Előre, 1959. július (13. évfolyam, 3630-3656. szám)

1959-07-01 / 3630. szám

A tízezredik tonna nyersvas A vajdahunyadi kohászati kombinát új kohórészlegének munkaközössége június 29-én új sikert ért el az augusztus 23 tiszteletére folyó szocialista versenyben: az idei tízezredik tonna nyersvasat csapolták terven felül. A nyersvastermelés fokozásával párhuzamosan a két automatikus nagyolvasztó munkásai a termelési költségek csökkentésével több mint 7.200.000 lejt taka­rítottak meg. Ezek a jelentős eredmények is bizonyítják, hogy a vajdahu­nyadi kohászok állandóan igyekeznek megjavítani a kohók kihasználási mu­tatószámát és jól gazdálkodnak a nyersanyaggal. Az idei második negyed­évben például a kohók hasznos térfogatának minden köbmétere után naponta közel 100 kilogramm nyersvassal termeltek többet, mint az első negyed­évben. A naav­iinnenia A bascooi (Pitesti tartomány) oxi­géngyár munkásai és technikusai a na­pokban termelési értekezletet tartot­tak és ennek keretében vállalásokat tet­­tek hazánk felszabadulásának 15.évfordu­­lója tiszteletére. Az értekezlet sok rész­vevője rámutatott, hogy vállalatukban nagy lehetőségek vannak az oxigénter­­melés fokozására. I. Negoescu mester megfogadta, hogy brigádjával együtt 60 köbméterrel több első osztályú oxi­­gént gyárt naponta, Ion Sandu mester pedig napi 50 köbmétert vállalt terven felül. Jelentős vállalásokat tettek Gh. Calina, Ion Tudor, P. Bacescu gépészek és mások is. Kiváló munkasikerek az aradi Téba gyárban Hazánk felszabadulásának tizenötö­dik évfordulója tiszteletére a textilgyár dolgozói eddig 66 ezer négyzetméter szövöttárut termeltek terven felül. A gyár dolgozói a megtakarítási mozga­lomban is helytállnak. Június közepéig nem kevesebb mint 2800 kiló nyers­anyagot takarítottak meg az ünnepre vállalt 3500 kilóból. Az elhangzott vállalások alapján a gyár munkaközössége jóváhagyta azt a javaslatot, hogy augusztus 23. tiszte­letére teljesítik az egész évi termelési tervet. Elhatározták továbbá, hogy a fajlagos anyagfogyasztás csökkentésé­vel és a munkatermelékenység növelé­sével 150.000 lejt megtakarítanak. Országszerte bőséges termést hozott az árpa, amelynek aratását az elmúlt napokban kezdték meg. A Draganesti rajoni asanagai állami gazdaságban 100 hektárról aratták le az őszi árpát, amelynek átlagos hektárhozama 21 mázsa volt.­­ A képünkön látható Stoian Ion kombájnkezelő naponta hat hektárról takarítja be az árpát. (Agerpres felvétel) A mai falu jellemző vonása: nagy­­nagy nekilendülés. Egyik napról a másikra lényegbevágó átalakulások történnek, és tengernyi, falun születő kezdeményezésről, elgondolásról, terv­ről szerezhet tudomást az ember-Iramlik falun is az élet, mintha cé­lul tűzte volna ki, hogy évtizedek mu­lasztását pótolja egyetlen hét, vagy hó­­nap alatt. Mintha? El is maradhatna tán ez a szó... Múlt év tavaszán történt. A fehér­­egyházi néptanács elnöke éppen egy parasztembert vont felelősségre, amint rájuk nyitottam az ajtót. Az illető, aki­nek a „fejét mosták", kihasználta az idegen megjelenését s csakhamar be­húzta maga mögött az ajtót. Az elnök pedig magyarázatot fűzött a vitához. — Fejezzük csak egyszer be a mező­gazdaság szocialista átalakítását, min­­d márt megszűnnek az ilyen bajok ! — Miféle bajok? — Mint evvel is, aki most kiment. Fél hektár földdel használ többet, mint a télekkönyvében van. S hiába bizo­nyítom itt neki, hogy azt is tudom, hol a dugott föld, köti az ebet a karóhoz, hogy így, meg úgy, neki nincs több földje. •csak ami be van írva. S aztán ilyen ügyekkel töltse az ember a drága időt !... Az idén megint rányitottam a fehér egyházi néptanács elnökére s megint olyankor, amint bírált egy házaspárt, mert nem hernyózták le tavasszal a fá­kat s emiatt a szomszéd kertben se lesz gyümölcs. A vita ezúttal is hosz­­szúra nyúlt, mivelhogy a házaspár nem akarta megérteni, miért lennének ők a hibásak, ha a szilvát megette a hernyó? Elment a házaspár s az elnök így sommázta az ügyet: — Nem lenne itt semmi baj, ha egyesek nem csak a jogokat tartanák nyilván, amit a népi demokrácia bizto­sít, hanem azt is, hogy az egyes em­ber is felelősséggel tartozik a közös­ségnek ... Akkor talán a néptanács elnökének is könnyebb lenne a dol­ga... — Dehát befejezték már a szocialis­ta átalakítást. Mégse lett könnyebb? — Sok szempontból igen, pedig a tennivaló szaporodott. Olyan új felada­tok adódtak, amivel eddig senkinek se volt ideje foglalkozni. Azóta derült ki, hogy kicsi a kultúr­ház, új kell, de nem majd, hanem már az idén. Ren­geteg utánajárással, vitákkal jár ennek a felépítése is. Szóval bajjal, no. Csi­náljuk az utakat is, akciót szerveztünk a kisállattenyésztés fokozására. Az előbb meg itt járt a könyvtárosnő s félóráig agitált, hogy mint elnök, intéz­kedjek, csináljanak neki új polcokat, mert nem tudja már hova tenni a köny­vet. Tudja, úgy van az­, szépen elter­vezünk valamit, a végrehajtóbizottsági ülésen, hogy no, ezt is megcsináljuk az idén, azt is, meg amazt is. De aztán menet közben előadódik még vagy há­rom, négy más, szintén halaszthatat­lan tennivaló, s azokat is tervbe vesz­­szük. Hiszen azért vagyunk itt, hogy csináljuk... L is csinálják, egyszer lelkesítéssel, máskor bírálattal, régebbi tervek valóraváltásával és újabbak kidolgozá­sával — mikor mi van éppen napiren­den. — Édesapám, megyek a brigádba. _ Hova, te? Hát nem éppen most jöttünk onnan mind a ketten? Dési Jóska, a hosszúaszói legény el­­kacagja magát­­ szívből derül apja „maradiságának” még ott tart, hogy ha brigádról hall, hát feltétlenül a kollektíva mezei brigádját érti alatta. Pedig hát Jóska a kultúrotthonba igye­kezett, ahol szintén van már brigád, de másfajta mint a kollektívában: tag­jai este „dolgoznak" s úgy hívják, mű­vészi agitációs brigád... Az öreg Dési, aki eléggé elfáradt egész nap a mezőn, hümmögött egy ideig, hogy hiába, ezek a mai fiatalok már ilyenek. Aztán vacsorához ült s lefeküdt. Dési Jóska pedig aznap éjfé­lig szerepet tanult a kultúrházban. És élretört az agitációs brigádban is, akárcsak a kollektíva termelési brigád­jában. Medgyesre is feljutott a rajoni versenyszakaszra, s nem kis része van benne, hogy igen szép sikere volt itt az egész brigádnak. ... Ilyenek ezek a mai fiatalok. Egy brigád nem is elég már nekik. Arról viszont aligha tud Dési Jóska, hogy Grigoriu Marcalt, a Medgyes ra­joni kultúrház igazgatóját tavaly is meg az idén is megbírálták fe­­lettősebb helyről, vagyis a tarto­mánytól. S mindkét esetben az agitációs brigádok miatt. Dési Jóska számára ez valószínű nem lényeges. Grigoriu Marcel számára viszont annál inkább az volt mindkét esetben. Tavaly például azt olvasták a fejére, hogy a sok falusi színjátszó, meg tánc-, meg dalcsoport működése, szép sikere még nem elég: működhetnének a falvakon művészi agitációs brigádok is. Szóval az történt, hogy dicséretet várt és a di­cséret mellett jó adag bírálatot kapott, amit semmiképpen sem volt kellemes hallgatnia. S aztán? Aztán addig dolgoztak a rajoni kultúrház egész aktívájával, míg a télen sikerült 34 falusi művészi agi­tációs brigádot létrehozniok s felléptet­niök. Új, szokatlan szint vittek ezek a brigádok a rajon falvainak kultúréle­­tébe. Várhatta-e ezek után a kultúrigazga­tó a dicséretet? Persze, hogy igen, viszont... újra csak megbírálták, miért nem gondos­kodott minden brigád mellé alkotó kol­lektívák létrehozásáról is. Most aztán szervezik a rímfaragó kollektívákat, hogy mindig helyi és mindig időszerű kérdések szerepeljenek a művészi agi­tációs brigádok műsorán. Hiszen csak­is így lehet igazán nagy, a célnak megfelelő hatása ... J­kze van már Dicsőszentmártonban is is a zágoriak kezdeményezésének. Nem is lehet tudni, kinek az agyában született meg először az ötlet, a kezde­ményezés, elég az hozzá, maguk a da­­lárdisták kezdték terjeszteni a faluban, nincs értelme, hogy külön román és külön német kórusba szervezzék az if­júságot, próbálják meg együtt. Hiszen beszélik egymás nyelvét, éneklik egy­más énekeit, a dalárda vezetője pedig összeállíthatja úgy a műsort, hogy a román dal és a szász dal váltogassa egymást. A terv valóra vált, s a dalárdisták öltözéke is igen kifejező: egy román, egy szász viseletű énekes — ez a fel­állítás. Sikerük pedig már az első fel­léptükkor akkora volt, hogy példájukra egyesült a királyfalvi román és a ma­gyar kórus is. Próbák alatt, menetközben merült fel a javaslat s valósult meg az egye­sülés. S azóta még sokkal erősebben szárnyal kórusban a dal, szép és foly­ton szépülő hazánkról, a megváltozott s folyton szépülő életről, a dolgozók testvéri összefogásáról, a falu szocia­lista átalakításáról, a munkáról, mely­nek gyümölcse a dolgozóké. HAJAS ISTVÁN Határidő előtt 75 nappal elkészül az Arcuda-Bukarest közötti vízvezeték­ ba öntötték a vezetéket egész hosszá­ban s már a belső vakolást végzik a vezeték utolsó szakaszán. Az elkészült szakaszon megkezdődött a nyomáspróba. Befejezéshez közeledik a munka az összekötő és elosztó kam­ráknál is. A munkatelep munkaközössége elha­tározta, hogy augusztus 23. tiszteleté­re a kitűzött határidő előtt 75 nappal­­átadja rendeltetésének, a 17 kilométer hosszú 3. számú vízvezetékcsat­ordát, a gyorsszűrő állomást pedig augusz­tus 20-ig elkészíti. Jóval határidő előtt teljesen befejeződik a 10 kilométer hosszúságú vízvezetékcsatorna betono­zása Arges és Arcuda között. Az onestiek felajánlása Az onesti 10. számú kőolajfinomító munkásai, technikusai és mérnökei megvitatták annak a lehetőségét, hogy augusztus 23-ig teljesítsék nyolchavi termelési tervüket és az egész évre tett takarékossági felajánlásukat s elhatá­rozták : 102,3 százalékra teljesítik össz­­termelési tervüket, vállalták továbbá, hogy augusztus 23-ig 3000 tonna fe­hér olajszármazékot termelnek terven felül. A nyolc fővárosi üzem felhívá­sára a kőolajfinomító dolgozói annak­idején vállalták, hogy az idén 1.000.000 lejt takarítanak meg terven felül. Most ismét elemezve a belső tartalékokat, felemelték vállalásukat és elhatározták, hogy augusztus 20-ig 2.000.000 lejt ta­karítanak meg terven felül . Az Arcuda — Bukarest közötti ivó­­vízvezeték munkatelepén gyors ütem­ben folyik a munka. Eddig már beton- Világ proletárjai egyesüljetek. ROMAN NEPKOZTARS­ASAG N­EPTAN­ACSAINAK LAPJA Több mint egy millió lej megtakarítás A sztálinvárosi Vörös Zászló teher­autógyár motorrészlegének dolgozói még a hónap elején jelentős felajánlá­sokat tettek augusztus 23 tiszteletére. A részleg munkaközössége elhatározta, hogy a havi tervet tíz százalékkal túl­teljesíti, azonkívül minden dolgozó át­lag 150 lej értékű anyagot takarít meg havonta. Az elmúlt napokban a részleg kom­munistái pártal­apszervezeti gyűlésen ki­értékelték a júniusi termelési eredmé­nyeket is. Ez alkalommal kiderült, hogy a motorrészleg dolgozói az eltelt félév­ben 1.075.000 lejt takarítottak meg az üzemnek. A takarékos munkában ki­tűntek : Jurán Alexandra és Scorea Virgil marósok, Egyed György csiszoló, Kispál Balázs, Trie Sabin esztergályo­sok és mások. BARA ALBERT levelező Átadják az első 24 lakást A marosludasi cukorgyár építőtelepén már kibontakoznak az első épületek körvonalai. Gyors ütemben épül a vető­­magraktár, a fűtő- és kenőanyagrak­tár. Most öntik a főcsarnok, a gépmű­hely és egy másik raktár alapjait. A cukorgyár mellett korszerű lakáso­kat, kultúrházat, iskolát, poliklinikát, üzleteket is építenek. A négy első tömb­ház már szintén épülőfélben van. A gyár építői elhatározták, hogy fel­­szabadulásunk 15. évfordulója tisztele­tére túlszárnyalják tervelőirányzatukat, 5 százalékkal növelik a munka terme­lékenységét és 1 százalékkal csökken­tik az önköltséget. Augusztus 23-ig át­adják rendeltetésének az első 24 lakást. XIII. évfolyam 3630. sz. 4 oldal ára 20 ián, 1959 július 1. szerda Befejezték a Bukarest-Konstanca országút korszerűsítését Az Országúti, Légi és Vízi Szállítá­si Államtitkárság egységeihez tartozó útépítők jelentős sikert értek el au­­­­gusztus 23 tiszteletére: befejezték a­­ Bukarest-Konstanca országút kor­szerűsítését. Az utolsó 44 kilométer útszakaszt alig hat hónap alatt építették meg, ami az eddigi évi 20—30 kilométer­rel szemben, páratlan ütemet jelent. Az út önköltsége kilométerenként az elmúlt évi átlagos 832.000 lejjel szemben az idén csupán 410.000 lej volt. A Bukarest—Konstanca országút korszerűsítése erősen fellendíti majd a turistaforgalmat a Fekete-tengerre és nagyban elősegíti az országúti szállítást ezen a vidéken. A tordai vegyigyár újabb osztályokkal bővült. Képünk a tavaly novemberben üzembehelyezett klórhidrát osztály egyik részlegét ábrázolja. (Agerpres felvétel) Több mint 10.000 hektár árpát arattak le a Bánságban (Tudósítónktól).­­ Gyűlnek a kévék, szaporodnak a keresztek a bánsági zóna minden sarkában. Az állami és kollek­tív gazdaságok óriás árpatengereiben szünet nélkül belepelnek a kévekötő­arató gépek, „hajóznak“ a kombájnok. Eddig több mint 10.000 hektáron rak­ták kalangyákba az őszi árpát Temes­vár tartományban. A kisbecskereki ál­lami gazdaságban például 270, a gyar­mataiban 155, a szigetfalusiban 150 hek­tárról aratták le az árpát. A nagyszentmiklósi, kiszetói, hittyási, kisbecskereki és sok más kollektívában már végeztek az árpa aratásával. Csá­kóvá rajonban pedig 90 százalékra áll­nak ezzel a munkával. Az Arad kör­nyéki árpaföldeknek is több mint fe­lén sorakoznak már a keresztek. Nagyszentmiklós, Arad, Csákóva, Lu­gos és más rajonokban a cséplést is megkezdték. Mind több helyről adnak hírt a különbnél­ különb terméshoza­mokról. A lugosi kollektivisták például azt jelezték, hogy az eddig kicsépelt árpa átlagosan 3.200 kilót eresztett hek­táronként. Nem egy helyen pedig — így a nagylaki állami gazdaságban is — több mint 4000 kiló terméshozamra számítanak. Egyébként minden ok megvan most a Bánságban arra, hogy minél jobban siessenek az árpa betakarításával. Hi­szen egyes helyeken a búza is viasz­érésbe jutott. A nagycsanádi kollektív gazdaságban például már több mint 50 hektár búzát arattak le. Újabb tömbházak épülnek Hunyad tartományban Hunyad tartományban csaknem 2000 lakás épül az idén a beruházási alap­ból és a vállalatok alapjaiból. Ezek kö­zül 1500-at ez év végéig már át is ad­nak rendeltetésének. Vajdahunyadon és a Zsilvölgyében befejezik a tömbházak külső vakolását. A tartományi építési tröszt augusztus 23 tiszteletére 469 la­kást, november 7-ig pedig további 468 lakást készít el. Az idén megkezdett munkástömbhá­­zak már a tartományi tervező intézet új tervrajzai alapján épülnek. A két szo­bából és mellékhelyiségekből álló la­kás építési költsége nem éri el a 40.000 lejt. A tervekben és a költségvetésben elő­irányzott építkezési költség csökkentése céljából minél nagyobb mértékben igyekszenek kihasználni a helyi erőfor­rásokat. A zsilvölgyi munkatelepeken könnyű betont gyártanak a pörkölt meddő kőzetből, a zsilparosényi hőerő­mű hamujából falazásra vagy vakolásra alkalmas habarcsot készítenek; a moz­donysalakot az öntött könnyű betonból készülő petrozsényi tömbházaknál érté­kesítik. A tartományi néptanács legutóbbi ülésszaka megállapította, hogy jövőre milyen építkezésekre kerül sor. Az épí­tési anyagok beszerzési költségének csök­kentése céljából tanulmányozni fogják a helyi erőforrásokat és intézkedéseket tesznek a salak, a vulkáni tufa és a mészkő felhasználására az építkezések­nél. Befejezéshez közeledik a szénabegyűjtés Kolozsvár tartományban Kolozsvár tartományban végéhez kö­zeledik a termesztett kaszálókon a szénabegyűjtés. Bánffyhunyad, Besz­terce, Naszód, Torda és más rajonok állami és kollektív gazdaságai, vala­mint a társult és az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok 500—600 kiló­val nagyobb lóhere, lucerna és bük­könytermést értek el hektáronként, mint tavaly. Az állami gazdaságok termesztett kaszálóin mintegy 14 ezer hektárról gépekkel gyűjtötték be a szénát. A természetes kaszálókon is tartom­ányszerte megkezdték a széna­gyűjtést. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülésének határozata Megnyílt a szovjet kiállítás New Yorkban Moszkvát (Agerpres). — A TASZSZ jelenti . A moszkvai lapok jú­nius 30-án közölték az SZKP KB június 29-i záróülésén elfogadott hatá­rozatot . „A párt- és szovjet szervezetek, valamint a népgazdasági taná­csok tevékenysége az SZKP XXI. kongresszusán az ipar és az­ építkezések műszaki fejlődésének meggyorsítása érdekében hozott határozatok valóra­­váltásáért.E­ zek és megkezdték ezek sorozatgyártá­sát Az iparban és az építkezéseknél fejlett technológiai folyamatokat dol­goztak ki és ezeket széles körben al­kalmazták. Jelentősen emelkedett a gé­pesítés színvonala, főképpen a nagy munkaigényes nehéz munkák terén. Az iparban, az építkezéseknél és a szál­lításban sok termelési műveletet auto­matizáltak. A határozat a továbbiakban hang­súlyozza, hogy a népgazdasági taná­csok nagyarányú tevékenységet fejte­nek ki a hétéves terv feladatainak tel­jesítéséért és azért, hogy a népgazda­ság legfőbb ágaiban szakadatlanul emelkedjék a termelés műszaki szín­vonala. A népgazdaságunk fejlesztésében elért kiemelkedő sikerek — hangsú­lyozza az SZKP KB plenáris ülésének határozata — azt bizonyítják, hogy a népgazdasági tanácsok létrehozása va­lóban forradalmi intézkedés volt az ipar és építkezések vezetési formáinak tökéletesítése terén.Az iparban, az építkezéseknél, a szállításban és a mezőgazdaságban el­ért eredmények arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió összes népei szív­ügyüknek tekintik a hétéves tervet és kitartóan harcolnak sikeres valóravál­­tásáért. Az SZKP KB plenáris ülésének ha­tározata ezután kidomborítja, hogy a Szovjetunió vívmányai az atomenergia békés felhasználásában, a léglökéses repülőgépek gyártásában, a Föld első mesterséges holdjainak felbocsátása és az első űrrakéta kilövése ékesszólóan bebizonyította az egész világnak, hogy a szovjet nép a szovjethatalom évei­ben milyen magas csúcsait hódította meg a tudománynak és technikának. Az SZKP KB plenáris ülése megál­lapítja, hogy az ipar és az építkezések műszaki tökéletesítésében elért újabb sikerek annak tulajdoníthatók, hogy következetesen valóra váltották a párt XX. kongresszusának határozatait a technikai haladásra, az ipar és épít­kezések vezetésének átszervezésére vo­natkozólag, továbbá annak, hogy a párt- és gazdasági szervezetek na­gyobb figyelmet fordítanak az új tech­nika bevezetésére. (Folytatás a 3. oldalon.) New York D. Eisenhower ame­rikai elnök és R. Nixon alelnök június 29-én délután a hivatalos megnyitás előtt megtekintették a newyorki szovjet Az SZKP KB plenáris ülése hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió a párt XX. kongresszusa (1956) óta eltelt idő­szakban újabb jelentős lépést tett a népgazdaság valamennyi ágának mű­szaki fejlesztése és tökéletesítése te­rén. Több mint 5000 új típusú gépet, gépe­zetet, készüléket és felszerelést tervez-kiállítást. Eisenhower elnököt és Ni­xon alelnököt F. Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke és M. Mensikov, a Szovjetunió washing­toni nagykövete fogadta. NEW YORK (Agerpres), — TASZSZ: A hatalmas Colisseum kiállítási épület­ben június 29-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Szovjetunió tudo­mányos, technikai és kulturális vívmá­nyait szemléltető nagyszabású kiállí­tás. 18 óra körül az épület első eme­letén levő nagyterem megtelt a több mint 1200 meghívott vendéggel. A ven­dégek között voltak az amerikai poli­tikai és közéleti, az ipari és pénzügyi körök, az USA fegyveres erőinek kép­viselői. Külön emelvényen foglaltak he­lyet F. R. Kozlov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első alelnöke, A Nixon, az USA alelnöke, J. Sz. Nasz­­ridgyinova, az Üzbég SZSZK Legfelső Szovjetje Elnökségének elnöke, M. A Mensikov, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Henry Cabot Lodge, az USA állandó ENSZ-megbizottja, A. N. Manzsulo, a szovjet kiállítás igazgató­ja, R. Wagner, New York város pol­gármestere, A. N. Tupoljev, szovjet repülőgéptervező, Cyrus Eaton és R Dowling közismert amerikai nagyipa­rosok és közéleti személyiségek. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok állami himnuszainak elhangzása után M. A. MENSZKOV a Szovjetunió nagykövete átadta a szót R. WAGNER- nek, New York polgármesterének. A polgármester csodálatraméltónak minő­sítette a szovjet kiállítást és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kiállítás elősegíti annak a fő célkitűzésnek a megvalósítását, amelyre a világ vala­mennyi népe törekszik. Az amerikai kormány nevében R. NIXON, az USA alelnöke mondott beszédet. A szónok kijelentette, hogy a newyorki kiállítás és a moszkvai ame­rikai kiállítás a legjelentősebb eredmé­nye az 1958 januárjában a kultúra, technika és közoktatás terén létrejött szovjet-amerikai egyezménynek. Nixon hangsúlyozta a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének je­lentőségét és­ előnyeit. A most meg­nyíló kiállításon — mondotta Nixon — az amerikai népnek lehetősége adódik arra, hogy megismerje a Szovjetul­um nagyszerű eredményeit az ipari seritre­ (Folytatás a 3. oldalon) Moszkva­­, Haile Szelasszie, Etiópia császára június 30-án a Kreml­ben meglátogatta Kliment Vorosilovot, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje El­nökségének elnökét. A nap folyamán I. Haile Szelasszie meglátogatta NI. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­két is. Ugyanaznap a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének Elnöksége ebédet adott az etiópiai császár tiszteletére. Szovjet részről az ebéden részt vett Kliment Vorosilov, Nyikita Hruscsov, Nyikolaj Ignatov, Otto Kuusinen, Anasztasz Mikojan, Nurutgyin Muhit­­gyinov, Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij és több más hivatalos sze­mély. N. Sz. Hruscsov és Haile Szelasszie beszédet mondottak. A moszkvai egyetem tanácsa a jog­tudományok díszdoktora címet adomá­nyozta I. Haile Szelasszie etiópiai császárnak a béke megszilárdításában­ és a bandungi elvek fejlesztésében szerzett különleges érdemei elismeré­séül. ----- ---­Új tégla- és cserépgyár Konstanca tartományban A Konstanca tartományi Tundárei­­ben gyors ütemben folyik egy új tég­la- és cserépgyár építése. A gyár köz­ponti épületén és két oldalszárnyán már nagyrészt elvégezték a kőműves­­munkát. A karbantartási műhely, a raktár és a szociális rendeltetésű épü­letcsoport is vörösben áll már. Heves összetűzés Nápolyban a sztrájkolók és a rendőrség között ROMA (Az Agerpres tudósítójától) — Egész Olaszországban erősödik a dolgozók mozgalma a bérek megjavításáért, új munkaszerződések kivívásáért. A három szakszervezeti központhoz — az Általános Munkaszövetséghez (CGIL), a Dolgozók Szakszervezeteinek Olasz Szövetségéhez és az Olasz Munkaszövet­séghez tartozó munkások egységes harci frontjával szemben a gyárosok mindent elkövetnek, hogy erőszakkal elfojtsák a sztrájkmozgalmat. Június 29 én a Nápoly közelében levő Torre del Greco helységben heves összetűzésre került sor a sztrájkoló tengerészek és a rendőrség között. Az inci­dens azért robbant ki, mert a város polgármestere nem akarta fogadni a körülbelül egy hónapja sztrájkoló matrózok küldöttségét. A sztrájkolók, akikhez a város sok lakosa csatlakozott, tüntetést rendeztek a polgármester elutasító magatartása ellen. A Nápoly tartományi prefektus parancsára a rend­őrség megtámadta a tüntetőket és fegyvert használt ellenük. Körülbelül száz személy megsebesült. Hétfőről keddre virradó éjszaka ismét összetűzés volt a rendőrség és a sztrájkolók között. Ezúttal további 20 személy megsebesült. Minthogy a rendőrség nem volt hajlandó szabadonbocsátani a letartózta­tottakat, a sztrájkoló matrózok a város egyik kaszárnyája elé vonultak és erélyesen követelték a fogvatartott sztrájkolók szabadon bocsátását. A rendőrség ezúttal könnyfakasztó bombákkal támadta meg a tüntetőket. Kedd reggel Torre del Greco ostromolt város képét mutatta. Megerősített rendőrosztagok cirkáltak az utcákon és elfoglalták a stratégiai pontokat.

Next