Előre, 1957. október (11. évfolyam, 3090-3116. szám)

1957-10-01 / 3090. szám

ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPJA XI. évfolyam 3099. szám 4 oldalára 20 báni 1957 október 1., (tedd A Kínai Népköztársaság — szocialista nagyhatalom Milyen messze fekszik tőlünk s mégis milyen közel került hozzánk a Kínai Népköztársaság, amely ma ünnepli fennállásának 8. évfordulóját. Persze, az atomkorszak hajnalán, a technika mai fejlettségi fokán, lecsökkentek a távolságok — ám minket mégsem a TU-104 bámulatos sebessége hozott közelebb egymáshoz, hanem testvérekként fűzött örökre össze a legerősebb kapocs, mely népet néphez közelíthet: közös eszményeink és közös célkitűzéseink. A szocializmus építése és a béke védelme. Tien An-Meng, a Mennyei Béke Kapuja — áll azon a téren, ahol a kínai főváros népe, nemzeti ünnepein találkozik vezetőivel és ünnepli a pártot.A Kína népei fölött uralkodó császárok itt hirdették ki egykor parancsaikat kizsákmányolt, éhségben és rabságban tartott alattvalóiknak. S nyolc évvel ezelőtt, azon az emlékezetes október elsején, itt vonta fel Mao Cetung az ötcsillagos vörös lobogót annak jeléül, hogy évtizedes hősi harc után győzött a népi forradalom, hogy Kína földjén örökre letűnt az isten-császárok s a dolláron vett bábgenerálisok uralma egyaránt, mert új hatalom született: a nép hatalma. Ha van nép a világon, amely egy ilyen évfordulós határkőnél büszkén tekinthet vissza a megtett útra, a kínai nép méltán tartozik ezek közé. A nép, amely a világ ámulatát váltotta ki külső és belső ellenségei ellen páratlanul nehéz körülmények között vívott harcával, és győzelemre vitte ezt a harcát — ugyanolyan hősnek, ugyanolyan bámulatra méltónak bizonyult győzelme eredményeinek gyümölcsöztetésében, hatalma megszilárdításában és új élete felépítésében. Fennállásának 8. évfordulóját első ötéves tervének utolsó esztendejében ünnepli a Kínai Népköztársaság. A szocializmus építésében elért eredményei azt bizonyítják, hogy a felszabadult nép energiája csodákra képes, hogy bármilyen merésznek tűntek az öt évvel ezelőtt alkotott tervek , meszsze túlszárnyalták őket. A holt számok olykor beszédessé válnak, felforrósítják a szíveket, lelkesítenek. Kína dolgozó népe az összipari termelés 1957-es előirányzatát már a múlt évben 10 százalékkal túlszárnyalta. 1939-ben a gyáripar össztermelése mindössze 17 százalékát tette ki az ország egész termelésének. Ez a részarány 1956- ban 39 százalékra emelkedett. A népi Kína biztos léptekkel közeledik ahhoz, hogy ipari nagyhatalommá váljék. Az ország, amely még nemrég a nemzetközi imperializmus szemében legjobb esetben az „ötszázmillió vevő országa” volt, ahol a vaseke már a technikai fejlettség bizonyos fokát jelentette — ma 4 és fél millió tonna acélt gyárt évente, ötször annyit, mint 1943-ban, amikor a felszabadulás előtti csúcspontját érte el az ország acéltermelése. Az ország, amelyben millió és millió parasztot kellett megtanítani a vaseke használatára, s amely az első ötéves tervében csupán a mezőgazdaság egyharmadának szocialista átalakítását irányozta elő, a parasztok millióinak önkéntes elhatározása folytán ebben az évben már parasztgazdaságainak 86 százalékát tömörítette mezőgazdasági termelő szövetkezetekbe és ezzel ezen a téren a Szovjetunió után az első helyre került... A kínai nép győzelme a legnagyobb csapás volt, amely a Nagy Október, az első szocialista forradalom győzelme után érte a nemzetközi imperializmust. Ezzel nemcsak Ázsiában rendült meg az uralma, hanem — ma már méltán mondhatjuk — kezdetét vette az egész gyarmati rendszer összeomlása. Kína 600 milliós népe ragyogó példát nyújtott a még gyarmati uralom alatt szenvedő népeknek, hogyan kell és hogyan lehet egycsapásra végezni a külföldi imperialista rablókkal s a belföldi kiszolgálóikkal. De nyolc év alatt a példamutatás kibővült: a népi Kína megmutatta hogyan kell és lehet élni a kivívott szabadsággal, hogy az valóban a nép gyors felemelkedését szolgálja. Nyolc évvel ezelőtt új világhatalom született Ázsiában, amely azóta évről-évre erősödik, nemzetközi súlya és tekintélye szüntelenül növekszik, szocialista nagyhatalommá fejlődött, amely szilárd bástyája a békének és a haladásnak, nemcsak Ázsiában, Távol-Keleten, hanem az egész világon, amelynek állandóan növekvő gazdasági ereje megindította a bomlási folyamatot az USA monopoltőkései által köréje vont kereskedelmi zárlaton. Az USA ennek ellenére nem ismeri el a népi Kínát. Mint aki homokba dugja a fejét , számára nem létezik ez a Kína. De annál inkább létezik a világ szabadság és békeszerető népei számára. A szocialista tábor országain kívül is a népi Kína szoros baráti kapcsolatokat létesített a legtöbb ázsiai és afrikai országgal, de az európai tőkés államok közül is mind többen bővítik ki gazdasági-kereskedelmi kapcsolataikat a Kínai Népköztársasággal. Az USA diplomácia a szavazó gépezet felhasználásával legutóbb is megakadályozta hogy napirendre tűzzék a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak elismerését. Kína 600 milliós népe dicsőséges kommunista pártja vezetésével, minden imperialista mesterkedés ellenére óriás léptekkel és feltartóztathatatlanul halad a maga választotta után, s bár tudja, hogy még nagy munka áll előtte büszkén tekint vissza a nyolc év alatt megtett útra. S eredményeire méltánbüszkék vagyunk mindannyian, a szocializmus építői szerte a világon, s együtt ünnepeljük ezen az évfordulón a Kínai Népköztársaságot, a béke, a szocializmus és a haladás rendíthetetlen bástyáját. Együtt ünneplünk Kína nagy népével, testvéri üdvözletünket küldjük neki és szívből kívánunk sok sikert további országépítő munkájában. TÁVIRAT MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, az Összkínai Népképviseleti Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és külügyminiszterének PEKING A testvéri kínai nép nagy nemzeti ünnepén — a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 8. évfordulóján — a román nép és a magunk nevében legmelegebb és legőszintébb szerencsekívánatainkat küldjük Önöknek, kedves elvtársaink, és Önök révén az egész kínai népnek. A román nép igaz örömmel köszönti azokat a nagy sikereket, amelyeket a kínai nép hazája szocialista átalakításában, megerősítésében és felvirágoztatásában kivívott. Ezek a sikerek, valamint a Kínai Népköztársaság erőfeszítései Ázsia is a világ békéjének és biztonságának megszilárdítására egyre gyarapítják tekintélyét és jelentőségét, növelik nagyhatalmi szerepét a nemzetközi kérdések megoldásában. Teljes szívünkből kívánjuk a kínai népnek, hogy szocialista építő munkáját és a világbéke megóvását célzó erőfeszítéseit egyre nagyobb sikerek koronázzák. Örökké éljen és virágozzék a román nép és a kínai nép testvéri barátsága. Dr. PETRU GROZA, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke CHIVU STOICA, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER, a Román Népköztársaság külügyminisztere. Gheorghe Apostol elvtárs Lipcsébe utazott Gheorghe Apostol elvtárs, a Romániai Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, vasárnap reggel Lipcsébe utazott, ahol részt vesz a szakszervezetek IV. világkongresszusán. A szíriai parlamenti küldöttség látogatásai A szír parlamenti küldöttség, amely Rafik Basurral, a parlament alelnökével az élen látogatást tesz Romániában, vasárnap délelőtt megtekintette a Pionir-palotát, a szépművészeti múzeumot és falumúzeumot. A délután folyamán végignézték a román-jugoszláv labdarúgó-mérkőzést, este pedig megtekintették az Opera- és Balettszínház előadásit. Világ, proletárjai egyesüljetek ! Elutaztak hazánkból az angol parlamenti képviselők Az angol parlamenti képviselők, akik az Interparlamentáris Unió román csoportjának meghívására Sir Herbert Butcher vezetésével látogatást tettek Romániában, hétfőn reggel visszautaztak hazájukba. A távozó vendégeket Demostene Botez és Avram Bunaciu az Interparlamentáris Unió román csoportjának alelnökei és más személyiségek kísérték ki a repülőtérre. Jelen volt E. G. Willan, Anglia ideiglenes bukaresti ügyvivője is. Megkezdődött az egyetemi tanév Nagyvárad tartományban felkészültek a kukorica és burgonya tárolására Nagyvárad tartományban az állami gazdaságok dolgozói, a kollektivisták, a társult és egyénileg gazdálkodó parasztok az ez évi gazdag kukoricatermés elraktározására idejében kijavították a meglévő górékat és raktárakat, és újakat építettek. A tartomány 10 állami gazdaságában több mint 70 górét építettek 10—15 vagon kukorica beraktározására. A szentannai, nagyszalontai, madarasi, simándi és más kollektivisták új nagy befogadóképességű górékat építettek a gazdag kukoricatermés elraktározására. A kollektivisták ugyanis megállapították, hogy a csöveskukorica-termés meg fogja haladni a 70 mázsát hektáronként. A paptamási, nagyváradi, diószegi, érmihályfalvi, szilágynagyfalui és más átvevő központokban több mint 280 vagonnal növelték a górék befogadóképességét. Nagyváradon a burgonyatermés elraktározására egy nagy befogadóképességű új silót építettek. Belényesen, Nagyszalontán, Szilágysomlyón pedig kijavították a meglévő silókat. A kolozsvári „Bolyai“ egyetem Horia új épülete Eltüntetik a mezsgyéket Nagybánya tartomány falvaiban is mind jobban érik az új termelési forma elsajátításának gondolata. Persze koránt sem olyan gyors ütemben tagosítják földjeiket errefele a gazdák, mint Constanta vagy Galac tartományban, de azért feltartóztathatatlanul erősödik, izmosodik a mezőgazdaság szocialista szektora. A harmadik szövetkezeti gazdaságot avatták fel Nagykároly városában a minap. Eddig egy kollektív gazdaságáés egy társulása volt a rajonszékhelynek. Most azonban újabb nagy közösség alakult. Szeptember 21-ig több mint 60 család töltötte ki a belépési nyilatkozatot, s az avatóünnepély előtt 11 gazda csatlakozott még hozzájuk, így most a Petőfi Sándor nevét viselő második károlyi társulásban 65 család 160 hektárnyi földet művel meg. Kevés helyen vannak olyan kedvező feltételek az állattenyésztés fejlesztésére, mint Visóban. Azonban itt is csak az ésszerű tenyésztésnek van igazán látszata. Nem oknélkül létesült tehát közel 16 állattenyésztő társulás ebben a rajonban és most Jádon megalakult a 17-ik is. Huszonegy tenyésztő határozta el itt, hogy a „Negyvenedik évfordulós társulásban közösen legelteti, tenyészti állatait. A negyvenedik mezőgazdasági társulást avatták fel vasárnap Tasnád rajonban, Savazelen. 25 család nevét olvasták fel az avató ünnepélyen, akik 56 hektárt egyesítettek egy táblába. Az újdonsült társas gazdák traktorszántotta földbe vetik el az őszieket a következő napokban. A KŐOLAJIPAR CENTENNÁRIUMA Kopár, dimbes-dombos réti fák helyett szondák magas tornyai, mintha találomra szórták volna őket szerteszét. Egy mélyedésben nagy, otromba kődarab. A hírhedt 160-as szonda nyomait takarja. Szobrot kellene ide állítani, a Standard Oil romániai vállalata, a Romino-Americana embertelen kizsákmányoló módszereinek áldozatul esett munkások emlékére. 1928-ban történt. Akkoriban kezdett a kapitalizmus világválsága végigseperni Amerikán és Európán. Csökkent a kereslet, estek az árak. A Prahova völgyében megkezdődtek a tömeges elbocsátások. Ijesztő méreteket öltött a munkanélküliség. 1932-ben már felére csökkent a kőolajiparban foglalkoztatott munkások száma, több mint 15.000 ember került az utcára. A válság kezdetén kigyűlt Moreniben a 160-as szonda. Hogyan gyűlt ki, miért nem tudták kioltani ? — ez máig is tisztázatlan. Hanyagság volt, véletlenség, vagy szándékos gyújtogatás ? — senki sem tud erre ma választ adni. A Romino-Americana főrészvényeseit nem is érdekelte, milyen mérhetetlen kárt okoz a tűz Románia számára. Nem csupán az elégett kőolaj jelentett veszteséget, még inkább a kőolajrétegből kiáramló hatalmas mennyiségű gáz. A közeli olajkutakban csökkent a nyomás, a gazdag rétegből kevesebb olajat lehet nyerni, még a mai eljárásokkal is nehéz ezt a kincset a mélyből felhozni. Két évig festette vörösre a szonda 80 méter magas lángoszlopa Moreni felett az égboltot, Bukarestbe is ellátszott az égre vetett visszfénye. Moreniben az utcán éjjel is elolvashatták az újságot. Sok mindenről. Írtak az újságok, de arról hallgattak, hogy a moreni tűz eloltása országos érdek, nem követelték, hogy a kormány kötelezze arra a tröszt vezéreit, hogy véget vessenek ennek a dantei színjátéknak. Valóban, a Divina Comedia-ba illő, borzalmas jelenetek játszódtak le a szonda körül. Borostás, beesett arcú, rongyos, elgyötört munkanélküliek melengették elgémberedett tagjaikat a pokoli lángok közelében, a tűztől felmelegedett föld volt éjjeli menedékhelyük — esőben, hóban, fagyban. Hirtelen kitörésekor szedte a tűz első áldozatait. Jutalom reményében később sokan megpróbálkoztak a tűz oltásával — a lángok, a gáz martalékai lettek. Mikor a konkurrent Royal Dutch Shell konszern vállalata, az Astra Romina közeli szondáiban mindinkább apadt a nyomás, nagyobb jutalomösszeget helyeztek kilátásba a tűz eloltásáért. Akadt merész vállalkozó, aki nagy távolságról mély tárnával próbálta megközelíteni a tűz fészkét. Nyolcvan ember vájta a tárnát. Mikor betört a gáz, valamennyien elpusztultak. Komoly tudományos tanulmányok alapján, kellő technikai felkészültséggel, anyagi áldozatokkal feltétlenül be lehetett volna omlasztani az égő szondát. Csakhogy a tröszt urai nem voltak hajlandók jelentős összeget rászánni. Végül is, két év múltán magától beomlott a szonda. . Valea Plingerii — a siralom völgyének nevezték el akkoriban Moreni környékét. De a siralom völgyében később is gyakran állt meg levetett löveggel az arra járó, hogy utat engedjen a szondatüzek, balesetek újabb áldozatait kisérő halotti menetnek. A túlfeszített húr végülis megpattant. A párt szava megfogant az elgyötört munkások szívében, Grivica feladására megmozdult 1933-ban az egész petróleumvidék. A trösztök külföldi és román részvényesei ekkor ébredtek rá először, hogy a román munkás nem hajlandó tovább tűrni, éhezni. Mégsem hitték, hogy az 1933-as események után alig több mint egy évtizeddel a pártvezette munkásosztály végérvényesen megfujja nekik a takarodót. A KŐOLAJVIDÉK ÉS A TÖRTÉNELEM Amerre jártunk Moreni környékén, a működő szondák közelében mindenfelé elhagyottak láthatók. 1600 olajkút kitermelése szűnt meg fél évszázad folyamán. Századunk első éveiben indult meg ezen a vidéken a gazdag olajrétegek feltárása. Az első fúrások meglehetősen gyenge eredménnyel jártak, míg 1907-ben ráakadtak az ország eddig ismert leggazdagabb olajmedencéjére, a moreni rétegre. Öt évvel később mélyebbre fúrtak és feltárták a drida réteget is. Az első világháborút megelőző évben az ország naftatermelésének több miint a fele került Moreni környékén a felszínre , és a belőle származó haszon az akkoriban a román kőolaj java részét bitorló német tőkeérdekeltség zsebébe. Az első világháború kezdetén Sir Barclay, Anglia meghatalmazott minisztere Bukarestben azt követelte a román kormánytól, hogy gyújtsák fel azonnal a petróleumkutakat. Kilátásba helyezte, hogy a háború után Anglia megtéríti a károkat. A megállapodás értelmében 1000-nél több kutat felgyújtottak, 1500 szondát betömtek, a tartályokban felgyűlt 150.000 köbméter benzint és petróleumot elégették, 70 finomítót használhatatlanná tettek. A kár 600 millió aranylej. A háború végén a „szövetségesek” természetesen nem tartották be ígéretüket. Mindössze 4 millió fontsterling kárt ismertek el, ezt is Románia háborús adósságainak számlájára írták. Sőt, arra kötelezték a román államot, hogy „a ■ szövetséges országok“ tőkéseinek, közel 10 millió fontsterling kártérítést fizessenek. A károsult ország fizetett tehát kártérítést a károkozóknak. Az 1921—22-es években hat külföldi kőolajtársaság nyeresége 1,49511 millió lej volt — s ezekben az években mindössze 1206,5 millió lejt fordított a tőkés állam a mezőgazdaságra, közmunkálatokra, kórházakra, iskolákra s bármi néven nevezendő kulturális és szociális célokra. A nagy petróleuméhséget, az olajmedencék esztelen, barbár kifosztását aztán a válságévek csökkentett kitermelése követte. Moreni környékén ismét betömtek egy csomó szondát, amelyek kitermelését a csökkenő világpiaci árak miatt már nem tartották érdemesnek. A harmincas évek végén megint Németország kaparintotta meg a román kőolajat. 1939-ben közel 2 millió tonna petróleumtermék segítette a hitleristák háborús készülődéseit. A második világháborúban angol, francia, amerikai tőkeérdekeltségű vállalatok is ellátják benzinnel a hitleristák motorizált hadseregét. Pecunia non élet — a pénznek nincs szaga. A kőolajnak sincs. De mikor a felszabadító szovjet hadsereg már az ország határán áll, akkor aztán rögtön megjelentek a szondák felett az angol és amerikai repülőgépek. 70 milliárd lej kárt okozott az országnak a petróleumvidék bombázása. S a tőkés konszernek nem átallották, hogy a második világháború befejeztével kártérítést követeljenek Romániától. Csak egyről feledkeztek meg. Hogy az 1944-es Románia merőben különbözik az 1918-as évitől. Egykoron a burzsoá földesúri politikusok úgy táncoltak, ahogy ők fütyültek. 1944-ben már „mi fütyültünk a saját portánkon“. A Royal Dutch Shell és a Standard Oil képviselői még kijátszották utolsó kártyájukat. Szabotázst szerveztek, hogy megakadályozzák kőolaj kitermelésünk és finomításunk helyreállítását. Az államosítás aztán végképp kihúzta lábuk alól a talajt. Szovjet segítséggel megkezdődött a petróleumiparunk eddig soha nem látott felvirágzása. Cimpina, Boldesti, Moreni, Ploesti minden bizonnyal ma is nagy betűkkel van beírva a Shell és a Standard vezérkarainak térképeibe. Elvesztett pozíciók. S annál inkább sajnálhatják most, amikor azt hallják — talán el sem hiszik ! — hogy kitermelésünk elérte a 11 millió tonnát. Nagy mennyiség ez a világviszonylatban is számottevő. A 11 MILLIÓ TITKA Messzire kiterjed a moreni körzet, naphosszat járhatod, míg közelebbről megismerkedsz vele. Ionescu Devetsel Teodor mérnök kifér az új és a felélesztett kutakhoz. Szívesen, részletesen beszéli el, hogy a szovjet szakértők tanácsára alkalmazott új módszerek révén hogyan sikerült állandó, egyenletes kitermelést biztosítaniuk. Az egymással vetélkedő egykori vállalatok parcellái között, a kihasználatlanul maradt sávokon mostanában új szondákat fúrtak. Megérte. A régi, kiapadó kutak csöveit pedig fokozatosan feljebb vonják és a magasabb rétegekből szivattyúzzák az olajat. Bevált a másodlagos kitermelés módszere is. A nyomás csökkenését azzal egyensúlyozzák, hogy vizet és gázt nyomnak a rétegek alá. Eredményes kísérletek folynak most a breker réteg másodlagos kitermelésére Jó kilátással kecsegtetnek a még kihasználatlan peremvidékeken végzett próbafúrások is. Jövőre valószínűleg hozzákezdenek egy újabb miocén réteg kitermeléséhez. Érdemes-e foglalkozni valamelyik régi kút újbóli működésbe helyezésével ? A két éve érkezett új szovjet műszer, a radioaktív kutatókészülék adja meg erre a választ. A rádióaktív anyagok — a kút csövébe leengedve — pontosan jelzik: van-e kőolaj mélyebben, vagy a magasabb rétegekben ? — A minap is kellemes meglepetés ért — fejtegeti a mérnök. — A készülék naftát jelzett egy 1928-ban felhagyott kút alatt. Kiszedtük a használhatatlan csövet, mélyebbre fúrtunk. Napi 14 tonna a nyereség. Vannak bőségesen adakozó szondáink, de a gyengébbeket sem vetjük meg. A mai módszerekkel kifizetődik valamennyinek az üzemeltetése. A legérdekesebb élményünk a moreni olajmezőkön a technikai fejlődés megfigyelése volt, az összehasonlítás a felszabadulás előtti és a mai kitermelési módszerek között. Központi szivattyúberendezések működtetnek most 8—10 és annál jóval több szondát is. Aránylag kevés munkás elvégzi a szondák ellenőrzését, karbantartását. És a bonyolult felszerelések javarészét ploesti, bukaresti, resicai üzemeink szállt (Folyt .11.1) 1L. SaNDUR AGNIJS A moreni új kórház épülete Gazdagon fizet a len A homoródjánosfalvi dolgozó földművesek közül ezen a tavaszon húszan kötöttek szerződést lentermesztésre. Szépen indultak a vetések, mindannyian jó termésre számítottak, de azt még remélni sem merték, hogy ilyen jól fog fizetni a len. Markos László, egyik termelő eddig 50 mázsát adott át az átvevő központnak és kapott érte 8000 lejt, László Sándor 60 mázsáért 9600 lejt. S a pénzen kívül még tekintélyes mennyiségű kukorica is jár. BALOG JENŐ levelező Az RNK Akadémiájának 1957 szeptemberi rendes ülésszakán kiosztott díjak Matematikai és fizikai tudományok: „Gheorghe Lazar“-díjat kapott C.T. Ionescu-tulcea, a Bukaresti Matematikai Intézet osztályvezetője, a „Hilden-féle terek“ című munkájáért. Műszaki tudományok : „Aurel Vlaicu“-díjat kapott Emil Mihailescu mérnök, „Vékony vasbetonburkolatok“ című munkájáért. Biológiai és mezőgazdasági tudományok : „Dózsa György"-díjat kaptak: D. Puscaru, E. Puscaru—Soroceanu, A. Pauca, I. Serbanescu, Al. Beldie, Tr. Stefuriac, N. Cernescu, F. Saghin, V. Cretu, L. Lupan és V. Tascenco „A Bucsecs havasi legelői“ című munkájukért. Emil Racovita-díjat kapott: Péterfi István „A növények táplálkozása“ című magyar nyelvű művéért. Geológia és földrajz: „Grigore Cobalcescu“-díjat kapott M. Chiriac „Adalékok a déldobrudzsai krétakori tüskésbőrűek faunáinak megismeréséhez“. „Gheorghe Murgoci“-díjat kaptak: M. Socolescu és D. Bisir „A Román Népköztársaság ingahálózatának kiszámítása" című munkájukért. Orvostudományok: „Victor Babes“-díjat kapott dr. Radu Portocala az Inframikrobiológiai Intézet munkatársa „Tizenegy tanulmány a kísérletileg előidézett virózisok és a járványos sárgaság folyamán keletkező biokémiai elváltozásokról“ című munkáért. Gazdaságtudomány, bölcsészet és jogtudomány: „Ion Ionescu de la Brad“-díjat kaptak: Ion Desmireanu, Maria Tarapanov, Gr. Corlan, M. Margulis, és Gh. Tatos mérnök „A belső tartalékok mozgósítása a pamutfonodák munkatermelékenységének fokozására és önköltségének csökkentésére“ című munkájukért. „Stefan Gheorghiu“-díjat kaptak: Pavel Apostol, Dan Badarau, Gustav Offenberger, Florea Tutugan és Henry Wald „Logikai problémák“ című munkájukért. Történelmi tudományok : „Nicolae Balcescu“-díjat kapott: Barbu T. Cimpina „Tanulmányok Stefan cel Mare uralmának társadalmi alapjáról“ című munkájáért (Akadémiai Kiadó, 1956). Nyelvészet és irodalom . „B. P. Hasdeu“-díjat kapott I. Coteanu a „Studii si cercetari lingvistice“ és a „Revista Universitatii C. I. Parhon“ című folyóiratokban megjelent tanulmányaiért és cikkeiért. „Gh. Cosbuc“-díjat kapott Miron Radu Paraschivescu A. Mickiewicz „Pan Tadeusz“ című költői művének fordításáért. Művészet: „Ion Andreescu“-díjat kapott Dumitru Ghiata festőművész „Páfrányok" „Hegyi virágok“ és „George Enescu szülőházad címü festményeiért. „George Enescu“-díjat kapott Ion Dumitrescu „Simfoniette“ címü művéért. „Ciprian Porumbescu“-dijat kapott G. Ciobanu „Anton Pan“ és „200 dal és dojna“ cimü müveiért. November 7. tiszteletére A Viktoria városi vegyipari kombinát dolgozói teljesítik vállalásaikat A Victoria városi „I. V. Sztálin“ vegyipari kombinát dolgozói, akik, mint ismeretes, szocialista versenyre hívták ki az ország vegyiparának összes gyárait, november 7. tiszteletére lendületes munkával igyekeznek határidő előtt befejezni a maguk vállalta kiegészítő tervfeladatokat. Ezideig már teljesítették azt a vállalásukat, hogy 40 százalékkal fokozzák a munka termelékenységét. A munka termelékenységét eddig a vállalt 8,23 százalék helyett 15,85 százalékkal emelték. Terv feletti felhalmozásuk a vállalt 3 millió lej helyett elérte az 5 millió 700 ezer lejt. A gyár munkasikereivel párhuzamosan javulnak a dolgozók életkörülményei is. A verseny első szakaszában 36 család kapott új, kényelmes lakást és november 7-ig további családok fognak beköltözni új otthonukba. Felavattak egy 70 férőhelyes napközi otthont és megkezdték egy újabb 1800 személyes étkezde építési munkáit. Rövidesen tető alá kerül a 7 osztályos elemi iskola épülete is. Jól halad a vetés az állami gazdaságokban Jóllehet az utóbbi napokban országszerte esett az eső, az állami gazdaságok dolgozói megállás nélkül folytatták az őszi vetést. Eddig mintegy 120.000 hektárt vetettek be, ebből körülbelül 85.000 hektárt búzával. Csupán az utóbbi öt nap alatt 45.000 hektáron végezték el a vetést. Az őszi munkák élén a Ploesti tartományi állami gazdaságok haladnak, amelyek a tervbevett területeknek csaknem 60 százalékát bevetették már. Élen járnak a fővárost ellátó trösztök is: területeiknek több mint a felén elvégezték az őszi vetést. Nagy területeken végezték el a vetést az ország más vidékein is. A Temesvár tartományi állami gazdaságok, kihasználva 1100 vetőgépük teljes kapacitását, bevetettek csaknem 23.000 hektárt. Ennek több mint a felén búzát vetettek. Konstanca tartományban 22.000 hektáron, Galac tartományban 20.000 hektáron végezték el a vetést. Az állami gazdaságok dolgozói a vetéssel egyidejűleg gondoskodnak arról is, hogy megfelelő mennyiségű istálló- és műtrágya kerüljön a földbe. A Konstanca tartományiak például az istállótrágyán kívül 3000 tonna műtrágyát szórtak 14.200 hektár területre, a Galac tartományiak pedig 12.000 hektáros területre 2900 tonna műtrágyát hintettek el. 2000 tonna műtrágya került a Bukarest tartományi állami gazdaságok földjeibe is. Az állami gazdaságok az őszi gabonaféléknél az idén 80.000 tonnával több szerves trágyát és 26.000 tonnával több műtrágyát használnak fel. A baktériumtrágyát is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák. Szedik a krumplit a konyhai kollektivisták. A francia kormány nem kapta meg a bizalmi szavazatot PÁRIZS. — Az Agerpres tudósítója jelenti: Szeptember 30-án zajlott le a francia nemzetgyűlésben az algériai statútumra vonatkozó törvénytervezet vitájának utolsó szakasza. Miután a különböző parlamenti csoportok képviselői megindokolták álláspontjukat, a kormány által felvetett bizalmi kérdésben rátértek a szavazásra. A nemzetgyűlés 279 szavazattal 253 ellenében nem szavazott bizalmat a francia kormánynak.