Előre, 1960. július (14. évfolyam, 3941-3967. szám)
1960-07-01 / 3941. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A hatéves terv az egész dolgozó nép munkaprogramja T örténelmi jelentőségű eredményeink összegezésével, a szocialista építés ütemének, menynyiségi és minőségi mutatószámainak felmérésével párhuzamosan pártunk 111. kongresszusa a hatéves népgazdasági terv jóváhagyásával ragyogó, lelkesítő távlatot tart országunk népe elé: új szakaszba, a szocialista építés kiteljesítésének szakaszába lépünk, amely megnyitja az utat a kommunista társadalom építése felé. Hazánk dolgozói határtalan lelkesedéssel fogadták ezt a nagyszerű politikai-gazdasági célkitűzést. Egész alkotókészségükkel, minden erejükkel azon munkálkodnak, hogy a legjobb körülmények között teljesítsék és túlszárnyalják az előttük álló feladatokat. Az ország termelő erői további növekedésének, népgazdaságunk gyorsiramú előrehaladásának alapvető feltétele szocialista iparunk állandó fejlesztése. Éppen ezért pártunk annak a lenini tanításnak a szellemében, hogy: „A szocializmus nem képzelhető el nagyipari technika... a legkorszerűbb tudományon alapuló technika nélkül“ megkülönböztetett figyelmet fordít az ország fokozott ütemű iparosítására, elsődleges szerepet biztosítva a nehéziparnak és alappillérének, a gépgyártóiparnak. Az iparfejlesztés számadatai ismételten azt bizonyítják, hogy pártunk az ország jelene és jövője iránti nagyfokú felelősségérzettel, a szocialista építés általános érvényű tapasztalatainak és hazánk adottságainak messzemenő figyelembe vételével dolgozza ki politikaigazdasági irányvonalát, népünk biztos iránytűjét, az új társadalom győzelmes megteremtésének útján. A III. pártkongresszus által megszabott úton haladva a termelés gépesítésének és automatizálásának kiterjesztésével, a legújabb technika követelményeinek megfelelő berendezések és gépcsoportok gyártásával, a korszerű technológiai folyamatok szélesebb körű alkalmazásával és nem utolsó sorban a termelőerők területi elosztásának további javításával az elkövetkezendő hat évben soha eddig nem tapasztalt ütemben fejlődik hazánk ipari termelésének színvonala. Az egész népgazdaság, az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének szempontjából szinte felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy 1965-ben iparunk mintegy 2,1-szer annyit termel majd, mint 1959-ben. A növekedés ütemének legszemléletesebb példája, hogy 1965- ben az ipari termelés egy százalékos növekedése 1 milliárd 450 millió lej értéket képvisel az 1959 évi 695 millió, s az 1950 évi 220 millió lejjel szemben. De még szembetűnőbb a fejlődés, ha azt összehasonlítjuk a burzsoá földesúri Románia csúcsesztendejének ipari termelésével, így például 1965-ben az 1938. évi acéltermelést nem egészen egy hónap alatt a gépgyártóipar termelést 20 nap alatt, a villamosenergia termelést 20 nap alatt, a vegyipari termelést mindössze 12 nap alatt állítjuk elő, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ez a néhány adat is nagyszerűen példázza azt, hogy mi mindent képes megvalósítani a sorsa és urává vált dolgozó nép, amely pártja vezetésével egész alkotó képességét akadálytalanul kibontakoztathatja hazája felvirágzásának szolgálatában. Az ipari termelés mennyiségi növelésében pártunk továbbra is különös gondot fordít a termelőeszközök és a fogyasztási javak termelésének növekedése közötti helyes arányra, mert csak a termelőeszközök termelésének fejlesztése révén valósítható meg a népgazdaság valamennyi ágának felvirágzása. A hatéves terv utolsó évében a termelőeszközöket gyártó ipar részaránya az összipari termelésben 66 százalékra emelkedik az 1959. évi 63 százalékkal szemben. A meglévő üzemek korszerűsítése, berendezésük felújítása, újjászervezése és fejlesztése mellett, amely a leghatékonyabb útja a termelés és a munkatermelékenység gyors emelésének, jelentős összegeket ruházunk be új iparvállalatok létesítésére is. Dolgozó népünk lelkes, lendületes munkája eredményeként, pártunk és kormányunk egyre több eszközt fordíthat nagy, ipari objektumok létesítésére. A hatéves terv időszakában például a köztársasági iparban több mint 180 új vállalat és mintegy 300 új részleg kezdi meg a termelést. Ugyanakkor 400 vállalatot kibővítünk és új felszereléssel látunk el. A több gyár több acélt és gépet, több cipőt és ruhát végeredményben magasabb életszínvonalat jelent — így válnak egész dolgozó népünk hasznára azok a száz és százmilliók, amelyek a milliméterekkel és percekkel vívott mindennapos harcban az üzemekben, bányákban, kutatólaboratóriumokban születnek. Egész dolgozó népünk nagy örömmel fogadta a galaci kohászati központ felépítéséről szóló híreket. A nehézipar e fellegvárának, amint azt Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a III. pártkongresszuson tartott jelentésében hangsúlyozta — ,,megkülönböztetett jelentőségű szerepe lesz abban, hogy a népgazdaság valamennyi ága a szocializmus kiteljesítése által megkövetelt feladatok színvonalán fejlődjön". Az új acélmű méreteiről és számottevő népgazdasági teketőségéről tanuskodva, hogy több mint 4 milliárd lejt vagyis a hatéves terv időszakában az egész kohászati iparnak szánt összeg több mint egyharmadát fordítjuk telepítésére. Vajdahunyad és Resica martinászai, hengerészei, mérnökei és technikusai, akik a HJ- pártkongresszus tiszteletére kibontakozó páros versenyben elért eredményeikkel méltán vívták ki az elismerést, vállalták, hogy egész tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárulnak a Szovjetunió önzetlen, bazal segítségével épülő új galaci kohászati kombinát szakembereinek kiképzéséhez. Az előttünk álló időszakban a természeti erőforrások magasfokú hasznosítására való áttérés jellegzetes eleme lesz az iparosításnak. Ennek legbeszédesebb példája az a nagyarányú fejlődés, amely az elkövetkezendő időszakban vegyiparunkat jelemzi. A már települt s az ezután épülő vegyipari üzemek a legfejlettebb technika alapján magasfokúan hasznosítják gazdag nyersanyag-tartalékainkat s vegyiparunk nemcsak az egyre növekvő hazai szükségletet fedezi majd, hanem megteremtjük a kivitel lehetőségét is. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a vegyipari termékek és műanyagok termelésének tekintetében is rövidesen az élenjáró országok színvonalára emelkedjünk. Országunk példája is meggyőzően igazolja, hogy a technika csak a szocializmusban teljesítheti valódi hivatását, azt, hogy termelékenyebbé tegye az ember munkáját s megteremtse az anyagi és kulturális javak bőségét. Az iparosítás intenzív üteme s az új technika alkalmazása azonban elképzelhetetlen az energetikai alap állandó növelése nélkül. Ezért pártunk 111. kongresszusának Irányelvei különös gondot fordítanak az energetikai alap növelésére s ezen belül a villamosenergiatermelés fokozására, amely az elkövetkezendő időben is megelőzi a többi iparág fejlődését- A hatéves terv előirányzatai szerint a villamoserőművekbe beszerelt teljesítőképesség az 1959. évi 1600 megawattal szemben 3900 megawattra növekszik. A 2300 megawatt növekedés pedig egyenlő a burzsoáföldesúri rendszer idején létező egész beszerelt teljesítőképesség háromszorosával. Az energiatermelés számottevő növekedése lehetővé teszi, hogy a ko (Folytatás a 2. oldalon) Tartósabb, könnyebb mezőgazdasági gépeket gyártunk A temesvári Tehnometal üzem dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a III. pártkongresszus dokumentumait, az ott megvitatott és jóváhagyott népgazdaságfejlesztési irányelvek biztos iránytűül szolgálnak munkánkban s arra serkentenek, hogy következetesen harcoljunk a munkatermelékenység növeléséért, az új technika elterjesztéséért s az önköltség csökkentéséért. Bennünket különösen a mezőgazdasági gépgyártásra vonatkozó célkitűzések foglalkoztatnak. A mezőgazdasági gépek önsúlyának csökkentése és ezzel párhuzamosan a fém gazdaságos felhasználása eddig is komolyan foglalkoztatott minket. Ezen a téren elég szép eredményeket értünk el. Nemrég például Szőnyi István és Mauthner Mihály kommunisták vezetésével egy újítókollektíva oly módon építette át a VM típusú mechanikus meghajtású magtisztítógép szerkezetét, hogy 110 kilóval csökkent az önsúlya. Egész sor alkatrészt, amelyet azelőtt súlyos öntvényekből készítettünk, most lemezhulladékból állítunk elő s így év végéig mintegy 60 ezer lejt takarítunk meg. Nem kevésbé figyelemreméltó, hogy az átalakítás folytán nagyobb lett a gép élettartama s 30 százalékkal növekedett a teljesítőképessége. A csigasoros magszállító gépnél is lényegesen csökkentjük a fajlagos fémfogyasztást azáltal, hogy a gyártásához szükséges csöveket házilag állítjuk elő, 3 milliméteres fémlemezből. Eddig 6,7 milliméteres kész csöveket használtunk fel erre a célra, ami kihatott az önköltségi árra, nem is beszélve arról, hogy nem kaptunk mindig idejében és elegendő csövet. A fentebb említett eljárással hatvanhét és fél kilóval csökkentjük egy-egy csigasoros magszállítógép önsúlyát és év végéig mintegy 42 ezer lej értékű fémet takarítunk meg. Rövidesen elkészül üzemünkben az első borsótépő gép is. Ennek a tervrajzát is tüzetesen átvizsgáltuk és a fajlagos fémfogyasztás csökkentése, valamint a gép tartósságának és teljesítőképességének növelése érdekében több módosítást tudunk végezni rajta. Tehát vannak még lehetőségeink az egyes mezőgazdasági gépek önsúlyának csökkentésére, minőségük további javítására. A jövőben — a pártkongresszus Irányelvének megfelelően — arra törekszünk, hogy ezeket minél jobban kihasználjuk DUDÁS GÁBOR, a temesvári Tehnometal gyár párttitkára Becsülettel helytállunk Brigádunk a kongresszus tiszteletére szervezett szocialista versenyben második helyre került a szabászbrigádok között. Minden egyes brigádtagunk 813 négyzetdeciméter felsőbőrt takarított meg az elmúlt hónapban. Ez az eredmény mindannyiunkra ösztönzőleg hat és büszkék is vagyunk, hogy azok a fiatal szabászok, akikből a múlt év augusztusában Nicolae Militaru példáját követve megszerveztük a brigádot, ma már valamennyien élenjárnak a takarékossági mozgalomban. Ratiu Viorel például, aki a múlt év szeptemberében még csak 484 négyzetdeciméter bőrt takarított meg s ez év májusában és júniusában már 848 négyzetdeciméter megtakarított felsőbőrt jegyzett, vagy Jermendi Ibolya, aki az idén minden hónapban 200 négyzetdeciméterrel több felsőbőrt takarított meg, mint a múlt év második felében. És sorolhatnám tovább a brigád tagjait. Valamennyien szép eredményekkel köszöntötték pártunk III. kongresszusát. Figyelemmel kísértük a kongresszus munkálatait, örömmel olvastuk a Központi Bizottság jelentését, amelyet Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs terjesztett elő. A jelentés a maga nagyszerűségében tárta fel az egész népgazdaság hat esztendős fejlődését s tizenötéves távlatait, évről évre gyümölcsözőbb építőmunkánk feladatait. Hazánk valamennyi dolgozójával együtt bennünket is újabb munkasikerek elérésére lelkesítenek a III. pártkongresszus célkitűzései. Éppen ezért elhatároztuk, hogy év végéig elérjük a gyár legjobb szabászainak színvonalát s brigádunk minden egyes tagja az eddigi 813 négyzetdeciméter felsőbőr helyett 960 négyzetdeciméter felsőbőrt takarít meg havonta. Ezentúl még jobban megszervezzük munkánkat, több szálltnál segítséget adunk egymásnak, hogy szebb és olcsóbb cipőket termelve becsülettel váltsuk valóra a III. pártkongresszus által megszabott nagyszerű feladatok ránk eső részét. LVIDOVICS JÁNOS, a nagyváradi Solidaritatea cipőgyár brigádvezetője C. I. Parhon akadémikus a csehszlovák Tudományos Akadémia tagja Csütörtökön délben ünnepi külsőségek között átnyújtották C. I. Parhon akadémikusnak a Csehszlovák Köztársaság Tudományos Akadémiája aktív tagját megillető oklevelet. Az ünnepségen jelen volt A. Jója, a Román NK Akadémiájának elnöke, Ilie Murgulescu oktatás- és művelődésügyi miniszter, St. Milcu, a Román NK Akadémiájának első titkára, V. Novacu, a Román NK Akadémiájának levelező tagja, D. Ionescu, az Állami Protokollhivatal vezetője. Jelen volt dr. Ivan Rohal Ilkiv, a Csehszlovák Köztársaság, bukaresti nagykövete és a nagykövetség tagjai. Ivan Rohal Ilkiv nagykövet az oklevél átnyújtásakor elismeréssel beszélt C. I. Parhon akadémikus, a kiváló román tudós kivételes érdemeiről. C. I. Parhon akadémikus meleg köszönetét fejezte ki a Csehszlovák Köztársaság nagykövetének, és általa a Csehszlovák Köztársaság Tudományos Akadémiájának a magas elismerésért. Arpaaratis előtt a Popesti Leordeni állami gazdaságban. — Képünkön: Stefan Constantin pártszervező, Grigore Ionescu főgépész és Hudrovitz Aurél traktorista elégedetten vizsgálják a szép termést. '(Agerpres felvétel)" XIV.évfolyam, 3941. sz. 4 oldal ára 20 iráni 1960 július 1. péntek Megtakarított tüzelőanyaggal A nagyszebeni vasúti fideház munkásai elhatározták, hogy követik a sztálinvárosi tehergépkocsi gyártók kezdeményezését és minden hónapban legalább két napig megtakarított anyaggal dolgoznak Mozdonyának gondos ápolása és a tüzelőanyaggal való ésszerű gazdálkodás révén Stere Croitoru kommunista mozdonyvezető annyi tüzelőanyagot takarított meg, hogy azzal Nagyszebenitől Sztálinvárosig és visszavontatott egy szerelvényt. Ismét bővült a választék az aranyosgyéresi Sodronyiparban. Ezután belföldön készül a televíziós antenna levezető kábele is. Első negyedévben kísérletezték ki és az RMP III. kongresszusa tiszteletére kezdték meg a gyártását. Képünkön: az új hazai gyártmány technológiai folyamatának kidolgozásában résztvett kollektíva: Dionisie Lupu, Roman Moraru mérnökök és Teofil Istrate mester, a gyár kábelosztályának dolgozói láthatók. (Agerpres felvétel) VAJDAHUNYAD - A SZOCIALISTA ÉLET VÁROSA Hazánk valamennyi dolgozójával együtt Vajdahunyad lakossága is nagy örömmel, óriási lelkesedéssel köszöntötte a Román Munkáspárt III.kongresszusát s minden képességével igyekszik hozzájárulni a pártkongresszus dokumentumaiból fakadó célkitűzések és feladatok valóra váltásához, Vajdahunyad egyike azoknak a városoknak, amelyek különösképpen az utóbbi néhány évben minden szempontból óriásit fejlődtek. Az egykori 8000 lakos,a eléggé jelentéktelen városka helyén ma több mint 45 ezer lakosú, csaknem teljesen új város emelkedik. A város fejlődése természetesen elválaszthatatlanul összefügg a fémipari kombinát fejlődésével. Az új nagyolvasztók, az új martinacélmű, vagy a 650 milliméteres durvahengerbe felépítése és üzembehelyezése nyomán növekedett a munkások száma is, ez pedig mind hozzáértőbb munkát igényelt a néptanács részéről, a városfejlesztést, a lakásépítkezéseket, a községgazdálkodást és nem utolsó sorban a városszépítést illetően is. Mit tettünk, milyen eredményeket értünk el az elmúlt években, mit szándékszunk tenni a jövőben? — az alábbiakban erről szeretnék röviden beszámolni Építkezés A két kongresszus közötti időszakban nagy súlyt helyeztünk a dolgozók életkörülményeinek megjavítására és elsősorban a lakásépíésre. Ebben az időszakban Vajdahunyadon 47 tömbház, vagyis összesen 892 lakás épült. A lakásépítkezés üteme még inkább megnövekedett ebben az évben, csupán az év elejétől mostanig írta: Ardelean Ioan, a Vajdahunyad városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke több mint 460 új lakást adtunk át a vajdahunyadi kohászoknak. Az ütem év végéig tovább fokozódik Az elmúlt években, a lakásépítésen kívül fokozott fgyelmet fordítottunk a dolgozók művelődési-tanulási feltételeinek biztosítására. Felépítettünk s átadtunk rendeltetésének egy előadótermet, egy 1400 férőhelyes munkásklubot, a 800 személyt befogadó Victoria mozit, valamint a Korvin éttermet, amely országunk egyik legszebb ilyen létesítménye. Az oktatás anyagi alapjának kibővítéséért 14 tantermes középiskolát építettünk, s a nagyobb arányú építkezések közé tartozik egy 1200 személyes étkezde és egy 15 ezer helyes sportkomplexum is. A hatéves terv, mint tudjuk, még nagyobb figyelmet szentel a dolgozók lakásviszonyainak megjavítására. A kongresszusi dokumentumok értelmében az elkövetkező hat évben hozzávetőlegesen 300 ezer lakás épül csupán állami alapokból a városokban és munkásközpontokban Ebből a 300 ezer lakásból természetesen számottevő mennyiség jut Vajdahunyadra is. Csupán a hatéves terv első évében összesen 750 lakást kapnak a vajdahunyadi dolgozók. Ezenkívül felépítünk egy korszerű szállodát másfélmillió lejes beruházással, közfürdőt 1 millió 300 ezer lejes beruházással, egy áruházat, amelyet 1961-ben adunk át rendeltetésének. 1962-re felépül egy 750 ágyas új kórház. Meg kell még említenünk, hogy ugyancsak a közeljövőben megkezdjük egy új, 16 tantermes iskola építését, amire 750 ezer lej beruházást fordítunk Városszépítés „Vajdahunyadnak a virágok, parkok, zöldövezetek és a szocialista fegyelem városává kell válnia“ — ezzel a jelszóval láttunk munkához, hogy városunkat, környezetünket hasonlóvá tegyük mai életünkhöz. Az eredmények nem is maradtak el. Vajdahunyadon úgyszólván a földből nőttek ki az új parkok, zöldövezetek, a virágágyások a tömbházak előtt; a város lakossága igyekezett minél jobban gondozni, tisztán tartani a várost, a lakásokat, a házakat. Csupán ez év elejétől mostanig 1200 díszfát, 21 ezer tő virágot, 2350 tő rózsát, élősövényt stb. ültettünk. A városszépítési akcióban rendkívül értékes segítséget nyújtottak a néptanácsi képviselők,a tömbház-bizottságok és utcabizottságok, az OMSZ szervezetek és a nőbizottságok. Számos példát sorolhatnánk fel ilyen tekintetben, de itt csak egyetlen egyet említünk meg: az 1. számú nőbrigád például több mint 7200 önkéntes munkaórát teljesített, összesen közel 35 ezer lej értékben. Eredményeink forrása A mi tapasztalatunk is bebizonyította: minden sikerünk kulcsa, kapcsolatunk a tömegekkel. Ezért igyekeztünk minél nagyobb számú honpolgárt bevonni a sokrétű közérdekű feladatok megoldásába. Ennek eredményeként Vajdahunyad lakosai ebben az évben június 10-ig nem kevesebb, mint 580.200 óra önkéntes munkát végeztek mintegy 1 millió 300 ezer lej értékben. A Vajdahunyad városi néptanács végrehajtó bizottsága a jövőben méginkább felhasználja a tömegszervező munka legváltozatosabb formáit a dolgozók mozgósítása, a néptanácsi képviselők, az állandó bizottságok, tömbház-bizottságok és utcabizottságok irányítása és jobb támogatása érdekében. Eredményeink elsősorban a városi pártbizottság, a kommunisták sokoldalú segítségének és irányító munkájának köszönhetők. Tudatában vagyunk annak, hogy a pártirányítás ugyanakkor szilárd biztosítéka további feladataink, célkitűzéseink valóraváltásának is. A „Vahtangov“ Színház vendégjátéka Bukarestben Ma, pénteken érkezik meg Bukarestbe a moszkvai ,,E. Vahtangov“ Állami Akadémiai Színház művészegyüttese, amely az RNK Opera- és Balettszínházában több előadást tart. Műsorukon A. Arbuzov Irkutszki történet és A. Sz. Puskin Négy drámája szerepel. A darabokat E. Szimonov rendezte. A színművek főbb szerepeit N. Sz. Plotnyikov, E. G. Alekszejeva, M. Tolcsanov, V. G. Koltov és N. O. Grincenko — az OSZSZSZK népművészei és I. K. Boriszova, E. M. Korovina, I. P. Ljubimov, L. V. Celikovszkaja és A. K. Grave, az OSZSZSZK érdemes művészei alakítják. A moszkvai művészek július 3-án és 4-én az Irkutszki történetet, július 5- én pedig a Négy drámát adják elő. Aratók között AMÍG A SZEM ELLÁT sárga köntösben virít a táj. Árpakalangyok ezrei sorakoznak az óriás tarlótáblán. Traktorok dübörgésétől, kévehordó lányok, asszonyok kacajától hangos a határ. Aratnak az orcifalvi kollektivisták. Immár a negyedik napja. Toronyirányban közelítjük meg a kollektivisták legfőbb segítőtársait, a traktorosokat. Négy UTOS halad a pászmában egymás után. Nyomukban egyszerre 20 méteres sávon kerül le lábáról a súlyos kalászti árpa. Mindegyik traktor után 2 kévekötő kerepel. Az első masinán jókora vörös zászlót lenget a szél. Gavra Gheorghe az arató vezértraktoros olykor-olykor hátratekint, elégedetten tapasztalja: egyik társa sem maradt le, jól „diktálja“ az iramot. Kétszer-háromszor még körbe mennek a traktorosok — learatva ezzel néhány újabb hektárt — s aztán ,,letankolnak“. Reggelihez látnak. Fesztelenül folyik a beszélgetés. — Délutánig annyi árpa sem marad lábon, hogy a nyúl megbújhasson benne — jelenti ki az egyik kollektivista, aki imént még ott „sétáltatta“ magát a kévekötő-arató gépen s figyelte, hogy jól köröz-e a masina. — Mire a delet elharangozzák, — kap a szón Milos Mihail éltraktoros — leberetváljuk az egész táblát. Csak nyomják meg a gombot Chitacék is a szántásnál. — Ne féltsd te Chitacékat — nyugtatja meg Milost az egyik traktoros. Nem maradnak ők le. — Na és mi tán lemaradtunk ? — vág vissza társának Milos Mihail. —Magunknak dolgoztunk — jegyzi meg csöndesen az ifjúmunkás Tiran Vasile traktoros — hiszen nemcsak az orcifalvi gépállomás traktorosai, hanem a kollektív gazdaság tagjai is vagyunk. A jóízűen elfogyasztott reggeli után tüstént kormánykerékhez ülnek a traktorosok. Hirtelen ragaszkodással megiramodik a piroszászlós vezértraktor, s utána feldübörög a többi... A 2-ES KOMPLEXBRIGÁD tábláján szemlátomást szaporodnak a kalangyák. Csupa nő — lehetnek vagy negyvenen — hordja a kévéket s rakja kalangyába. — Hát férfiak nincsenek az orcifalvi kollektívában? — kérdezzük a népes asszonyseregtől. — Vannak, de megugrottak a munka neheze elől — pattognak a tréfás feleletek. Kis idő múlva azonban kiderül: azért egy-két férfi ember akad itt. Lám csak Eckert János csoportvezető is előbukkan a kalangyok mögül. — A férfiak, — mondja — a nehezebb munkánál vannak. Kaszálják a pillangósokat, kapálnak, permetezik a cukorrépát, a szőlőben és az építkezéseknél dolgoznak. A termés felől érdeklődünk a csoportvezetőtől. — Tavaly — kezdi — 2854 kilós terméshozammal fizetett az árpa. A 128 hektáros tábla idén is gazdagon fog ereszteni. A búzánk is szép, néhány nap múlva belemehetnek a kombájnok. A kukorica, cukorrépa és napraforgó meg olyan, hogy kívánni sem lehetne szebbet. A jó gépi munka, a növényápolás és műtrágyázás megtette a magáét. Csak a mi brigádunk 120 hektár búzát, 30 hektár árpát, 23 hektár cukorrépát javított fel műtrágyával. S a következő esztendőkben még többet kapunk belőle. Olvastuk a párt Központi Bizottságának kongresszusi jelentéséből, hogy a hatéves terv végéig közel tízszeresére növekszik a műtrágyatermelés. Ez igen. Így aztán évről évre gazdagabb lesz az aratás. ...A SZŐLŐ MELLETT a 3-as brigád tarlójában két traktor hasítja a barázdákat. Az egyik, amikor kiér a dülőúthoz, megáll. Zömök, olajos ruhás férfi ugrik le róla s mérőruddal kezében a barázdába hajol. Három különböző helyen méri meg a szántás mélységét. — Mennyit mutat a léc ? — kérdezzük tőle. — 20—22 centimétert — válaszolja Chitac Dumitru. — Jó magágya lesz a másodvetésű kukoricának. Tizenöt hektárt már felszántottunk, 1—2 nap alatt feketébe borítjuk az egész árpatarlót. Persze, hisz a 2-es brigádnál is mondták: másodnövényként 90 napos hibridet vetnek silókukoricának 56 hektáron. Pedig 45 hektáron termesztenek silókukoricát az idén az orcifalviak. Ráadásul a borsó szárát, levelét is elvermelik. Ezzel kapcsolatban mondta Tretner Miklós kollektivista: — Három termést takarítunk be egy évben egyazon földről. Egyik a borsó magja, melyből 61.537 kilót küldtek a városi dolgozóknak. A másik, a besilózott borsószára, a harmadik termésnek valót meg most vetik másodnövényként a borsó után. De hát sok állatnak silótakarmány is sok kell. Mert mint az aratóktól megtudtuk: 80 fejőstehenet vásároltak a napokban, s év végéig csaknem 200 főre növelik azok számát. S a tejtermelést is a silókukorica takarmányozással fokozzák. Ugyanis múlt héten, amikor a párt az ország felvirágzásáról, a megszépülő holnapról tanácskozott III. Kongresszusán, új tervek születtek Orcifalván is. A gazdaság tehenészei megfogadták: a tervszerűsített 2800 helyett 3200 liter tejet fejnek idén egy-egy tehéntől. DÉL FELÉ jár az idő. Amott az egyik brigádbeliek hazafelé tartanak a patakocska mentén. Befejezték az árpaaratást , délutánig a többiek is kalangyokba rakják ez Utolsó kévéket. DEME JANOS ^OCOOCOOOCOCOO» «lOOCIOQpOO JOQ&C^ 1 A részvevők | 8 8 | Ahol egy ország egy nép fövényezőjének merészvonalú tervrajzát 8 8 bontják ki, ott nyílván kevés szó 8 ^ esik az apróbb szervezési kérdések- g 8 ről: a küldöttek és meghívottak el- 8 8 szállásolási és ellátási módozatairól. | g Pedig voltak szorgos elvtársak, akik gy ész nappá téve dolgoztak, hogy a 8 8 kongresszus munkálatainak ilyen sze- 8rű anyagi alapjait is tökéletesen biz ga tositsák. Pontos névjegyzékük birto- 8 8 kában tudták, hogy ennyi és ennyi ig a küldött, ennyi és ennyi a meghí- 8 8 volt, az alábbi dolgokra van naponta 8 8 szükségük, ezért a tételért X. elv- | g társ felel, amazért pedig Y. elvtárs- g 8 nő. És ment minden mint a karika- 8 8 csapás. | 8 A dicséretet tehát tiszta lelkiisme- | 8 tettel elfogadhatják az illető Szervek, | g de azon aztán ne ütközzenek meg, g 8 ha a névsoraik ellen óvást emelünk. 8 8 Mert ezeket a névsorokat korántsem ig érezzük teljesnek. A magam hiány- 8 8 érzetét mindjárt be is fogom jelen- 8 Inteni. § g Meg tudják-e mondani nekem. 8 8 hova szállásolták el azt a barnaképű | | hajóskapitányt, aki most egy éve gynlvan lelkesen magyarázta nekem a 8 g Duna-delta kimeríthetetlen gazdag- 18 ságát, és aki viharosabb napon egy e-gy dal ugrott be egy lélekvesztőbe, hogy 8 g elbogárzó utasait visszahozza a hajó 1 8 nyújtotta biztos fedezékbe ? 8 Vagy merre találhattam volna rá 8 8 arra a kedves fiatal lányra, aki egy 8 gyergyói fakitermelő vállalat IMSZ- g g titkáraként néhány évvel ezelőtt szíg g vós munkával építette fel egy egész 8 8 község fiataljainak színpompás és g g változatos művelődési életét? 8 Tudtak-e arról a fiatalmberről, aki g az épülő békási cementgyár teteg jéről nyaktörő helyzetben mutogatta | 8 nekem azokat az irtásokat, amelyek igen azóta már fel is épült a szocia- 8 g lizmus egyik fellegvárának számos 8 8 bástyája? |g Hát arról a sztálinvárosi munkás- 8 8 ról, aki buzgalommal, aprólékosan | 8 és nem is eredménytelenül magyarázgata el nekem egyik újításának techni- 8 8 kai részleteit? 8 Lehet, hogy egyik-másik valóban g g ott volt a listán. De a többség bi- 8 8 zongára hiányzott róla. Mert ha a 8 kongresszus valamennyi részvevősé g g raija lett volna, mindazok, akik fe- 8 8 szült figyelemmel kísérték a munka- jjlankat, ,« mindazok, akik az eljővén g g dő hat és a rákövetkező kilenc esz- 8 8 tendő folyamán tevékeny részvevői g g lesznek a konzr-sszus megszavazta g g tervei végrehajtásának. skl-m „zok- 8 8 -a » listádra t’-eppontr* mllió reve’g g kelett volna átvezetni. Úgy b’-ony g 8 tizennyolc millió részvevő nevét! 8 MAJTÉNYI ERIK 11