátását. A szerződéskötések és felvásárlások rendszerének megjavítása, a mező­­gazdasági termelőknek biztosított elő­nyök arra ösztönzik a dolgozó parasz­tokat, hogy minél több ipari növényt termesszenek, hogy minél több állat és baromfi tenyésztésére, sertéshizlalásá­ra kössenek szerződést. A decemberi párthatározat értelmei­ben számos könnyűipari vállalat a mi­nisztérium hatásköréből a néptanácsok hatáskörébe kerül. A túlzott központo­sítás ugyanis kedvezőtlenül befolyá­solta a termelőmunkát, számos eset­ben háttérbe szorult a kisebb élelmi­szergyárak helyi jellege. Ezek a vállala­tok most a néptanácsok keretében le­hetőséget kapnak arra, hogy lendüle­tesen fejlődjenek, messzemenően fel­használják a helyi erőforrásokat, minél gazdaságosabban működjenek. Az élelmiszeripari dolgozók ösztön­­zését szolgálja az új fizetési rend­szer alkalmazására vonatkozó intéz­kedés is. A bérezés új formái szerint a munkások jövedelmének legnagyobb részét az alapfizetés kell képezze. Az új bérezési rendszer számot vet min­den egyes termelőegység sajátságos munkafeltételeivel, a munkások és technikusk szakmai képzettségével, a termelés gépesítési fokával, stb Végül itt van a vállalati alap létesí­tése. Az igazgatói alap helyébe lépő vállalati alap szintén hozzájárul ah­hoz, hogy a vállalatok dolgozói — saj­­át érdeküket is szem előtt tartva — szigorúan betartsák a fajlagos anyag­­fogyasztást, szünet nélkül küzdjenek a nyersanyag- és anyagpazarlá­s ellen, csökkentsék a hulladékanyagot és a selejtet, minél eredményesebbé, gaz­­daságosabbá tegyék a termelést. Kémeket ítéltek el a Német DK-ban BERLIN­ (Agerpres) — Az EDN jelenti : Február 27-én Halléban befejeződött az imperialista kémszervezet szolgá­latában álló kémügynökök pere. A per fővádlottja , Andriske, 1952 óta az amerikai és francia kémszervezet szolgálatában dolgozott. Andriske fe­leségét, H. Andriskát és S. Lehmannt, egy berlini állomás munkásnőjét is beszervezte a kémkedésre. A vádlot­­­tak beismerték bűnösségüket. M. Andriskát 12 évi fegyházra, míg feleségét 3, S. Lehmannt pedig 4 és fél évi börtönre ítélték.

Next