Előre, 1958. december (12. évfolyam, 3453-3478. szám)

1958-12-02 / 3453. szám

Az íjfllizisti HM Mszrazíse — Műteni is feladna A népi hatalom éveiben építőipa­runk az egyik legfontosabb iparággá fejlődött. Pártunk és kormányunk gondoskodása folytán, új gyárakat, üzemeket, iskolákat, kórházakat, kultúrotthonokat, szín­házakat és sok-sok lakóházat építet­tünk. Már valósággal szólás-mondás­sá válik, hogy az egész ország egy nagy építőtelep. S nem alaptalanul, hiszen 1957-ben például 257 száza­lékkal többet építkeztünk, mint 1950- ben. S az idén újabb hatalmas építő­telepek nyíltak országszerte. Pártunk és kormányunk igen nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy építkez­zünk, de nem akárhogyan. Ha pél­dául csupán egy százalékkal csök­kentenék az egy évre tervszerű­sített építkezések árát, országszerte körül­belül 1500 lakással építhetnénk töb­bet. Jelen pillanatban figyelemreméltó, s igen eredményes küzdelem folyik építőtelepeinken, hogy megvalósítsák e négyes jelszót: építsünk többet, jobban, hamarabb és olcsóbban. Egyes helyeken sikerült lecsökkenteni a la­kásonkénti költségek árát 80-100.000 lejről 50.000 lejnél is kevesebbre. A Hunyad Tartományi Helyi Építkezési Trösztnél sikerült például elérni, hogy az újabban épülő lakások 48.000 lejbe kerüljenek. Kolozsváron egy kísérleti blokkot építenek, ahol a beépítendő terület 58 százaléka lakható lesz s egy-egy 37 négyzetméternyi lakás nem kerül többe, mint 37.000 lej. Legújabban a Pitesti Tartományi Tervező Intézet, a Helyi Építkezési Tröszt segítségével még olcsóbb la­kásterveket állított elő. E szerint egy két szobás, konyhás, fürdőszobával és mellékhelyiségekkel ellátott lakás csak 30.600 lejbe kerül. Néptanácsainkra is nagy feladatok várnak a helyi építkezések megszer­vezése, irányítása terén. Olyan fela­datok, amelyekkel hozzájárulhatnak az RMP II. kongresszusa irányelvei­nek megvalósításához, miszerint a má­sodik ötéves tervben le kell szállí­tanunk 20 százalékkal az építkezé­sek önköltségét az 1955-ben tervsze­­rűsített árakhoz viszonyítva. Különö­sen sokat tehetnek a néptanácsok most, amióta megnövekedett hatás­körük folytán a helyi építkezési vál­lalatok irányításuk alatt állanak, s hasonlóképpen számos, építőanyagot előállító vállalat. Ugyanakkor a nép­tanácsoknak — az erre vonatko­zó minisztertanácsi határozat foly­tán, amely szerint ezután a vál­lalati alapok legkevesebb 67 szá­zalékát lakásépítkezésre kell fordítani s az építkezések irányítását, ellen­őrzését a néptanácsok végzik — kö­telességük az eddiginél is sokkal na­gyobb figyelmet fordítani a helyi építkezésekkel kapcsolatos kérdésekre. A néptanácsok lényegesen meg­gyorsíthatják az építkezések menetét, ha gondoskodnak arról, hogy a tar­tományi tervező intézetek az eddigi­nél sokkal kifogástalanabb és opera­tívabb munkát végezzenek. Ne for­duljon elő, ami a múltban néha meg­történt, hogy az építkezést már csak­nem befejezték, amikor megérkeztek a szükséges tervek. Néptanácsainknak oda kell hatniok, hogy a tervek a megfelelő terepismeretek, s a szak­emberekkel, építészekkel, kőműves­mesterekkel folytatott hasznos esz­mecserék figyelembevételével készül­jenek. Figyelemre méltó a Bákó tartomá­nyi néptanács példája és tapaszta­lata, ahol a közelmúltban tartományi tervezőintézet alakult, amely jól kö­rülhatárolt terv alapján december vé­géig már el is készíti a jövő évi építkezések 80 százalékának a ter­veit, a fennmaradó 20 százalékot pe­dig márciusra készíti el. Azután nekifognak az 1960-as tervek készí­téséhez. A tervezésnél elsősorban a tartományi néptanács végrehajtó bi­zottsága által jóváhagyott távlati tervet veszik figyelembe. Ugyanakkor egy percre sem veszítik szem elől a minél olcsóbb és célszerűbb épü­letek tervezésének a feladatát sem. Ennek érdekében szoros kapcsolatot létesítettek az építővállalatokkal s más tervezőintézetekkel, hogy fel­használhassák ezek tapasztalatait is. A sztálinvárosi néptanács a helyi vállalatok vezetőivel tervet dolgozott ki, amely szerint jövőre 650 új lakást építenek. Nagyváradon, Konstancán, Kolozsváron és az egész országban már nekifogtak az előkészületeknek, hogy új lakóház építő telepeket nyis­sanak. Éppen azért néptanácsainknak gondoskodniuk kell arról, hogy rend­szeresen ellenőrizzék a helyi építke­zési trösztök munkáját, hogy ezek tervszerűen végezzék feladatukat, ne csak minél nagyobb jövedelemre, de minőségi munkára törekedjenek, szervezzék meg alaposan a munka­telepeket, ne legyen anyagpocsékolás. A néptanácsok rendelkeznek még egy igen fontos és lényeges lehető­séggel, ami a helyi építkezések meg­gyorsításához és olcsóbbá tételéhez való hozzájárulásukat illeti. Ez a dol­gozó lakosság segítségének megszer­vezése. Ott ahol a néptanácsok igény­be vették ezt a segítséget, váratlanul szép eredmények születtek. Nagyvá­radon, Marosvásárhelyen és más vá­rosokban például sikerült a tervezett­nél jóval több lakást előállítani az­által, hogy a lakoság önkéntes mun­kával elvégezte a szakképzetlen munkaerőt igénylő teendőket. Való­ságos hazafias akciók indultak he­­lyenkint, s a gyárak, vállalatok dol­gozói lelkes igyekezettel járultak hozzá, hogy minnél gyorsabb ütem­ben haladjon a lakásépítkezés. A dol­gozók támogatását mindenütt igénybe lehet venni és meg kell szervezni. Ám ez már nem adminisztratív mun­ka, hanem a néptanácsok politikai feladata, amelyet igen körültekintően kell elvégezniük. Gondoskodjanak arról, hogy az emberek legyenek tisztában azzal, hogy saját érdekük­ben, az ő számukra történik az épít­kezés, ismertessék velük, hány lakás­sal építhetnek többet a tervezettnél ugyanabból a pénzből, ha maguk is kiveszik részüket a munkából. A néptanácsok végrehajtó bizottságai e feladat megvalósításában támaszkod­janak a képviselőkre, akik válasz­tóikkal fenntartott rendszeres tömeg­kapcsolataik folytán sokat segíthet­nek. Néptanácsaink állandóan keresse­nek új formát, új munkamódszereket arra, hogy meggyorsítsák a helyi építkezéseket, olcsóbban, jobban és többet építsenek, haladéktalanul meg­valósítsák a párt és a kormány által eléjük tűzött feladatokat ezen a téren is. Megemlékezés Albániai nemzeti ünnepéről Vasárnap este a „Grigore Preoteasa­“ diák-kultúrházban ünnepséget tartottak Albánia felszabadulásának 14. és az ország függetlenségének 46. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget az országunkban tanuló albán egyetemi hallgatók rendezték. A A FRANCIA MÉRNÖK, aki azért látogatta meg a gyárunkat, hogy szak­tanáccsal lásson el bennünket , elis­merően bólogatott. Minden bizonnyal már régen folytatjuk a kísérleteket, vélte. Az ő hazájában hosszú éveken át dolgoztak, amíg végre a nylon-fo­­nalból sikerült kifogástalan habselyem­kelmét készíteniük. A kelme feldolgo­zása, a habselyem fehérnemű előállítá­sa pedig újabb nehéz kérdés volt... Nem csekélység: hat éven át próbál­koztak, amíg például a nylon-habse­­lyeming piacra kerülhetett. A mieink udvariasan hallgattak, vagy legfeljebb általánosságban be­szélgettek. Ilát igen, nem könnyű do­log. Alapos körültekintés, jó szervezés, kiváló szakmunkások és műszakiak kellenek a szintetikus fonal feldolgozá­sához. Szerények voltunk. Nem mond­tuk el, hogy egy évvel ezelőtt még nyoma sem volt nylon fonalnak a gyárban — ma pedig napról napra sokszáz tetszetősebbnél tetszetősebb nylonból készült habselyem fehérnemű, sál hagyja el a futószalagot, ízléses celofántasakba csomagolva... ALIG EGY ÉVE annak, hogy a fő­mérnök egybehívta a műszakiakat és az élmunkásokat. Kissé izgatott volt s szokásától eltérően majdnem ünnepé­lyes hangon közölte, hogy gyárunk új megbízást kapott. A feladat nem konti­­nuű. A legrövidebb időn belül meg kell kezdenünk a nylon-habselyem fe­­hérnemű nagyipari gyártását. A meg­beszélés, amelyen részt vettek a Textil­es Bőripari Kutatóintézet munkatársai is, hosszú ideig tartott, noha egész idő alatt talán egyetlen felesleges szó sem hangzott el. Haladéktalanul megindult az előké­­szítő munka. Az vol az első feladat, hogy megteremtsük a kifogástalan habselyem kelme gyártásához szüksé­ges előfeltételeket. Először a Kutatóin­tézetben folytak a kísérletek, azután pedig párhuzamosan a Kutatóintézet­ben és a gyárban is. A Kutatóintézet emberei mindennaposak voltak a gyár­ban. Ott szorgoskodtak a gyár műsza­ki alkal­mazott­aival együtt a gépek mellett. Együttesen, sorra küzdöttek le az összes nehézségeket. Példaképpen elég lesz, ha egyet megemlítek a sok közül. A kelmén szabad szemmel alig észrevehető parányi szúrások keletkez­tek, amelyek azonban a ki­készítés során apró lyu­kakká tágultak. Hosszas keresés után rájöttek az okára. Az egyik kissé ér­des felületű fesznőhenger — amelyet a fonalak a szemk­épző szerkezetbe ér­kezésük előtt érintenek — felsértette a mechanikus kötszövőgépen párhuza­mosan egymás mellett fu­tó sokszáz érzékeny szín­­tofikus szálat. Másnap már puha bársonnyal vol­tak bevonva az addig sok fejtörést okozó fémhenge­rek. A gépek hibátlan kel­mét ontottak magukból. SEGY SZÉP TAVASZI NAPON a főmérnök hófe­hér habselyem-mintát vizs­gált figyelmesen a textil­­nagyító segítségével. Ez volt a gyárunkban készült első nyjlon-hab­selyemkel-Nem, nem volt sem bankett, sem diadalujjongás. Egyrészt, mert a jó eredményt természetesnek tartottuk, másrészt pedig, mert tudtuk, hogy a hosszú útnak csak az első szakaszát tettük meg. A sok jó mellett van a nylon-kelmének egy kedvezőtlen sajátossága is. Nyúlik. Ezért rögzítőel­jár­ásnak kell alávetni s csak ennek végrehajtása után lehet további feldolgozásához fogni. Külföl­dön sokféle rögzítőberendezéseket gyártanak. A különböző gyárak külön­féle rendszerű gépeket állítanak elő, egyben azonban az összes rögzítőbe­­rendezések megegyeznek, éspedig ab­ban, hogy a méregdrágák, így egye­lőre nem számíthattunk arra, hogy kül-­l­­öldről kapunk rögzítőberendezést. Ezt a kérdést nem a mi gyárunk ol­dotta meg, hanem a „Luceafarul“ ki­készítőüzem, természetesen ugyancsak a Kutatóintézet segítségével. A munka párhuzamosan folyt s mire nálunk el­készült az első vég­yelme, a ,,Lucea­­farul“ egyik munkatermében már fel­állították a belföldön készült különle­ges autoklávét. Természetesen a rög­zítés sem ment mindjárt simán. Egy fiatal mérnöklány, aki előzetesen kü­lönleges kiképzésben részesült a Kuta­tóintézetben, kora reggeltől késő estig ott dolgozott az autokláv mellett. — BAN IMRE a „Tricotajul Rosu" gyár diszpécsere (Folytatót a 1. oldalon) Műhelytitok Wolf Katalin brigádja figyelmesen varrja a hab. könnyű nylon-fehérneműt (Agerpres felvétel). Világ proletárjai egyesüljetek! XII. évfolyam 3453. sz. 4 oldal ára 20 iráni 1958. december 2., kedd Dulcesti községben a „Veac Nou’“ mezőgazdasági társulásnak tavaly mindössze 144 hektár földje volt A társulás területe az idén 590 hektárra növekedett. Képünkön Rusu Vasile és Ungvári Gh. dolgozó parasztok át­adják belépési nyilatkozatukat. Az előbbi 4 hektár, az utóbbi 3,5 hektár földdel lép be a társulásba.­­ (Agerpres felvétel) EGY MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ KÖZSZÜKSÉGLETI CIKK TERVEN FELÜL Befejezte évi tervét a marosvásárhelyi Minszki Lajos fémárugyár (Tudósítónktól).­­ A marosvá­sárhelyi­ „Minszki Lajos“ fémáru­gyár a napokban teljesítette évi össztermelési tervét. A vállalat figyelemreméltó ered­ményeket ér el választékterve vég­rehajtásában is. Épületvasalások­ból és salukból november végéig 11 százalékkal termelt többet az évi előirányzatnál, az ollók és ké­sek megszabott mennyiségét ugyan­csak egy hónappal a határidő előtt készítette el, míg textilgép- alkatré­szekből legyártotta az egész eddig esedékes mennyiséget. A munka ter­melékenységét 10 hónap alatt a tervhez viszonyítva másfél száza­lékkal emelte, az önköltség ára pe­dig csökkent. Mindez a jövedel­mezőség növekedését idézte elő és hozzájárult ahhoz, hogy a vállalati alap a harmadik negyedév végén 567.900 lejt tett ki. Ebből a Minisz­tertanács határozata értelmében 363.000 lejt fordítanak lakásépí­tésre. A sikerek kivívásában a kommu­nisták jártak az élen. Zsidó Károly öntő, Topán Antal lakatos, Oana Constantin esztergályos és a többiek kiemelkedő teljesítménye ösztönző­----------­leg hatott a szocialista versenyekre, míg Babos Ferenc és Fábián Géza mesterek a szakmai nevelés terén, valamint a minőségért folyó küzde­lemben tűntek ki. Az üzem dolgozóinak törekvéseit számos műszaki-szervezési intézke­déssel támogatta a vezetőség, új nikkelezőműhely létesült korszerű felszereléssel, a textilgép alkatré­szek gyártásához mérő és megmun­káló szerszámokat előállító műhely új helyiségbe költözött, az öntödét pedig kibővítették. A kisgépesítés­­ről sem feledkeztek meg. A modell­­asztalosok az üzemben készült vas­tagság-gyalugéppel évente 140.000 lejt takarítanak meg, az öntödében üzembe helyezett gépesített homok­szita viszont a nehéz fizikai munkát küszöböli­ ki. Az év folyamán be­vezetett 67 kisebb-nagyobb újítás­nak szintén nagy szerepe van ab­ban, hogy a terven felül termelt közszükségleti cikkek értéke immár meghaladja az egymillió lejt. Jó eredmények Kolozsváron (Tudósítónktól).­­ Kolozsváron is szép számmal vannak olyan iparválla­latok, amelyek számára jóval december 31 előtt ér véget a termelési év és je­lentős megtakarításokat értek el. A TEHNOFRIGBEN például már december elsején kiszámították, hogy az elmúlt hónap terve 107 százalékban teljesült, az év többi részében, október 31-ig átlagosan 6 százalékos túlteljesí­tést ért el az üzem, s az önköltség csökkentési előirányzatát csaknem két­szeresen teljesítette, ami megközelítő­leg fél millió lej megtakarítást ered­ményezett. A gyár munkaközösségének minden reménye megvan rá, hogy a hó­nap második felében termelési szem­pontból mér 1959-ben jár majd. Hasonló a helyzet a LIBERTATEA bútorgyárban. November elejéig jó há­rom százalékkal múlta felül mind glo­bális, mind árutermelési tervét, túl­szárnyalta önköltségcsökkentési elő­irányzatát ■ mintegy 140.000 lejt taka­rított meg. Dimitar Ganev a Bolgár NK Népi Gyűlése Elnökségének elnöke SZÓFIA. — Az Agerpres k ellen­tudósítójától. Vasárnap, november 30-án a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése meg­tartotta második rendkívüli üléssza­kát, s ezen megválasztotta a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése Elnök­ségének új elnökét. A gyűlést Ferdinand Kozovszki, a Bolgár NK Népi Gyűlése Bárójának elnöke nyitotta meg. A jelenlevők egy percnyi néma csenddel adóztak Georgi Damjanov emlékének. A Bolgár KP Központi Bizottsága, a Hazafias Front Országos Tarácsa, valamint a Bolgár Kommunista Párt és a Bulgáriai Agrárszövetség parla­menti csoportjai megbízásából Todor Zsivkov a Bolgár NK Népi Gyűlése Elnökségének tagja azt indítványozta, hogy a Bolgár NK Népi Gyűlése El­nökségének elnökévé Dimitar Ganevet, a BKP KB Politbürójának tagját, a KB titkárát, a bolgár nép hűséges fiát, a Bolgár Kommunista Párt régi harcosát válasszák meg. A képviselők és a meghívottak hosz­­szasan megtapsolták a javaslatot. A javaslatot szavazásra bocsátották és a Népi Gyűlés egyhangúlag meg­választotta Dimitar Ganevet a Bolgár NK Népi Gyűlése Elnökségének elnö­kévé. Dimitar Ganev felszólalásában meg­köszönte a pártnak és a népnek az iránta tanúsított rendkívüli bizalmat, egyszersmind megfogadta, hogy ön­­feláldozással fog dolgozni megtisztelő feladatának teljesítéséért, minden erejét a nép szolgálatának, a szocia­lizmus győzelmének és a népek kö­zötti béke és barátság megszilárdítá­sának szenteli. Azon fogunk iparkodni — mondotta —, hogy megszilárdítsuk a szocialista országok megbonthatat­lan kapcsolatait, élen a nagy Szov­jetunióval. DIMITAR GANEV Mint a Bolgár Táv­irati Iroda által közölt rövid életrajzból kitű­nik, Dimitar Ganev elv­társ — a Bolgár Kom­munista Párt KB Polit­bürójának tagja és a KB titkára — 1898-ban született a Kötél rajon! Gradec faluban. 1921 óta tagja a Bolgár Kom­munista Pártnak. Dimi­tar Ganev tevékenyen részt vett az 1923-as szeptemberi antifasiszta fegyveres felkelés elő­készítésében és magá­ban a felkelésben is, a­­miért elbocsátották állá­sából és letartóztatták. 1924—1925 között Szó­fiában dolgozott, s egyi­ke volt a „Novini“ cí­mű újság, a Bolgár Kommunista Párt legá­lis lapja első szerkesz­tőinek. 1929-ben D. Ga­nevet beválasztották a Bolgár KP Központi Bi­zottságába. Ganev elvtárs több éven át a Kadrilater la­kosságának soraiban te­vékenykedett, mint a Dobrudzsai Forradalmi Szervezet Központi Bi­zottságának titkára, 1934-ben pedig a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságának tagja lett. Forradalmi munkássá­gáért 1935-ben 10 évi börtönre ítélték. Bünte­tését Doftanán és más börtönökben töltötte. Miután kiszabadul a börtönből, 1940-ben visszatér Bulgáriába. 1942-ben a Bolgár Kom­munista Párt KB Polit­bürójának tagjává vá­lasztják. Ganev elvtárs tevékenyen részt vett a bulgáriai monarcho-fa­­siszta diktatúra elleni fegyveres népi felkelés előkészítésében. Ugyan­akkor a párt illegális lapjának, a „Rabotni­­ceszko Delo“-nak a szerkesztője volt. 1944 elejétől kezdve az ellen­állási mozgalmat vezet­te a Varna és Russze hadműveleti övezetek­ben. Bulgáriának a fasisz­­ta iga alóli felszabadu­lása után Dimitar Ga­nev elvtárs vezetőállá­sokat tölt be a párt- és állami szervekben. Hatvanadik életévé­nek betöltése alkalmából a párt és a nép hosszas, önfeláldozó szolgálatá­ban szerzett érdemeiért Dimitar Ganev elvtársat nemrégen a „Georgi Di­mitrov“ érdemrenddel és a „Szocialista Munka Hőse“ címmel tüntették ki. Az RNK képviselőjének felszólalása az ENSZ gazdasági bizottságában • Diplomáciai kapcsolat Szudán és a Kínai NK között • Általános politikai amnesztia Libanonban • Katonai behívókkal akarják elfojtani az argentin vasutasok sztrájkját New York Az ENSZ gazdasági bizottságában a gyengén fejlett orszá­gok támogatásával kapcsolatban fel­szólalt Bazil Serban román küldött. Utalt arra, hogy a román küldöttség az ülésszakon határozat-tervezetet ter­jesztett az ENSZ elé a nemzetközi együttműködés elveiről. Ezt a terve­zetet kiegészítette a mexikói küldött­ség. A román küldöttség ajánlotta, hogy az ENSZ tegyen közzé nyilatkozatot s ebben szorgalmazza az összes álla­mok együttműködését függetlenül fej­lettségi fokuktól, társadalmi és politi­kai rendszerüktől a nemzeti szuvere­­nitás, a gazdasági függetlenség tisz­­teletben tartása, a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján, minden állam szabadon rendelkezhessék ter­mészeti kincseivel s a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban szűnjön meg a hátrányos megkülönböztetés. A román küldöttség támogatja a most előterjesztett mexikói határozati javaslatot, minthogy az magában fog­lalja a fenti elveket. Peking _ Mint az ÚJ Kína hír­ügynökség közli, Ibrahim Abbud, a Szudáni Köztársaság miniszterelnöke és Ahmed Kheir,­ Szudán külügymi­nisztere november­­ 30-án üzenetet küldtek Mao Ce-tungnak, a Kínai Népköztársaság elnökének és Csen Inek, a Kínai NK külügyminiszteré­nek, amelyben tudomásukra hozzák, hogy a Szudáni Köztársaság kormá­nya elismeri a Kínai Népköztársasá­got és diplomáciai kapcsolatokat óhajt létesíteni a Kínai NK kormányával. Mao Ce-tung és Csen I december 1-én küldött válaszüzenetükben új si­kereket kívánnak Szudán kormányá­nak és népének nemzeti függetlensége és a nép érdekei megvédéséért vívott harcában és közük, hogy a Kínai Nép­köztársaság kormánya hajlandó dip­­lomáciai kapcsolatokat létesíteni a Szudáni Köztársaság kormányával. Bdrilt a a libanoni Miniszterta­nács törvénytervezetet hagyott jóvá, amely általános politikai amnesztiában részesíti mindazok­at, akik 1958 május 9 és október 15 között részt vettek az országban lezajlott eseményekben. Ugyanakkor elhatározták központi és véleményező tanácsok megalakítását re­formintézkedések kidolgozására. A Mi­nisztertanács határozatot hozott, amely a polgári személyeknek megtiltja a fegyverviselést. Buenos­ Aires Argentínában to­vább tart a vasutasok sztrájkja. A sztrájk elfojtása céljából a kormány in­tézkedésére az összes vasutasok katonai behívót kaptak. A kormánycsapatok el­foglalták az összes csútállomásokat. Eddig mintegy 800 sztrájkolót letar­tóztattak. A vasutasok szakszervezete felkérte a Legfelső Törvényszéket, hogy érvényte­lenítse a sztrájkolók besorozására vo­natkozó törvényrendeletet, a Legfelső Törvényszék azonban elutasította ezt a kérést. A sztrájk tovább tart. A munka­ügyi minisztérium tárgyalásokat kez­dett a szakszervezeti képviselőkkel a sztrájk beszüntetéséről. Az UPI hírügynökség jelentése szerint Argentína Honvédelmi Minisztériuma hét katonai törvényszéket állított fel a letartóztatott 800 vasúti munkás ügyei­nek letárgyalására. Az egyik munkást egy évi börtönre ítélték, mert „megtagadta, hogy dolgoz­zon és munkatársait is sztrájkra uszí­totta“. Hasonló vád alapján ítéltek két­­két havi börtönre öt cordobai munkást. Koppenhága Norstad tábornok, a NATO haderők főparancsnoka leg­utóbb kijelentette, hogy a NATO atomfegyvert bocsát valamennyi tag­állama rendelkezésére. Az Extrabladet című újság interjút kért P. Hansen hadügyminisztertől , nyilatkozattal kapcsolatban. ..A dán kormánynak nem érdeke — mondotta P. Hansen —, hogy nukle­­áris fegyvert kapjon. De ha ismét fel­­ajánlják Dániának az atomfegyvert, akkor majd a kormány és a parlament tanulmányozni fogja ezt az ajánlatot. Egyelőre azonban semmi okát sem látom annak, hogy a kormány meg­változtassa véleményét ebben a kér­désben.’“ spy­rtllnak a dolgok: az oroszok versenykihívása válasz nélkül marad!“ John Colton cikke a szovjet hétéves tervvel kapcsolatban LONDON (Agerpres). — John Gollan, Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának főtitkára cikket közölt a Daily Worker című lapban. A cikkíró összehasonlítja a szovjet gazdaságnak a hétéves tervben elő­irányzott rohamos fejlődését az an­gol gazdaság súlyos helyzetével. Gollan egyebek közt kiemeli, hogy ha az angol politikusok való­ban hisznek a kapitalizmus fölé­nyében, akkor el kell fogadniuk a hétéves szovjet tervben foglalt ver­senykihívást. Macmillan angol mi­niszterelnök ezzel kapcsolatos leg­utóbbi beszédére utalva, John Gol­lan leszögezi: „íme, milyen nagyszerű lehetőség kínálkozik Macmillan számára. Hruscsov kijelentette, hogy a reál­bér a Szovjetunióban 40 százalék­kal növekszik. Miért nem vállalja­­ Macmillan, hogy Angliában a fize­tések 50 százalékkal fognak emel­kedni? Ez volna az igazi válasz! A Szovjetunióban a munkahét általában 35 órára, a bányászoké 30 órára csökken. Helyes. Akkor hát Anglia állapítsa meg a munka­hetet általában 30 órában és a bá­nyászok számára 25 órában. Oroszországban a nyugdíjak két­harmadával növekednek. Nagyon he­lyes. Anglia emelje fel a nyugdíja­kat kétszeresükre. A következő hét év alatt Orosz­ország 25 millió új lakást épít. Lakossága a mi országunkénak négyszerese. Ennek arányában épít­sünk mi hétmillió lakást. Mac­millan mondjon beszédet a televí­zióban és máris jelentse be ezt!“ A továbbiakban John Gollan is­merteti Anglia tényleges gazdasági helyzetét. A konzervatív-párti kor­mány nem a fizetések emelését, ha­nem azok befagyasztását irányozza elő, a munkanap megrövidítése he­lyett munkanélküliséget helyez ki­látásba, nem ígéri a nyugdíjak eme­lését, ezzel szemben lakáshoz csak azok a gazdagok juthatnak, akik házat tudnak vásárolni. „Ez nem válasz a versenykihívás­ra“ — szögezi le John Gollan, majd megállapítja: „íme, így állnak a dolgok. Az oroszok versenykihívása válasz nél­kül marad. Macmillan, Spaak s az amerikaiak is mind csak erről be­szélnek, de nem hajlandók elfogadni a békés versenyt.“

Next