Előre, 1959. december (13. évfolyam, 3761-3787. szám)

1959-12-01 / 3761. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MA ROMAN, NEPKÖZTARS­ASÁG N­ÉPTANÁCSAIN­AK L­APJ­A A Kolozsvár tartományi kisipari termelőszövetkezetek kantinjában ízletes és tartalmas étel kerül a dolgozók asz­talára. Meg is van mindenki elégedve Gáli János főszakács, Gebe Márta, Hegyes Karola, Serbak Mária és Knáll Ida ízletes föztjével (Botco Traian felvétele) Minél több olcsó mezőgazdasági terméket Tanulságos év a Nagyvárad tartományi állami gazdaságokban Az ország központosított termény­­alapjának legjelentősebb szállítói közé tartoznak a Nagyvárad tartományi ál­lami gazdaságok is. Hatalmas kiterje­désű területeken termelik itt a kenyér­gabonát, kukoricát, cukorrépát, ezer­számra a szarvasmarhákat, tízezrével a sertéseket, juhokat. A kedvező ter­mészeti adottságok minden gazda­ságban párosulnak az állam biztosítot­ta jó műszaki-anyagi feltételekkel. Ho­gyan gyümölcsöztették ezeket a Nagy­várad tartományi állami gazdaságok ebben az esztendőben ? Kérdéseinkre Fedor Gheorghe az állami gazdaságok tartományi trösztjének főmérnöke vá­laszolt. - Eleget tettek-e az állami gaz­daságok idei leszállítási tervük­nek ? Az elmúlt évhez képest állami gaz­daságaink feladatai ebben az eszten­dőben természetesen igencsak­ megnö­vekedtek, jóval több terméket kellett átadnunk, mint eddig bármikor. Meg kell mondanom, hogy a termény­féle­ségek többségénél sikeresen tettünk eleget megnövekedett feladatainknak is, így például szalmásgabonából a leszállítási tervet túlszárnyaltuk. Az átvevő központoknak 1767 tonnával többet adtunk el, mint amennyit tulaj­donképpen vártak tőlünk. Hasonló eredményeket értünk el a gyapjúterme­­lésben is. Hat tonnával több finom és félfinom gyapjút adtunk át, mint amennyit tervünk előírt. Állami gaz­daságaink jól állnak a tejtermelési terv teljesítését illetően is. Jó néhány ezer hektoliterrel több tej jut tőlük a városokba, mint az elmúlt esztendő­ben. Sajnos nem sikerült teljesíteni a le­szállítási terv minden követelményét. Sokezer kiló gyümölccsel, zöldséggel, meg hússal maradtunk adósak az ál­lamnak. — Mi ennek az oka ? Zöldségnek, gyümölcsnek sokat ár­tott idén a korai fagy, de a mulasz­tást egyes gazdaságok hiányos tevé­kenysége is fokozta. A hús­leszállítási tervet ezideig nem teljesítettük első­sorban azért, mert tulajdonképpen ki­sebb állatállománnyal rendelkeztünk, mint amennyit az eredeti terv előírt. Persze a lemaradást elősegítette, hogy nagy állattenyésztési gazdaságaink sem tettek meg mindent az állomány megfelelő fejlesztése és hozama növe­lése érdekében. A hibás tervezést Utó­lag helyreigazították, intézkedések tör­téntek a tenyésztési munka megjavítá­sára s így most már meg van min­den remény arra, hogy az esztendő végéig teljesítsük a hústermelési ter­vet is. Ez annál is fontosabb, mivel a Nagyvárad tartományi állami gazda­ságoknak kell fedezniök az ország hússzükségletének több mint 11 szá­zalékát.­­ Mennyire sikerült meghono­sítani a takarékos gazdálkodást ? Az elmúlt évben bizony a tartomány állami gazdaságainak egy része vesz­teséggel dolgozott. Meglehetősen ma­gas volt a termékek önköltségi ára, helytelen munkaszervezés folytán sok volt az indokolatlan kiadás. Ezzel kap­csolatban az idén kedvezőbb a hely­zet. Intézkedések történtek mindenütt a gazdaságosabb termelés biztosításá­ra, a fölösleges kiadások megakadá­lyozására. Gazdaságaink úgyszintén mind csatlakoztak az országos takaré­kossági mozgalomhoz és tekintélyes felajánlásokat tettek. Vállalták, hogy az esztendő végéig mintegy 5.500.000 lejt takarítanak meg. November köze­(F­oly­tatás a 2. oldalon) Üzemi szaktanfolyam A sztálinvárosi Ernst Thälmann traktorgyár mérnökei. felkarolták a vajdahunyadi kohászati kombinát mérnökeinek kezdeményezését, elha­tározták, hogy szervezetten segítik a munkásokat szakmai és általános ismereteik gyarapításában. Az acél­öntőde mérnökei például 47 acélön­tő munkás részére tartanak szak­előadásokat. Az első előadást A villamos kemencék karbantartása címmel Vladimir Kovacevics mér­nök tartja. A következő előadások címe: ,,Az acél olvasztása és öntése“, vala­mint „A műszaki-gazdasági mutató­számok betartása.­A szerelő részlegen az öntött acél­­alkatrészek hőkezeléséről, a form­á­zó részlegen pedig az öntödei tech­nológiáról, a formázásról és az ön­tödei selejt okairól szól majd a szaktanfolyam előadás sorozata. Bővül a buhusi posztógyár A buhusi posztógyárban részben üzembe helyezték az új műrési fono­dát, amely évente átlag 450 tonna mű­fonalat állít elő. Az új üzem berende­zése hazai gyártmányú részben pe­dig a Német Demokratikus Köztársa­ságból importált felszerelés. Egyidejű­leg fésűs fonoda is épül, amely gyap­jút, műgyapjút, valamint a Savinesti­­ben gyártott rolan műrostokat dolgoz majd fel- A fésűs fonodát a jövő év­ben helyezik üzembe s teljesítőképessé­ge évente mintegy 1200 tonna fonal lesz. Követésre méltó példamutatás A Craiova tartományi kollektivisták terményfeleslegeikből nagy mennyiségű kukoricát adnak el az államnak Nemrégiben a catane-vechibeli „1933 február 16’’ kollektív gazdaság (Bai­­lesti rajon) felhívást intézett a többi kollektív gazdaság dolgozóihoz, mely szerint vállalták, hogy a leszerződött kukoricamennyiségen felül nagy meny­­nyiségű termést adnak át az állam­nak felvásárlás útján, hogy ezzel is minél jobban hozzájáruljanak az or­szág közellátásához. A felhívás nagy visszhangot keltett s a kezdeményezők példáját máris sok gazdaság követi. Így például a Pris­­tol községbeli „Vasile Roaita“ kol­lektív gazdaság tagjai (Cujmir rajon), úgy határoztak, hogy a leszerződött kukoricán kívül még 333 ezer kilót ad­nak­ el az­ államnak felvásárlás útján. Ugyanilyen lelkes, igazi kollektivis­tákhoz és hazafiakhoz méltó vállalást tettek a Vrata községbeli kollektivis­ták (Cujmir rajon), akik elhatározták, hogy a leszerződött 212 ezer kiló bú­zán, 207 ezer kiló kukoricán és 35 ezer kiló napraforgón kívül még eladnak felvásárlás útján az államnak 90 ezer kiló kukoricát, 10 ezer kiló búzát és 15 ezer kiló napraforgót. Hasonlókép­pen cselekednek a maglaviti kollekti­visták (Calafat rajon), akik úgy dön­töttek, hogy az eddigi mennyiségeken kívül még 80 ezer kiló kukoricát adnak el az államnak. Ez volna tehát a példa, a hazafiság, a kollektivisták államunk iránt táplált önzetlenségének példája, amely minden bizonnyal nemcsak Craiova tartomány­ban kerül általános követésre, hanem az egész országban. ­ Megnyílt a Magyar Szocialista Munkáspárt VIl. kongresszusa , N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Budapestre BUDAPEST. Az Agerpres tudósítója jelenti: Budapesten, az építők Rózsa Ferenc Kultúrpalotájában november 30-án délelőtt megnyílt a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kon­gresszusa. Az ülésteremben elfoglalják helyüket a kongresszusi küldöttek — munkások, parasztok, értelmiségiek —, a Magyarország minden táján élő párttagok képviseletében. Jelen vannak a kongresszusra érkezett külföldi küldöttek, a testvéri országok nagykövetei, meghívott vendé­gek. Kilenc órakor megérkezik Kádár János az MSZMP KB első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsának elnö­ke, az MSZMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, az SZKP kül­döttségének vezetője. Megérkeznek az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kongresszusra ér­kezett kommunista és munkáspártok küldöttségeinek vezetői. A jelenlévők helyükről felállva hosszas tapssal kö­szöntik és éljenzik az MSZMP veze­tőit, N. Sz. Hruscsovot valamint a testvéri kommunista és munkáspártok képviselőit. Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja megnyitja a kongresszust, majd meg­adja a szót az egyik küldöttnek, aki javaslatot tesz a kongresszus elnök­ségének megválasztására- Az elnök­ségbe beválasztották az MSZMP KB Pol­tikai Bizottságának tagjait és pót­tagjait, vállalati és falusi pártszerve­zetek képviselőit, állami intézmények t, tömegszervezetek vezetőit, művé­szeket, kulturális dolgozókat- Bevá­lasztották továbbá az elnökségbe N. Sz. Hruscsovot, Tan Csizsen-lint, Walter­­­brichtot, Jacques Duck­­st, Emil Bodrrarast, Giancarlo Parettát, D. N. Aidic-ot, valamint a kongresz­­szusra érkezett többi 45 külföldi párt­­küldöttség vezetőjét-Dr. Münnich Ferenc ezután köszön­tötte a küldötteket és a vendégeket. Javasolta hogy adózzanak a nemzet­közi munkásmozgalom egyes kiváló aktivistái, egyes jeles magyarországi pártaktivisták emlékének, valamint azon magyar és szovjet hősök emlé­kének, akik 1956 őszén életüket áldoz­ták a magyarországi ellenforradalom ellen vívott harcban. A egész hall­gatóság feláll helyéről és egy perc­nyi hallgatással tiszteleg. Dr. Münnich Ferenc megnyitó be­szédében kidomborította az MSZMP VII. kongresszusának nagy jelentősé­gét és sikert kívánt a kongresszusi küldöttek munkájához A kongresszusi szervek megválasz­tása után Kádár János, az MSZMP KB első titkára lép a szónoki emel­vényre és előterjeszti az MSZMP KB tevékenységére vonatkozó jelentést. A jelenlevők nagy figyelemmel hall­gatták végig a jelentést, amelynek fel­olvasása közben többször is hosszan­tartó viharos taps zúgott fel. A kongresszus délutáni ülésén Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára terjesztett elő je­lentést a gazdasági feladatok irányel­veiről és a népgazdaság második öt­éves tervének előkészítésével kapcso­latos irányelvekről. (KADAR JÁNOS ELVTÁRS JELEN­TÉSÉT A 3. OLDALON ISMERTET­JÜK) Budapest A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsá­­gának meghívására Budapestre érke­zett a Szovjetunió Kommunista Párt­jának küldöttsége, amely részt vesz az MSZMP VII. kongresszusán. A szov­jet pártküldöttséget N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke ve­zeti. A szovjet pártküldöttség tagjai: A. P. Kirilenko, az SZKP KB Elnöksé­gének póttagja, az SZKP Szverd­­lovszk tartományi bizottságának első titkára; P. N. Demicsev, az SZKP Moszkva tartományi bizottságának el­ső titkára; I. P­ Kazanyec, Ukrajna Kommunista Pártja Sztalino tartomá­nyi bizottságának első titkára; J. Sz. Naumova, az SZKP Moszkva város Leningrád rajoni bizottságának máso­dik titkára; T. F. Sti­kov, a Szovjet­unió budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének fogadására a repülő­téren megjelentek: Kádár János, az MSZMP KB első titkára; Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Marosán György, Kállai Gyula, Fehér Lajos, és Fock Jenő, az MSZMP KB Politi­kai Bizottságának tagjai; Gáspár Sán­dor, az MSZMP Budapest városi bizottságának első tikára. N. Sz. Hruscsov és a szovjet párt­küldöttség többi tagja november 29-én részt vett azon a díszebéden, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága adott a párt VII. kongresszusára érkezett külföldi pártküldöttségek tiszteletére. Az ebéd meleg elvtársi légkörben zajlott le. Dubnában a napokban tartották meg az Egyesített Atomkutató Intézet 7. ülésszakát. — Képünkön: D. Blohincev, az Egyesített Atomkutató Intézet igazgatója beszél. (TASZSZ felvétel.) XIII. évfolyam 3761. sz. 4 oldal ára 20 iráni 1959. december 1. kedd Az Albán Népköztársaság nagykövetségének fogadása Haszan Alimerko, az Albán Népköztársaság bukaresti nagykövete vasárnap este a Hadsereg Központi Házában fogadást adott Albánia felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vettek a következő elvtársak: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Gheorghe Apos­tol, Nicolae Ceausescu, Alexandru Draghici, Constantin Pirvulescu, Dumitru Coliu, Leonte Rautu, Leontin Sa­­lajan hadseregtábornok, Stefan Voitec, Ion Gheorghe Maurer, Vladimir Gheorghiu, Popa Gherasim, Gheorghe Stoica, Avram Bunaciu, az RMP KV, a kormány és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa számos tagja, közz­ponti intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, él­munkások, a művészeti és kulturális élet képviselői, tá­bornokok és törzstisztek, román és külföldi újságírók. Jelen­ voltak továbbá a Bukarestben akkreditált diplo­máciai kirendeltségek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. Haszan Alimerko nagykövet és Chivu Stoica elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke po­­hárköszöntőt mondott. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. Az Albán Népköztársaság nagykö­vete pohgárköszöntőjében üdvözölte a vendégeket és köszönetét fejezte ki je­lenlétükért. A továbbiakban rámutatott arra, hogy Albánia története annak a harcnak a története, amelyet az albán nép az idegen leigázók és a belső el­nyomók ellen, a szabadságért és nem­zeti függetlenségért vívott. E törek­vések valóra válása csakis a kommu­nista párt vezette albán nép hősies nemzeti felszabadító harcának köszön­hető, s annak a döntő felszabadító szerepnek, amelyet a szovjet hadsereg a fasizmus elleni háborúban betöltött. 1944 november 29-én — mondotta a szónok — az albán nép kivívta a sza­badságot és az igazi nemzeti függet­lenséget, megteremtette a népi demok­ratikus rendszert, kivált az imperia­lista rendszerből és rálépett a demok­ratikus fejlődés útjára — a szocializ­mus útjára. A nagykövet a továbbiakban elmon­dotta, hogy e történelmi esemény óta eltelt 15 év alatt Albániában nagy át­alakulások mentek végbe. Albánia, Európa egykor legelmaradottabb or­szága — amelynek nem volt saját ipara s kezdetleges mezőgazdasággal rendelkezett —, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sokoldalú segítségével fejlett agrár­ipari ország­gá változott. Ezek az eredmények — hangsúlyozta a szónok — ismételten beigazolják a szocialista rendszer vi­tathatatlan felsőbbrendűségét a kapi­talista rendszerrel szemben, bizonyít­ják az Albán Munkapárt helyes irány­vonalát, a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség életet adó ere­jét.­­ Pártunk és kormányunk — mondot­ta a továbbiakban Haszan Alimerko nagykövet — állandóan a népek kö­zötti barátság és egyetértés szellemé­ben neveli a dolgozókat. Kormányunk következetes békepolitikát, a nemzet­közi feszültség enyhülésére irányuló politikát folytat, s támogatja a tartós békét biztosító javaslatokat. Az albán kormány mindig a béke és jószomszéd­ság po­ltikáját követte. Több ízben javaslatot tett a szomszédos orszá­gokkal való kapcsolatok rendezésére és megerősítésére, helyeselte és támo­gatta Chivu Stoica elvtárs javaslatait, s N. Sz. Hruscsov elvtárs albániai lá­togatása alkalmával tett javaslatait, amelyek célja a balkáni országok kö­zötti jó megértés és együttműködés légkörének létrehozása, a Balkán-fél­sziget és az Adriai-tenger térségének átalakítása atomfegyver-mentes béke­övezetté. Befejezésül az albán nagykövet emelte poharát a Román Népköztársa­ságra, a szorgalmas és tehetséges ro­mán népre, a román—albán barátság­­ra, a Román Munkáspártra és Köz­ponti Vezetőségére, élén első titkárá­val, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs­sal, a Román Népköztársaság kormá­nyára és Chivu Stoica elvtárs, a Mi­nisztertanács elnökének egészségére, a Román Népköztársaság Nagy Nemzet­­gyűlése Elnöki Tanácsára, az Elnöki Tanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer elvtárs egészségére, a nagy szocialista tábor egységére és legyőzhetetlen ere­jére, élen a Szovjetunióval, a békére és a népek közötti barátságra. Ezután Chivu Stoica elvtárs emel­kedett szólásra. A Román M Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Nép­­köztársaság Minisztertanácsa és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa nevében forró testvéri üdvözletét és legőszintébb jókívánságait tolmácsolta az Albán Munkapárt Központi Bi­zottságának, az Albán Népköztársaság (Folytatás a 2. oldalon) Számos Sztálin tartományi helyiipari vállalat teljesítette évi tervét szegeiket fordított a helyiipar fejlesz­tésére. Victoria városban és Nagy­disznódon kenyérgyárat helyeztek üzem­be. Szebenben, Törcsváron és Keresz­­tényfalván kisebb gyárnak is beillő ke­nyérsütödéket létesítettek. A tartomány bőséges gyümölcstermésének hasznosí­tására Sztálinvárosban, Szebenben és Medgyesen gyümölcskonzerváló köz­pont épült. A helyiipari vállalatokat át­­szervezték, profilírozták, új egységek­kel bővítették, a meglevőket korszerűs­ítették. Alig van olyan üzem, amely ebben az évben ne kapott volna mo­dern gépeket. A beruházási összegből 48 millió lejt fordított a néptanács az építőanyagipari üzemek fejlesztésére. A szeben—bustericai téglagyárban mesterséges szárítókat és új kemencét építettek, ami lehetővé tette ebben az üzemben 1.400.000 darabbal több tégla termelését. A báznai téglagyár évi ter­melési kapacitása három új kemence beállítása révén másfél millió cserép­pel és 300.000 téglával növekedett. Legutóbb a Fogaras rajon a helyiipari vállalat adott jelentést arról, hogy egy­ségei november 26-ig teljesítették ez évi tervfel­adatuk összes mutatószá­mait. A vállalat vezetősége hangsú­lyozta­­az újítómozgalom jelentős sze­repét. Az év folyamán az újítók, akik a munkások és technikusok soraiból kerültek ki, 31 újítási javaslatot nyúj­tottak be, amiből 23-at alkalmaznak is. Ezek az újítások több mint 800 ezer lej hasznot hajtottak a vállalat­­nak. (Tudósítónktól.) A Sztálin tarto­mány helyiipari vállalatainak műkö­dése ebben az évben sokkal eredmé­nyesebb, mint az előző esztendőkben volt. Míg azelőtt több vállalat adós maradt feladatainak teljesítésével, most a termelési terv határidő előtti befejezésének örvendetes tényéről ad­nak hírt egyes vállalatok. A tartományi néptanács milliós ősze 6500 új lakásba költöznek be ez év végéig a fővárosban Az 500 éves Bukarestben soha ilyen tömeges méretű lakásépítkezés nem folyt, mint a legutóbbi két év során. A főbb útvonalak foghíjait jórészt már „beplombálták“, s most újabb területek kerülnek beépítésre. A Simu múzeum és a Kujbisev utca közötti park helyén a napokban fogtak hozzá egy 8 eme­letes, 420 lakásos tömbház alapjainak ásásához. A Szuvorov marsall úton tíz, egyenként 314 emeletes ház ép ül 334 lakással. Ezt a tíz tömbházat két hőellátó központ szolgálja ki fűtéssel és meleg vízzel. Minthogy ez az utca nem központi fekvésű, a tömbházak környékét zöld övezettel veszik körül. Az új építkezések tervezésénél új szempontok is érvényesültek. A lakások gazdaságos beosztása mellett most már igen nagy gondot fordítottak a lakók kényelmére. A Dúca utcai tömb­házban például hálófülkével épített le­génylakások is lesznek. A nagyobb, két és három szobás lakásokban a szekré­nyeket a falba építik, s ezzel sok he­lyet takarítanak meg. Valamennyi új lakásnak tágas erkélye is lesz. Na­gyobbak lesznek a fürdőszobák, többé nem készülnek szűk ülő­k, hanem ké­nyelmes fürdőkádak. A konyhákat is akkorára tervezték, hogy a család ét­kezni is tudjon benne. A Szuvorov úti lakásokat úgy építik, hogy azokban jó helye legyen a villamos hűtőszekrénynek és mosó­gépnek. A szemetet sem kell lehordani, mivel minden lépcső mellett szemét­­csatorna is lesz. A nagyobb tömbhá­zakban külön mosodákat is terveztek. Az építkezések méreteire jellemző, hogy legutóbb több mint 5­000 lakás építéséhez kezdtek hozzá a főváros te­rületén, ez év végéig pedig nem keve­sebb, mint 6.500 lakásba költözhetnek be az új lakók. SOLISTOR Az első hazai gyártmányú tranzisztoros rádiókészülék Csupán egy héttel a „Junior“ rádió­­készülék sorozatgyártásának bevezeté­se után, a Radio Popular gyár meg­kezdte egy új készülék, a „SOLISTOR“ gyártását, amelyben a szokásos elekt­roncsöveket tranzisztorokkal helyettesí­tették. A két tranzisztoros és két germá­­niumdiódás Solistor két hullámhosszon működik mágneses antennával. A szük­séges áramot három közönséges zseb­lámpa-elem szolgáltatja, melyeknek át­lagos élettartama három hónap. A készülék gyártásának megkezdésé­­hez különleges intézkedésekre­­ volt szükség. A gyár legjobb szerelőmun­kásait tanfolyamon képezték ki s a legjobb eredménnyel vizsgázott szere­lőket bízták meg a tranzisztoros gépek összeállításával. A jövő hét elején már forgalomba hozzák az első hazai tranzisztoros rá­diókészülékeket. Súlyosan, tömören sorakoznak a pol­con a könyvek, s valami meghitt, csa­ládias a légköre mégis ennek a nagy­üzemi könyvtárnak. Két-három fiatal fiú meg leány tesz-vesz, rendezget­i­­a könyvtárosnő önkéntes segítőtársai ők, s természetesen a leghűségesebb könyv, barátok közül valók. Hiszen Kovács Lászlónak még legénytoll is alig pely­­hedzik az állán, de már tíz éve annak, hogy itt tölti szabadideje jelentős ré­tjét. Világos, nagy terem, 20 ezer kötet a polcokon, süppedő fotelek, állandó forgalom. Jelentős az olvasók száma is: 3070. Nyílik az ajtó, s ki­pirult arcú kis ember viharzik be lihegve. Korához képest ugyan nem is kicsi, inkább jólfejlett, tömzsi. Amo­lyan szöszke sörteha­­jas, miniatűr Botond. Tíz év körüli lehet. Nagy irama az asztal előtt csökken, kicsit el is bátortalano­­dik, amint felnéz. —­ Ilonka néni... most már szabad kivennem könyvet.. . Édesapám is azt mondta. Idős, jó tanítónénire emlékeztet eb­ben a pillanatban Virágh Ilona könyv­tárosnő, fekete klót-védő ruhájában, őszülő hajával, szigorkás-komoly pillan­­tásával. — S a cipőddel mi van, fiacskám ? Szabad ilyen rendetlenül mászkálni ? A gyerek megszeppenve kap a kioldó­dott cipőfűzőhöz. — Nagyon siettem — mentegetőzik. — Hát lássuk csak. .. Javítottál ? A gyerek szaporán bólogat, bizonyko­­dik, ellenőrző könyvére hivatkozik. Vé­gül átveszi s hóna alá csapja a kincset, egy keménykötésű mesegyűjteményt, és gyorsan-gyorsan elinal, nehogy közbejöj­jön valami. _— Az én kis segítőim közé tartozik — néz utána mosolygós szeretettel a könyv­tárosnő. •— Olyan kis talpas, ahogy én nevezem őket. Tudja, a legnagyobb gon­dot talán a kiadott könyvek visszaszer­zése okozza. Kiveszik az emberek a könyvet, elolvassák többen is a család­ban, aztán tovább adják rokonnak, szomszédnak. Amolyan fiók-kölcsönzőt nyitnak. Ilyenkor azután a gyerekeim talpalnak, loholnak a könyvek után. Nem is tudom, mit kezdenék nélkülük. Képzelje hát, milyen szívvel vontam el egyik-másikától az olvasnivalót... Különös dolog ez, valóban. Felfüg­geszteni az olvasás jogát 71... S volt va­lami szokatlan az iménti párbeszédben is. Mi az, hogy „most már szabad kiven­nem könyvet“? S miben mit javított a tömzsi kisember ? Sajátságos dolog derült ki néhány perc alatt. Módszer féle, melyet a könyvtárosnő, saját szavai szerint, Hor­váth Bandival sütött ki annak idején. ...Egy napon Horváth Bandi édesapja­­panaszolta a könyvtárban, hogy fia rossz jegyet vitt haza az iskolából, elha­nyagolja a tanulást. Mert folyton olvas. Tenni kellene valamit. Másnap a túlontúl szenvedélyes könyv, barát elszontyolodva ült Virágh Ilonával szemközt. Hát kicseppenhet ebből a pa­radicsomból éppen ő, akinek akkora gyönyörűség az olvasás ? Aki annyit sza­ladgált kinnlevő könyvek után ? — Nem tanulsz. Bandi, rossz a bizo­nyítványod. Nem lehet folyton csak ol­vasni. Kötelezettségek is vannak. — És ha javítok ? — pislákolt a re­ménysugár a gyerek szemében. — Ilon­ka néni... Ha kijavítom a négyest ? — Ha kijavítod, ismét jöhetsz. S kapsz könyvet. Horváth Bandi rövidesen az ellenőrző könyvével jelentkezett s boldogan szorí­totta magához a kapott olvasnivalót, így született meg egy gyereknevelési rendszer­­ a Herbák gyár könyvtárá­ban. Azóta sok gyerek jelentkezett el­lenőrző könyvét lobogtatva. Aki beszél bundázott, nem érdemli meg a könyvet, míg nem javít. De jöttek más kategóriá­jú tanulók is könyvecskéikkel. Készült például egy tisztelettábla, a színjeles gyerekolvasók fényképeivel. Már éppen ki akarták függeszteni, ami­kor lélekszakadva nyitott be a könyvtárá­ba a kis Rostás Judit. — Ne tegyék még ki, Ilonka néni. Csak egy keveset vár* te,­janak vele. Én is javít­­hatok még­­... Egyedül rajzból volt tízesnél gyengébb osz­tályzata. A szülei me­­sélték később, hogy éjjel-nappal rajzol. Ki is került a tisztelet­táblára, harmincketted magával. Csak színjeles is ennyi volt a könyvtár legfiatalabb olvasói között. Az olvasás joga, mint jutalom, a könyv megvonása, mint büntetés... így­­hát nem a rongylabda, csúzli vagy gombfoci a „legfőbb jó“ egész kis had­seregnyi munkás-gyerek szemében, ha­nem egy izgalmas-szép olvasmány — ehhez aligha szükséges magyarázatot fűzni. Új épületben van maga a könyvtár is, köröskörül számtalan új termelő vagy szociális-kulturális rendeltetésű épít­mény magasodik — ezek nyomban szem­­betűnnek, be lehet járni, meg lehet ta­pogatni őket. Anyaggal, pénzzel, mun­kaidővel ki lehet fejezni értéküket. De van-e mértékegysége annak a rejtet­­tebb, kevésbé szembetűnő, nehezebben kitapintható nagy-nagy kincsnek, mely a mindenféle korú ember öntudatába épü­l be, napról napra ? ORBÁN LAJOS Olvasó gyermekek A fővárosi Tricotajul Rosu gyárban új, nagy teljesítményű gépeket helyez­tek üzembe. A kötszövő­ gépeken jelen szálakat dolgoznak fel. Képünkön: Po­­pescu Petri, az üzem élmunkása. (Agerpres felvétel)

Next