Előre, 1960. december (14. évfolyam, 4071-4097. szám)

1960-12-01 / 4071. szám

­ Élenjáró állami gazdaságok tapasztalataiból 9400 kiló szőlőtermés hektáronként négyíves átlagban A Kárpátokhoz tartozó Vráncsai he­gyek lábánál terül el a híres odobesti borvidék, ott, ahol a Mágura dombjai szelíden belesimulnak a síkságba. Szép­sége és gazdagsága harmonikus egészet alkot. Természeti adottsága, talaj és ég­hajlati viszonya különösen kedvez a szőlőtermesztésnek. S ki is használják ezt az itteni szőlőtermelők. A legfej­lettebb szőlőtermesztési módszereket al­kalmazva páratlan terméseredményeket érnek el. Állami gazdaságunk szőlőtermesztői is jelentős sikereket értek el a szőlő hektárhozamának növelése terén. Az utóbbi négy esztendő alatt 9400 kiló évi átlagtermést értünk el az 1950—1953-as évek 3000 kiló évi átlagával szemben. Ebben az esztendőben pedig hektá­ronként 9500 kiló termést szüreteltünk. Többszáz hektáron 12—14.000 kiló át­lagot is adtak a tőkék. A szőlőtermesztés közel 9.000.000 lej jövedelmet hozott a gazdaságnak. Nagy terméseinket a következőképpen értük el. Először ősszel — nyomban a szőlő takarása után — a sorközöket 20—22 centi mélyen kormánylemezes ekével felszántjuk, hogy a talaj megtart­­sa az őszi csapadékot és hólevet. Ta­vasszal 2—3 héttel a nyitás után újból felszántjuk a szőlő sorközeit. Ezúttal kormánylemezt már nem használunk, hogy a barázdát ne forgassuk (külön­ben a föld erősen kiszikkadna) s csak 16—18 centi mélységben szántunk. A tavaszi szántást követően 14—18 na­ponként 5—7 kapálást végzünk. A talajerő fokozása végett minden negyedik, ötödik évben hektáronként 25 tonna istállótrágyát hordunk id a szü­lőföldre. Műtrágyát is használunk, fő­leg a tenyészidő alatt Az idén például 3120 tonna istállótrágyát és 500 tonna műtrágyát alkalmaztunk. A szakszerű ta­lajművelés mellett nagy gondot fordí­tunk a szőlő metszésére. Mint tudjuk, a szőlő hajtásainak szá­ma a fajtától, a tőke korától és erőtel­jességétől függ. Mi 12—16 szemes vesz­­szőket hagyunk 8—12 darabot egy-egy tőkén, ami egy tőkén 100—120 szemet jelent, hektáronként pedig 300.000— 370.000 szemet. így az olasz Rizling például évről évre 10—11.000 kiló át­lagtermést biztosít hektáronként, míg az odobesti Sárga és Plávaia 18—20.000 kilót. Különös gonddal végezzük a szőlő talajmunkáit is. Tavasszal a tőke fölös hajtásait eltávolítjuk, s ugyancsak eltá­volítjuk az ikerhajtás egyikét is (a leg­kisebbet). Ilyen módon a tőke termő­ereje megnövekszik. Ezenkívül még visszacsípünk, hónaljazunk, csonkázunk. A csonkázást pl. akkor végezzük, amikor a bogyók zsendülni kezdenek, mikoris a hajtásokat a csúcstól számított 6—9 le­vélig visszacsípjük, így a hajtás növeke­dése lelassul, s a táplálék, amely eddig a hajtások csúcsai felé haladt, most a termés felé irányul meggyorsítva az érést. Azt tapasztaltuk, hogy ha a cson­kázást a bogyók zsendülésekor végez­zük, a szemek nagyobbra nőnek és 6—10 százalékkal nagyobb lesz a termés, mint amikor a szemek növekedésekor cson­kázunk. Egy másik igen fontos munka, ame­lyet szigorúan alkalmazunk a harmat és oldalgyökerek eltávolítása. Ezt a mun­kát nyáron végezzük, amikor a gyökér növekedése lelassul. A felesleges gyöke­reket a bogyók zsendülése előtt távolít­­juk el, mikor a sebek könnyen behe­gednek és helyettük nem nő más gyö­kér. A hiányok pótlása egyike azoknak a fontos munkáknak, amellyel bezárul a szőlőmunkák láncolata. Az utóbbi 6—7 évben évente 100—150.000 hiányt pó­toltunk. Jelenleg szőlészetünkben a szőlő taka­rása és a sorok közének felszántása tart. Ezzel a munkával egyidőben az alap­trágyázás is folyik, szerves és ásványi eredetű trágyát forgatunk alá. Nem­sokára befejezzük a trágyázást s re­méljük, hogy az idén is jó termés alap­ját vetettük meg, hiszen az a szándé­kunk, hogy a jövőben 10.000 kilós hek­táronkénti termést érjünk el. CARA CONSTANTIN, az odobeszi állami gazdaság igazgatója 2 Ukrán vendégek Nagybánya tartományban Az RMP Nagybánya tartományi bi­zottsága és a tartományi néptanács meghívására, kedden Nagybánya tarto­mányba érkezett az Ukrán SZSZK dol­gozóinak egy küldöttsége. A vendégek B. A. Jakovlevics­el, az SZKP Sztanisz­­láv­ területi bizottságának titkárával az élen néhány napig maradnak a tarto­mányban, ahol ellátogatnak több gaz­dasági vállalatba és intézménybe. A petrozsényi TAPS cukrászati laboratóriumának munkaközössége naponta sokféle, ízletes süteményt készít a vásárlóközönség megelégedésére (T. Botco felvétele) ■HS A hatalmas méretű, or­szágos építőmunkából nem marad le Temes­vár sem. Az utóbbi évek során egész utca­sorok épültek, nagyab­lakos, modern lakóhá­zak emelkednek város­szerte a beépítetlen területeken. A ké­nyelmes, szép új há­zakban sokszáz temes­vári munkáscsalád ta­lált és talál megfelelő otthonra. — Képünkön: Új, modern lakóház a temesvári Nikosz Belo­­jánnisz utcában. (M. Theodorescu felv.) Hazautazott a Német DK Államtanácsának küldöttsége Szerdán délben elutazott Bukarest­ből a Német DK Államtanácsának kül­döttsége, amely Manfred Gerlachnak, a Német DK Államtanácsa alelnökének vezetésével ellátogatott országunkba-A küldöttséget a következő elvtár­­sak kísérték ki a baneasai repülőtér­re: Anton Moisescu, a Nagy Nemzet­­gyűlés Elnökségének alelnöke, Mihai Gh. Bujor és Filip Geltz, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagjai, nagy nemzetgyűlési képviselők, a Kül­ügyminisztérium képviselői. Jelen volt Wilhelm Rick, a Német DK bukaresti nagykövete és a nagy­­követség tagjai. Elutazásuk előtt a vendégek elláto­gattak a bufteai filmgyárba. Megnyílt Kolozsvár tartomány képzőművészeti kiállítása (Tudósítónktól) A kolozsvári Művé­szeti Múzeum termeiben megnyitották a tartomány képzőművészeinek kiállítását. Az ünnepélyes megnyitón rövid beszédet tartott Bocsa Ioan, a tartományi nép­tanács alelnöke, Daniel Popescu, a Kép­zőművészeti Intézet rektora, valamint Ditrói Ervin műkritikus, a Művészeti Múzeum igazgatója. A kiállítás művészi jelentőségét mélt­­atva rámutattak arra, hogy az eddigi rendes évi tárlatokhoz képest, ez a mostani határozott gazdagodást jelez nemcsak mennyiségileg, hanem a tema­tika és a művészi kifejező eszközök szempontjából is. A kiállított festmé­nyek, szobrok, akvarellek, grafikai mű­vek zöme arról beszél, hogy képzőmű­vészeinket elsősorban a ma emberének munkája, harca és öröme foglalkoztat­ja, hogy alkotásaikban a szocialista életforma s a hazai táj szépségét ábrá­zolják. A tárlaton, mely egy évi mun­káról nyújt szemléletes képet, a tarto­mány csaknem minden képzőművésze szerepel, nagynevű, kitüntetett művé­szektől (mint például Ciupe Aurel, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Abrudan Petre és mások), — pályájuk kezdetén levő fiatal alkotókig. A megnövekedett alkotó kedvet jel­lemzi az, hogy a tárlatra félezernyi munka érkezett be. A bíráló bizottság­nak nem kis gondot okozott azoknak a műveknek kiválogatása, melyek tarta­lomban és formában egyaránt a legmél­tóbban képviselhetik a tartomány kép­zőművészetének idei termését. Száz új falusi ház — száz rádióantenna Csaknem ötszáz lakóház építését kezdték meg november folyamán Calac tartomány falvaiban. Az utóbbi négy évben a tartomány min­den tizenharmadik kollektivistája új házat épített magának. A kollektivisták évről-évre nö­vekvő jövedelme lehetővé teszi élet­­körülményeik szüntelen javítását. Azok a községek, amelyek a múlt­ban nád- vagy szalmafedeles apró házakból álltak, állandóan változ­tatják arculatukat. A teljesen kol­­lektivizált Filimon Sirbu rajon tu­catnyi faluja például teljesen átala­kult. Az iskolák és kultúrotthonok mellett bádog vagy cserépfedeles modern házak sorakoznak. Perisoru faluban száz kollektivista család emelt új házat magának az utóbbi évek során. S minden új ház tete­jén rádióantenna... A FALU BIZALMA márt csak nem? Ugyanaz az íves szemöldök s alatta az élénk, figyelő tekintet. Ezt az arcot nem lehet egyhamar elfelejteni... Egyszerre eszembe jut az az eszé­be hajló téli délután, amikor elő­ször találkoztunk a kolozsvári diák­klubban. Szünidő volt jó — hely­beli diáklány — szervezte a klubot. Megkapott, mennyi tettrekészség, friss ötlet volt a munkájában. Gon­dosan ügyelt rá, hogy aki oda be­tette a lábát jól is érezze magát, hasznosan is szórakozzék . .. ...1958-ban történt. De ugyan­abban az évben találkozhattam vol­na vele épp olyan véletlenül Var­sóban is, diákszövetségi vezető fia­talok között, vagy Poznanban, eset­leg Prágában... S most itt találkozunk újra, a marosmenti dombok alatt, Koron­­kán. Nem csalódom. Ugyanaz a te­kintet. Még az is emlékeztet, ahogy érdeklődéssel felhúzza a szemöldökét és hirtelen mozdulat­tal leteszi a könyvet. .. most már osztálykönyvet, Sándor Anna fris­sen végzett fiatal tanárnő. Mit szól a faluhoz Sándor Anna s a falu hogyan fogadta a Herbák gyári munkásasszony lányát, a fia­tal városi tanárnőt? Ezekre próbál­tam feleletet találni a faluban... — örülök, hogy ilyen jól­felkészült fiatal munkatársat kap­tunk — mondja Németh István is­kolaigazgató — sokat és minden­ben segít, szereti a gyermekeket. Nem olyan, mint egyesek, akik vá­rosból falura kerültek s csak azt várják, befejezzék az órát, szalad­nak az autóbuszhoz... Ilyen hamar ilyen jó vélemény. — Túloznék, ha azt mondanám, hogy örültem a falunak ... — Így kezdi Sándor Anna, amikor órák után hazafelé menet beszélgetünk. — Egész életemben városon laktam, ott nőttem fel, vidám, zajos társa­ságban, középiskolában, egyete­men De azon túl, hogy megérti az ember a szükségességét, a hasz­nát is megláttam ... Kezdő tanár­nak jó iskola a falu. Gyepszegélyű döngölt járdájú szé­les utcán járunk, a kertek mögött csendes házak húzódnak ... — Hogy fogadták Koronkán ? Nevet. — Két napig sírtam. Az egyedül­lét miatt. Idegen volt a falu, az emberek. Azt képzelte, hogy a kolozsvári kol­legákat pótolja majd az itteni munkaközösség, a tanártársak. Az első csalódása az volt, hogy a ta­nárok — pedig fiatalok — szinte mind nagyon maguknak élő emberek. Maga is ház, tiszta porta elé érünk. Itt lakik, kollektivisták há­zában. Szinte merevségig tiszta, rendes a tágas udvar. Becsukódik az ajtó, a kis szobá­ban a házigazda legszebb bútora van. Nagy tisztaság, de kevés me­legség. — Nem volt időm berendezkedni még... Látja kérdő tekintetemet, hát magyarázza. — Eleinte rosszul számítottam. Csak a tanárokra. Aztán megtalál­tak engem a falubeli fiatalok, az IMSZ tagok. Kultúrestet szervez­tünk, hozzám is eljöttek s nem kel­lett már keresnem az egyedüllét el­lenszerét... Azt hiszi eseménytelen a falu ? élénkül meg a szeme. Oh, történik itt annyi! Elsősorban meg ott voltak a gyermekek. Az ötödiknek lett osztályfőnöke. Négy faluból össze­gyűlt, igen-igen különböző ismeret­­anyaggal rendelkező gyermekekből kellett osztályt gyúrnia. Egysége­set, összeforrottat Nehéz egy kezdő tanárnak. Úgy fogott hozzá hogy, puhatolta a kis emberpalánták lel­kivilágát. — Gyönyörű, napsütéses ősz volt az idén, valósággal csábított az is­meretlen környék. Az én kis tanít­ványaim nagy része meg itt lakik az iskolai internátusban. Órák után felkerekedtünk kirándulni Csak ide a közelbe Amíg a vidám népség végigment a falun, itt is, ott is megnyílt egy­­egy kiskapu. Mosolygós, kérő gyer­mekszemek néztek rá: „Tanárnő, mehetek én is ugye ?“ s vitte, nem­csak az ő osztályát. Játék közben aztán megnyílik a gyermeklélek. Jobban, mint az iskolapadban hó­napokon át. — így láttam aztán, hogy nem is butuska az a kislány, akit pe­dig az osztályban hiába szólítottam fel, úgy megilletődött, hogy egy szó sem fért ki a torkán. Ezután úgy felejtettem, hogy nem is vette észre. Míg a többiek feleltek, köz­­be-közbe kérdeztem. Azt is megér­tettem, hogy a falusi gyermeknek nemcsak az iskola a gondja. Otthon a ház körül is megvan a kötelessége, így aztán a nehezebb tantárgyakat átveszem velük délutánonként... De a szülőkről is sok mindent megtudott, hisz a gyermek azt mondja, amit otthon hall. S egy­szerre újra jelentkezett a régi ter­mészete: a feltörő életkedv, az is­merni vágyás. Kiváncsi volt ezek­nek az embereknek az életére, a falura, ami addig nagyon is távni állt az érdeklődésétől... — Vágytam az emberek közé. Szívesen mentem, amikor először hívtak ,hogy segítsek a néptanács­nak az önkéntes hozzájárulási alap­ra megszavazott összeget begyűjte­ni. A gyermekeken keresztül már ismertem a családokat, ahova beko­pogtam... így kezdődött az ismeretsége a faluval. Elcsodálkozott amikor egy­szer az autóbuszon megszólította egy falubeli asszony. Nem emléke­zett rá, hogy ismerte volna. — Hol eszik lelkem? Hallottam a háziasszonyát kórházba vitték... Őszinte törődést érzett a szavak­ból. Sietett elmondani, hogy ő ed­dig sem a háziaknál kosztolt. Este magának főz, délben meg az inter­nátusban eszik, ízletes, jó ételt főznek ott... De az esetet nem felejtette el. Hit törődnek vele, érdeklődnek a társa iránt. Vagy amikor a kultúr­csoportokat szervezte. A legnehezebb rész jutott neki. A Templom utca, felfelé a dombnak. Nagy sár volt. Az egyik házban csizmát adtak rá, hogy ne sározza a cipőjét... Pedig nem is gyermekes család volt. — Nem tudom, lehet hogy csak azért, mert nem akartak visszauta­sítani, vagy szégyelltek nemet mon­dani, mindenesetre az én körze­temben sikerült a legjobban a szer­vezés. Büszke erre és fogadkozik erősen, hogy nem sajnálja a fáradságot, gondoskodik arról, hogy el is jöjje­nek az emberek. Közösségi munka, kirándulások, vil­­lanypénz...Igen, hisz a villanyt is most vezették be, amióta ő itt van... Ol­vasókör szervezés... Apró dolgok ezek, de rajtuk ke­resztül Sándor Anna most kezdi érezni, mit is jelent megnyerni a falu bizalmát. Olyasvalami az, amiért nem kár a fáradságért... Esténként alig van ideje haza­szaladni, hogy vacsorát főzzön, sok­szor úgy bújik ágyba, hogy villanyt sem gyújt. Valósággal repülnek a hónapok. Most sincs sok ideje, zsú­fol­t a program. Indulunk is, még el kell nézzen vagy két házba. Va­sárnapra az egyik marosvásárhelyi hétosztályos iskolát várják. A kol­lektív gazdaságot látogatják meg. Meg is kell kínálják valamivel a vendégeket. Teát, meg süteményt akarnak. Beszél a szülőkkel, adjon ki mit tud: tojást, cukrot, lisztet. Hosszúkás udvarba lépünk. Han­gosan szól a rádió, látszik, hogy még újdonság. Nehéz Antal kollek­tivista portáján vagyunk. Most jött haza a két nagy lány, egyik máso­dik, a másik hatodik osztályos, S* átjött a szomszédból Balizs Marika is, aki tavaly végezte el a hetediket-Ismerősen fogadják a fiatal ta­nárnőt. Szóba is elegyedik a gaz­­dasszonnyal. Van szava Balizs Ma­rikához is. — Tudod-e, hogy beszéltem Gó­binál, az idén ő sem ment tovább iskolába, de jövőre akar, ígérte, hogy bejön az órákra, hogy ne fe­lejtsen. Jöhetnétek mind a ketten... Mari elpirul és félig-meddig igenlően vonogatja a vállát. Míg a tanárnő a szomszédban jár, a gye­rekekről folyik a beszéd. Nehézné, — fiatalos, tűzről pattant asszony — nem panaszkodik, jól tanulnak a gyermekek. — Csak most hozott haza egy négyest a nagyobbik — mondja. — A múltkor már beszélgettünk a tanár­nővel s azután szépen javított. Most újra esedékes. Olyan jól megmond­ja mindig mi a baj... Úgy beszél Sándor Annáról, mint régi jó ismerőséről. Hirtelen meg­áll, rámnéz s még hozzáteszi, szinte magyarázólag: Olyan jó közvetlen, kedves. Mint­ha csak mindig itt lett volna köz­tünk. Mindent meg lehet beszélni vele. Alig térült-fordult, már itt is van Sándor Anna. Csak úgy ragyog a szeme , máris annyi tojás meg liszt gyűlt össze, hogy bőséges lesz a vendéglátás. Búcsúzunk is, mert siet­ esti órára. Ez önkéntes mun­ka, a felnőtteket tanítja. S amíg az esti utcán ke­rülgetjük a sarat, még azt is el­mondja, hogy azért „tartja a kap­csolatot“ a várossal is. Vasárnapon­ként — persze csak ha nincs dolga itt a faluban — bejár Marosvásár­helyre színházba, koncertre. Ilyen­kor összegyűlnek hárman-ingyen, volt babes-bolyaista diákok, kör­nyékbeli új tanárok s tréfás-komoly tapasztalatcserét rendeznek. — Elégedett vagyok, szeretnek itt és én is szeretem őket. Botlik egyet, jól felcsapja magát, de csak nevet. — Nálunk nincs is olyan nagy sár... S közben nem is veszi észre, hogy ez a jó, egészséges életkedve, tenni­­akarása, érdeklődése, meg a felis­merés hogy hasznos, jó tapasztalat a falu a számára, — akár mint ta­nárnak, akár mint embernek — ez segíti át a „panaszokon”, ez teszi széppé, hasznossá a hétköznapjait. Pedig falusi hétköznapok ezek is. MÁTRAY ERZSÉBET fi L­i ft . Felkészültek a jövő évre az aradi vagon­gyártók (Folytatás az 1. oldalról) Jottatását is tanácsolták, hogy terme­lékenyebb legyen a munka. Ez a tanulmány képezi a két évre előre kidolgozott műszaki-szervezési intézkedések tervének alapját. Ezt a tervet egészítik ki most a dolgozók legújabb javaslataival. Okos, megfontolt javaslatok pedig százával hangzanak el a jövő évi ter­vet megvitató gyűléseken. Az egyik szakszervezeti csoport gyűlésén példá­ul Balla Gheorghe kovács arra figyel­­meztette a vezetőséget: szervezzék meg jobban az anyagelőkészítő és a kovácsműhely közötti együttműködést, hogy ne szűkölködjenek leszabott anyagban. Fivére, Balla Petre java­solta: szervezzenek tanfolyamot a ko­vácsok számára, a műszaki alapisme­retek elsajátítása céljából, hogy köny­­nyebben elterjedjenek a korszerű mun­kamódszerek. A részlegvezető, Hornea Petru mérnök javasolta: szereljenek forgó emelőkart az egyik kovácsoló­­kalapács mellé s kössék össze sínpár­ral részlegüket az anyagszabászattal. A részleg nevében három újítás kidol­gozását vállalta. KÉSZÜL A JÖVŐ ÉVI ÚJÍTÁSI tématerv Az újítási tématerv gondos össze­állítása példamutató lehet más üze­­mek számára is. A műszaki kabinet vezetősége ja­­vaslatokat kért újítási témákra a mű­helyek dolgozóitól és vezetőitől, akik egymás között már megvitatták: mi­lyen termelési nehézséget lehetne el­sősorban újítással megoldani ? A rész­­legek vezetői ki is számították az újí­tások várható gazdasági eredményét. Miért hasznos ez ? Az újítási tématerv így a közvetlen gyakorlati szükséglet­ből fakad, az újító pedig eleve tudja, mennyi az előrelátható megtakarítás. Eddig már mintegy 60 igen hasz­nosnak ígérkező újítási témát adtak át a műszaki kabinetnek. Az újító bi­zottság ezeket még kiegészíti. A téma­terv így tartalmasabb lesz, mint az eddigiek. Minden tekintetben jól készülnek fel a Dimitrov gyárban a jövő évre. Min­dent megtárgyaltak, megvitattak, elő­készítettek. Ezzel megteremtették az előfeltételeket arra, hogy már janu­ártól kezdve minden nap ütemesen teljesíthessék a megnövekedett terv­­feladatot. Az Unió gyáriak jelszava: „Két nappal határidő előtt" (Tudósítónktól). — Érdekesen követhető nyomon hogyan nőhet spontán mozgalommá egy-egy jelszó, már kimondása pillanatá­ban. A szatmári UNIÓ munkásai a jövő évi tervet vitatták meg, ahogy ilyenkor szokás versenyrehívásokkal, vállalásokkal fogadták az eléjük terjesztett előirányzatot. A gyű­lés képe egészen meg­­szokott volt, míg Ká­dár Ferenc, a vagon­­készítő részleg egyik ifjúsági brigádjának vezetője társai nevé­­ben vállalta, hogy min­­den hónapban két nap­pal határidő előtt tel­­jesítik tervüket. Alig hangzottak el szavai, amikor Papp Géza, Magyari József és Pos­tás Vasile hosszan fejtegették, milyen le­hetőségeik vannak az ő csoportjaikban a két nap „időnyerés" megvalósítására. Eb­­ből is vállalás szüle­tett, meg Budai Lász­ló és Ungur Mircea felszólalásából is. A „Két nappal határidő előtt" jelszóvá vált. MEGKEZDTÉK AZ ELSŐ adag ap­rított nád feldolgozását a chiscani nád­­cellulóz- és kartonkombinátban. Ez az­­ újabb jelentős eredmény annak köszön­hető, hogy az építők és a szerelők a ki­jelölt határidő előtt helyezték üzembe a nádaprító berendezést. A NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐK ösz­­tönzésére nagy számban vesz részt a fővárosi lakosság az ócskavas gyűjté­si akcióban. Év eleje óta csaknem 8 millió kiló ócskavasat gyűjtöttek. A legjobb eredményt az I. Mai, a 23. August és a V. I. Lenin rajon érte el. A BRASSÓI ÁLLAMI SZÍNHÁZ a napokban tartotta az idei évad negye­dik bemutatóját. Anatolj Szofronov „Egy milliót egy mosolyért" című víg­játékot mutatták be megérdemelt siker­rel. A darabot Sica Alexandrescu állam­i­­díjas népművész rendezte. ÚJÍTÁSI és tanulmányi kiállítást rendeztek a Ploești tartományi Pucioa­­san a helyi szakszervezeti tanács kez­­dentinvezésére. KÉT ÉVVEL EZELŐTT Dicsőszent­­mártonban, a Küküllő partján egy más­fél kilométeres védőgátat építettek. Az idén a folyó jobbpartján készült ugyan­csak önkéntes munkával egy 1000 mé­teres gátszakasz, amelyet a jövő évben még két kilométerrel toldanak meg. A CSENEI (Zsombolya rajon) kollek­tivisták több mint 7.300.000 lej jövede­lemre tettek szert idén csupán a szer­ződéses növények értékesítéséből. RENDSZERES HAJÓJÁRAT indul Odesszából Velencébe és vissza. A LITVA gőzös Konstanca, Várna, Is­tanbul, Pireus, Dürres és Rijeka kikö­tőjének érintésével teszi meg az utat Velencébe. ÉVI 10 MILLIÓ CSEREPET termel­nek majd az új udvarhelyi építkezési­anyag gyárban. A korszerűen berende­zett gyár egyes részlegein már meg­kezdték a gépek bejáratását. A 60. SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLŐ Anna Seghers német írónő tiszteletére Moszkvában az írók Házában ünnepi estet rendeztek. Szamarin professzor, a moszkvai egyetem nyelvészeti kará­nak dékánja mondott ünnepi beszédet. ÚJFAJTA, POLIVINIL-KLORID bur­­kolattal ellátott lakatot készítettek a kolozsvári helyiipari vállalat lakatrész­legén. A mintapéldányok nagy sikert arattak. YMA SUMAC, a világhírű perui éne­kesnő, aki a szovjet fővárosban ven­­dégszerepelt, fellépett a moszkvai tele­vízióban. A SZATMÁRI MONDIALA dolgozói vállalták, hogy 1961-ben 700.000 lej ér­tékű termékkel gyártanak többet elő­irányzatuknál. A TIROLI (Temesvár tartomány) ál­lami gazdaságban 107 munkás és tech­nikus vesz részt a téli szakoktatásban. A gazdaságban a helyi adottságoknak, termelési viszonyoknak megfelelően öt szakkört szerveztek, mégpedig gyü­mölcs- és szőlészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, gépesítési és könyve­lői kört. Az utóbbin például a részleg­­felelősök, könyvelők, raktárnokok és brigádvezetők vesznek részt. OLYAN ÓCEANJAROT tervezett egy szovjet mérnök, amely 1000 utast szállíthat és óránkénti sebessége el­érheti a 200 kilométert. A tervezett hajó hidroreaktív-meghajtással mű­ködne, amelynek lényege az, hogy a hajó vízalatti szárnyainak lábai­ba épített csöveken tengervizet szív­­nak fel. S ezt a beépített atomreaktor forrás nélkül 230 C fokra hevíti. A túlhevített vizet a gázturbinában hasz­nálatosnál sokkal nagyobb méretű sugárcsövön vezetik keresztül. A víz a nyomás csökkenésekor forrni kezd gőzzé alakult át, s a másodpercenként néhány száz méteres sebességgel kitó­duló gőz mozgási energiája biztosítja a 200 kilométeres sebességet. A CEC nyereménykötvények Az öt százalékos CEC-nyereményköt­­vények november 30-i húzásán az alábbi nyereményeket húzták ki: AZ EGYIK LONDONI filmszínház­ban a sajtó tudósítóinak bemutatták a „Varsói gettót’ című dokumentum­fil­met, amelyet a német fasiszták által Varsó megszállása idején készített film­híradókból állítottak össze. A film be­mutatását a nagyközönség részére az angol hatóságok nem engedélyezték... A DÉVA TARTOMÁNYI NÉPI AL­KOTÁSOK HÁZA gyűjteményt állított össze a múltbeli és a felszabadulás utáni évekből származó helyi folklór termékeiből. A gyűjtemény ÖRÖK IFJÚSÁG címmel jelenik meg. 3.782.000 LEJ TERVEN FELÜLI megtakarítást értek el a birladi go­­lyóscsapágy-üzem dolgozói az acéllal, kenőanyaggal, ipari gyémánttal és egyéb segédanyagokkal való takaré­koskodás révén. Az eszterga-részlegen lényegesen csökkentették a selejtet, amely pillanatnyilag 0,63 százalékot tesz ki a megengedett 2,2 százalék helyett. COLUMBIA gazdag smaragdlelő­he­lyén, Muzióban elrendelték, hogy „ha­lála után“ minden egyes tyúkot hivata­los közeg jelenlétében fel kell boncolni, miután kapirgálás közben a tyúkok sok smaragd-szemcsét is lenyelnek. A ta­lált smaragd szemcséket be kell szol­gáltatni az államnak. A JELENKORI OPERA, operett és balett alkotási problémáit tárgyalták meg a héten a Zeneszerzők Szövetsé­gében. A megbeszélés célja színházaink zenei műsorának megjavítása. ÚJ NÉPI MUNKÁSEGYETEM nyílt Felsőbányán. A beiratkozott hallgatók száma meghaladja az ötvenöt NEMZETKÖZI KONFERENCIA kez­dődött Varsóban, amelyen megtárgyal­ják az egyetemi hallgatók jövő évi kül­földi utazásainak programját. Gaz­dag és változatos tartalmá­ból: Hazai tudósítások üzemek­ből, kollektív gazdaságokból ; Külpolitikai beszámolók az el­múlt esztendő legjelentősebb ese­ményeiről; Szépirodalom; Tudo­mány és technika; Sportbeszá­moló a római olimpiáról, az olim­piai érmesek teljes névjegyzékei Hasznos tudnivalók, mezőgazda­­sági szaktanácsadó a falusi dol­gozók számára, talajművelés, ál­lattenyésztés, silózás, halászati, vadászati naptár. Országos heti- és kirakóvásárok, vemhességi naptár stb. Humorrovat. JÖVŐRE MEGKEZDIK A SZOVJET­­UNIÓBAN a világ legnagyobb hőerő­művének építését.A 300.000 és 600.000 kilowatt teljesítményű turbogeneráto­­rokat elektronikus számológép vezérli majd. A tervezőmunkát rövidesen be­fejezik, s az előreláthatóan földgázzal üzemeltetett erőmű olyan hatalmas te­­rület energiaellátását biztosítja, amely­be Moszkva, Leningrád, Kosztroma és Vologda vidéke is beletartozik-ÖSSZESEN 1000 SZEMÉLY BEFO­­GADÁSÁRA alkalmas három korszerű diákotthon és egy 1200 személyes kan­tin építését kezdték meg a iasi egye­temi központban. 150 ÚJ CIPŐMODELL tervet dolgo­­zott ki a nagybányai TALPA szövet­kezet. Az új modellek között nagy számban lesz finom kivitelű női cipő­ MAROS RAJON NÉPTANÁCSÁNAK végrehajtó bizottsága a napokban gyű­lést tartott Sárdon, ahol elemezték a végrehajtó bizottság munkáját a kol­lektív gazdaságok szervezési-gazdasá­gi megerősítése terén. A gyűlésen részt­vettek a környék községi néptanácsai­nak és kollektív gazdaságainak elnö­kei, területi irányítói és könyvelői. Ezt követően Keresztes János rajo­­ni képviselő az egybegyűltek előtt fel­vételét kérte a sárdi kollektív gazda­ságba. (Huszár József levelező) RÖVIDESEN MEGJELENIK: A kötvény A kötvény Nyeremény szériája száma_______lej 34.970 48 75.000 22.377 22 50.000 26.161 08 25.000 43.504 42 25.000 10.131 06 10.000 25.730 31 10.000 28.638 27 10.000 30.863 30 10.000 06.510 40 5.000 07.606 37 5.000 11.848 38 5.000 17.478 40 5.000 27.665 02 5.000 31.214 20 5.000 35.928 34 5.000 37.451 06 5.000 38.280 50 5.000 39.740 50 5.000 44.052 37 5.000 Szériaszám­­végződés: 274 31 2.000 508 15 2.000 519 08 2.000 634 04 2.000 792 48 2.000 35 29 800 46 01 800 78 27 800 Á­­­ÜPV 1960. december 1., csütörtök A Szászváros rajoni Kud­zsírról naponta jelentős mennyiségű tű­zifát szállítanak vidékre, a helyi lakosságot ezzel szemben Gyula­­fehérvárról látják el tűzifával.­­ Most érkezett tíz vagon tűzifa Gyulafehérvárról a városi alkalma­zottak számára. — Gyorsan ürítsétek ki a vagonodat, mert sürgősen tíz vagon tűzifát kell rakodnunk Gyulafehérvár számára. (Fred Ghenadescu rajza)

Next