Előre, 1957. július (11. évfolyam, 3014-3039. szám)
1957-07-02 / 3014. szám
Világ •proletárjai egyesüljetek -------------------------------------------------- A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XI. évfolyam 3014 sz. ♦ 4 oldal ára 20 báni ♦ 1957 julius 2. kedd A betakarítás sikeréért lllllllllllllllllllllllllllllllinilllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ JIIIIII!lll!ll!ll!llllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lll!lll!lllll!lllllllilll;lll!!l!llll!l]|||||l!l!ll!lll!l!lll!l!llllll!í!lllllllll!H'illll Hétfőn egész Arad rajonban teljes lendülettel megkezdődött az aratás (Kiküldött munkatársunk telefonje, Jentése). — Méltán hívják szentpáliaknak a Dózsa György kollektív gazdaság tagjait. Akárcsak az elmúlt esztendőkben, az idén is a hagyományos Péter Pál napján zúgtak az arató gépel, pengtek a kaszák. Szombaton már 27 hektárnyi árpát arattak le. Szorgos gazdák módjára 26 hektárnyi tarlóföldet azonnal meg is hántottak. Hétfőn kimentek a búzaföldekre is. A rajoni néptanácshoz beérkezett jelentések tanúsága szerint az elmúlt hó utolsó napjáig Arad rajonban 267 hektárról vágták le az árpát. Hétfőn aztán az egész rajonban teljes lendülettel megindult az aratás Vágják nem csak az árpát, de a búzát is. A számok arról tanúskodnak, hogy az eddigi munkákban a kollektivisták és a társult parasztok törtek az élre. KÉSZÜLŐDÉS A CSÉPLÉSRE A párt és a kormány intézkedési tervének szellemében a rajonban is az aratás után legkésőbb 5 nap múlva meg akarják kezdeni a cséplést. Az eddig learatott gabona alkalmas is erre. A szérűket az egész rajonban kijelölték, számszerint 189-et. Hat szérót villamosítanak. A gépjavítások a kollektív gazdaságokban, társulásokban nagyvonalakban befejeződtek. HA A NÉPTANÁCS ELNÉZŐ öt cséplőgéptulajdonos a mai napig sem javította ki cséplőgépét, illetve tüzesgépét. Kürtösön Pádureanu Lázár és Rusu Gheorghe, Majláthon Nagy János, Monostoron Burnaz Lázár, Pankotán Rusu Florea nem tettek eleget kötelességüknek. Egy részük ugyan az állami előleget is felvette és mégse csinált semmit. A helybeli néptanács pedig nem ellenőrizte kellőképpen őket, túlságosan elnéző volt velük szemben, csak akkor kapott észbe, amikor látta, hogy itt a cséplés és még nincsenek kész velük. Padureanu Lázár például még hozzá sem kezdett a javításhoz. Ellene és más hanyag cséplőgéptulajdonos ellen most hatósági vizsgálatot indítottak, mert minden elveszített óra a cséplésnél, minden kipergett szem a nép kenyerét kisebbíti. EGYETLEN TRAKTOR, ARATÓÉS CSÉPLŐGÉP SEM MARADT BENT AZ UJARADI GTA UDVARÁN — Hogy állnak a gépjavítással ? Cioare Traian, az ujaradi GTA igazgatója elmosolyodik. — El is felejtettük már. Valamennyi gépünk kint van a határban: 76 traktort, 32 kévekötő-aratógépet és 32 cséplőgépünket kivontattuk már a szérükre. A NÖVÉNYÁPOLÁST SEM SZABAD HANYAGOLNI Bizony nagyon összetorlódnak a mezei munkák ilyenkor, júliusban. Az aratás, cséplés magának követeli az elsőség jogát s meg kell azt adni neki. De a közellátás bánja meg azt, ha a kapásokat most sorsukra hagyják. Arad rajonban jól állanak a burgonya és a répa kapálásával. A burgonya harmadik kapálása majdnem teljesen befejeződött, a répaföldek 14 százalékát pedig már negyedszer is megkapálták. Annál mostohábban bánnak egyes falvakban a kukoricával. Nagy aránytalanság van egyes falvak, gazdaságok teljesítményei között. Míg Türkösön, Simándújfaluban és Andrei Saguna falvakban a kollektív gazdaságok teljesen befejezték már a harmadik kapálást is, Kovaszinc kollektív gazdasága még a második kapálást sem kezdte meg. Kullog Kisiratos, Mondorlok és Csicsér is. Hétfőn este a nyári mezei munkák egybehangolására rajoni munkaközösség alakult a párt és állami szervek képviselőiből. A munkaközösség feladata az aratás, cséplés irányítása, ellenőrzése, az esetleg felmerülő akadályok elhárítása. B. Gy. ★ Nagyvárad tartományban eddig 500 vagongabonaszállításra alkalmas A nagyváradi vasúti dolgozók már hetekkel ezelőtt hozzáfogtak a gabonaszállításra megfelelő kocsik előkészítéséhez. A sűtőházban, vagonjavító műhelyekben a dolgozók százai igyekeznek azon, hogy minél több vagont hozzanak rendbe. Nagyvárad tartományban 4 állomáson: Nagyvárad, Érmihályfalva, Szalonna és Biharpüspöki állomásokon történik a vagonok előkészítése. Június 29-én délután az 500. vagonra (a július 15-ig előkészítendő 650 közül) már feltették a „gabonaszállításra alkalmas“ feliratot. Nagyváradon a különböző részlegek szocialista versenyben állnak. Az utóbbi napokban, pontosabban egy hete, a kocsiellenőrző részleg csoportja, a kommunista Tipanit Gheorghe csoportja vezet és naponta 25 vagon ellenőrzését végzi el. A nagyváradi állami gazdaság kisszántói részlegén árpa aratását is megkezdték az (Popper felvétele) Készen az aratásra Az ország minden részén befejezésükhöz közelednek a betakarítási és cséplési előkészületek. A Kolozsvár tartományi állami gazdaságok már be is fejezték a kévekötő-arató gépek, kaszáló gépek és más mezőgazdasági gépek és szerszámok javítását. A nagyenyedi, dési, sajói, székelyudvarhelyi GTA-k dolgozói ugyancsak befejezték a traktorok, kévekötő-aratógépek, cséplőgépek, villanymotorok stb. javítását. Felkészültek a betakarításra a kollektivisták, a társult és egyénileg dolgozó parasztok is. Kolozsvár tartományban megvannak az előfeltételek ahhoz, hogy a gabonafélék betakarítása legfeljebb 10 munkanap alatt teljesen befejeződjék. 30 állandó gépkezelő brigád alakult, amelyek a kollektív gazdaságokban végzik majd a betakarítás és cséplés munkáját. A tartomány 83 villamosított szérűjén különleges szakképzettségű motorkezelők fognak dolgozni. A Konstanca tartományi GTA-k több mint 93 százalékban elvégezték a gépjavítási munkát. A tartomány területén a kalászosokat 80 százalékban gépesített eszközökkel takarítják be. Több mint 100 állami gazdaságban és GTA-n kalászemelő-berendezésekkel látták el a kombájnokat és aratógépeket. Mindegyik gépállomáson egy második mozgóműhelyt szereltek fel tehergépkocsikra, vagy a traktorok pótkocsijaira, hogy ezáltal is biztosítsák a mezőgazdasági gépek fennakadás nélküli munkáját. A Magyar Autonóm Tartományban kijavították a cséplőgépek 90 százalékát. A kollektív gazdaságokban már teljesen befejezték a javításokat. Dőlnek a rendek a szatmári állami gazdaság földjein (Munkatársunk telefonjelentése.) Egy hét telt el azóta, hogy megkezdték az aratást a szatmári állami gazdaság földjein. Az első napokban csak kézzel tudtak aratni, mert a sok eső miatt megdőlt a gabona, a talaj is nedves volt. De a hét vége felé munkába állt két kombájn és két kévekötő-aratógép is. Összesen 400 hektár árpájuk van, ebből szombatig a pusztadaróci részlegen 55, a szatmárudvarin 48, a vetésin 41, a szatmárin 30 és a pettyénin 10-et arattak le. Úgy tervezik, hogy amíg kasza alá érik a rozs és a búza, az árpát szérűre hordják és kicsépelik. Ezzel egyidőben elvégzik a tarlóhántást is, mert az árpa helyébe másodjára is vetnek. Az árpával együtt 1477 hektár van bevetve kalászosokkal. A rozs aratásához egy-két nap múlva fognak hozzá, a búzáéhoz körülbelül egy hét múlva. Mivel a búza elég nagy területeken ledőlt, gondoskodtak megfelelő számú kaszásról, hogy ott, ahol a gépek nem tudnak dolgozni, kézierővel arathassanak. A termés szépnek mutatkozik. A múlt heti becslés szerint búzából elérik — de lehet, hogy túl is haladják — a 18 mázsás hektáronkénti átlagot. Azon a 100 hektáron pedig, amivel a Földművelésügyi Minisztérium által szervezett versenyre beneveztek, minden valószínűség szerint meglesz a 40 mázsás átlagtermés. Az eddigi eredményekben minden részlegnek érdeme van. De azért leginkább a Mózer István mérnök vezette pusztadaróci munkaközösséget illeti a dicséret. A kombájnvezetők közül Tóth Józsefet, aki mindennap 10 hektárt arat le gépével. Lugos rajonban is megkezdődött az aratás Lugos rajonban megkezdték a kalászosok aratását. Bakován, Bélincen, Nagytopolyon és Bálincon, valamint több más községben és faluban aratják az árpát, sőt június 27-ig a bodófalvi „Új barázda“ a kralováci „Új ugar" és a bakovai „Május 1" kollektív gazdaságok befejezték az árpa aratását. A rajoni néptanács kidolgozta községenként az operatív tervet az aratás és cséplés megszervezésére, figyelembe véve az illető terület sajátosságát és a csépléshez szükséges időt is. Mozgósították a cséplőgépekhez szükséges munkaerőt és a felelősöket is kijelölték. MAI SZÁMUNKBAN. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Román Népköztársaság testnevelési és sportmozgalmának újjászervezéséről 2. old. A Beszterce folyónak ugyanezt az új szakaszát közöltük vasárnapi lapszámunkban. Akkor még száraz lábbal sétálhatott a fényképész Vasárnap délben leúszott az első tutaj az új elágazáson , hinni sem akar a szemének a szomszéd faluból az ünnepségre meghívott vendég. (Popescu felvétele) Békás, 1957. június 30. A Beszterce új mederbe költözött A békás Lenin vizierőmű építői június 30-án reggel ünnepelték meg a Beszterce-csatorna felavatását. Az ünnepségen többezer ember vett részt — köztük a vizierőmű összes építőtelepeinek dolgozói és a tartomány valamennyi részéről odasereglett vendégek. Jelen vett N. Gheorghiu mérnök, a nehézipari miniszter helyettese, a villamosenergia főigazgatóság vezetője és a Nehézipari Minisztérium más képviselői, A. Málnásán, a külügyminiszter helyettese, Dumitru Berezitchi, az RMP Bákó tartományi bizottságának első titkára, az energetikai terv- és tanulmányi intézet képviselői és a vizierőmű építőtelepének vezetői. Megjelent az avató ünnepségen Ivan Rohatl Iulkiv, Csehszlovákia bukaresti nagykövete és több csehszlovák szakember. Az ünnepi ülést Stefan Budescu, a vízierőmű építőtelepének vezérigazgatója nyitotta meg, majd befejezésül felsorolta a munkában kitűnt építőmunkások, mérnökök és technikusok nevét. A Nehézipari Minisztérium vezetőségének nevében N. Gheorghiu mérnök, a Bákó tartományi pártbizottság nevében pedig D. Berezitchi köszöntötte az építőtelep dolgozóit. Az ünnepség végén a jelenlevők üdvözlő táviratot intéztek az RMP Központi Vezetőségéhez és a Minisztertanácshoz. Táviratukban hangsúlyozzák, hogy a „V. I. Lenin” vízierőművet a kijelölt határidőre átadják rendeltetésének s gyakorlott munkaerőkké képezik magukat, hogy az ország többi vizierőművének munkálatait is kifogástalanul elvégezhessék, fiatalok tapadnak keskeny sziklapárkányokon. Népnek, várnak ... A Beszterce, mintha csak meg akarná mutatni, hogy ő ugyan nem adja fel egykönnyen évmilliós szabadságát — alig-alig szivárog, csörgedez a betonmedence alján. Visszatartja még a meglazított, szétfeszített, de nem teljesen széthordott földi orlasz. S ekkor — egyszerre ... áramlani kezd a víz. Barnán, szennyesen, habosan. Mossa el, viszi magával a feloldott földtorlaszt. Úgy néz ki, akár a romboló árvíz előfutára. Milyen veszélyes lehet ez a folyó, mikor tavaszi ereje duzzasztja s eláraszt a mentén földeket, kerteket, házakat. Olló , csillapodj csak! Betörünk kedvesem, nem tart már soká, megszelídülsz. Úgy bizony, ez csak a kezdet. Tizenegy órakor hangzott el a robbantás. Ahogy órámra nézek, meglepetten látom, mindössze tíz perc telt el azóta: a várakozástól terhes, lélekzetelfojtóan nehéz tíz perc. Rohan most már, mintha csak tudná az a kacér, büszke Beszterce — ezt várják tőle az ünneplő emberek, ebben telik örömük. Nekiiramodik, be akarja hozni az elvesztegetett perceket. Zúg az örömtaps S ekkor — nem a robbantás dermedt perceiben — önkéntelenül, magafeledten tapsba verődnek a kezek. Sokezer fiatal kéz, amely itt keményeden meg a vízierőmű építése közben és ráncos kezek, amelyek öregebbeknek néznek ki, mint az izmos kar, a széles váll, amelyhez tartoznak. Tapsol az aprótermetű, egyenes derekú Cozac Stefan bácsi, hogyne tapsolna. Hiszen az ő brigádja jócskán lerobbantott azokból a kemény sziklafalakból, aztán meg behatoltak a mélybe, minden nap lejjebb és lejjebb, míg biztos gránittámaszt leltek a gát pilléreinek. Mélyen barázdált arcán, a kis bajuszka alatt mosolyra nyílnak ajkai. S tapsol Bobilica Nicolae is, meg az ország minden tájáról köréje sereglett fiuk, mind a harmincketten — büszkén, elégedetten, ők persze arra gondolnak, hogy a betonfal vasvázát ki tudná oly gyorsan és évszázadokig tartóan összeszerelni, mint az ő hírneves brigádjuk. Megfontoltan, csengve üti össze kezét Melnicsuk Lajos, a tehetséges ácsmester, aki Felsővisóról indult útnak hat esztendővel ezelőtt, hogy itt Békáson megtalálja azt az életcélt, amelyre mindig vágyott. Egymást éltetik az emberek tapsukkal a teljesülésbe menő vágyakat, álmokat, diadalokat. S elcsendesedik ismét a völgy. Lesi, figyeli mindenki, mit szól vajon a Beszterce ahhoz a zablához, amelyet szájába vetett az ember? Mintha csak nevetne, ujjongana az a pajzán folyó! Úgy viselkedik akár egy vásott fiúcska, mikor először merészkedik egy égbenyúló cseresznyefára. Megmegpihen egy kicsit, körülnéz, látja nincs itt semmi baj, gyerünk hát tovább. A betonmeder végén két és félméteres földtorlasz állja útját. Hogy ezt átlépjed, ehhez még nőnöd kell fiacskám ... ... Nyugodtan vágja, simítja, mélyíti közben a torlasz földjét egy potrohos Sztálinyec földgyalu. Két fiatal legény ül benne, nevetve állja a fényképészek ostromát. Ők most is dolgoznak , mikor ezrek ünnepelnek. Reájuk éppen most nagyon is szükség van. Azzal a biztonsággal irányítják azt a pompás gépet, mintha csak egyesegyedül lennének ezen a kerek világon. Mögöttük meg emelkedik a Beszterce, lépésről-lépésre előrehatol a szétlapított talajon. Menekülnek a fényképészek, filmezők, meg az ide merészkedő kiváncsiak — cipőjüket hirtelen ellepi a sáros víz. A Sztálinyec vezetői egyet gondolnak — tán megsajnálták az egyesülni akaró, egymástól erőszakkal elválasztott két ágat — a földgyalu egész szélességében végigmélyiti a sávot — hátoldalról behatol a víz. A csatornán áthaladó, a magával hordott földtől barna viz belevegyül a Beszterce sötétzöld, csaknem fekete s mégis áttetszően tiszta vizével. Tűz, mosolyog a nap — Igm, egyesültek. Megjelennek az első tutajosok Odaát, a régi mederben csappan a kétfelé oszló víz, előbukkannak a partmenti nedves kövek, hiába, nem nyújthatnak többé menedéket a csillogó pikhelyes pisztrángoknak. És most — három méternél is magasabb lehet már a víz a csatornában — a meglepetés hangja szalad végig a tömegen. Csónak ereszkedik alá a csatornán. Matrózok markolják az evezőket, egyikük fürdőnadrágra vetkőzve, hirtelen pompás fejessel beveti magát a vízbe. Na lám, ez aztán a fürdőmedence! Percre rá tutaj fordul be a csatornába — óvatosan ismerkednek a tutajosok új útszakaszukkal. Díszes a tutaj, fenyők, zászlók között állnak az ünneplőbe öltözött férfiak. Beleillenek az ünnepi környezetbe. Mert a mai napon végesvégig a békési erőmű hosszú kilométereken elhúzódó településein, fa utakon, épületeken — zászlók, fényképek, fenyőfüzérek — ünneplő emberek. Lassacskán halad még a tutaj a csatornán, veszít itt a Beszterce sebességéből, míg egészen feltölti medrét. De mégis — elérte a víz alatt eltűnt torlaszt — nekiiramodik a tutaj, s csakhamar gyors iramban tűnik tova. Tizenkét óra. Egyetlen óra telt bele és a Beszterce beletörődve sorsába, mintha mi sem történt volna, folyik vidáman, sebesen. SÁNDOR ÁGNES A robbantás (Kiküldött munkatársunktól.) Most... Nézzük az órát, lessük a percek múlását... Még nyolc perc, még öt, még kettő ... Mégis a mikor eldördül a robbantás, belénk hasít, meglep, megzavar. Kiáltani szeretnénk, beleregyíteni örömünket a hegyoldalak visszhangjába. Magasba repül a felrobbantott keskeny földtorlasz, porzik, szétbomlik ezernyi finom sugárrá, akár valami csodálatos, különleges szökőkút. Senki sem gondol most arra, hogy az imént előttünk egyetlen ember nyomta le a robbantózsinórt felgyújtó villanyáram kapcsolóját. Úgy érezzük, sokezer kéz váltotta ki az utolsó mozzanatot is, amely utat nyitott a Besztercének a reá váró sima betonágyba. Ezrek, tízezrek keze volt ez, sokéves munkájuk egyik jelentős szakaszának egy percben sűrűsödő megnyilvánulása. Elhal a robbanás visszhangja , dermedt csendben várunk. Azt hittük, a szilaj Beszterce egyetlen szempillantás alatt betör az elágazásba, megtölti zugva-zengve, vad nekiiramodással. Nem így történt. A Beszterce két oldalán kevélyen egymással szembenéző hegyoldalakon emberfüzérek, embercsokrok tarkállanak. Innen-onnan, ahol támaszt talál a láb, meg az új országútról, száz métert meghaladó magasságból néznek alá a Besztercére, onnan, ahová néhány év alatt felemelkedik az óriási mesterséges tó erős zárógátja. Most készült el a zárógát egyik felének, helyenként 30 méterig lemélyített, kemény gránitsziklába ékelt talpazata. Ezen nyugszik a folyó 300 méter hoszszú elágazása. Beléje terelik a nyugtalan folyót, hogy régi medrében is megkezdődhessék a zárógát másik felének alapozása. Ideát is, a másik parton, a fenyődíszétől megfosztott, meztelen, szürke sziklafallá kopasztott hegyoldalon — messze fenn, ahová nem érhet el a robbantás okozta légnyomás — gyermekek. A főiskolások Ünnepi évzárója Vasárnap délután még jóval 4 óra előtt zsúfolt villamosok, autóbuszok és teherautók hosszú sora igyekezett a fővárosi Augusztus 23 stadionba. Négy óra. Felhangzik a fúvószenekar. Hatalmas tapsvihar fogadja a pályára lépőket. A népköztársaság címerét vivő fiatalokat két oldalt népi ruhába öltözött lányok kísérik. Megkezdődött a főiskolások első nagyszabású évzáró ünnepélye, 3000 diák menetel a zenekar dobjának ütemére. Egymásután jönnek a különböző egyetemek hallgatói. Fehér-kékben a C. J. Pardon főiskolások, majd kék-fehérben a Tudomány sportkollektíva fiataljai. Ünnepi hangulat uralkodik a lelátókon. Taps és dicsérő szó hangzik minden felől. A zenekar most a VIT indulót játssza. Ütemére több száz fehér selyemruhás leány és piros melegítőbe öltözött fiú vonul fel. Valamenynyien sportolók. A menetet zászlóerdő zárja. A piros és nemzetiszínű zászlók mellett ott lobogtatja a szél az IMSZ, a DÍVSZ és a kék zászlót is. A menetelők felsorakoznak a zöld gyepen. Elnémul a zenekar. A felvonulók közül Ionescu Alexandru professzor jelentésre áll elő. Majd Iliescu Ion az IMSZ KV titkára és a Román Népköztársaság Diákszövetségének elnöke meleg szavakkal üdvözli az egyetemi hallgatókat. Ezután Nicula Constantin, helyettes oktatás és művelődésügyi miniszter üdvözölte a jelenlévőket az 1956—57- es tanévben elért sikerekért. . Újra felharsan a zenekar s a nézők tapsvihara közepette elvonulnak a fiatalok. Pár perccel később a Kolozsvári Tudomány és a csehszlovákiai Spartak Hradec Kralove labdarúgó csapatai mérkőzése következett. A hazai együttes 2:0-ra győzött. Ezután pedig a Hadsereg Központi Háza és a Ploesti Energia csapata mérték össze erejüket. A sportolók a stadion zöld gyepéről köszöntik a közönséget Ho Si Min ellátogat hazánkba HANOI (Agerpres). — A Vietnami DK elnökének kancelláriája július 1-én közleményt adott ki, amely szerint Ho Si Min elnök hivatalos látogatást tesz több testvérországban, az illető államok vezetőinek meghívása alapján. ■ Ho Si Min elnök ellátogat a Koreai NDK-ba, a Csehszlovák Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német DK-ba, a Jugoszláv SZNK- ba, a Magyar NK-ba, a Bolgár NK-ba és a Román NK-ba. Megkezdődött a Nemzetközi Geofizikai Év Hétfőn, július 1-én, greenwichi időszámítás szerint 0 órakor megkezdődött a Nemzetközi Geofizikai Év (NGÉ), amely 1958 december 31-ig tart. A Nemzetközi Geofizikai Év megnyitása egybeesik egy olyan jelenséggel, amely rendkívül nagy érdeklődést keltett a világ tudósainak körében: június 29-én ugyanis óriási robbanás történt a nap felületén. Nyomban „figyelmeztetést" adtak le a világ valamennyi csillagvizsgálójának, hogy állandóan és teljes alapossággal figyeljék meg ezt a nem mindennapi jelenséget és következményeit. A robbanás első következményeit a földön mágneses viharok és az ionoszférában bekövetkezett zavarok formájában figyelték meg.A bukaresti csillagvizsgálóban szakembereink, élükön G. Demetrescu akardémikussal, a csillagvizsgáló igazgatójával és Calin Popovici egyetemi tanárral, a napvizsgáló szolgálat vezetőjével, különös figyelemmel kísérték a napot ezekben a napokban. A hétfői nap folyamán csillagvizsgálónk 0 foltcsoportot figyelt meg a nap felületén. A csoportokat alkotó 88 napfolt közül 7 még szabad szemmel is látható volt. A bukaresti obszervatórium ezenkívül fokozott mikroszeizmikus tevékeny-séget figyelt meg az utóbbi napokban. (Agerpres) Országszerte megünnepelték a tanítók napját Országszerte vasárnap ünnepelték meg első ízben a tanítóik napját. Temesvár tartományban többezer tanító, városi és falusi dolgozó és diák ünnepelte meg a tanítók napját. Temesváron a Nikosz Belojannisz 1. számú középiskola dísztermében tartottak gyűlést, amelyen a román, magyar, német és szerb tannyelvű iskolák több mint 600 tanára, illetve tanítója vett részt. Marosvásárhelyen is többszáz oktató, tanító és tanár gyűlt össze a nap tiszteletére rendezett gyűlésen. Udvarhelyi József elvtárs, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke felolvasta a kitüntetett tanerők nevét. Az ünnepi gyűlés művészi műsorral fejeződött be, amelyen közreműködött az állami székely ének- és táncegyütttes és az állami szimfonikus zenekar. Nagybánya tartomány kilenc rajon székelyhelyén is megünnepelték a tannitók napját. Az ünnepi gyűléseken" A kitüntetett tanszemélyzetnek átnyújtották az érdemrendeket, munkaérmeiket és az elismerő okleveleiket.